Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
o 1987. február 5., csütörtök Történt valami Gyulán? Sok minden történt Gyulán az utóbbi hetekben. E sok mindenből a vasipari szövetkezet dolgait ismerik a legkevesebben. A szövetkezet, a tagság, a vezetés és a város számára itt szervezeti, gazdasági változások bontakoztak ki. Nem felülről, hanem az üzemből jött, indult el a kezdeményézés azért, hogy megszabaduljanak egy sor előírásos kötöttségtől és egy kicsit többet termeljenek, s a végzett munka után és annak arányában részesedjenek a javakból, jobb anyagi körülmények közé kerüljenek. Ezért kisszövetkezetté alakultak, teljesítve az ilyen szervezettel szemben állított központi követelményeket. Miért érdemel ez említést? Azért elsősorban, mert rövid fél év leforgása alatt árbevételüket 22 millió forinttal növelték. Olyan munkákat vállaltak el a vasipari szakmában, melyekkel a nagyobb vállalatok mennyiségénél fogva nem foglalkoztak. Tehát állandóan és mindennap a piacról éltek, minden alkalmat megragadtak, minden munkát felvállaltak és a korábbinál kedvezőbb határidővel teljesíteni is tudták adott szavukat. Miért volt erre lehetőség? Mert olyanná tették anyagi érdekeltségüket. Dudás István, a kisszövetkezet elnöke igazi teljesítménybravúrról számolhatott be a városi párt v. b. legutóbbi ülésén. Amíg nem ebben a szervezetben dolgoztak, a magasabb teljesítményt nem tudták megfelelő módon honorálni. Most viszont nincs garantált bér, csak egy nagyon is ösztönző elv érvényesül, miszerint: a magasabb teljesítményhez magasabb kereset is tartozik. Tehát, aki többet és jobban, jobb minőségkén dolgozik, az a leadott és minősített munkadarabok után megkapja fizetését. Ez a közvetlen érdekeltség megtanított dolgozni, a munkára odafigyelni a kisszövetkezetben mindenkit. Érthető, hiszen a kollektíva legfőbb törekvésévé vált az üzletszerzés, az újabb partnerek megnyerése, ami elképzelhetetlen jobb minőségű, gyors és pontos szolgáltatás nélkül. Így mindenkinek első számú érdekévé vált a megrendelések kifogástalan teljesítése, függetlenül a munkaidőtől. A keresetek alakulása — megszabadulva a korábbi kötöttségektől — igen kedvező. Az év első felében hagyományosan számolták el a teljesítményeket, mert a régi szervezeti formában ez csak így volt lehetséges. Az öntöde dolgozói 6671 forint átlagot értek el. A második félévben 7800 forint körüli keresetre számítanak átlagosan. Decemberben a havi kereset ugyanitt 8412 forint volt. A forgácsolóban az első félévben 5245 forint volt a kereset szintje. Novemberben az érdekeltség révén ez a szám már 10 ezer forint fölé emelkedett. A lakatosok decemberben 3000 forinttal kerestek többet, mint az első félévi átlag. Hát ez igen előnyös változás. A keresetek és teljesítmények alakulásában a főmunkaidő maximális kihasználásának és a munkaerő hatékony foglalkoztatásának döntő szerepet tulajdonítottak. A szövetkezet mai tagjainak tulajdonosi szemlélete sok mindenben különbözik a korábbitól. A második félévben 112 százalékos intenzitással dolgozott a fizikai állomány. Az első félévben ez a szám 97 százalékot mutatott. És itt egy újabb kérdés: — Hogyan lehetséges fél év alatt ilyen igen jelentős gazdasági változásokat elérni a cégtábla átcserélésével? Nemcsak a cégtábla cserélődött, bár a dolgozók zöme ugyan az, aki volt, de az érdekeltség egyértelműbbé tételével mégiscsak mások lettek. Az átalakulás folytán a Gyulai Vasipari Kisszövetkezetben leginkább az adminisztrációs előírások megtartásán könnyítettek. Amikor hagyományos szervezésben dolgoztak, a nap minden munkaórájában egy komplett jelentést kellett valamiről készíteniük a' felsőbb szerveknek. A napi nyolc jelentésből most már csak egy készül. Azután az adó számolásánál is sokat változtattak. Korábban nyolc címen fizettek adót. Mostantól csak egyféle adókötelezettségük van. Nincs felhalmozási adóelőírásuk sem. A szövetkezetben ugyanakkor megnőtt a műszaki felkészültségű emberek munkája iránti igény. Az új szervezésben fölöslegessé váltak a vállalati gazdasági munkaközösségek, mivel a továbbiakban nemcsak egyesek, hanem általában és konkrétan mindenki érdekelt a kisszövetkezet működésében, életképességének megtartásában. Hát ez történt Gyulán. A vasipari szövetkezetben jobban szövetkezetibbé, tulajdonosokká váltak az emberek. A szervezeti átalakulásnak ez volt a tulajdonképpeni célja. • D. K. Kalocsán egy régi malomépületben a Mezőgazdasági Múzeum összegyűjtötte a fűszerpaprika történetével kapcsolatos adatokat, egykori termesztési és feldolgozási eszközöket. A századfordulón mintegy 2000—3000 hektáron termesztettek fűszerpaprikát. A nyugat-európai országok vevői már akkor többre értékelték a magyar paprikát, mint a spanyolt, mert a Kárpát medence éghajlata különleges minőséget biztosít. Az őrlemény fűszerező hatása, íz-, aromaanyagai jobbak, mint a hasonló fajtájú külföldi paprikáé. A termelés fokozatosan bővült. Jelenleg 10—12 ezer hektáron termelnek paprikát (MTI-fotó: Balassa Ferenc — KS) D tájvédelem időszerű feladatai Sok szó esik napjainkban a környezetvédelem fontosságáról. Amióta az ember munkálkodni kezdett, közte és a környező táj között egyre sokoldalúbb kapcsolat alakult ki. A tájból mind több területet szakított ki, hogy lakást, településeket, ipari és közlekedési létesítményeket építsen. Hogy mindezt ésszerűen tegye, szükség van a területrendezésre. Napjainkban sajnos csak kiegészítő szerep jut a természettől elvett területeken a zöld felületeknek. Az őshonos fafajú erdők életét túlnyomórészt az öntörvényű természeti adottságok határozzák meg, amelyeknek összhangját kell az erdőgazdálkodásnak biztosítani. Az erdőt, mint stabil életközösséget kell megőrizni és használni. Korunkban egyre nyilvánvalóbbá válik az a tény: milyen sokféle emberi szükséglet kielégítését szolgálhatja az erdő. Gazdaságilag hasznosítható termékeit, az iparban felhasználható faanyagot is az erdő produkálja. Kedvező befolyást gyakorol a többi természeti, környezeti tényezőre, kielégíti a vízgazdálkodás követelményeit és hozzájárul a levegő tisztaságának megőrzéséhez. Az erdősávok feladata a különböző funkciót betöltő területrészek — például az ipartelepiek és a lakóterületek — elválasztása. Az erdő életteret, táplálékot ad a vadaknak. Régóta nyilvánvaló az is, milyen jelentős szerepe van a termelési, környezetvédelmi funkciók mellett a szociális, jóléti, üdültetési feladatok ellátásában. Az erdők létét főleg az egyre hatalmasabb létesítmények, gyárak, üzemek léte veszélyeztetheti a savas esők megjelenésével. E kedvezőtlen természeti jelenség hatására mind nagyobb mértékben pusztulnak a világban, és sajnos, hazánkban is az erdők. A tájvédelem és erdőgazdálkodás időszerű kérdéseiről és feladatairól tárgyalnak február elején hazánkban a szakemberek Budakeszin. v. I.-------------------------------------1 I I Békéscsabai felvesz baromfifeldolgozás és -csomagolás munkaterületekre segéd- és betanított munkásokat két műszakra. Munkaidő: heti 40 óra. Kereseti lehetőség: 26—30,— Ft/óra a teljesítménytől függően. Délutáni műszakra megemelt műszakpótlékot fizetünk. A vállalat a vidéki dolgozók részére utazási költségtérítést biztosít. Az alábbi útvonalakon munkásszállító autóbuszok szállítják be a dolgozókat: — Körösújfalu—Vésztő—Bélmegyer—Tarhos —• Csökmő—Szeghalom—Körösladány— Köröstarcsa—Mezőberény — Geszt—Mezőgyán—Nagygyanté—Doboz — Sarkadkeresztúr—Sarkad—Doboz — Dombegyház—Kisdombegyház— Magyardombegyház—Kunágota— Almáskamarás—Nagykamarás— Med gyesegyháza—Pusztaottlaka— Csabaszabadi — Dévaványa. Jelentkezni lehet: a vállalat felvételi irodájában, Békéscsaba, Orosházi út 16. Baromfifeldolgozó Vállalat Élénkülő állatpiac Yugo Cabriolet jövűre A kemény januári fagyok idején visszaesett az állatpiacok forgalma, a szokásosnál kevesebb malacot és süldőt kínáltak eladásra a kistermelők, és a vásárlókedv is mérsékeltebb volt. A hónap végén viszont már mutatkoztak a fellendülés jelei, és februárban — amennyiben nem szól közbe az időjárás — várhatóan kialakul az állatpiacok ilyenkor szokásos téli forgalma. A disznóvágások után felszabadultak az ólak, s a kistermelők a szabadpiacon vásárolt malacokkal és süldőkkel fokozatosan feltöltik azokat. A kragujevaci Zastava Művekben a Yugo America cég követelésére már jövőre megkezdődik a Yugo Cabriolet gyártása. A cég elnöke és munkatársai a napokban Kragujevacon jártak, és kifejezték készségüket, hogy ötmillió dollárt fektessenek e vállalkozásba. Az amerikai piacra évente 10 000—12 000 Yugo GV Cabriolet típusú gépkocsit szállítanak, 3000-et pedig Jugoszláviában és más országokban értékesítenek. A Yugo America cég a Yugo alaptípusból kifejlesztett könnyű szállítójármű gyártásában is érdekelt, hogy tovább bővítse az amerikai piacon árult Zastava járművek választékát. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi modelleket is továbbfejlesztik, hogy versenyképesek maradjanak és alkalmazkodjanak az amerikai előírásokhoz. Már augusztustól kezdve automatikus biztonsági övvel látják el az első üléseket. Az 1988. évi modelleken jelentős változásokat eszközölnek, javítják a kényelmet. Fontolóra veszik automata váltó beépítését, valamint négykerék-meghajtású változat gyártását is. (Tanjug) íTTíéí 'ruf lm jJiJj -J _l JJ-.J JjJjÜ 1 PARASZTIFJAKAT AZ EGYETEMRE! ... Vegyenek fel 50 érettségivel nem rendelkező parasztifjút a mezőgazdasági egyetemre, hogy ezzel a magyar mezőgazdaság paraszt származású szakemberekkel gazdagodhasson. A Magyar Ifjúság Országos Tanácsa javasolja a földművelésügyi miniszternek, szervezze meg haladéktalanul az ifjúsági szervezetek bevonásával 50 parasztifjú kiválasztását, és rendezzen számukra előkészítő tonfolya- mot. A Műegyetemien már második éve tanul 50 munkásifjú. A tanulásban kitűnően megállták a helyüket. A MIOT javaslata után remélhetőleg 50 tehetséges parasztifjú is kerül az egyetemre. (Viharsarok, 1947. február 4.) A ROKKA NAPKÖZI OTTHONÁBAN gondoskodnak a munkásnők gyermekeiről. A Rokka napközi otthonában Leszich Ilona naponta 8-10 gyermekre vigyáz, s gondozza őket. ... Menynyivel jobb munkát végezhet az az asszony, aki biztonságban tudja gyermekét. Az üzemi bizottságok eredményes munkájának köszönhető, hogy már a legtöbb helyen létesültek napközi otthonok de arra kell törekedni, hogy ne csak a gyárakban és a nagyobb üzemekben legyenek ilyen intézmények, hanem minden dolgozó gyermekének biztosítva legyen a jóléte és gondozása. (Viharsarok, 1947. február 8.) ÚJABB BAROMFITENYÉSZTŐ TÁRSULÁSOK alakulnak megyénkben. A háztáji gazdaságok is igyekeznek kihasználni az összefogásban rejlő lehetőségeket, azaz a már meglévő baromfitenyésztő, nyúl- és galambtenyésztő társulások mellett újabbakat hoznak létre megyeszerte a földművesszövetkezeteken belül. Nem végleges megállapodás szerint a BOV Békés megyei gyáregységei és a megyei keltető vállalat az idén 2,8 millió naposcsibét, 400 ezer naposlibát, 230 ezer napospulykát, 205 ezer kacsát és 151 ezer gyöngyöst adnak ki nevelésre, hizlalásra a földművesszövetkezetek útján a háztáji gazdaságoknak és társulásoknak... (Békés megyei Népújság, 1967. február 9.) A Nagyszénás! Október 6. Tsz NELLA leányvállalatának lámpatestkészítő üzeme kooperációban a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezettel, lámpatest-megmunkálást folytat. Évente több százezer készül itt — képünkön Licska Jánosné oldallyukasztást végez Fotó: Szőke Margit
