Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

1987. február 9., hétfő o Hz első önálló lépések H bankrendszer korszerűsítésének kezdeti tapasztalatai (Folytatás az 1. oldalról) zói a paternalista magatar­tástól mihamarabb megsza­badulnának, és kapcsolata­ikban az egyenjogú partneri viszony kialakítására he­lyeznék a fő hangsúlyt. Sze­retnénk elérni a lakosság részére végzett banki szol­gáltatások teljessé tételét, belátható időn belül. Az OKHB Rt. üzletfilozófiáját, „szakszerűség, korrektség, biztonság, dinamizálás", a magunkénak érezzük. Orosháza Szász János igazgató: — Orosházán, a pénzügyi szol­gáltatásainkban a bankát­szervezés a kisebb technikai nehézségektől eltekintve — például, az új névjegyzék hiánya — nem okozott fenn­akadást. Az üzleti banki te­vékenység beindításához a személyi és tárgyi feltétele­ket biztosítani tudtuk. A szervezeti változtatással megszűnt a középirányítás, így minden hálózati bank közvetlenül az OKHB Rt. budapesti központjához tar­tozik. Ezzel nőtt az önállósá­gunk, és egyben ftagyobb a döntési jogkörünk is. A fel­adatok ésszerű elhatárolása érdekében módosult a bank­szervek szervezeti felépítése, amelynek alig több mint egyhónapos tapasztalatai biz­tatóak. Üzletfeleink élénken érdeklődnek az új szolgálta­tásaink iránt is. Ezek közül kiemelném a követelések megvásárlását, a kereskedel­mi hitelek és váltók refinan­szírozását, a kötvénykibo­csátást és -forgalmazást, a lizingtevékenységet, illetve a rövid távú betételhelyezés lehetőségét. Arra viszont nem számít­hatunk, hogy a több bank automatikusan is több pénzt jelent. Különösen mérsékelt a beruházási hitelek kihe­lyezésének lehetősége, hi­szen a kormány szigorú hi­telpolitikát határozott meg. Ennek ellenére úgy gondo­lom, hogy a nyereségérdekeit kereskedelmi bankok a tőke­áramlás felgyorsításával, a szelektív hitelezéssel és a rugalmasabb eljárási mód­szerekkel elősegíthetik a gazdaságunk élénkítését, a hatékonyság és a gazdasági egyensúly javítását. Me­gyénk bankjai is verseny­helyzetbe kerülnek, mert az elszámolási számla vezetésén kívül minden más banktevé­kenység területi korlátok nélkül alkalmazhatók. A bankok közötti verseny tőlünk is megköveteli, hogy banki magatartásunkat üz­leti alapokra helyezzük, ala­pos, de gyors döntéseket hozzunk és szolgáltatásaink színvonala magas legyen. Munkatársaimmal arra tö­rekszünk, hogy üzletfeleink­nek a zavartalan gazdálko­dásunkhoz megadjuk a pénzügyi támogatást. Az összeállítást készítette: L. S. Ötletes emberek Aki a szelet kifogja... A szobában legelőször az tűnt fel, hogy a központi fűtés vezetékén százával so­rakoznak az üres sörösdo­bozok. A beszélgetésből ké­sőbb kiderült, hogy ez nem­csak dísz, hanem a hőleadó felületet növeli. Mezősi Andrást látogattam meg Bé­késcsabán, akiről hallottam, hogy a szelek szelídítésével foglalkozik. Akik a Szőlő ut­cában járnak, az utcáról is láthatják az egyik udvarban, magas állványon hivalkodó szélkereket, A környékbeli­ek már oda sem figyelnek. Az arra járó idegen azt gon­dolhatja, valami bogaras, megszállott ember lakik itt. Én, ennél jobb ajánlást kap­tam ... * * * Java férfikorú, termetes, jókedélyű ember fogad. Szí­vélyes, bár először furcsáll­ja, hogy miért éppen vele foglalkozunk. A szélkerekes építmény érdekességén túl. tőről metszett szólásai ráa­dásul szolgáltak érdeklődé­sünkre. Műszaki ember, szakmája szerint marós. Csak saját kedvteléséből építette a kertjében álló „szélerőmű­vet”. — A tétlenség betegség. . . — így kezdi. Minden munkát teljesen egyedül végez el, csak a vas­szerkezet felemelésében se­gített a fia. A magas vastra­verzet házilag, daru nélkül „ősi” emelőmódszerekkel ál­lította fel. — Egyszer, amikor az a nagy tél volt, széttépte a vihar. Két napig cibálta. Néztem, és közben levontam a tanulságokat. Most már olyan, hogy lentről egy súly- lyal ki lehet téríteni a kere­ket a szél elől. * * * Érdekelt, hogyan tett szert szakismeretekre, olvasott-e hozzá aerodinamikát, és egyebeket. — Semmit, ami le van ír­va, amit mások találtak ki. Az, úgy nem érdekes. Épp elég nekem a munkahelye­men azt csinálni, amit más mond ... ! Beszélgettünk tovább arról, hogyan kezdődött és mire „megy ki” a dolog. Tetszik, hoev nem „vesz újságíróra”. Mintha a barátoknak mesél­né: — Én nem járok biliárdoz- ni, nem kávézom, és nem dohányzom. A szabadidőmet erre fordítom. Ma, az ener­gia a kérdés. Ez régóta ér­dekel engem is. Eddig első­sorban a szélenergia foglal­koztatott. Egyszer mondtam is a szakszervezeti kollégá­nak, amikor jött, hogy ki igényel szénutalványt: „Én szélutalványt kérek!”... — Eddig csak a mechani­kus energiát hasznosítottam. Az elektromos „kitermelés­re” még nem került sor. Amit én megcsinálhattam, megcsináltam. A többi meg nem is nagyon érdekel . .. * * * — Mostanában meg azon gondolkozom sokat, hogyan lehetne a jó öreg Napot megfejni, házilag. Jó dolog az a pécsi napház, de szerin­tem még ki lehetne egészí­teni egy szélkerékkel. így a holt időkre, borultság esetén is meg lenne oldva a ház­tartási energia. Vajon mit szól a család ehhez a hobbihoz? — me­rült fel magától a kérdés. — Kérdezte néhányszor az asszony, hogy: „Fiam, ebből mi lesz?” Aztán, „bosszú­ból”, egy kis villanymotor közbeiktatásával melegítet­tem neki egy mosogatásra való vizet... A gyerekek pedig inkább csak „csendes drukkerek”. * * * Láthatóan, nem elsősorban praktikus, üzemelési szán­dékkal építette meg erőmű­vét Mezősi András. Inkább a probléma leküzdése, ön­erejű megoldása sarkallta. Mindenesetre, nem mellé­kes, hogy a rendszer alkal­mas arra, hogy energiájával akár húsz mázsa fát felfű­részeljen, lehet vele köszö­rűt is hajtani, bármit, ami a forgórészhez csatlakoztat­ható. Ahogy alkotója mond­ja: — „Ha lenne egy anyós­döngető szerkezet, ez azt is meghajtaná ...” Megnéztük a kertben a házi monstrumot. A szom­széd kertből tudtam csak be. fogni a képbe. A mester mel­lé állt művének, az arányí- tás kedvéért. * * * Utoljára jegyzem le azt a gondolatot, amely talán a legjobban jellemzi Mezősi Andrást: — Amikor ezeket a hóaka- dályos, elkeseredett jelenté­seket hallgattam, állandóan arra gondoltam, hogy ha va­laki foglalkozna vele, milyen, egyszerű volna ezekben a helyzetekben légcsavaros szánokkal, motoros sárkány- repülőkkel a dolog. Nevetve lehetne eljuttatni az elzárt helyekre is azt, amit kell... Nem értem, miért sírnak mostanában annyit az em­berek?! Voltak sokkal nehe­zebb idők, jegyrendszer meg minden. Abból nem csináltak olyan nagy ügyet, mint most egy keményebb télből... Pleskonics András Túl az egymilliomodik kilométeren — balesetmentesen! „Fél lábbal a sírban van az, aki autót vezet” — szokták mondani a gépjárművektől idegenkedők, olykor még a bal­jós ítéletekre is hajlamos emberek. E mondás „igazságát” különösen akkor látják beigazolódni, amikor egy-egy tra­gikus kimenetelű közlekedési balesetről tudomást szreznek. Űgymond, vezetője válogatja, ki hogyan tartja be a Kresz- előírásokat, avagy milyen szellemi-lelki beállítottságú. Nem tagadjuk: ahhoz, hogy valakivel hosszú időn keresztül so­sem fordult elő baleset, kellő gyakorlati tapasztalatokon, magatartásbeli jó tulajdonságokon és még sok egyéb ténye­zőn kívül egy kis szerencse is szükséges. Ugyanis, sajnos nem egy példa volt már arra, hogy az egyébként jó ref­lexekkel rendelkező, mindig figyelmesen vezető személy ke­rült mások hibájából szerencsétlen helyzetbe. I’etrovszki Mátyás, a Békéscsabai Városi Tanács autóbusz- vezetője Fotó: Fazekas Ferenc Petrovszki Mátyás, a Bé­késcsabai Városi Tanács buszvezetője már több mint egymillió kilométert vezetett balesetmentesen. Az általá­nos iskola elvégzése után astalosnak tanult, mivel azonban jobban érdekelték az autók és a motorok, végül gépszerelő, majd hivatásos gépkocsivezető lett. — Mióta vezet? — Már a kétéves katonás­kodás alatt is sofőr voltam. Leszerelésem után, 1957-ben a csabai mentőállomásra ke­rültem, ahol olyan időbeosz­tásban dolgoztam, hogy 12 órát szolgálatban töltöttem el, és 24 órával pedig sza­badon rendelkeztem. Mun­kámhoz sok segítséget kap­tam az orvosoktól és a ta­pasztalt ápolóktól. Olykor előfordult, hogy egy-egy gyereket az édesanyja a mentőautóban szült meg. A nehezen megközelíthető fal­vakba, tanyákra terepjáró gépkocsikkal jutottunk el. Akkoriban főként az nehe­zítette helyzetünket, hogy nem volt rádió a mentőko­csiban. .. Azután 1963-ban a városi tanács új munkahe­lyet ajánlott fel. Egy évig személygépkocsit vezettem, majd autóbuszra kerültem. — Mit tart fontosnak ah­hoz, hogy valakiből jó „pi­lóta” váljon? — A kellő szakmai isme­retek, jártasságok és készsé­gek mellett megfelelő ideg­A Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet, Békéscsaba, Bartók B. u. 46—50., FELVÉTELRE KERES: — mérlegképes könyvelőt 5 év gyakorlattal, valamint — mechanikai műszerészeket. állapot és egészség szüksé­ges. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a jármű mindig üzem­biztos legyen. No, és itt van az alkohol kérdése. Vezetés előtt a 16 órát mindenkép­pen ajánlatos betartani. A másik, ugyancsak fontos kö­vetelmény, hogy az ember megfontoltan és nyugodtan viselkedjen. Azt is számítás­ba kell venni: sajnos, akad­tak olyanok, akik figyelmen kívül hagyják a Kresz elő­írásait. Sőt, egyes „sportos” személyek az utat verseny- pályának tekintik. Én min­dig vigyáztam és vigyázok az autóbuszra, de nem csu­pán azért, mert több millió forintba kerül egy ilyen gép­jármű, hanem azért is, mert az utasok testi épsége min­dennél fontosabb részemre. Többször jártam már kül­földön, és azt tapasztaltam, hogy például Csehszlovákiá­ban és Ausztriában meg­nyugtatóbb a közlekedési morál, mint nálunk, Ma­gyarországon, és az emberek jobban segítik a. bajba ju­tottakat. Sík terepen autó­buszunk motorja kifogásta­lanul működik, de a hegyes vidékekkel már nehezebben tud megbirkózni. Különösen a nyári kánikulában nagyon elkelne egy légkondicionáló berendezés. Van viszont mikrofon, rádió, magnósza­lagkészlet, és hűtőszekrény is, ami az utazást kelleme­sebbé, illetve kényelmesebbé teszi. — Kik szokták a buszt igénybe venni? — A tanácsi dolgozókon kívül politikai, társadalmi szervek, tömegszervezetek, iskolák, sportegyesületek, valamint a Balassi tánc- együttes. örülök, ha jó han­gulatban vannak utasaim, akik rendszerint eleget tesz­nek kérésemnek, amikor a parkolóban hagyjuk a jár­művet. Ilyenkor azt szok­tam mondani, a buszban fe­lejtett holmikért, nem tudok felelősséget vállalni. Ugyan­is itthon és külföldön is elő­fordult már, hogy idegenek feltörték a járművet, és kü­lönböző tárgyakat loptak el. Egyébként stopposokat nem szoktam felvenni, már csak azért sem, mert nem tud­hatja az ember, kivel áll szemben... Bukovinszky István Hz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres — baromfifeldolgozó, daraboló-, csomagolóüzemébe, valamint vörösáru-, ételkonzervgyártáshoz: női segédmunkásokat — hűtőházi rakodáshoz: férfi segédmunkásokat Felveszünk továbbá: — gépkocsivezető (E—D kategória) — gépkocsikísérő — lakatos — kőműves — elektroműszerész — gépjárműszerelő munkatársakat. Munkát vállaló dolgozóknak magas színvonalú szociális ellátást biztosítunk: — üzemi étkeztetést — igény szerint gyermekük részére óvodai elhelyezést — vidéki dolgozók részére saját gépjárműveinkkel munkásszállítást. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. OROSHÁZA, OKTÓBER 6. U. 8. TELEFON: 46 125-ÖS MELLÉK. Orosháza

Next

/
Thumbnails
Contents