Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-06 / 31. szám

1987. február 6., péntek NÉPÚJSÁG Hz MLSZ az önállósulás útján II SZOT pályaépítö akciója Az ÁISH csütörtöki szóvi­vői értekezletén visszatérő napirendi pontként szó esett arról, hogy a Magyar Lab­darúgó Szövetség az önálló­sulás útjára lépett. A hírrel kapcsolatban Bo- csák Miklós, az ÁISH fő­osztályvezetője elmondta: az ÁISH vezetése a korábbinál lényegesen nagyobb önálló­ságot kíván biztosítani a lab­darúgó-szövetségnek, amely több fontos kérdésben már­is új irányt szabott a mun­kájának. A cél az, hogy az MLSZ mielőbb önálló jogi személy legyen, a szükséges feltételrendszerek feltérképe­zésében és kidolgozásában együttesen vesz részt az ÁISH és az MLSZ. Ameny- nyiben a labdarúgó-szövetség a szükséges jogosítványokat megkapja, úgy modellértékű rendszer mutatkozik be, amely az 1988-as nyári olim­pia után mintául szolgálhat más szövetségeknek. Ebből az is kiderül, hogy 1988 őszéig más sportági szakszö­vetség önálló jogi személlyé nem alakul át, azok az ér­vényben levő mechanizmus és rend szerint tevékenyked­nek, gazdálkodnak. A meg­levő mechanizmuson belül azonban a korszerűsödés je­lei várhatóak. Teremben a motorosok Elkezdték az edzéseket a Békéscsabai Volán salakmo­torosai. Gyulán a 613. Sz. Szakmunkásképző Intézet tornatermében minden csü­törtökön 18 órától tartanak a foglalkozások. Ugyaneb­ben az időben várják a fia­talokat is, azokat, akik sze­retnének megismerkedni a sportággal. Újság a kék-fehérek háza tájáról, hogy ifj. Gyepes Barnabás Szegeden kívánja folytatni pályafutását, mi több, már hosszabb ideje ott el is helyezkedett. Az át­igazolási ügynek azonban korán sincs vége, mert ed­dig nem járultak hozzá a távozásához. Sportműsor PÉNTEK LABDARÚGÁS. Előkészületi mérkőzés: Füzesgyarmat—Szeg­halom, 14.00. SZOMBAT KÉZILABDA. Kner Kupa férfi vidékbajnokság. Ózdi Kohász— Bcs. Előre Spartacus. Ózd. V.: Komár, Ocsai. Mezöberényi te­remlabdarúgó-bajnokság, Mező- berény, 1. sz. iskola, 12.30 órá­tól. KOSÁRLABDA. NB I. Szek- szárd—Szarvasi Főiskola Medosz, női. Szekszárd, i5.30. NB II. Ba­ja-Békési Afész Fontex. női, Baja, 11.00. Baja—Békési Afész Fontex, férfi. Baja. 12.30. Kisúj­szállás—Gyulai SE. női, Kisúj­szállás. 10.00. TFSE—Gyulai SE. férfi, Budapest, 18.000. Bcs. MÁV —Szegedi TK, férfi, Békéscsaba, 15.30. Kiskunfélegyháza—Mezöbe­rényi SE, férfi, Kiskunfélegyhá­za, 10.30. Kiskunfélegyháza—Me- zőberényi SE, női, Kiskunfél­egyháza, 12.00. RÖPLABDA. NB II. Bcs. Előre Spartacus—Jánkmajtis, női, Bé­késcsaba, Vásárhelyi Pál Szak- középiskola tornacsarnoka. 12.00. Tiszavasvári Lombik—Gyoma- endrőd, női, Tiszavasvár, ]2.00. TENISZ. Nyílt fedettpályás fér­fi párosverseny. Sarkad. 8.00. LABDARÚGÁS. Előkészületi mérkőzések. Bcs. Előre Sparta­cus—Szolnoki MÁV MTE, Békés­csaba. 11.00. Szeghalom—Gyulai SE, Szeghalom, 14.00. TERMESZETJARAS. Munkás- mozgalmi gyalogos nyílt túra, Békéscsabán, a Bandikafához. Gyülekezés Békéscsabán, az evangélikus nagytemplom mö­gött. indulás 9.00 órakor. TEREMFOCI. Városi teremlab­darúgó-bajnokság, 13. forduló, Békéscsaba. 2. sz. általános is­kola. 8.00 órától. Téli Kupa te­remtorna, Nagyszénás, 8.00 órá­tól. VASÁRNAP ASZTALITENISZ. Megyei íiú- és leány újonc csapatbajnokság, Békéscsaba, 9. sz. iskola, 9.00. KÉZILABDA. XXX. Népújság Kupa teremtorna, Békéscsaba. 2. sz. általános iskola, 8.00 órától. Téli Kupa teremtorna. Mezőhe­gyes, 8.30 órától. Városi terem- kézilabda-bajnokság, Békéscsa­ba, Szabó Pál Téri Általános Is­kola, 9.00 órától. KOSÁRLABDA. NB II. Szarvasi Főiskola Medosz—Szegedi TK, férfi. Szarvas, 10.00. SAKK. Multiprofil Kupa, Bé­késcsaba, megyei könyvtár, 9.00, 15.00. TENISZ. Nyílt fedettpályás fér­fi párosverseny, Sarkad, 8.00 órától. A SZOT testnevelési és sportosztálya ismét meghir­deti sportlétesítmény-építési akcióját a szakszervezetek' működési területéhez tartozó üzemek, vállalatok, hivata­lok, intézmények, valamint a szakmunkásképző intézetek részére. A múlthoz képest a cél nem változott. Az akciót ki­írók azt szeretnék, ha a dol­gozók, szakmunkástanulók és diákok testedzését még job­ban segítené az elkészülő új létesítmények sora, növe­kednék a turizmust is segítő kulcsosházak, újabb szabad­idő-központok, ■ parkok, ját­szóterek, horgásztanyák szá­ma, és minél többen vállal­koznának a honvédelmi sportok fejlesztésére alkal­mas létesítmények építésére is. A SZOT testnevelési és sportosztálya két kategóriá­ban írta ki pályaépítési ak­cióját : I. kategória: önálló építési üzemek, vállalatok, hivata­lok számára. II. kategória: közös építési kisüzemek, szakmunkáskép­zők, iskolák, intézmények, munkahelyek, szakmaközi szervezetek összefogásával. Az építésben részt vevők oklevelet kapnak. Az 1987. október 31-i határidőzárást követően a legeredménye­sebb pályaépítő kollektívák között 6 darab 50 000, 11 da­rab 40 000, 20 darab 20 000 forint értékű sportszer és -felszerelés vásárlására for­dítható díjat osztanak szét. A pályaépítés eredményei­ről a vállalkozó kedvű kö­zösségek szakszervezeti bi­zottságainak igazoló jelen­tést kell készíteniük, és azt október 31-ig eljuttatni Bu­dapesten a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, vidéken pedig a szakszervezetek me­gyei tanácsa címére. Az említett igazoló jelen­tésnek tartalmaznia kell a létrehozott sportlétesítmény pontos megnevezését, mére­teit, a kisegítő létesítmények adatait, a társadalmi mun­kaidő-ráfordítást és a társa­dalmi munka értékét is. (Tudni kell, hogy 1 óra tár­sadalmi munka 30 forinttal számolható el.) A jelentésből nem hiányozhat a munkában részt vettek pontos száma sem. EDZÉSLESEN... Fotó: Béla Ottó Kézilabdapálya - tortából Családi sportnap Csorváson Vidám sportdélelőttre és -délutánra invitálják a csor- vásiakat szombaton. A helyi sportcsarnokban holnap ugyanis egész napos vetélkedőkkel, tréfás játékokkal, csa­patmérkőzésekkel fűszerezett program várja a kicsiket és nagyokat. Kezdés: 9 órakor. A sportnap egyik érdekességének ígérkezik az az óriás­torta, amely több mint 2 méter hosszú, és megközelítően ilyen széles, tetejére pedig egy kézilabdapályát varázsol­nak készítői, az Orosházi Sütő- és Édesipari Vállalat cuk­rászai. Mondanunk sem kell talán, hogy az óriásfinomság egy-egy szelete a legjobban mozgók jutalma. Aki netán nem kedveli az édességet, vagy nem szeretné rögvest pó­tolni „ledolgozott” kilóit, annak sem kell éhesen távoz­nia. .. ez azonban maradjon a szervezők meglepetése. Tény, hogy sok-sok ráncot pingál Illovszky szeme alá Végh Antal. De talán csak azért teszi oda a vonalakat és a színeket, mert a mesteredző nem ad neki inter­jút. A mesteredző 1986-ban is azt állítja, hogy sor se került arra, hogy Végh Antal tőle interjút kérjen. Tanácstalan va­gyok, de arra ennyi idő elteltével is vállalkoznom kell, hogy Illovszky Rudolf állhasson a „labda” mögé, hogy most ő rúghasson „büntetőt” Végh Antal „kapujára". Mire érzékeny ön, Illovszky Rudolf? — Erről faggatom itt a lakásomon, mikor is fiától jövet, feleségéhez menet a kórházba, felkeresett. Én persze nem vagyok elfogulatlan. Gyerekkorom jobb- és balszélsője áll előttem. Mire érzékeny ön? — Az igazságra. Ha a munkámat bírálja valaki, akkor le­győzöm az érzékenységemet, és meghajtom a fejemet a bí­rálat előtt, még akkor is, ha azzal nem értek egyet, de ha becsmérelnek, az más. Nézze, ha Végh Antal nem „érzéke- nyez” le újra, ha nem kavarja fel bennem azt a gusztusta­lan szöveget, amit a Miért beteg a magyar futball? című könyvében írt rólam, akkor talán most nem vagyok itt a „pályán”. Vannak itt — látom — nélkülem is éppen elegen, de mi az, hogy én „érzékeny” vagyok? Mire vagyok én ér­zékeny? Hát a .hazugságokra. Arra, ha valótlanságot állíta­nak. Mi focisták különben nem vagyunk mimózák. — Minek a múltat felhány tor gatni? Ha jól tudom, ön már berúgta a maga „büntetőjét” Végh Antal hálójába. Pert in­dított ellene 1974-ben, vagy nem? — Tény, hogy feljelentettem, de becsületsértésért, hitel­rontásért Magyarországon olyan nevetségesen csekély bün­tetést szabnak ki, hogy a .sértegető röhögve kifizeti. Egy írónak pedig egyenesen jól jön az ilyen. Anyagilag is. — De hát mi történt 1974-ben? — Tatán együtt edzettek a csapatok. Végh Antal tesztla­pokat akart kiosztani a játékosoknak, de senki nem akart vele se tesztelni, se beszélgetni. Mint szövetségi kapitány erre én sem kötelezhettem az edzőket. Végh Antal azt írta, hogy nem akartam neki nyilatkozni. — „Megyünk Illovszky- val a tábor sétányán — írja —, nem kérdezek, úgyse lesz válasz.” — De engemet tényleg nem kérdezett meg az égvi­lágon semmiről. Nem sétáltam vele a tábor sétányán. Egy­szer lépett be abba a szobába, ahol Krizsánnal és másokkal beszélgettem. De hogy mi mindent írt meg ebből! Mennyi valótlanságot! Mennyi sértést! Arról már nem is beszélek, hogy a Gyógyít6atlan-ban majdnem szóról szóra ugyanazo­kat a rágalmazásos módszereket alkalmazza Buda Istvánnal és mindenki mással szemben is, mint egykor velem szem­ben, mert nem álltak vele szóba. Lehet, hogy egész életmű­ve erre a sérelemre épül fel? Tessék kérem elolvasni ezt a Jegyzőkönyvet. 1974. november 25-én a Pesti Központi Ke­rületi Bíróságon Végh Antal a következő „erkölcsi elégté­telt” adta meg nekem. — Kijelentem, hogy a Miért beteg a magyar futball? című könyvemet azért írtam, mert szere­tem a labdarúgást, és úgy láttam, hogy bajba jutott, ezért írói eszközökkel akarok segíteni rajta. Ezt a könyvemben is kifejezésre juttattam. Ebből következik, hogy nem lehetett és nem is volt szándékomban egyes személyeket megsérteni, tehát nem akartam megsérteni Illovszky Rudolfot sem. — Amennyiben mégis megsértettem Illovszky Rudolfot, ebben a percben itt a bíróság előtt erkölcsi elégtételül kijelentem, hogy ezt sajnálom, és ezért elnézést kérek. — A könyvem­ből kitűnik az is, hogy én nem jártam együtt a magyar lab­darúgó-válogatottal, ezért amit írtam, nem személyes tapasz­talat alapján írtam — Illovszky Rudolffal kapcsolatban sem. Mezei András: Ki beszél itt már Mexikóról? Válaszok Végh Antalnak Mielőtt a könyv írásához kezdtem, informálódtam olyan em­berektől, akikről tudtam, hogy közük van a magyar labda­rúgáshoz. Többségében ezeket az információkat írtam le. Amennyiben ezek az információk tévesek vagy torzak, nem az én hibám — vallja Végh Antal a bíróság előtt. Az infor­mátorai a hibásak, akiket 1974-ben sem és ma sem nevez meg? — De hát Illovszky Rudolf számára mi ebből a tanulság? — Nem tudom. Talán, ha szóbaállnak vele. Ha kiviszik a világbajnokságokra ... Talán nem is írt volna semmit... Talán nem képzeleg. Nem talál ki nem létező párbeszédeket. Kérem, itt van Zámbó 1974-es nyilatkozata, amit akkoriban benyújtott a bíróságnak: NYILATKOZAT Alulírott Zámbó Sándor, az Újpesti Dózsa labdarúgója kijelentem, és bizonyítom, hogy 1974. jan. 3-tól jan. 27-ig a tatai edzőtáborban, a csapatommal, felkészülési edzésen vettem részt. Ezen idő alatt több alkalommal találkoztam Illovszky Rudolf akkori szöv. kapitánnyal, aki mint a tábor vezetője volt jelen. Beszélgetésünk és találkozásaink alkalmával olyan kijelentést, hogy „Zámbó, bár te lennél olyan balszélső, mint amilyen jó ez a kocsi” nem tett Illovszky, és így nem válaszoltam rá. Illovszky Rudolfot 1967 óta ismerem, beszélgetésünk alkalmával sohasem tegezett, ha­nem mindig magázott. Budapest, 1974. október 8. (Zámbó Sándor) Bp. IV., Munkásotthon u. 72. — De hát ebben mi volt a sértés? — Ilyesmit én sose mondanék egy futballistának. Ha ezt nem érzi meg egy író, akkor miért adja a számba? Nem éppen ezért félnek szóbaállni vele? Nézze meg a ’74-es köny­vében, hogy milyen cirkuszt tudott csinálni, milyen kétsége­ket tudott támasztani a közvéleményben valamiről, aminek ráadásul még volt is reális magja. Olvassa el Börzsei János nyilatkozatát, amit minden vizsgálat és természetesen a bí­róság is elfogadott: NYILATKOZAT Alulírott Börzsei János ezennel kijelentem, hogy a Végh Antal: Mi­ért beteg a magyar futball? c. könyvének 56. oldalán leírtak. „Odakint Spanyolországban keresztTllvitték, hogy hivatalos nemzetek közötti meccs legyen a spanyolok elleni mérkőzés. Ennek is anyagi okai voltak. Vereséget szenvedtek. Személyes nézeteltérésekre, viták­ra, atrocitásokra is sor került. Igen, mert a vezetés elbizonytalano­dását megérezték a játékosok is.” nem felel meg a valóságnak. 1972. január 1-jétől január 2ü-ig tartózkodtam együtt a csapattal Eu- rovillasban (Madridtól 40 km) és Barcelonában. Ezen idő alatt sze­mélyes nézeteltérésekre, vitákra, atrocitásokra nem került sor, sőt valamennyien szorgalmasan készültek az előttük álló feladatokra, és igen fegyelmezetten viselkedtek. A hangulatot egyedül a két játékos — Táncsics és Vidáts — sérülése rontotta egy kissé, de ez is a két játékos felgyógyulásával rendbe jött. A mérkőzéssel kapcsolatban leírtak éppen úgy nélkülözik az igazsá­got, mint az írónak sok egyéb megállapításai. A találkozó a spanyol szövetség ajánlatának elfogadásával jött létre, azzal a módosítással, hogy csapatunk 1972. január 12-én Madrid—Bu­dapest városok közötti mérkőzésen szerepel. Erről értesítettük a spa­nyol szövetséget. A küldöttség 1972. január 1-jén reggel utazott el Madridba, s onnan azonnal folytattuk utunkat a 40 km-re levő Eu- rovillasba, ahol ideális körülmények között készülhetett a csapat. A mérkőzésig kétszer jártunk Madridban. Először január 5-én, amikor is megnéztük a Real Madrid—Atletiko Madrid bajnoki mérkőzést (ekkor még nyoma sem volt az egy hét múlva sorra kerülő mérkő­zésünknek), másodszor január 9-én, mikor megtekintettük a madridi cirkusz műsorát. Ekkor találkoztunk először a Spanyolország—Ma­gyarország mérkőzést hirdető plakátokkal. Másnap reggel telefonon beszéltem Budapesttel, ezt követően a spa­nyol szövetséggel, hogy a találkozó Madrid—Budapest név alatt ke­rüljön sorra. A spanyol szövetségben közölték, hogy ők nem propa­gálhatnak Madrid város válogatott mérkőzést, amikor a csapatuk­ban csak két madridi játékos szerepel, ök ezt a találkozót előkészü­leti mérkőzésnek tekintik a febr. 16-i Észak-Irország elleni EK-mér- kőzésük előtt, és nekik teljesen közömbös, hogy mi miként fogjuk számon tartani ezt a találkozót. Budapestről egyébként nem kaptam olyan utasítást, hogy ha nem sikerül Madrid—Budapest mérkőzésre változtatni a spanyol—magyart, akkor nem játszhatunk. (Erre pedig lett volna lehetőség, mert jan. 12-én részt vettem Zürichben az EK- sorsoláson, és a rádió helyszíni közvetítésben számolt be a sorsolás eredményéről, a madridi és budapesti véleményekről.) A mérkőzésre való ki nem állással járó felelősséget az MLSZ hatá­rozott állásfoglalása nélkül nem vállalhattuk a helyszínen magunkra. A mérkőzés 1—0 arányú spanyol győzelemmel végződött. (Az írónak ez a megállapítása igaz.) Az eredmény nem törte le a vezetőket és a játékosokat, hanem to­vábbi szorgalmas munkára ösztönözte őket a jan. 20-án kezdődő dél­amerikai túra miatt. Jan. 20-án a csapattal együtt Párizsba utaztam és onnan haza Buda­pestre. Ismételten leszögezhetem, hogy a fenti időpontig sem a ve­zetőkkel, sem pedig a játékosokkal baj nem volt. % Budapest, 1974. okt. 28. (Börzsei János) I., Attila út 111­— Hát így működtek, és ma is így működnek a magukat meg nem nevező „informátorok”. Mennyi félrevezetett em­ber. Mennyi papír- és energiapazarlás! Itt van Lak József nyilatkozata: (Folytatjuk) BÉKÉS MEGYEI IJHUUKTlltj Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpás! Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg- és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents