Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-07 / 32. szám
1987. február 7., szombat o ÜHilUkmÚj jogszabályok Átszervezés, szanálás, munkafegyelem Beszélgetés az SZMT titkárával Mint ismeretes, népgazdaságunkban 1986-ban sem következett be számottevő javulás. Nőttek a jövedelemtermelés és az elosztás közötti feszültségek, romlott a belső és a külső pénzügyi egyensúly, hibák voltak a gazdaság irányításában, a végrehajtásban. Nincs kedvező változás az állampolgári és a munkafegyelemben. A gazdaságtalanul termelő, a nemzeti jövedelmet nem gyarapító gazdálkodó szervezetek szanálásával kapcsolatos átszervezések, a csődbe jutott vállalatok felszámolását kezdeményező intézkedések nagy feladatot rónak a szakszervezetekre, megnőtt az érdekvédelmi szerepük. Erről beszélgettünk Cs. Nagy Lajossal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának gazdaságpolitikával foglalkozó titkárával. — Valóban, az érdekvédelmi szerep felerősödését tapasztaljuk a gazdasági építőmunkát javító szigorúbb intézkedések végrehajtása közben. A szakszervezeteknek is fel kell készülniük az új helyzetre, melynek során a jogszabályok ismerete a gazdálkodás rosszra fordulását megelőző tevékenység alapvető magatartási formája. Ez utóbbiban azt is valljuk, hogy nem a szak- szervezetnek kell rendet teremteni, hanem elismerve a szigorúbb követelményeket, segítenie a feszültségek feloldását a dolgozók érdekvédelme mellett. A felkészülésben az SZMT is sokoldalú segítséget nyújt. A helyszíni és testületi munkán kívül az elmúlt év végén felhívást adtunk közre az 1987. évi szakszervezeti feladatok megoldásához. Tájékoztattuk az alapszervezeteket a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos jogszabályokról, és az ebben követendő szak- szervezeti magatartásról. — Melyek az új szabályok, és mi a szakszervezet álláspontja ezekkel kapcsolatban? — A nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben levő vállalatoknál a szakszervezetnek azokat az erőfeszítéseket kell segítenie, amelyek arra hivatottak, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. A mozgalom sajátos eszközeivel kezdeményezze a tartalékok feltárását, az újítómozgalom bővítését, a vállalkozó szellem kibontakoztatását. Folyamatosan, mélyrehatóbban tájékozódjanak a vállalat, szövetkezet pénzügyi helyzetéről, a gondokról és azok okairól. Különösen a gyáregységek, telephelyek, leányvállalatok szakszervezeti tisztségviselői fordítsanak nagyobb figyelmet a gazdálkodás elemzésére. Előfordulhat ugyanis, hogy a törzsgyárak gondjaikat elsősorban vidéki üzemeik eladásával, megszüntetésével kívánják megoldani. Arra is ügyeljenek, hogy a létszámcsökkentésre vonatkozó döntés után a végrehajtást ne aprózzák el. Nagyon fontos: a munkahelyi kollektíva minden tagja tisztában legyen a tervezett intézkedések hátterével, kapjanak pontos tájékoztatást a munka- viszonyukat érintő szabályokról. — Annál is inkább, mivel itt egyéni sorsokat befolyásoló lépésekről van sző. Mondana néhány példát a felszámolással és az átszervezéssel kapcsolatos jogszabályok alkalmazásáról? — Ha a felszámolási eljárás során jogutód nélkül szűnik meg a vállalat, az eljárás alatt a felszámoló gyakorolja a munkaviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére, a felszabaduló munkaerő elhelyezésére, a dolgozókkal szembeni követelések érvényesítésére vonatkozó jogköröket. A munkaviszony megszüntetéséről a területileg illetékes munkaközvetítő szervezetet legalább 30 nappal előbb tájékoztatni kell. Itt a legfontosabb, hogy a szakszervezet éljen a Munka Törvénykönyvében leírt jogaival. Hogy adjanak megkülönböztetett védelmet azoknak, akiknek teljesítő- és alkalmazkodóképessége — objektív okokból — az átlagos szint alatt van, vagy más körülmények miatt nehezebb elhelyezkedniük. — Mikor hosszabbítható meg a felmondási idő? — Ha egyidejűleg legalább 10 dolgozó munkaviszonyának a megszüntetése szükséges, és van olyan ember, akinek a szervezett elhelyezésére nincs mód, de vállalja az együttműködést a munkaközvetítő irodával, felmondási idejét a munkáltató 6 hónapra köteles meghosszabbítani, a megyei tanács munkaügyi osztályának előzetes hozzájárulásával. Ez idő alatt a munka alól felmentik, és átlagkeresetet kap. — És ha nem tud ennyi idő alatt elhelyezkedni? — Előfordulhat, hogy a meghosszabbított felmondási idő alatt a munkaközvetítő iroda nem képes olyan munkahelyet felajánlani, amely a dolgozó képzettségének, egészségi állapotának megfelel. Ilyenkor legfeljebb 6 hónapig elhelyezkedési támogatás illeti meg. Ennek az összege az első 3 hónapban a nettó átlagkereset 75, a másodikban pedig 60 százaléka. — Ezt minden esetben megkaphatja? — Három kategória van. Nem jár támogatás annak, aki nem tart igényt a munkaközvetítő szolgáltatására, saját hibájából megszüntették a meghosszabbított időre járó átlagkeresetet, vagy nyugdíjra jogosult. Megkell szüntetni a pénz folyósítását, ha valaki újra munkába áll, nyugdíjba megy, sorkatonai szolgálatra bevonul, gyedet, gyest kap, előzetes letartóztatásba kerül, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. Szüneteltetik az elhelyezkedési támogatást, ha a dolgozó táppénzsegélyt kap. — A munkafegyelem erősítésével kapcsolatban is több rendelkezés jelent meg. Melyek a legfontosabbak? — A munkaidőalap védelmét szolgálja többek között, hogy a heti ötnapos munkarendet figyelembe véve az évi munkanapok száma nem lehet kevesebb 255 napnál. Ugyanakkor a vállalat gazdasági megfontolásból, a szakszervezet egyetértésével, a kollektív szerződés módosítása nélkül is elrendelheti a szabadnapoknak munkanapokkal való felcserélését. — Ügy tudom, hogy változott a szabadság kiadására vonatkozó jogszabály is. — Igen. Ennek értelmében az 1987-re járó rendes szabadság kétharmadát egybefüggően szabad kiadni. Töredéknap esetén lefelé kell kerekíteni. Kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki a szabadság. Az is megszívlelendő: a szabadságot csak a munka torlódása miatt lehet átvinni a következő évre, de március 31-ig mindenképpen ki kell venni. Betegség, vagy más nyomós érv esetén ezek megszűnésétől számított 30 napon belül szintén meg kell kezdeni a szabadságot. Az új dolgozó az első hat hónapban nem mehet szabadságra. — Az igazolatlanul mulasztókat is szigorúan büntetik? — Korábbi szabályaink értelmében a kollektív szerződés előírhatta, hogy igazolatlan késés, hiányzás esetén az év végi részesedés, prémium külön intézkedés nélkül csökkenthető. Az új jogszabályok szerint igazolatlan távollétkor ezek a juttatások naponként 25 százalékkal csökkennek. A rendelkezés kötelező érvényű, a helyi szabályozás ennél szigorúbb követelményeket is előírhat, illetve kiterjesztheti a késésekre is. Egyébként a munkahelyről igazolatlanul távol maradó munkakönyvét meghatározott idő eltelte után „kilépett” bejegyzéssel el kell küldeni tulajdonosának. Korábban ez az időtartam 6 tiap volt, az új szabály jelentős szigorítást jelent, hiszen 3 egymást követő napban állapította meg az igazolatlan mulasztás idejét. — És mi lesz a kilépőcédulákkal? — A hatóságoknál, intézményeknél bevezették a meghosszabbított ügyfélfogadási rendet. Ezért a vállalat. intézmény munkaidőben való eltávozást csak akkor engedélyezhet, ha az máskor nem intézhető el. Természetesen a kiesett időre nem jár munkabér, esetleg akkor, ha a ledolgozás mikéntjéről a munkáltató és a dolgozó megállapodik. Itt jegyzem meg: a munkaerő gazdaságos, hatékony foglalkoztatása érdekében előfordulhat vállalaton, üzemen belüli átcsoportosítás. A Munka Törvény- könyve szerint a munkavállaló köteles átmenetileg a munkakörébe nem tartozó feladatot is ellátni. Ilyenkor viszont az eredeti munkakörre előírt bér illeti meg, de ez nem lehet kevesebb a szerződésben meghatározott munkakörben elért átlagkeresetnél. — Végül szóljon néhány szót az alkoholfogyasztás visszaszorítására született intézkedésekről. — Ezzel kapcsolatban két jogszabály jelent meg, amelynek értelmében munkahelyen nem szabad szeszes italt értékesíteni és fogyasztani. Ez nem vonatkozik a munkaidőn kívüli szervezett rendezvényekre. Égetett szeszes italt azonban itt sem szabad fogyasztani. Ezen rendelkezések figyelmen kívül hagyása miatt szabálysértési eljárás kezdeményezhető, a. bírság összege 10 ezer forintig terjedhet. Helyszíni bírságot a rendőrség, a kereskedelmi felügyelőség, a munkavédelmi és a közterület-felügyelő szabhat ki. A felsorolt jogszabályok végre-: hajtása során megnő a szak- szervezetek érdekvédelmi szerepe. Nélkülözhetetlen, hogy folyamatosan ellenőrizzék a törvények, rendelkezések pontos végrehajtását, tegyenek meg mindent a törvénysértések megakadályozásáért. Seres Sándor ..tin-JI’' Az elmúlt hetek zord időjárása nem zavarta meg a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat gyáraiban a termelést, a legújabb cserépgyárában pedig a rekonstrukciós beruházás munkálatait. Mint ismeretes, Békéscsabán 270 millió forintos beruházás révén márciusban évente 10 millió mázas és natúr cserép gyártását kezdik meg. Az olasz, NSZK és hazai, pontosabban a vállalatnál gyártott technológiai berendezések szerelése csaknem teljes egészében befejeződött, sőt, a napokban megkezdték az üzemi próbákat. A gyártást automatikus berendezések irányítják és végzik, emberi kéz csak a minőségi ellenőrzés során érinti a terméket. Újdonság, hogy égetés előtt a nyers cserepet samottkazettába rakják. Ennek előnye, hogy már csak a kifogástalan minőségű cserép kerül az égetőkemencékbe,
