Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-28 / 50. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. FEBRUÁR 28., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XUI. ÉVFOLYAM 50. SZÁM Eredményes évet zárt az OTP megyei igazgatósága Megyénkben tárgyalt Tisza László vezérigazgató Kádár János, az MSZMP főtitkára a Keleti pályaudvaron búcsúzik Milanko Renovicától, a JKSZ KB Elnöksége elnö­kétől Elutazott a JKSZ küldöttsége Hagyomány, hogy az Or­szágos Takarékpénztár ve­zérigazgatója minden év ele­jén tervegyeztető tárgyaláson találkozik megyénk első szá­mú vezetőivel és közösen át­tekintik az OTP megyei igazgatóságának munkáját. Dr. Tisza László vezérigaz­gató tegnap a megyei tanács épületében megtartott tár­gyaláson Szabó Miklóssal, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának első titkárával és Gyulavári Pállal, a me­gyei tanács elnökével talál­kozott. A megyei igazgató­ság, elmúlt évi tevékenységé­ről szóló beszámolót Csók Sándor igazgató ismertette, elsősorban azt, hogyan se­gítette az OTP a megyei fel­adatok megvalósítását. A tanácskozás után dr. Tisza Lászlót arra kértük, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit az elhangzottakról, illetve az OTP idei, Békés megyére vonatkozó terveiről. A vezér- igazgató a következőket mondta: — Az értekezleten egyet­értettünk abban, hogy az OTP megyei igazgatósága 1986-ban eredményesen tevé­kenykedett. A megyében 722 OTP-lakást építettünk és 1200 lakást vásároltunk visz- sza, összesen 2200 lakást ér­tékesítettünk az állampolgá­roknak, ezzel is segítettük a lakásmobilitás javítását. Ki­emelem azt is, hogy a me­gyében az OTP munkájának is köszönhetően az önálló tanácsi gazdálkodás életbe lépése nem okozott jelentő­sebb zökkenőket a tanácsok gazdálkodásában. Tavaly ilyentájban, ami­kor értékelték az előző gaz­dasági évet és meghatároz­ták a ’86-os tennivalókat, a gyulai vasipari szövetkezet­ben sokan tamáskodtak: tel­jesíteni lehet-e a terveket. Amikor néhány hónap múl­va szóba került a kisszövet­kezeti formára való áttérés, és elhangzott, hogy a szövet­kezet tagjai anyagilag is ér­dekeltek és felelősek a gaz­daságos termelésben, nagyon sokan elbizonytalanodtak. Szerencsére nem kevesen voltak olyanok is, akik bíz­tak magukban, a vezetésben, és többen nagyobb összeggel „beszálltak”, részjegyeket vá­sároltak: „együtt sírunk vagy nevetünk” jelszóval. Nos, ha most nem is ne­vetnek, de határozottan jó­kedvűéit a Gyulai Vasipari Kisszövetkezet tagjai, ami nem is csoda, magam is az lennék, ha most hirtelen 2 és fél havi munkabérnek megfelelő összeg ütné a mar­komat. — Nem rossz évet zártunk — mondja mértéktartó büsz­keséggel Dudás István elnök. — Ami az utóbbi öt év di­namikáját illeti, nem pa­naszkodhatunk. Az árbevétel 60-ról 102, a nyereség 5-ről 22 millió forintra nőtt, az egy dolgozóra jutó kereset 47-ről 107 ezer forintra. Tavaly a tervezett árbevételünket 80- ról 102-re, a nyereséget 10-ről 22 millió forintra teljesítet­Békés megye vezetőivel keretmegállapodást kötöt­tünk az 1987. évi hitelezési lehetőségekről, amelyben körvonalaztuk, hogy Békés megyében az OTP milyen fejlesztésekhez tud hitelt nyújtani. Az előző évi nagy­ságrendet sajnos 1987-ben nem tudjuk biztosítani, mert tavaly az átlagot meghaladó hitelt engedélyeztünk a me­gyei ivóvízhálózat fejleszté­sére. A megyei igazgatóság a lakásépítésekben változatla­nul nagyobb feladatot vállal magára, mint az ország töb­bi megyéjében. Köztudott, hogy Békésben kevés taná­csi lakás van, ezért az OTP- nek az átlagosnál több la­kást kell építeni a megyé­ben. Egyetértettünk abban is, hogy az elkészült lakások minőségét javítani kell. Megállapodtunk, hogy a minőségi lakásigények ki­elégítésére, illetve a la­kásmobilitás további javí­tására a telepszerű lakáso­kon kívül a korábbinál több, igényesebb lakás felépítésére lesz szükség a megyében. 1987-ben 800 darab saját ki­vitelezésű OTP-lakást adunk át. — Tervez-e valamilyen in­tézkedést az OTP a lakás­árak növekedésének csök­kentésére? — A mostani megbeszélé­sünkön is szó volt erről a kérdésről. Megállapítottuk, hogy a lakásárak növekedé­sét mérsékelni kell. Az árak emelkedése részben objektív dolgokra vezethető vissza, de részben a tervezőkön, kivite­tük, s természetesen ennek arányában 74-ről 107 ezer forintra az egy dolgozóra eső keresetet. Termelésünkben továbbra is nagy részt foglal el az NDK-nak bérmunká­ban készülő mezőgazdasági gépalkatrész mintegy 15 mil­lió forint értékben. Nyeresé­günk szempontjából döntő­lezőkön, a tanácsokon és az OTP-n is múlik. Az árak emelkedésének mérséklése tehát közös feladatunk, az érdekelteknek — köztük ter­mészetesen az OTP-nek is — megvan a saját felada­tuk. — Az utóbbi időben több olyan hírt lehetett hallani, hogy a túlságosan magas árak miatt megyénkben eladatlan OTP-lakások vannak. Igaz-e ez a szóbeszéd? — Békés megyében tartó­san eladatlan OTP-s lakás nincs. A lakásárak növeke­dő üteme meghaladja a jö­vedelmek átlagos növekedési ütemét, de a kereslet és kí­nálat Békés megyében ma egyensúlyban van. — Napjainkban sokat pa­naszkodunk az új lakások minőségére. Mit tehet az OTP annak érdekében, hogy a korábbinál jobb minőségű lakások épüljenek fel? — Az OTP megyei igazga­tósága egyetértett a kivitele­zőkkel abban, hogy a jövő­ben a vevőket még a belső szakipari munkák megkez­dése előtt kijelölik. Ezzel szeretnénk elérni, hogy a tu­lajdonosoknak lehetőségük legyen a különböző berende­zések, szerelvények, burkola­tok kiválasztására, igényeik szerinti beépítésére. A mű­szaki ellenőrzéseket és az átvételt Békés megyében is megszigorítjuk. Az új beru­házási jogszabály lehetővé teszi, hogy a lakás árának 10 százalékát visszatartsuk és csak a hibák kijavítása után fizessük ki az építők­nek bizonyult a Szovjetunió­nak nagy mennyiségben gyártott ajtóhabosító kaloda — hűtőszekrényekhez készül — és termogenerátorok az Április 4. Gépgyárnak. Ezek értéke is eléri a 40 millió fo­rintot. Az árbevétel felét az öntöde adja. Az elmúlt év­ben 40 millió forint értékben Ülést tartott az Elnöki Tanács Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület az alkotmány 22. paragrafusának (2) be­kezdése alapján az Ország- gyűlés tavaszi ülésszakát március 19-én, csütörtökön 10 órára összehívta. A Mi­nisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napi­rendjére és tárgyalja meg a földről szóló törvényjavasla­tot, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a leg­főbb ügyésznek a beszámoló­ját. Az Elnöki Tanács a továb­biakban törvényerejű rende­letet hozott a külföldiek in­gatlanhasználati jogáról. E szabályozást az tette idősze­rűvé, hogy megnövekedett a külföldiek, elsősorban a kül­földön élő magyar állampol­gárok, illetve a magyar származásúak körében a magyarországi ingatlanszer­zés iránti érdeklődés. A szabályozás alapján a kül­földiek tartós ingatlanhasz­nálathoz juthatnak, anélkül, hogy az ingatlan tulajdonjo­gát is megszereznék. A jog- szabály_ ilyen módon a kül­földiek részére kellő jogbiz­tonságot nyújtó, sajátos in­gatlanhasználati jogot ad, legfeljebb 80 évre. A tör­vényerejű rendelet 1987. jú­lius 1-én lép hatályba, és rendelkezései a külföldiek belföldi ingatlantulajdon­szerzésére vonatkozó szabá­lyokat nem érintik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű ügyekről tár­gyalt. szivattyúalkatrészeket és egyéb öntvényeket készítet­tünk. Főleg a Diósgyőri Gépgyár és a Mezőgép-válla­latok a legnagyobb megren­delőink. — önként adódik a kér­dés, hogyan? Hogyan tud változatlan létszámmal ilyen kimagasló eredményt produ­kálni a kisszövetkezet? — Nem varázsszó, de nem is közhely nálunk a haté­konyság javulása, a termék­szerkezet-váltás, valamint a teljesítményhez kötött premi­zálási rendszer — Szabó Györgyné főkönyvelő szerint ezek eredménye ez a siker. — De jutott a pénzből a dol­gozók munkakörülményeinek javítására, mintegy 4,5 mil­lió forint, amelyből elkészült egy jól felszerelt szociális létesítmény, megtörtént az öntöde és a lakatosüzem fű­tésének korszerűsítése. Tegnap, pénteken délután közgyűlést tartott telephe­lyén a Gyulai Vasipari Kis­szövetkezet. Az elnök itt adott számot a tagságnak a választása óta eltelt öt esz­tendő és részletesen a tava­lyi év eredményeiről. Ezen a közgyűlésen újra vezetőséget választott a kollektíva. Je­lentős többséggel ismét a „ré­gi gárda” kapott bizalmat, az elnöki poszton újabb öt évre Dudás István maradt. Kép, szöveg: Béla Ottó Pénteken hazautazott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttsége, amely Milanko Renovicá- nak, a KB Elnöksége elnö­kének vezetésével február 25. és 27. között az MSZMP Központi Bizottsága meghí­vására látogatást tett ha­zánkban. Búcsúztatására a Keleti A termelőszövetkezeti mozgalom számára sok hasz­nosítható tapasztalatot tárt fel 1986. évi munkájával a Békés Megyei Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek Szövetségé­nek ellenőrzési irodája. Ezekből szedett egy elnöksé­gi ülés elé szóló jelentésre valót Dávid János irodave­zető. hogy a testület segít­ségét kérje a szerzett ta­pasztalatok rendszerezésére, elemzésére, hasznosítására. Az elnökség Nagy Imre szö­vetségi elnökhelyettes veze­tésével Köröstarcsán átte­kintette a jelentést, és több olyan megállapítást tett, mely ezt az igen erősen bel­ső kérdésként kezelt mun­kát a szövetkezeti vezetők figyelmébe ajánlotta. Az érdekvédelmi munká­nak ez a része korábban nyitottabb volt. Ebből eredő­en több probléma adódott, mert olyan színezete volt ennek a munkának, hogy ez már nem is érdekvédelem. Az iroda ellenőrzései után különböző szervek jelentek meg a szövetkezetekben, és felelősségre vonást sürget­tek azokban a dolgokban, melyet az érdekvédelmi szerv javító szándékkal, az önrevízió által biztosított jogkör igénybevételének hangsúlyozásával feltárt. Ezt követően valójában a szövet­kezetek belső ügyévé, az ön- kormányzat szerves részévé tették az iroda revizorainak Pénteken a Parlamentben Urbán Lajos közlekedési mi­niszter tájékoztatta az új­ságírókat az előkészületben lévő közúti közlekedési tör­vényről. Mint mondotta, több mint tízezer vállalat, szövetkezet, egyéb szervezet vesz részt a közúti közlekedésben, to­vábbá 10 700 magántaxis és mintegy 17 700 árufuvarozó kisiparos működik. Másfél millió személygépkocsit, 400 ezer motorkerékpárt, 25 ezer autóbuszt és 170 ezer teher­gépkocsit tartanak jelenleg üzemben Magyarországon. Ezeken kívül még sok száz­ezer egyéb jármű, mezőgaz­dasági vontató, munkagép, kerékpár, lovas kocsi is részt vesz a közúti közlekedésben. Évente több millió külföldi látogat Magyarországra gép­kocsival, s 200 ezernél is több a hazánkon keresztül­haladó külföldi tehergépko­csik száma. pályaudvaron megjelent Ká­dár János, az MSZMP főtit­kára, Szűrös Mátyás, a KB titkára, Kótai Géza, a KB osztályvezetője, valamint Györke Sándor, hazánk jugoszláviai és Milovan Zi- dar, Jugoszlávia magyaror­szági nagykövete. A megbe­szélésekről közös közleményt adtak ki. ténykedését. Tulajdonképpen ettől az időtől gyorsult fel és tárulkozott a mai színvonal­ra az ellenőrzési iroda mun­kaprogramja és gyakorlati munkája. Ilyen előzmények tették lehetővé, hogy 1986-ban 43 szövetkezetben és közös vál­lalatban általános ellenőr­zést tartottak, összesen 25 tsz-ben utóvizsgálattal el­lenőrizték a feltárt hibák, hiányosságok megszünteté­sét. Ezeken túl téma- és cél- vizsgálatokat tartottak, olyan területeket ellenőriztek, mint a beruházások elszámolása, a létszámgazdálkodás, a fuva­rozás. a szövetkezeten belüli kisebb szervezetek munkája és így tovább. Az ellenőrzések során ta­núsított revizori magatartás­sal szemben a Teszöv tag­gazdaságaiban nem emeltek kifogást, sőt amint az az el­nökségi ülésen is elhang­zott, elégedettségüket fejez­ték ki. A bonyolult közgaz­dasági környezetben építő jellegűnek ítélték az iroda egész kollektívájának tevé­kenységét, amiért az elnök­ség elismerését fejezte ki. A továbbiakban megvi­tatták és elfogadták a kül­döttközgyűlésekre és az 1987. évi elnökségi ülésekre elő­terjesztett munkatervet, és az 1986. évi költségvetés tel­jesítéséről készített anyagot. D. K. A közúti közlekedést, bár szinte mindenkit érint, ed­dig csak részleteiben szabá­lyozták, egységes, komplex törvény még nem készült. Az a minőségi fejlődés, amely a közúti közlekedésben az el­múlt negyedszázadban^ vég­bement, ma már lehetővé te­szi, hogy hosszabb távra is megfogalmazzák a közúti közlekedéssel összefüggű leg­fontosabb állami és állam- polgári jogokat, kötelessége­ket, feladatokat és felelőssé­get. Az új törvényjavaslat a társadalmi viták után várha­tóan még ez év végén az Országgyűlés elé kerül. Leg­fontosabb célja, hogy szol­gálja a közúti közlekedés biztonságát, erősítse a tö­megközlekedés elsőbbségét, s védje a gyalogosok érdekeit. A törvény rendelkezik majd egyebek között a közúti köz­lekedés rendszeréről és mű­ködéséről, a közúti forgalom szabályairól. Jó nyereséget hozott a szovjet exportra készülő ajtóhabosító kaloda — Lovász — Kiemelkedő eredmények a Gyulai Vasipari Kisszövetkezetben flz ellenőrzési iroda munkája a Teszöv elnöksége előtt Közúti közlekedési törvény készül

Next

/
Thumbnails
Contents