Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-28 / 50. szám

1987. február 28., szombat o IZMiWETire. Bank — nemcsak külkereskedőknek Gazdasági reformjaink sorában fontos szerep jut a hatékonyabb tő­keáramlást elősegítő bankrendszerreformnak. Az önálló kereskedelmi bankok versenye termékenyítőleg hathat a magyar gazdaságra, kez­deményezésre készteti e pénzintézeteket. így került előtérbe a Magyar Külkereskedelmi Bank Et. üzletpolitikai koncepciójában is a vidéki fiókok nyitásának gondolata. Ez év elejétől két városban — Győrött és Szolnokon — kezdte meg működését egy-egy MKB-fiók. A szolnoki fiók vezetőjével, Koleszár Istvánnal tevékenységük lényegéről beszél­gettünk. Mire szerveződött a Gyula Coop kisszövetkezet? — A szolnoki fiókot 1987. janu­ár elsejével nyitotta meg a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank Rt. azzal a céllal, hogy a bank az adott térségben működő gazdálko­dó szervezetekhez közel folytatva üzleti tevékenységét elősegítse a rugalmas és gyors szolgáltatásokat, közvetlen kapcsolatot építsen ki a térség vállalataival, szövetkezetei­vel. Arról, hogy ez miként sike­rül — alig több, mint egy hónap­pal a nyitás után — természetesen még nem beszélgethetünk, most még az ismerkedés stádiumában járunk. — S mit mondhat el egy ilyen ismerkedéskor az MKB-fiók veze­tője? — A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Státusa szerint általános felhatalmazású devizabank, kereske­delmi és hitelbank, amely különö­sen a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésével foglalkozik. Tevé­kenységét a kormány hitelpolitikai irányelveinek és a jegybanki elő­írásoknak megfelelően végzi. Mű­ködése három fő területet foglal magába: az általános devizabanki tevékenységet, a belföldi hitelban­ki tevékenységet és a speciális kül­kereskedelmi műveletekkel és a külkereskedelem fejlesztésével kap­csolatos bankári, szervezési és ta­nácsadói tevékenységet. — Tehát ugyanazt műveli, mint a többi kereskedelmi bank, de en­nél többet is tesz, mivel a külke­reskedelemmel kapcsolatos felada­tokat is ellátja. — Igen. Kicsit részletesebben: a bank általános devizabanki felha­talmazása kiterjed valamennyi külföldi pénzügyi tevékenység végzésére, különösen a külföldi fi­zetési forgalomban való részvétel­re, devizaértékek adás-vételére, külföldi hitelek felvételére és nyújtására, külföldi jogi és ter­mészetesen személyek körében be­tétgyűjtésre, államközi és banki okmányok kibocsátására, vételére, eladására, megőrzésére, kezelésére. A bank számára kiemelt fel­adat a rövid- és hosszú távú fize­tési mérleg javítása. Ez a munka magába foglalja a speciális külke­reskedelmi műveletek, külgazda­sági tevékenységek finanszírozá­sát, pénzügyi lebonyolítását, szer­vezését és természetesen a tanács­adást is. A bank vállalja árutőzs­dei műveletek szervezését, az ille­tékes szak-külkereskedelmi válla­latokkal és termelőkkel együttmű­ködve, barterek (árucsereüzletek), ellentételezéses üzletek lebonyolí­tását. Segít a „befagyott” hitel­kintlévőségek áruval történő mo­bilizálásában, a megfelelő árualap felkutatásában, a külkereskedelmi vállalatok révén az áruk exportá­lásában. A hosszú távú kereskedelem­fejlesztést tekintve bankári finan­szírozó szolgáltatásokat nyújt a magyarországi és külföldi vegyes vállalatok számára mind az alapí­tás, mind a működés időszakában. A lízingüzletág keretében külföldi aktív és passzív, valamint belföl­di lízingszerződéseket közvetít, fi­nanszíroz és bonyolít le. A keres­kedelemfejlesztés sajátos területe a hazai és a nyugati vállalati kooperációs tevékenység üzleti koordinálása. — Ebből kitűnik, hogy a külke­reskedelem fejlesztését célzó szol­gáltatások köre igen széles. S mi az, amit a hazai piacra termelők­nek nyújthat a bank? — A belföldi banküzletági mun­ka kialakítása, megerősítése, a ha­gyományos üzletágakkal való ösz- szehangolása folyamatos. Ennek keretében a bank teljes körű fo­rintfinanszírozást végez és vállal­ja a népgazdaság bármely ágaza­tába tartozó vállalat számlájának vezetését. Főként rövid és közép- lejáratú hitelek folyósítását terve­zi. A szolgáltatásokat tartósan igénybe vevő gazdálkodó szerveze­tek részére lehetőség nyílik hosszú, lejáratú kölcsönök (beruházás, alapjuttatás) nyújtására. A hitelek biztonságának szem előtt tartása mellett az ügyfelek gyors kiszol­gálását, a finanszírozás egyszerű­sítését tervezzük. A nyújtott hite­lek kamata a mindenkori jegy­banki refinanszírozási kamatláb­hoz igazodik, de az állandó ügyfe­leknek finanszírozási kedvezményt is adhatunk. Az MKB a belföldi vállalatok­nak egyes külkereskedelmi konst­rukcióhoz lecseréléses és feldolgo- zásos devizahitelt nyújt, ennek kamata a mindenkori külföldi ka­matlábakhoz igazodik. — Amiről eddig beszélgettünk, az a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. tevékenysége. Ugyanezt nyújtja a szolnoki fiók is? — Nagyrészt igen. De a közpon­ti hatáskörbe utalt ügyekben is megfelelő segítséget, tanácsadást nyújtunk partnereinknek. A bank­rendszerreform a forintfinanszíro­zás és számlavezetés területén te­remt új lehetőségeket az MKB számára. Hagyományos külkeres­kedelmi profilunkat megőrizve és megújítva szeretnénk a belföldi hitelezés területén is színvonalas szolgáltatásokkal segíteni a gazdál­kodó szervezeteket. — Kívánjuk, hogy sikerüljön. Köszönjük a beszélgetést. Szatmári Ilona Bizonyára még hivatalos körök­ben sem tudják, hogy Gyulán mű­ködik egy olyan kisszövetkezet, amely a város legrejtettebb tarta­lékait mozgósítja Gyula érdeké­ben. Azért mondjuk ezt, mert az 1986. júniusában dr. Horváth La- josné és 15 társa által alapított kisszövetkezet létezéséről, munká­jának segítéséről azok a gyulaiak, akiknek ezt a kezdeményezést tá­mogatniuk kellett volna, megfe­ledkeztek. A szövetkezet mégis él, dolgozik, fejlődik, a semmiből in­dult és már hatmillió forint olyan saját vagyonra tett szert, melyet a Gyulán túli szervek, így a me­gyei tanács és az Országos Terv­hivatal közvetve ilyen jelentős összeggel támogatott. De támoga­tói között van a vésztői tanács is, ahol szeptemberben 15., ma már 30 fős varrodát üzemeltet. Gyulán nagyon nehezen bonta­kozik a kisszövetkezet áldásos te­vékenysége, mert egyszerűen nem ismerik azokat a tevékenységi kö­röket, melyben ez a kisszövetkezet igazán nagy. Csak most, hogy a városi párt- bizottság tájékozódott tevékeny­ségükről, nyithattak nagyobb ka­put az élet szolgálására. És ezt le­het szó szerint is érteni, mert az ide tömörült emberek szabad ide­jüket, hétvégi pihenőnapjukat cse­kély térítés ellenében embertár­saik mindennapi gondjának meg­oldásába szeretnék állítani. Gyulán a humán szolgáltatást tudja nyújtani és igen magas­fokon biztosítani ez a kollektíva. Erről beszélgettünk a szövetkezet elnökével, dr. Horváth Lajosnéval, aki elmondta, hogy minden egye­dülálló vagy szolgáltatásukra igényt tartó embernek elvállalják a gondozását, ebéd kihordását, la­kása takarítását, a társalgás felté­teleinek megteremtését, gyermek- gondozást és -felügyeletet, szóval mindenféle olyan feladat ellátását, melyre megbízást kapnak. — A városban szép számmal él­nek olyan emberek — mondotta —, akik csekély térítés ellenében embertársaikon készek segíteni. Ezeket szervezzük, és szövetkeze­ten belül integráljuk. Az ügyfél velünk, a kisszövetkezettel áll kapcsolatban, így azoknak a sze­mélyeknek, akik a lakásán megje­lennek, közvetlen nem kell fizet­niük. Mi minden igény kielégítésére megszervezzük a szolgáltatást és ahogyan az ügyfél kívánja, olyan időtartamra. Itt van példának hu­mán szolgáltatásunk. Ennek veze­tését Molnár Ferencre bíztuk, aki ezt a feladatot mellékállásban lát­ja el. Jelenleg nyolc mellékállású dogozó tartozik hozzá. Mondanom sem kell, hogy munkavállalóinkat megválogatjuk, erkölcsi bizonyít- ványt követelünk tőlük, vagyis a megbjzhatóságra ügyelünk. De nincs_ is különösebb gondunk, hi­szen valamennyien főhivatásban hasonló beosztásokban dolgoznak. — Lehetőségeinket kihasználva arra törekszünk, hogy Gyula város lakosságát és a város érdekét a tőlünk telhető módon szolgáljuk, így a jövőben ingatlanközvetítés­sel is foglalkozunk. Fokozatosan kiterjesztjük tevékenységünket a fizetővendég-szolgálat szervezésé­re, lévén Gyula üdülőváros. Ami a tevékenységi kör fejlesztését il­leti, elsősorban, és mindenek­előtt egyik legjelentősebb patró- nusunkra, Vésztőre gondolok. Ko­máromi Gábor tanácselnök révén olyan fejlesztési lehetőségekhez jutottunk, melyek a helyi szabad munkaerő foglalkoztatásának ak­tívabb szervezését teszi számunkra lehetővé. Vésztőn egy 270 négy­zetméter alapterületű, teljesen új varrodát építünk. A tanács köz­művesített telket és bizonyos anyagi forrásokat bocsátott rendel­kezésünkre. Száz főt foglalkoztató üzem telepítését szervezzük. Gyulán létrehozzuk a kertészeti ágazatot, megszervezzük a kertek karbantartását, gondozását, a pá- zsi telepítését, sőt a temetői sírok gondozásának szervezését is prog­ramunkba vettük. Ezenkívül min­den elképzelhető igény kielégíté­sének megszervezésére is vállalko­zunk. Jelszavunk: Gyuláért és a gyulai emberekért, a városért min­dent. — fejezte be nyilatkozatát dr. Horváth Lajosné, a Gyula Co­op elnöke. D. K.

Next

/
Thumbnails
Contents