Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
© NÉPÚJSÁG 1987. február 28., szombat CSALAD - OTTHON Esti mese — anyu szájából A fiatalabb korosztályhoz tartozó édesanyák ajkáról sokszor elhangzó panasz: — Nem tudok a kicsinek mesélni! Nem tudom miről meséljek! Mesekönyvből sincs mindig kedvem és időm felolvasni... Ezért úgy oldják meg a mesélés problémáját, hogy bekapcsolják a rádiói, televíziót. Ügy vélik, ez is elég a meséből. Pedig téved az édesanya — vagy az édesapa —, ha ilyen álláspontra helyezkedik, mert az anya ajkáról elhangzott mesének sokkal nagyobb a varázsa, mint a gépesített meseszolgálatnak. A mese témája is inkább egyéniséghez simuló lehet, s jobban megragadja a gyermek képzelőerejét. A gépesített meseszolgálat százezreknek szól, viszont az anya által előadott mese csak saját gyermekének. Az édesanya, aki gyermekének minden lépését figyelemmel kíséri, értelme nyila- dozásának, csodálatosan finom rezdüléseinek boldog szemlélője, anyai ösztönnel megérzi, tudja, hogy gyermeke helyes lelki fejlődése érdekében hogyan közelítsen érzelmi világához. Hiszen minden gyermek más egyéniség, így a nevelés, a személyiség fejlődésének irányítása is mást igényel. Már egészen kicsi gyermeket érdekel a mese csodálatos képzeletvilága, és beleéli magát a mese szereplőinek sorsába. A képzelet erejével ő is velük együtt végigéli a szereplők cselekedeteit, amely mint egy érzelmi választóvíz, megmutatja a helyes, és a nem helyes utat. Anélkül, hogy az édesanxja a végén eszmei tanulságot vonna le, a gyermek érzi, hogy melyik a morálisan követendő út. Természetesen a mesetéma kiválasztásánál erre az édesanyának figyelemmel kell lenni. Honnan vegye a témát az édesanya a mesékhez? Az élet szüli a történeteket, de legtöbbet saját gyermeke szájából hallhat, amikor elmondja óvodai vagy iskolai élményeit. Mennyi téma bújik meg ezekben a gyermektörténetekben. Csak oda kell figyelni! Jó módszer az is, ha a mesekönyvben olvasott meséket — a gyermek egyéniségéhez igazítva — élőszóval adja elő az édesanya. A legtöbb gyermek hónapokig örömmel hallgatja esténként ugyanazt a mesét, amit megkedvel. Szereplői szívéhez nőnek, szinte kívülről tudja már minden betűjét, mégis jó az anyu szájából hallani a történetet. Ilyenkor az örökmozgó gyermek megnyugszik, kellemesen elbágyad, és szinte „átálmodja" magát a valóságból a mese világába. Sokszor a végét már nem is hallja, mert elalszik. A jól kiválasztott esti mese feloldja az egész napi események feszültsége alól a gyermeket, megpihenteti idegeit. Ne válasszunk olyan témát vagy olyan szereplőket az esti mesében, amelyek felizgatják a gyermeket, félelmet keltenek benne. Inkább beszéljünk a mesevilág kedves vagy mulatságos figuráiról, az állat- és növényvilágról, de meseszerűen elmondhatunk életből vett mai történeteket is (például, hogyan száguld az űrhajó a csillagos égen; milyen érdekes munka a metróépítés; hogyan lehet gyorsan egyik országból a másikba repülni; mesélhetünk híres hazafiakról, tudósok felfedezéseiről, sportolókról stb.). Nagyon jó, ha a gyermek a szülők kiskorából származó érdekes történeteket hallhat az anyu, az apu szájából. Fási Katalin Tavaszi vers Szép Ernő egyik márciusi verséből idézünk a rejtvény vízsz. 1., függ. 1. és 18. számú sorában. „Mit ér nekem, hogy jön a tavasz, S rigó meg cinke mind reá szavaz.” VÍZSZINTES: 1. A folytatás első sora. (Zárt betűk: E, S, I, Y). 14. Mütő. 15. Az ókori Görögország legdélibb állama. 16. Kékesfehér fém. 17. Valamiből az utolsó példány. 19. Eleségnövény. 20. Súlyarány, röv. 21. Tova. 22. Az erő mértékegysége a CGS rendszerben. 23. Ezen a napon. 24. Végtagnak külön mozgatható része. 25. Névelő. 26. Szobai berendezés. 27. A rádium vegyjele. 29. Borulás. 32. Dinnyén vágják. 33. Hegység Bulgáriában. 35. Írásba foglalt. 37. Papírra jegyzés. 38._ Kis keresztutca. 39. Hírlapíró, novellista (Gyula). 42. Vajon az? 43. Irka közepe! 44. A pap öltözőjéül használt helyiség. 47. Állatok szállása. 48. Azonos a vízsz. 25-tel. 49. Csomagol. 50. Sakk szélei! 52. Mineralógus volt (József, 1787—1921). 55. Sportöltözet. 56. Orvosi kés. 58. Semmirekellő, mihaszna alak. 60. Vágom a kenyeret. 61. Japán őslakója. 62. Háziállat. 64. Szólít. 65. Női becenév. 67. Lánynév. 68. A lóról és a szamárról is elmondható. 71. Tíz, angolul (TEN). 72. Ebben a pillanatban. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet második sora. (Zárt betűk: U, A. L. S.) 2. A Samoa-szigetek fővárosa. 3. A buddhizmus Japánban elterjedt ága. 4. Jövetel. 5. Libahang. 6. Nőj becenév. 7. Irányt változtat. 8. Fátlan síkságok Dél-Ameriká- ban. 9. A hidrogén és az ezüst vegyjele. 10. Azok. ll. Örómai könnyű fegyveres harcosok. 12. Lennon özvegye (Yoko). 13. Gyerekek kedvelt csemegéje. 18. A befejező sor. (Zárt betűk: R M.) 25. Megszégyenítő helyzetbe hoz. 28. Abba az irányba. 30. Maradandó. 31. Sohasem. 33. Pest megyei község. 34. Szamárhangot utánzó. 30. A Szovjetunió Kommunista Pártja. 40. Gyorsaság, lendület. 41. Zeneművészeti író volt (Kálmán). 44. Pálmafajta. 45. A tallium vegyjele. 46. Okos. 51. Magaslaton lévő toronyszerű építmény. 53. Eredet, kezdet. 54. Tiltószó. 56. Kettős betű. 57. Népszerű színművész (Emil). 59. Mitikus történet. 60. ... mora: haladék nélkül. 63. A légnyomás egysége. 64. Melyik helyen? 66. Kézzel jelez. 68. Aroma. 69. Kicsinyítő képző. 70. Szovjet folyó. Jankov László Beküldendő a versidézet megfejtése. Beküldési határidő: 1987. március 10. Helye: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, Pf. 111. 5601. Megfejtéseket csak levelezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk el. A február 7-i rejtvény helyes megfejtése: S ne lenne példájuk olvadó hóember, hanem igaz szívű, hűséges jóember. Nyertesek: Tóth Magdolna, Mezőberény; Kerek Lajosné, Gyomaendrőd, Csőke Sándorné, Orosháza; Solymosi Istvánná, Gyula; Boros János, Békés; Gyulafalvi Enikő, Békéscsaba. 1 A legnagyobb megerőltetésnek kétségkívül a lábunk van kitéve. Nem csoda, ha esténként már alig állunk rajta. A lábizmok erősítése és a vérkeringés kellő fokozása érdekében érdemes néhány perces lábgimnasztikát végezni, ami akár napközben, a rövidebb munkaszünetekben is végrehajtható. Az egyes gyakorlatok között a láb „kizárásával” segítsük elő ízületeink lazítását. Tehát: 1. A lábujjakat szétterpesztjük, majd teljesen behúzzuk, mint macska a körmét. 2. Lábujjainkkal jobbra-balra körözünk. 3. Ujjainkkal próbáljuk a földre ejtett zsebkendőt fölemelni. 4. Felváltva lépegessünk a láb belső, majd külső élén. B. K. Farsangi díszek Lampion és álarc — majdhogynem elengedhetetlen kellékei a farsangi összejöveteleknek, még az otthonokban is. Házilag is készíthetők, s ahol gyerek van: jó szórakozás, közös játék — hogyan lesz a színes papírokból némi ragasztó és fonalmaradék segítségével színes lampion. Csak a rajzon ábrázolt munkamenetet kell követni. Az álarc még egyszerűbb. Színes kemény papírból vágjuk ki. Türelem kérdése, hogy kifestjük, 'füttert varrunk rá, rojtot, színes bortnit ragasztunk a szélére, vagy mindezt együtt alkalmazzuk. Keskeny gumi szolgálhat a rögzítésre, de egy kötőtűvel is arcunk elé tarthatjuk — miután szúrós végére dugót húztunk. Szöveg és rajz: P. J. Metszés a gyümölcsöskertben KERT, HÁZTÁJI A gyümölcsfák termőre fordulásával és korosodásával a termőfelület egyre inkább nő, a nem termő (haj- tó)-részek aránya pedig folyamatosan csökken. A termőfelület az évek során fokozatosan a korona külső felületére húzódik. Ezért a koronát ritkítanunk kell, hogy a belső részeken képződött gyümölcsöket is érje a nap, és jól kifejlődhessenek. Gyümölcsfáink az éves vesszőkön, illetve a két-há- rom éves gallyakon képződött termőrészeken hozzák a legtöbb termést. Az ilyen korú részek aránya határozza meg a termés mennyiségét és minőségét is. Az idős, elöregedett termőrészeket folyamatosan meg kell ifjíta- nunk, hogy fáink termőegyensúlyát megőrizzük. A metszés legfontosabb eszköze a metszőolló. A klasszikus típus vágószerkezete két részből áll: támasztó- és vágópengéből. Csak a vágópenge élezhető, amelynek azonban élesnek kell lennie, mert ez a szakszerű és gyors munkavégzés alapja. A vastag ágakat, gallyakat és az elszáradt koronarészeket fűrésszel vágjuk le. Ekkor nagy és durva felületi sebet ejtünk a fán, ezért ügyeljünk a munkára. Két- háromméteres, vagy ennél hosszabb ágat soha ne egyszerre távolítsunk el, mert szinte bizonyos, hogy lehasad a nagy súly miatt. Az ilyen ágat vágjuk vissza egyszer vagy kétszer is, hogy végül 30 centiméteres csonk maradjon belőle. Ezt már a lehasadás veszélye nélkül, könnyűszerrel lefűrészelhetjük. A korona ritkítását mindig a vázág külső részén kezdjük. Innen haladjunk befelé, majd körbe a koronán. Először mindig a sérült, beteg, egymást keresztező (dörzsölő) és meredeken fölfelé törő részeket távolítsuk el a koronából, és csak azután ritkítsuk az egészségeset. Az egy rügyalapon fejlődött ikervesszők közül a kedvezőbb helyzetűt hagyjuk meg, mert az ebből fejlődő villás elágazás később a termés súlya alatt könnyen letörhet. A korona belsejében lehetőleg őrizzünk meg minden termőalapot. Ha itt a vesz- szőket, gallyakat nem tőből távolítjuk el, hanem ággyűrűre (fél centiméteres csonkra) metsszük, a kihajtó rejtett rügyekből termőalapot nevelhetünk. A ritkító metszéssel végeredményben az a célunk, hgoy szellős, ritka koronát alakítsunk ki, amelyben a termőrészek közel azonos arányban vannak a külső és belső felületen egyaránt. Az almatermésűeket (almát, körtét) fagyban is metszhetjük, de csak mínusz öt fokig. Fagypont alatt húzzunk kesztyűt, mert ha csupasz kézzel megfogjuk a vesszőt, a hirtelen ható kézmeleg hatására a növényen fagyfoltok keletkezhetnek. A csonthéjasok — különösen az őszi- és kajszibarack fák — metszését lehetőleg a pi- rosbimbós állapotra időzítsük, mert az ágpusztulásukat előidéző kórokozók számára ez az időszak a legkevésbé kedvező. Az őszibarackot — erős felkopaszodási hajlama miatt — évről évre metszenünk kell. A ribiszke- és köszmétebokrok 5—7 évnél idősebb ágai már kevesebb és apróbb gyümölcsöt teremnek. Vágjuk ki tőből ezeket, mert így új hajtások, új termőalapok képzésére késztetjük a növényeket. A törzses köszméte idős ágait ugyanígy ifjítsuk meg. Az. erősen földközelben lévő gallyat és vesszőt kurtítsuk vissza, így elkerüljük, hogy a majdani termés a földre érjen. A málnást tisztítsuk meg a már letermett (és elszáradt, elpusztult) kétéves részektől, mert ezek csak akadályozzák a munkát, és betegséget okozó fertőzések forrásai. A metszés, fűrészelés során ejtett sebek a károsítok fertőzésének kiindulásai. Ezért minden forintosnál nagyobb sebet gondosan kezeljük. Mindenekelőtt éles késsel (kacorral) vágjuk sima felületre, majd pedig kenjük át fertőtlenítő és gyógyító hatású sebkezelőanyaggal, például Ceheiddel. Valló László Omlett darált hússal Hozzávalók: 4-5 db tojás, 5 dkg vaj, vagy zsír, 2 evőkanál tejföl, 8 dkg liszt, 2 dl tej, főtt darált hús, bors, 2 evőkanál zsír, reszelt sajt. A tojásokat kevés sóval, 5 dkg vajjal, tejföllel, liszttel és tejjel simára keverjük. Bőven kizsírozott tűzálló tálba öntjük. Kb. 1 2 kg főtt, darált húst összekeverünk 1-2 kanálnyj zsírral, borsoz- zuk, sózzuk és az omlett közepére helyezzük. Sütőbe tesszük és addig sütjük, míg rántotta keménységű nem lesz. Tetejére szórhatunk előzetesen reszelt sajtot. Darált, főtt hús helyett ízesített, párolt gombát, darált, főtt sonkát, vagy felkariká- zott virslit is tehetünk bele. Sertéskaraj székely módra Hozzávalók: karajszeletek, savanyú apró káposzta, 1 pohár tejföl, 1 kávéskanál fl fürdőszoba körül umuM — CSENDES FÜRDŐVÍZ. Előfordul, hogy olyankor szeretnénk fürödni, például ' későn este, amikor a víz kádba engedése zavarja a család tagjait, vagy a szomszédokat. Ha régi harisnyát húzunk a vízcsapra, zajtalanul telik meg a kád. — A BOROTVÁLKOZÁS UTÁNI ARCSZESZ nemcsak frissít és illatosít! Elsősorban az a feladata, hogy fertőtlenítsen, hiszen mindenfajta borotválkozás megsértheti a bőr felületének védőrétegét, lehorzsolja a bőrt. — HA A MOSDÁSHOZ, FÜRDÉSHEZ HASZNÁLT szivacs elszappanosodik, kinyomáskor szappanos vizet enged, áztassuk sós-ecetes vízbe, öblítsük többször váltott vízben, míg tiszta nem lesz. Mivel az állandó nedvesség jó táptalaja a gombáknak, gondokodjunk róla, hogy a mosdó- és mosogatószivacsokat rendszeresen kiszárítsuk. időről időre érdemes mindet sósecetes vízzel tisztára mosni és napon (!) megszárítani. liszt, 2-3 evőkanál zsír, só, 1 db kisebb vöröshagyma, pirospaprika. A karajszeleteket zsíron hirtelen átsütjük. A szeleteket félretesszük, a zsírjában apróra vágott hagymát dinsztelünk, piros paprikával megszórjuk, beleforgatjuk a savanyított káposztát, és annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje. Amikor majdnem megpuhult, hozzáadjuk a kisütött szeleteket, és azzal is átfőzzük, tejfölös habarással készre főzzük. A tálra rakott káposzta tetejére kerülnek a hússzeletek. alföldi káposzta Hozzávalók: 10—12 dkg füstölt szalonna, 1 fej vöröshagyma, 1 mokkáskanálnyi cukor, 1 kg savanyú aprókáposzta, 1 db füstölt csülök. A szalonnát vágjuk apróra, és süssük ki. A sült szalonnákat szedjük ki, és a zsírjában pároljunk apróra vágott vöröshagymát egy kis cukorral. Hozzáadjuk a savanyúkáposztát és fedő alatt pároljuk. Tálra rakjuk, és tetejére a külön főzött, feldarabolt csülköt rakjuk. M. M. — A FÜRDÖSZOBATÜKÜR általában olyan magasan van, hogy a gyermekek nem érik fel. Hogy ne támadjon kedvük a mosdóra felmászva megközelíteni, szereljünk fel valahová — például az ajtóra — egy gyermekmagasságú tükröt. — HA OVODAS KORÜ GYEREK VAN a családban, s már eléri a mosdónál levő vízcsapot, feltétlenül gondoljunk arra, hogy legyen saját kéztörlője, mégpedig úgy elhelyezve, hogy könnyen levehesse. Ehhez alkalmas, csempéhez tapadó kis fogast lehet kapni a műanyag- és háztartási boltokban. — A MEGKEMÉNYEDETT FROTTIRKÜPENYEK, -törülközők, mosdókesztyűk visszanyerik lágyságukat, ha egy éjszakára forró, ecetes vízbe áztatjuk (egyharmad ecet, kétharmad víz). A víz legyen forró, utána nem baj, ha kihűlt. Az áztatást követően a szokásos módon mossuk ki a darabokat. — HA GÉPPEL FROTTÍRT VARRUNK, beleakadhatnak a kis hurkok, gátolják a munkát. A megoldás: fektessünk papírt a varrás vonalára, ezt aztán utólag könnyen eltávolíthatjuk.