Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
NÉPÚJSÁG 1987. február 5., csütörtök Számunkra szokatlan látvány a hóban toporgó gólyamadár. A jelek szerint jól tűrik a hideget az ittrekedt vándormadarak a jászberényi állatkertben (MTW0t6. szabó sánd0r-KS) Medgyesegyháza „Élenjáró” cím az MHSZ-nek ülést tartott az Úttörttszövetség Országos Tanácsa Pártház a közösségért A medgyesegyházi honvédelmi klub a közelmúltban tartotta meg évadzáró közgyűlését, amelyen részt vett Frontó András alezredes, az MHSZ megyei titkára is. A klub elnökének megnyitója után Cséffán János titkár tartotta meg értékelő beszámolóját az 1986-ban végzett munkáról. Többek között kiemelte, hogy a tanintézeti honvédelmi nevelés színvonalasabb lett, a lövészeti és tömegsportszakosztály létszáma emelkedett, valamint a különböző szervekkel jó partneri kapcsolat jött létre. Az 1987-es év feladatairól a titkár elmondta, hogy a klub továbbra is célul tűzi ki az „élenjáró” kitüntető címért folyó szocialista versenymozgalomban való eredményes részvételt. Továbbá megkérte a rendezvényen jelenlévő gazdálkodó egységek és szervek képviselőit, hogy társadalmi összefogással egy légpuska-lőpavilont hozzanak létre. Frontó András megyei titkár a hozzászólásában jónak értékelte a honvédelmi klub munkáját. Külön kiemelte az egykori majálisok jelentőségét, majd bejelentette, hogy a honvédelmi klub 1986. évi tevékenysége alapján elnyerte az „élenjáró” kitüntető címet. A jutalmak átadását követően a rendezvény vacsorával egybekötött, jó hangulatú táncmulatsággal ért véget. Az úttörővezetők X. országos konferenciájáig szóló munkaprogramról, valamint a IX. konferencia döntéseinek megismertetéséről és feldolgozásának módjáról határozott — többek között — a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa tegnapi ülésén, a szövetség székházában. A következő öt évre, 1991- ig elfogadott programban szerepel például, hogy az Üttörőszövetség érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatait, a természetjárás és turisztika fejlesztésére megfogalmazott javaslatokat már az 1987—88-as úttörőévben kidolgozza az országos tanács. Később összegzik a mozgalmi kísérleteknek és az úttörők környezetvédelmi munkájának tapasztalatait. A tavaly decemberben Salgótarjánban rendezett IX. országos úttörővezetői konferencia néhány döntéséről rétegtalálkozók szervezését határozták el a szerdai ülésen. Az úttörőmozgalom programját az egészséges életmód A Délker Vállalat 500 tonna szőlőt vásárolt Jugoszláviából, s az első szállítmányok már megérkeztek a kiskereskedelmi partnerek fővárosi és vidéki üzleteibe. Hosszú évek óta ez az első alkalom, amikor ebben a vitaminhiányos időszakban viszonylag olcsón juthatnak a vásárlók szőlőhöz. A Délker saját üzleteiben kilónként 70 forintért árusítja, s megalapozásában már ilyen találkozón vitatják meg szeptemberben. A magatartás- és nyelvi kultúra fejlesztésének feladatairól 1988 első félévében rendeznek tapasztalatcserét. Az Úttörő- szövetség 1988—89-ben vitát kezdeményez a korszerű tudományos-technikai műveltség terjesztésének módjairól, a gyerekek játékkultúrájáról, valamint a játéktervezés, -gyártás, -forgalmazás új lehetőségeiről. Az országos tanács elfogadta az 1987—88-as úttö- rőév irányelveit is, mely többek között rögzíti, hogy az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 140., a nagy októberi szocialista forradalom 70. és a nemzetközi gyermekszervezet, a CIMEA 30. évfordulójának megünneplésén kívül fordítsanak az eddigieknél nagyobb gondot a csapatok és úttörőközösségek az egészséges életmódot szolgáló tevékenységek, különösen a természetjárás és a táborozás lehetőségeinek szélesítésére. e körüli áron kerül forgalomba a többi üzletben is, szemben a hazai szőlő 140— 200 forintos árával. A vállalat a szőlőt élelmi- szeripari alapanyagokért cserébe szerezte be. A Jugoszláviából importált szőlő a háztartásokban akár egy hétig is eltartható és élvezhető, mert jobb minőségű, mint amilyet ilyenkor árusítani szoktak. A megyeszékhely egyik legdinamikusabban . fejlődő lakóterületi pártalapszerve- zete a Lencsési lakótelepi. Bencsik Ilona, az alapszervezet vezetőségének titkára és a lakótelepi közművelődés vezetője, így személyében találkoznak a mozgalmi és a kulturális élet irányításának teendői. — A városi pártbizottságon gyakran beszélgettünk arról, hogy a lakótelepi párttagok az első kerületi alapszervezethez tartoznak, de önálló alapszervezetet szeretnének — mondja Bencsik Ilona. — A párt végrehajtóbizottsága elismerte az igazukat, döntött, és 1985 januárjában 55 alapító taggal önálló lett az alapszervezet. Megválasztottak a vezetőség titkárának. A rendezvényeinknek, a taggyűléseknek két éven át a Szabó Pál Téri és a József Attila Általános Iskola adott otthont. — Január 27-én adták át a kerületi pártházat, amely a lakótelep többi társadalmi és tömegszervezetének is helyet biztosít. Tudomásunk szerint közművelődési rendezvények helyszíne is lesz a pártház. — A városi tanács korábban erre a térre tervezte a lakótelepi közintézmények központját. Épül majd moziterem, klub, szakköri helyiségek, ha lesz rá pénz. Ehhez kapcsolódik, bár önálló egységként, a kerületi pártház. Minél több embert szeretnénk látni a helyiségeinkben, ezért is tervezünk ide rétegrendezvényeket, klub- és szakköri foglalkozásokat. Az erőket, szellemieket és anyagiakat egyaránt egyesíteni kell, így tudunk megfelelően élni a tárgyi- és anyagi feltételekkel. A pártélet rednes menete mellett a hét minden napján más tömegszervezet tartja itt találkozóit. A már szinte hagyományokkal rendelkező lakótelepi népfront, a bontakozó vöröskeresztes mozgalom, az igen erős sportegyesület élete is ide kötődik. Hétfőn esténként a félszáz tagot számláló nyugdíjasklub rendezvényeire kerül sor. Február 6-tól péntek esténként kézimunkahogyan szépítsék lakótelepi . lakásaikat. Szombaton délelőtt (először február 14-én) a bélyeggyűjtők, majd a sakkozók kapnak itt helyet. Minden hónap első hétfő estéje a tanácstagoké, a kedd estéken a körzeti rendőr fogadóórájára jöhetnek azok, akiknek mondandója van a számára. A sportegyesület legközelebbi terve a horgászok elméleti felkészítése. A megyei tanácstól számítógépet kapunk, amellyel ugyancsak szombaton délelőttönként szakember irányításával ismerkedhetnek a gyerekek és a felnőttek. — A lakótelepi pártalap- szervezet tagjai így több szállal is kötődhetnek a mozgalomhoz, a lakóterülethez. Hogyan alakul a taglétszám? — Már csaknem százan vagyunk. Átjelentkeznek a fiatal nyugdíjasok, s azok is tagjaink, akiknek a munkahelyén nincs alapszervezet. Nagyon különböző korú, érdeklődésű, képzettségű és egészségi állapotú ember találkozik a taggyűléseinken. Egyre jobban megismerjük egymást, eszerint alakítjuk a munkatervünket és a programunkat. Abban is szeretnénk segíteni, hogy a környezetünk minél otthonosabb legyen, az emberek becsüljék, szépítsék a lakótelepet, közösségben érezzék itt magukat. Óriási mozgósító erőt jelenthet például a kezdeti lépéseinél tartó kábeltelevízió, amelynek programjába mi is beleszólhatunk. Politikai fórumoknak, irodalmi esteknek, gyermek- és nyugdíjasrendezvényeknek otthont adunk, szervezzük ezeket. Természetesen továbbra is kapcsolódunk az iskolákhoz, a pedagógusok segítsége nélkül nehezen boldogulnánk. A nagytermi rendezvényeket csak az iskolákban tudjuk elképzelni, hiszen itt csak egy 50 személyt befogadó klubhelyiségünk van a tanácsterem és a mozgalmi helyiségek mellett. A 13 ezer lakosú városrész életében szorosan össze kell hogy tartozzon a politika, a művelődés és a társadalmi élet. így, a programoktól és az emberektől lePéldául Orosházán Szakmaközi bizottság — lakóhelyi érdekképviselet Februári szőlővásár A szakszervezeti munka nemcsak sokrétű, hanem formájában is többféle. Egyike ezeknek a szakmaközi bizottság. Megyénkben 19 helyen működik, minden városban megtalálható, s a nagyobb községekben is, mint Bat- tonya, Csorvás, Gyomaendrőd vagy Mezőhegyes. Az orosházinak több évtizedes múlt áll a háta mögött, de most inkább a jelen körüli időkről beszélgetünk Szegvári Péterné dr.-ral, aki az egy évvel ezelőtti választás óta titkára a bizottságnak. — A szakmaközi bizottság olyan ágazati szakszervezetek képviselőiből tevődik össze, amelyeknek nincsen középszervezete a megyében? — Ma már nem, mivel feladatunk a lakóhelyi érdekképviselet, és ez mindenkire tartozik. Az emberek valamely szakma egy konkrét munkahelyén dolgoznak ugyan, ahol a helyi szakszervezet ellátja a munkával kapcsolatos érdekvédelmet, a nyolc órán kívüli élet azonban a lakóhelyen zajlik, az ottani életkörülmények között, S ezek milyensége, sőt javítása már egy más kérdés. Például a lakás, az út, a járda, a víz-gáz vagy a környezetvédelem. — De hiszen a tanács, a népfront és más társadalmi szervezetek pont ezekkel foglalkoznak ! — Ez így igaz, ám hogy a tervek milyenné alakítják az adott területet, ahhoz a lakosság mind nagyobb részének a beleszólása szükséges és itt lép be a szakszervezet a maga óriási tagságával, hogy a településpolitikai tevékenységbe mind többeket vonjon be és a köz- életiségre ösztönözzön. — Hogyan történik ez a gyakorlatban? — Ott kezdem, hogy a szakmaközi bizottság 17 tagja 17 munkahelyi szakszervezetet képvisel, közte 13 ágazatit, mint a vasutas, postás, bányász, építő, köz- alkalmazott, pedagógus stb. Ez már önmagában a bizottsági viták sokoldalúságát jelenti, továbbá, hogy ez a vita sokkal nagyobb méretben folytatódik a munkahelyek szakszervezeteiben. Mint tavaly is történt, Orosháza 2000-ig szóló fejlesztési tervének esetében. — Nézzük meg részletesebben. — Mi két fordulóban tárgyaltuk. Az első után 9 munkahelyi megbeszélés következett, különféle formában. (A BOV például előbb bizalmi testület elé vitte a tervet, utána jött a nagy vita, ahol a dolgozók megfontolt és reális véleménye után alakult ki a végső álláspont.) Ezek tanulmányozása után tette meg a bizottságunk javaslatait, többek közt a meglevő értékek védelmét, a kórházi intenzív osztály létrehozását, s az intézmények részére is végzendő társadalmi munkát. A javaslatokat a tanácsülés el is fogadta, s mellékletként a programhoz csatolták. — A fogyasztói érdekvédelem is a munkájukhoz tartozik? — Igen és több évtizedes hagyománya van a kereskedelem és a vendéglátás folyamatos ellenőrzésének. Felelőse Cziráki Katalin a ruhagyárból, ő fogja össze és irányítja a különböző munkahelyek küldötteit. Ez a munka sokoldalú, nem csak a súlycsonkítás, többletszámlázás vagy a lejárt szavatosság és hasonló tartozik ide, hanem az ellátás nagyobb kérdései is. Vagyis, hogy milyen az áruösszetétel az egyes üzletekben, kaphatók-e az alapvető dolgok? S milyen az olcsó és drága cikkek aránya? A hibák terén nálunk sem jobb a helyzet, mint országosan, viszont sok üzletben már az ellenőrzés lehetősége, tudata is a rendelkezések megtartására ösztönöz. Igaz, másokat még a büntetés sem. És van egy, a boltokon túlmutató megfigyelés: a rossz számolás oka olykor az, hogy az eladó nem tud számolni. — Tehát nem mindig a károsító szándék? — Nem. De akár így, akár úgy van, a vevő is figyeljen, hiszen mégiscsak ő az első számú és azonnali ellenőr. És róla van szó. — Nemcsak azért kérdem, mert a múlt évet szinte a nyugdíjasok és időskorúak évének lehet tekinteni, de azért is, mivel a szakszervezet tényleg mindent átfog: mi van a szociális kérdésekkel? — Bár többet tudnánk tenni. Mindenesetre ebben is kapcsolódik egymáshoz a munka- és lakóhely. Mindkét helyen vannak feladatok. Nálunk az SZMT és a megyei tanács intézkedési tervének részeként 31 alapszervezet végzett felmérést a nyugdíjasok és időskorúak helyzetéről. Ezek nem csak alapvető adatokat tartalmaztak, hanem az is kiderült belőlük, hogy - a szakszervezetek anyagi és egyéb lehetőségükhöz képest sok segítséget nyújtanak. A színvonal azonban nem egyforma, több helyen nem élnek eléggé a nyugdíjkiegészítés lehetőségével. — Az alkoholizmus elleni küzdelem csak részben egészségügyi kérdés, legalább annyira tartozik másokra is ... — Épp ma alakult meg a városi alkoholellenes bizottság, amelynek munkájában mi is részt veszünk. Bár ez nekünk — hogy úgy mondjam, új „profil” —, úgy gondoljuk, tehetünk egyet s mást. Közreműködhetünk a szabályok megtartásában és a propaganda sem esik távol tőlünk. Most dolgozzuk ki az ezzel kapcsolatos tennivalóinkat, melyek a család- és ifjúságvédelmet is érintik. Következő programunk pedig a gyeden levő nők helyzetének vizsgálata lesz. — Egyedi dolgokkal nem is foglalkoznak? — De igen. A Társadalom- biztosítási Igazgatóság többször kér tőlünk javaslatot vagy véleményt nyugdíjkiegészítés meg segélyügyekkel kapcsolatban. Ezekben gyorsan és körültekintően kell eljárni, hiszen elesett — öreg, beteg — emberekről van szó, akiknek szinte azonnali segítségre van szükségük. Ezt a munkát magam végzem. Nemcsak azért, mert már nyugdíjas vagyok és több rá az időm, de azért is, mivel, mint sokáig volt tanácstitkár, az emberek széles körét személyesen ismerem, s épp ezért tudom, hogy a tisztes látszat mögött nagyon súlyos anyagi helyzet is lehet. Olyan, hogy nem ma, hanem tegnap kellett volna a segítség. Vass Márta szakkörre várjuk az érdeklődőket. A gyesen lévő kismamák itt megtanulhatják, hét a kerületi pártház az itt élőké, a közösséggé. B. Zs. Előadások az általános művelődési központokról A hatvanas évek elején született meg az a kormányzati állásfoglalás, amely lehetővé tette a művelődési házak és az iskolák közös igazgatás alá vonását. A kezdeti próbálkozások után 1969-ben megyénkben, Végegyházán alakult meg az első úgynevezett általános művelődési központ, az ÁMK. Az elmúlt tizennyolc év alatt nem kevés akadállyal, bürokratikus gáncsoskodással kellett azoknak megküzdeniük, akik a helyi közművelődés és közoktatás intézményeit jól felfogott, elsősorban a hatékonyságot szolgáló érdekből ÁMK-ba akarták tömöríteni. Még ma sem egyértelmű ezeknek az intézményeknek a működése, megítélése. Fejlődésüket szeretné szolgálni a megyei tanács művelődési osztálya és a megyei pedagógiai intézet azzal a hat előadásból álló továbbképzési sorozattal, amelynek első alkalmát tegnap délelőtt tartották meg a Békéscsabai Városi Tanács nagytermében az ÁMK-k igazgatóinak, vezető munkatársainak, a helyi tanácsok illetékes tisztségviselőinek részvételével. Vészi János, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa tartott előadást az ÁMK-k kialakulásáról, eddigi történetéről. A tervek szerint legközelebb február 16-án találkoznak a szakemberek, amikor az iskola és az óvoda helyéről és szerepéről lesz szó az ÁMK rendszerében. A júniusban záruló sorozat további alkalmain módszertani és szervezési kérdésekről is lesz szó. (ni) pxoxoxoxcxoxcxcxoxoxoxoxcxcx; 1 JÖJJÖN 8 A SAJTÓBÁLBA! I (bx< 1987. február 7-én 19 órára a Körös Hotelbe. Jegyek kaphatók a hirdetésfelvételi irodában, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. sz. alatt. És ami még lesz: ZENE • TÁNC • TOMBOLA )XCXOXOXOXOXOXOXOXOXCXOXOXCÍ)
