Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-06 / 31. szám

1987. február 6., péntek o fl Teszöv tárgyalta Gondok a mezőgazdaság gépesítésében A közelmúltban tárgyalta a megyei tsz-szövetség el­nöksége a növénytermesztés gépesítésének jelenlegi hely­zetét és a jövő tennivalóit. A mezőgazdaságban a ter­mésátlagok emelkedését töb­bek között a nagy teljesítmé­nyű üzembiztos erő- és munkagépek elterjedése se­gítette elő. A műszaki fej­lesztési folyamat a többi ag­rotechnikai beavatkozással együtt megváltoztatta a ter­melés technológiáját. Jelen­tősen lecsökkent a kézi- munkaerő-igény, javult a szakmai színvonal és a dol­gozók munkakörülményei. Az új eszközigényes techno­lógiával egyidőben megnö­vekedtek a termelési költsé­gek. Békés megyében a 70- es évek elején kezdődött a gépesítés intenzív fejleszté­se. Ebben az időszakban a termelőszövetkezetek mű­szaki fejlődésének ütemét a kiegyenlítettség jellemezte. Az 1980-as években vissza­esett az üzemekben a gép- beruházás. Nőtt a nullára leírt gépállomány Napjainkban a mezőgaz­daságban üzemben tartott, nullára leírt gépállomány több mint kétszeresére nőtt, az 1980. évinek. Ennek oka egyebek között a visszatérő­en veszteséges tsz-ek eladó­sodása, az aszályos időjárás kedvezőtlen hatása, valamint a központi szabályozórend­szer elvonó jellegének erősö­dése. Az elmúlt időszakban a megye szövetkezetei világ­banki hitel segítségével 500 millió forint értékű gépet vásároltak. Az üzemek egy része csak gépbérleti formá­ban képes az elhasználódott állotnány pótlására. Me­gyénkben a legalacsonyabb a gépellátottság a vésztői, il­letve sarkadi térségben. Alapvetően meghatározza a növénytermesztés felada­tainak teljesítését a traktor­park összetétele. Jelenleg a 3200 traktor mintegy fele nullára leírt a megyében. A traktorok 65 százaléka MTZ —50, illetve MTZ—80 típusú. A viszonylag magas mennyi­ségi mutató ellenére a terü­letegységre jutó motortelje­sítmény nem éri el az orszá­gos átlagot. Gondot okoz az állomány elöregedése, a Rába és a John Deer típu­sok legnagyobb hányada 9- 12 éve üzemel. Változás történt a gabona- kombájnok összetételében is; 17 százalékkal csökkent a kombájnok száma, az átla­gos motorteljesítmény azon­ban számottevően emelke­dett. A kukoricatermesztő gazdaságok egyre inkább a drágább, de üzembiztosabb típusokat helyezik előtérbe. Sajnos a kapacitás helyzetén nem változtatott a növekvő motorteljesítmény. Az utób­bi időben 18-20 tsz kötött együttműködési megállapo­dást a gabonabetakarítás se­gítésére megyén kívüli gaz­daságokkal. Lelassult a tehergépkocsi­állomány növekedési üteme. A szállítókapacitás gerincét az Ifák adják. Az állomány pótlását veszélyezteti a gép­kocsijárulék bevezetése, valamint az üres kilométer után fizetendő díjak meg­emelése. Az önjáró munka­gépek száma megközelíti a 700-at. A nullára leírt, de még üzemeltetett állomány részaránya 28-43 • százalék között váltakozik gazdasá­gonként. Az egyéb növénytermesz­tési munkagépeknél is mi­nőségi átalakulás ment vég­be. Az igényekhez legjobban a vetőgép-kapacitás igazo­dik. Minőségi problémák jelentkeznek a talajművelő eszközöknél. Nincs megfelelő altalajjavító, és kevés a jó minőségű mélyszántó eke. Technológiailag elavult és erősen elhasználódott a nö­vényvédelmi, illetve műtrá­gyaszóró géppark. A . terményszárítók mű­szaki állapota, jelenlegi ka­pacitása nem felel meg a követelményeknek. A to­ronyszárítók több mint fele mielőbb felújításra szorul. Kedvező viszont, hogy a terményszárítók energiaellá­tásában a földgáz már 50 százalékkal részesedik me­gyénkben. Csökkent a gépkihasználás Érdekes jelenségre fi­gyelhetünk fel, ugyanis a gépállomány-növekedéssel párhuzamosan csökkent a kihasználás. A több műsza­kos munkaszervezés csak a nagygépeknél általános, fő­leg az őszi és tavaszi mun­kacsúcsban. Általános meg­állapítás, hogy a műszaki fejlesztés ütemét nem követ­te az elvárható üzemszerve­zési, műszaki kiszolgálási színvonal emelkedése. Meg­változott a munkaerőhelyzet is. Míg korábban a viszony­lag magas jövedelem remé­nyében versenyeztek egy­mással a nagygépekért a traktorosok, mára ez a hely­zet már a múlté. A folya­matos lekötöttséget jelentő, vagy több műszakos helyek­re egyre nehezebb megfele­lő felkészültségű szakembert találni. A gépesítés a növekvő költség aránya miatt jelen­tős kihatással van a termelő tevékenység gazdaságosságá­ra. Az utóbbi időben jelent­kező takarékossági törekvé­sek ellenére is folyamatosan emelkednek a gépi költsé­gek. A két legfontosabb ga­bonanövény, a kukorica, il­letve a búza esetében az egy hektárra jutó közvetlen költség 40, illetve 43 száza­léka segédüzemi költség. Az egyes költségnemeket vizs­gálva megállapítható, hogy a javítás részaránya megha­ladja a 30 százalékot, szem­ben a 26 százalékos üzem­anyagköltséggel. Egyébként a műszaki ál­lapot szinten tartása, vala­mint az alkatrészbeszerzési nehézségek miatt a műszaki irányítás legnehezebb fel­adata a fenntartás. A pénz­ügyi tervben megállapított javítási keret felhasználása év vége felé jónéhány gaz­daságban gyakran veszélybe kgrül. Ennek oka, hogy az első takarékossági intézke­déseket legtöbbször az alkat­részvásárlás leállításánál fo­ganatosítják. A Nagybánhe- gyesi Zalka Tsz-ben fordult elő, hogy a 8 éves John Deer traktorra másfél mil­lió forintot fordítottak egy évben. Korábban ezt a gépet 1,8 millió forintért vásárol­ták a nagybánhegyesiek. Az utóbbi években a mű­szaki ágazatoknál új érde­keltségi rendszereket vezet­tek be. A költségtérítéses gépüzemeltetés bevezetéséhez egy 1981-es jogszabály adott jogi keretet. A megyében is több szövetkezetben próbál­koztak meg ezzel a formá­val, s az eddigi tapasztala­tok kedvezőek. Emelkedtek a munkateljesítmények, csök­kent a javítás miatti időki­esés. Erősödött a tulajdonosi szemlélet, a gépkezelők job­ban vigyáznak a gépre. A műhelydolgozók teljesít­ménydíjas bérezését 3 éve vezették be szélesebb kör- - ben. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy csak körültekintő előkészítő munka után vezethető be ez az érdekeltségi rendszer. Több gazdasági előnye van a teljesítménydíjas gépjavítás­nak. Többek között jobban betartható a javítási határ­idő. a dolgozók keresete az elvégzett munka arányában differenciálódik, jobban ér­vényesíthető a minőségi ga­rancia. A fejlesztés lehetőségei Megyénk termelőszövetke­zeteiben a fejlesztési lehető­ségeket mindig az adott idő­szak pénzügyi politikája szabta meg. A szűkös saját forrás — különösen a megye északi részén — a nagyobb állami támogatásban része­sülő állattenyésztési beruhá­zásokra ösztönözte a gazda­ságokat. Ezért a növényter­mesztés gépesítésében csak késleltetett fejlesztés való­sulhatott meg. Három éve világbanki hi­tel igénybevételével többlép­csős gabonaprogram kezdő­dött. A gabonaprogramokra összesen 46 pályázatot nyúj­tottak be a megye termelő- szövetkezetei. Jó néhány gaz­daságban kifogásolják, hogy nem egységes gépparkot biz­tosított ez a gabonaprogram. Mindez növeli a javítási, al­katrészbeszerzési költségeket. Kedvezőtlen az is, hogy a nagy értékű gépek állagmeg­óvására csak keveset fordí­tanak a gazdaságok. Ninffs megfelelő fedett tároló a több millió forint értékű gépek­nek. A fejlesztési források csök­kenése miatt fokozatosan ter­jed a gépbérleti forma (lí­zing). A vállalkozási bankok létrehozásával egyre több ke­reskedelmi és szolgáltató vál­lalat kapcsolódik be a pénz­ügyi lebonyolításba. Az egyes ajánlatok a visszafizetés ide­jétől, ütemétől függően kü­lönböznek egymástól. A li- zing-díjak tartalmazzák a megfelelő kamatot, és a vál­lalkozói hasznot. Ezzel együtt a bekerülési érték 140—180 százalékát kell a költség ter­hére fizetni. Ennek hátrá­nya, hogy a pótlási alap nem az üzemeltetőnél kép­ződik, és a bérleti díj növeli a költségeket. összefoglalva megállapít­ható, hogy megyénkben a ’70-es években dinamikus fejlődésnek indult a műsza­ki fejlesztés. 1980-ra egy igen jó szintre értek el a gazda­ságok, de azóta kedvezőtlen tendencia tanúi vagyunk. Ha ez a tendencia tovább foly­tatódik, úgy néhány éven be­lül veszélybe kerülhet egyes tsz-ekben a mezőgazdasági termelés. Mi lehet a megoldás? A gazdaságilag elmaradott térségekben az állami jutta­tást elsősorban műszaki fej­lesztésre fordítsák. Szorgal­mazni kell a kölcsönös bér­munkára alapozott együtt­működési megállapodásokat a termelőszövetkezetek kö­zött. Az üzemi feladatok kö­zül előtérbe, kell helyezni a magasabb jövedelmezőségű ágazatok gépesítésének fej­lesztését. Üj érdekeltségi for­mák bevezetésével ösztönöz­ni a fizikai dolgozókat a ma­gasabb szintű munkára. El kell érni, hogy nagyobb er­kölcsi és anyagi megbecsü­lést kapjanak a termelőszö­vetkezetek műszaki ágazatá­ban dolgozó szakemberek. Országosan kezdeményezni kellene a mezőgazdasági gé­pek műszaki vizsgálatát, mi­nősítését, s ennek alapján megállapítani az árakat. A garanciális ellátás javítását is mielőbb napirendre kell tűzni az illetékeseknek. Ah­hoz, hogy a növénytermesz­tésben elfoglalt nemzetközi pozícióját a jövőben is meg tudja őrizni a hazai jnező- gazdaság, az elkövetkező időben olyan ösztönző rend­szerre, állami támogatásra van szükség, amely a leg­jobb minőségű gépekhez se­gíti hozzá a termelőüzeme­ket. Verasztó Lajos Biotechnológiai beruházások Az OMFB és több minisz­térium támogatásával az idén országszerte több új biotechnológiai beruházást fejeznek be, illetve kezde­nek meg. Ezek a VII. ötéves terv biotechnológiai prog­ramjához kapcsolódnak, amely tizenegy közvetlen termelési célú, és öt, a ké­sőbbi tennivalókat meg­alapozó feladatot tartalmaz. A két legjelentősebb bio­technológiai nagyberuházás kivitelezését ebben az év­ben Gödöllőn és Szegeden kezdik meg. Gödöllőn ápri­lisban látnak hozzá a félmil- liárd forintos költséggel lé­tesülő mezőgazdasági bio­technológiai kutató- és okta­tóközpont építéséhez. Szegeden a Magyar Tudo­mányos Akadémia biológiai központjához kapcsolódik az új biotechnológiai kutató­park, amelynek 200 millió forintos beruházását meg­kezdték. A növekvő igények kielé­gítésére hozzák létre a hat új laboratóriumot, amelyek szövetkezetek, állami gazda­ságok és egyéb vállalatok beruházásában épülnek. A Meriklon öt évig alapanyag­gal látja el a laboratóriumo­kat, átadja a technológiát és értékesíti a palántákat. A hat laboratórium közül az első a Sárszentmihályi Ál­lami Gazdaságban létesült, s itt már megkezdték a sza­porítóanyagok előállítását. Befejezéséhez közeledik a Putnoki Egyetértés Terme­lőszövetkezet, a Miskolci Pa­tyolat Vállalat és a Doma- széki Szőlőfürt Termelőszö­vetkezet beruházásában épü­lő egy-egy laboratórium is, ezeket március végén adják át. Szakmunkástanulók a Parádi Üveggyárban A Parádi Üveggyárban — ame­lyet még II. Rákóczi Ferenc ala­pított — ma is elsősorban ma­nufakturális jellegű termékeket gyártanak. A hagyományos min­ták és az üvegcsiszolási techno­lógia megőrzésére — csaknem 25 éve — a gyárban képezik a szakembereket is. Az eltelt idő alatt a tanműhelyből több mint száz jól képzett, a régi hagyo­mányokat is jól ismerő szakem­ber került ki. Képünkön: Ka­kukk Béláné szakoktató (közé­pen) és a harmadéves üvegcsi­szoló tanítványai vizsgamunká­ikkal (MTI-fotó: Szabó Sándor — KS) Tenyészjuh eladó! Fedeztetett, egyszer és kétszer ellett anyák és először termékenyített tenyészérett jerkék eladók! Kétszáz darab vagy afölötti vásárlás esetén hústípusú (Ile de France) kosokat is adunk. Érdeklődni lehet a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Szendröi Gazdaságánál, Fasimon lános igazgatónál. Címünk: 3752 Szendrő • Telefon: 18 • Telex: 64-284

Next

/
Thumbnails
Contents