Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

NÉPÚJSÁG 1987. február 27., péntek Cselekvési program Az MSZMP Központi Bizottsága 1986. november 19—20-1 ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét, a XHI. kong­resszus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait, és az ott elfogadott program megvalósítása, a VII. ötéves terv teljesí­tése érdekében meghatározta a főbb tennivalókat. Ennek alapján átgondolt intézkedések szükségesek a költségvetési intézmények gazdálkodásának javítására, szervezeti rendsze­rének korszerűsítésére. A megyei tanács múlt év végi ülésén elfogadta Békés me­gye 1987. évi költségvetését, amely a középtávú tervben meg­fogalmazott kiemelt és elsőbbséget élvező feladatok teljesíté­sét tűzte célul. Így a meglevő intézményhálózat működteté­sének, fenntartásának elsődlegessége mellett kiemelt feladat­ként a fekvőbeteg-ellátás, az időskorúak ellátása, az általá­nos iskolai és középfokú oktatás, a városgazdálkodás feltéte­leinek javítását jelölte meg. Az elsőbbséggel bíró feladatok a fejlesztés területén: a lakásellátás és -gazdálkodás, a közép­fokú oktatás, az egészséges ivóvízzel való ellátás, fekvőbeteg­ellátás. Az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés a tár­sadalmi közkiadásokat és a szocialista szektor nem termelő beruházásait — a VII. ötéves terv 1987. évi üteménél alacso­nyabb szinten irányozhatta elő. Az 1987. évi költségvetésről szóló V. törvény és a minisztertanácsi határozat értelmében a tanácsok állami támogatása 1 százalékának megfelelő ösz- szeget zárolni kell. Ennek számítása a szabályozott bevételek és állami támogatás arányában történik. A megye a zárolt tartalék — 29 098 ezer forint — összegére a Minisztertanács döntéséig feladatot nem tervez. A zárolt tartalék összegét a megye részére megállapított állami támogatás tartalmazza. Amennyiben olyan minisztertanácsi döntés születik, hogy a zárolt tartalék nem használható fel, ennek összegével az ál­lami támogatás csökkentésre kerül. A megyei tanács múlt év december 18-i ülésén úgy dön­tött, hogy a gazdaságilag elmaradott térségek tanácsai kivé­telével a helyi tanácsoknak is — a szabályozott bevételek és állami támogatás együttes összegének 0,54 százalékát zárolt tartalékként kell megterveznie. Annak érdekében, hogy az 1987. évi célok és feladatok a zárolás ellenére teljesíthetők legyenek, olyan intézkedések megfogalmazása vált szüksé­gessé, amelyek a meglevő intézmények működtetési bizton­sága, valamint a kiemelt fejlesztési feladatok sérelme nél­kül teremtik meg a végrehajtás feltételeit a tanácsok minden szintjén. A program az erőforrásokkal való takarékosságra, az ész­szerű létszám- és költséggazdálkodásra, összességében a be­vételek növelésére és a kiadások csökkentésére irányul. Elő kell segíteni: az intézményi gazdálkodás korszerűsítésének gyorsítását, gazdasági önállóságuk, felelősségük növelését; az intézményi és személyi érdekeltség fokozását; a racionálisabb feladatellátást; nagyobb teljesítménynövelést eredményező vállalkozások kibontakozását. Általános, szervezési feladatok Az ágazatok közötti éles határokat oldva, az eszközök egye­sítésével mind a működtetés, mind az állóeszköz-fenntartás területén közös teherviselésen alapuló költségkímélő megol­dásokat kell keresni. Például nagyobb eszközök közös beszer­zése és használata, szállítás, árubeszerzés, karbantartó brigá- dog stb. közös működtetése. Felül kell vizsgálni a térítési díjak alapjául szolgáló — ki­mutatott — jövedelmeket. A munkáltató által kiadott igazo­lások nem mindenütt a jogszabály szerint figyelembe veendő jövedelmet mutatják ki, s ebből az intézményeknél működé­si bevételi kiesés jelentkezik. Javasoljuk a Népi Ellenőrzési Bizottság munkaprogramjába beépíteni. A tervtől lényegesen eltérő felhasználásokat a féléves és éves beszámolók során az intézmények vonatkozásában a felügyeleti szerv, a tanácsoknál a testületek, kérjék számon mind a működtetés, mind a fejlesztés vonatkozásában. Ezzel az átgondoltabb, megalapozottabb tervezést, a gazdálkodási fegyelem fokozását segítenék elő. Az eredményesebb, a lehetőségekkel jól gazdálkodó taná­csi és intézményi munkához megfelelő felkészültségű szak­emberek is szükségesek. A pénzügyi szakember-ellátottság javítására biztosítani kell a Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett tagozatának fenntartását. Tanfolyamok szervezése érdekében fel kell mérni, s újból szabályozni a szakosztályok által szervezett képzéseket, to­vábbképzéseket, tanfolyamokat. Vizsgálat tárgyává kell ten­ni a szakapparátus központi továbbképzésében való részvé­teleink indokoltságát, gyakorlati hasznát, gyakoriságát és költségeit. Ki kell alakítani a képző- és továbbképző tan­folyamok önköltséges rendjét. Gondoskodni kell a helyi igazgatási apparátus folyamatos képzéséről, ismeretanyagá­nak naprakészen tartásáról, melyet gyakorlatias, lényegre- törő előadások, konzultációk szervezésével lehet megoldani. Keresni kell az együttműködés fokozásának lehetőségeit a termelő egységekkel. Például: közös üzemeltetésű óvoda, bölcsőde, szociális foglalkoztató stb. Felül kell vizsgálni a költségvetési üzemek tevékenységi körét. Meg kell keresni a bővítés lehetőségeit. Például: re­habilitációs munkakörök létesítése, kisiparosok szerződéses foglalkoztatása, stb. Felül kell vizsgálni a különböző szervezeteknek adott tá­mogatásokat. Javaslatot kell készíteni a csökkentésre. A kiadványok és rendezvények körének szűkítése mellett, az önköltséges, a bevételt növelőket kell szorgalmazni. A tár­sadalmi munka súlyának, szerepének további erősítése, jó szervezéssel hatékonyabbá tétele. A megyei hitelpolitika a központi irányelvekből kiindul­va, a megyei költségvetéssel összhangban a prioritást él­vező feladatok, célok megvalósításának elősegítése érde­kében kerül meghatározásra. E szerint a tanácsok a beru­házási és felújítási feladataik közül elsősorban a prioritást élvező és a kiemelt körbe tartozó tervcélok megvalósításá­hoz vegyenek igénybe forrásként pénzintézeti hitelkeretet. A felvétel gazdaságosságára vonatkozóan körültekintő szá­mításokat kell végezni a futamidő és a hitel-visszafizetés mérlege alapján. A pénzintézetek átszervezésével bővült a tanácsok hitelfelvételi lehetősége. Az ebben rejlő előnyöket ki kell használni. A gazdaságilag elmaradt körzetbe tartozó 17 ' település felzárkóztatása, fejlődésének meggyorsítása kiemelt prog­ramként szerepel. A kiemeléssel párhuzamosan különös fi­gyelmet kell fordítani az ide juttatott pénzeszközök célsze­rű és hatékony felhasználására. Törekedni kell az infra­struktúra és a munkahelyteremtő fejlesztések területén egy­aránt a takarékos megoldásokra. Fokozott ellenőrzéssel en­nek érvényt kell szerezni. A lakossági adók és illetékek növelése érdekében javítani szükséges az adók kivetésére, a bevételek beszedésére, a hátralékok optimális szintentartására irányuló munkát. A tanácsi gazdálkodásról a döntések megalapozottsága érdekében elemző, reális értékelések kidolgozása szükséges. Meglévő pályázati konstrukciók — energiaracionalizálás, út, környezet, temetői utak — fenntartása, illetve továbbfej­lesztése. Munkaidőalap védelme, munkarend — figyelemmel az ide vonatkozó MT számú rendeletre. A költségvetési üzemek által végzett tevékenységek árban érvényesíthető ráfordításainak rendszeres felülvizsgálata a tanácsok részéről. Ennek során a vállalati általános költsé­gek alakulása, energia, szállítás, bérköltség stb. elemzése. A megyei egészségügyi szervezési, tervezési és információs központ megszüntetése, feladatának megosztása a megyei egészségügyi osztály és a megyei Köjál között. Hatósági döntést igénylő ügyek csökkentését eredményezné a szociál­politika terén családsegítő központok létrehozása (Gyulán indul) és egyes feladatok, pl. a segélyezés — kísérleti jel­leggel — hatáskörükbe utalása. A kistelepülések általános és részletes rendezési tervei kidolgozásának segítése érdekében 3-4 fős tervező csoportot kell létrehozni a megyei építési és vízügyi osztályon. Takarékossággal, hatékonysággal Összefüggő feladatok Komplex energiagazdálkodási terv készítése. Energiafel­használási takarékosság ösztönzése, megfelelő érdekeltség mellett. Saját kezdeményezésű költségkímélő megoldások széles körű alkalmazásának elterjesztése. Az integrált intéz­ményeknél a karbantartói létszám fejlesztése. A saját re- zsis kivitelezéshez kapcsolódó megtakarítással összefüggő érdekeltség növelése, például felújítás, karbantartás stb. Szükséges az árengedmények és kedvezmények fokozot­tabb igénybevétele, nagykereskedelmi áron történő beszer­zése, pl. állóeszközök, textília, ruházat, játék, berendezés, megfelelő tárolókapacitás biztosításával, szilárd és folyé­kony tüzelőanyag beszerzése. Fel kell hívni a figyelmet a feleslegessé vált vagyontárgyak, elfekvő készletek hasznosí­tására (országos, megyei börze). Gondos és folyamatos se­lejtezéssel a készletellátottság állandó biztosítása. Megtakarítást kell elérni az alábbi területeken: energia­felhasználás, pl. fűtési hőfok jogszabályi betartásának szigo­rú ellenőrzése. Posta- és. telefonköltségeknél magánjellegű bel- és külföldi hívások díjának megtérítése. Fokozott va­gyonvédelem, ezen belül a használat során körültekintő ke­zelés, idegen kivitelező esetén fokozott éberség elrendelése. Gépek, műszerek rendszeres, folyamatos karbantartásának lehetőség szerint saját erőből történő megszervezése. Újítá­sok ösztönzése, azok gyors elbírálása, az elfogadott újítás minél előbbi bevezetése. Jobb munkaszervezéssel anyagta­karékosság, pl. röntgenfilm, gépkocsi-kihasználás optimális megszervezése. Keretgazdálkodási rendszer kidolgozása a kórházak fekvőbeteg-osztályain. Sokszorosítási költségeknél. Beruházások Felül kell vizsgálni a megyei beruházási szabályzatot, és ennek során a beruházási folyamatban .részt vevők tenni­valóit és felelősségét még egyértelműbbé kell tenni. Fokozni kell a beruházási folyamatban közreműködő megyei szak­osztályok és a helyi tanácsok felelősségét az előkészítésben és megvalósításban egyaránt. A tervező, lebonyolító és a ki­vitelező megválasztásánál jobban kell élni a verseny adta lehetőséggel. A szerződések körültekintő előkészítésére és megkötésére kell törekedni. A műszaki tervezéssel szemben magasabb követelménye­ket kell támasztani. Változtatni kell azon a gyakorlaton, melynek során a tervező nem, vagy csak részben hajlandó figyelembe venni a beruházó pénzügyi lehetőségeit. Javítani kell a műszaki ellenőrzési (lebonyolítási) munka színvona­lát, fokozni kell az érdekeltséget. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a takarékosságra való törekvés jegyében egyes megyeközponti feladatok műszaki ellenőrzése saját le­bonyolításba kerüljön. A helyi tanácsok vonatkozásában bő­víteni szükséges a saját lebonyolításé munkák körét. Az üzembe helyezési eljárásokat meg kell szigorítani, és min­dent elkövetni annak érdekében, hogy a beruházások minő­sége megfeleljen a kívánalmaknak. Minden eszközzel el kell érni a szerződéses határidők betartását, ettől való eltérés esetén élni kell a kötbér adta lehetőségekkel. A céltámogatási rendszer követelményeit maradéktalanul be kell tartani és tartatni, e területen is fokozódjon az el­lenőrzés. A céltámogatási előirányzat elsősorban a kiemelt feladatok megvalósítását segítse elő. El kell kerülni, hogy a helyi tanácsok a VIII. ötéves tervidőszakra jelentős áthú­zódó kötelezettségeket vállaljanak magukra. Az áthúzódó le­terheltség nem lehet több, mint a VII. ötéves tervidőszaki normatív fejlesztési lehetőség (fejkvóta) 50 százaléka. Ezért 1987. március 1-től az új induló beruházások hitelfelvételé­nél ezt is figyelembe kell venni. Nagyobb arányú áthúzódó kötelezettség vállalását csak a megyei tanács vb engedélyez­heti. Intézményekkel kapcsolatos feladatok Intézményi kihasználtság felmérése, felülvizsgálata. Át­meneti vagy végleges működtetésszüneteltetés, profilválto­zás. Konkrét javaslat az ésszerű összevonásra. Továbbra is fokozni kell az intézményi helyiségek közös­ségi hasznosítását, bérbe adását a tárgyi feltételek lehető­ségei szerint Pl.: diákotthoni férőhelyek nyári hasznosítása, tornatermek bérbe adása egyesületeknek, vállalatoknak. Keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel az alap­feladat ellátása mellett — egyéb — árbevételt növelő szol­gáltatást lehet végezni. Külön díjazásért pl. nyitva tartási időn túli gyermekellátás (bölcsőde, óvoda, napközi), más szervek dolgozóinak élelmezés, bérmosás, eszközök kölcsön­zése, karbantartási szolgáltatás stb. Az így elért többletbe­vétel az intézet ellátási színvonalának javítására fordítható — az egyéni érdekeltség mellett. A demográfiai hullámnak az általános iskolából történő elvonulásával párhuzamosan az alsó fokú oktatási intézmé­nyek felszabaduló helyiségeinek más irányú (középfokú ok­tatási, közművelődési stb.) hasznosítására javaslatok kidol­gozása. Ismét felül kell vizsgálni, hogy az úgynevezett háttérintéz­mények létszáma és a támogatás mennyiben szűkíthető, illet­ve mely háttérintézmények szüntethetők meg. Érdekeltséggel összefüggő feladatok Gazdálkodási irányelveink előtérbe helyezik a támogatások szinten tartását, illetve csökkentését. Arra orientálják a gaz­dálkodó egységeket, hogy saját bevételeik növelésével fedez­zék meglévő vagy többletkiadásaikat. Ezt célozzák a közel­múltban megjelent jogszabályok, amelyek a maradványér­dekeltségű intézményeknél az úgynevezett „speciális” ered­ményérdekeltségű tevékenységek folytatására ösztönöznek. Ezzel összefüggésben a szakosztályok adianak segítséget in­tézményeik területén a (művelődési ház, könyvtár, szak­munkásképző intézet) tevékenységek bővítésére, kísérjék fi­gyelemmel e tevékenységeknél a jogszabályok helyes alkal­mazását. Eredményérdekeltségi rendszerben gazdálkodó in­tézményeinknél követelmény, hogy saját bevételeikből fe­dezzék kiadásaikat. A megye idegenforgalmi lehetőségéinek feltárása jobb szervezéssel, az idegenforgalmi nevezetességek széles körű propagálásával, a szálláshelyek jobb kihasználásával elő kell segíteni a bevételek növelését. Az intézményvezetőket és tanácsvezetőket érdekeltté kell tenni a működési és beruházási pénzeszközök ésszerű fel- használásában. A jelentkező szükségletek kielégítésének lehe­tőségét alaposan meg kell vizsgálni. Elsősorban szervezéssel és felújítással kell a feladatokat megoldani. Ilyen típusú megoldásokra különösen az oktatás és az egészségügy terü­letén nyílik lehetőség. Létszám- és bérgazdálkodás Létszám- és bérgazdálkodás korszerűsítésére variánsok ki­dolgozása. Ennek keretében — a testületi előterjesztést meg­előzően — a megyei tanács szakigazgatási szervei ügyrend­jének felülvizsgálata, a munkakörök pontosítása a megválto­zott hatásköröknek megfelelően. A Minisztertanács döntésének megfelelően a bérfejlesztést csak 1987. április 1-i hatállyal lehet felhasználni. Ennek mér­téke a népgazdasági átlagnak megfelelően a költségvetési szerveknél is 5 százalékos. Ebből magasabb összegű bérfej­lesztésre az ügymenetvizsgálatot követően a létszámcsökken­téssel és egyéb szervezeti intézkedések eredményeként fel­szabaduló bér arányában kerülhet sor. A megyei apparátus­ra vonatkozóan — 1987. március 15-ig — az erre a feladatra létrehozott bizottságnak kell javaslatot tenni. Felül kell vizs­gálni a járások megszüntetésekor leadott létszámokat és bé­reket, figyelembe véve a kétszintű irányításra való fokozott áttérés követelményeit. Az 1987. évi költségvetés tervezése során a béralap-elő­irányzatba beépültek az egyéb személyi jellegű kifizetések is (megbízási díj, tiszteletdíj, egyéb személyi kiadás). Ezért szükséges, hogy az ágazati feladatokat ellátó szakigazgatási szervek fokozott figyelmet fordítsanak arra, hogy a felügye­letük alá tartozó intézményeknél a kiáramló jövedelmek el­sősorban szakmai feladatokra biztosítsanak fedezetet, helye­sen élnek-e az önálló bérgazdálkodási jogosítványokkal. Vizs­gálandó, hogy a munkaerő foglalkoztatásának racionális meg­szervezésével milyen lehetőség van a feladatok magasabb szinten történő ellátására, a munkaerő-gazdálkodásban a minőségi elemek erősítése, ahol szükséges, személycsere, kép­zettebb, jól fizetett szakemberrel. Meg kell vizsgálni a nyug­díjkorhatárt elérők továbbfoglalkoztatásának lehetőségeit. A munka színvonalának javításáért A kétszintű igazgatásra való áttérés feltételeinek fokozatos megteremtése érdekében szorgalmazni kell a községi igazga­tási társulások létrehozását, valamint — a települések sajátos vonásainak figyelembevétele mellett — a helyi tanácsok több oldalú együttműködésének kialakítását. Érdemben felül kell vizsgálni az államigazgatási és ható­sági munka folyamatait, s ennek tapasztalatait figyelembe véve határozott intézkedést kell tenni az ügymenet egyszerű-«, sítésére, gyorsítására, a felesleges nyilvántartások elhagyá­sára, valamint a bürokratikus, kicsinyes szemlélet átformá­lására. A legszükségesebbre kell korlátozni a szakigazgatási szer­vek egymás közötti levelezését, fel kell számolni a párhuza­mos nyilvántartásokat. Egyszerűsíteni kell a különféle adat­szolgáltatások, jelentések tartalmát, terjedelmét és gyakori­ságát. Törekedni kell a testületi előterjesztések közérthető megfogalmazására, a lényeget elhomályosító elemek elha­gyására. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a korszerű adatfeldolgo­zási rendszerek alkalmazására, a mikroszámítógépek mind szélesebb körű meghonosítására. Ennek keretében a költség- vetési könyvelés területén fokozatosan be kell vezetni a he­lyi tanácsokhoz decentralizált adatfeldolgozást, de egyben a TAKEH-rendszeren keresztül biztosítani kell a megyei és helyi tanács szintű információs igények kielégítését is. Ha­sonló feltételek mellett keresni kell a lakosságadóztatással összefüggő számítógépes adatfeldolgozás decentralizálásának lehetőségét. E technikai háttérre alapozva meg kell gyorsítani az államigazgatási nyilvántartási rendszerek számítógépre vi­telét, támogatva ezzel is a gyors, pontos, ügyfélcentrikus ügy­intézést. Határozat A megyei tanács a cselekvési programot mellékleteivel együtt elfogadta. Utasította a megyei tanács vb szakigazga­tási szervek vezetőit, hogy az irányításuk alá tartozó intéz­mények felé a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Továbbá a pénzügyi osztály vezetőjét arra, hogy a cselekvési progra­mot valamennyi helyi tanács elnöke részére küldje meg az abban foglalt feladatok mielőbbi ntegvaiósításáért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents