Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
o 1987., február 4., szerda II rekonstrukció negyedik üteme Egymillió dollár többletexport akadályai A Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész vezetősége októberben, novemberben és decemberben minden eddigitől nagyobb erőfeszítéseket tett az 1986. évi tőkés export hazai lehetőségeinek kihasználására. Az év második felében, a harmadik negyedévben ugyanig beszűkültek a piacok. Lecsökkent a kereslet a különféle tollak iránt. De a cirokszakáll sem kellett, a cirokmag iránti kereslet is lanyhult. A hízott liba és a libamáj sem érdekelte a vevőket. A paplangyártó részleg is raktárra termelt. Ilyen körülmények között szükség volt a személyes kapcsolatokra, ezek ápolására, a kereskedői barátságra, a korábbi együttműködések felelevenítésére. Nem is késlekedtek. Külföldre utaztak, és megpróbálták a lehetetlent. Az erőfeszítés meghozta gyümölcsét, mert 1986 negyedik negyedében minden kovácsházi termék előtt megnyíltak a nyugat-európai piacok kapui, sőt az USA is fogadta áruikat. Összesen 9,6 millió dollár exportbevételt értek el. A piacétvágy tehát megnőtt. Ekkor határozták el, hogy a következő években tovább kellene növelni a termékek feldolgozottsági színvonalát, jobban a piac igényeihez kellene igazítani termelésük lehetőségeit. Ez a legbiztosabb módja annak, hogy év közben ne hullámozzék számukra a tőkés piac árukereslete. Többlet dollár kitermelését vállalták 1987-től. Pályázatot készítettek, melyben a cirok és a toll szakma rekonstrukciójának szükségességét fogalmazták meg. A következő öt évben 1 millió dollár többletbevétel elérését célozták meg, tehát évenként 200 ezer dollárral növelték volna az ország valutabevételét, ha 70 millió forint fejlesztéshez jutnak. A banki szervek elfogadták és támogatták őket elképzeléseik valóra váltásában. Ezt leginkább az tanúsítja, hogy a fejlesztéshez szükséges hitelt részükre biztosították. A rekonstrukció mégsem kezdődhetett el, mert a Külkereskedelmi Minisztérium nem adott importengedélyt a gépek behozatalára. Pedig nem is kértek sok valutát, mindössze 155 ezer dollárról volt szó. Mi ez az egymillió dolláros többletexporttal szemben? Az arány könnyen kiszámítható és meghatározható. Most már félő, hogy eddigi piacaikat is elveszítik, mert öreg gépeikről már tavaly sem tudtak az igényes vevőknek megfelelő minőségű árut szállítani. Ezek a gépek kiszolgálták magukat. Egynémelyik már matuzsálemi korúnak számít. Éveken át sok millió dollár bevételt hoztak az országnak. És most, amikor a két szakma megújulása szükséges piaci pozíciók erősítésére, akkor az egyik szerv támogatást ad, biztosít, mert a távlatok erre inspirálják, a másik pedig ügyet sem vet törekvéseikre, a holnap is fontos valutabevételek alapjainak megszilárdítására. Ki érti ezt? D. K. Csirkék előmelegített repülőgépeken Különös gonddal óvják ezekben a napokban a nagy értékű baromfiállományt a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban. A legnagyobb feladatot az istállók zavartalan fűtése jelenti. Ennek érdekében több intézkedést tettek. Rendkívül nagy figyelmet igényel ilyenkor a naposcsibék elszállításának a megszervezése. Az istállóból már előmelegített kamionokba rakják a dobozokba csomagolt csirkét. A gépkocsivezetők útközben gyakrabban ellenőrzik a hőmérsékletet a légkondicionált járművekben. A kamionokat Ferihegyen ugyancsak előmelegített repülőgépek várják. Most is naponta 2—4 repülőgéppel viszik a naposcsibéket és az előnevelt jércé- ket Ferihegyről a Bábolnai Kombinát külföldi partnereinek. Folyamatosan, a vállalat teherbírásának és a népgazdaság tőkés exportja növelését szolgáló beruházási lehetőségek kihasználásával újul meg a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. Eddig 600 millió forintot fordítottak termelésbővítő fejlesztésekre. Ennek eredményeként a tőkés exportot évi 6,5 millió dollár értékről 18-19 millió dollárra növelték. Ugyanebben az időben a baráti államokba irányuló rubelelszámolású exportot is megháromszorozták. A vállalat teljes rekonstrukcióját saját szervezésben — tervezés, kivitelezés, lebonyolítás, importgép-beszerzés — valósította meg, ami a műszakiak magasfokú felkészültségét tanúsítja. Most már lassan a munkálatok végén tartanak. A negyedik felújítási ütemben bizonyos technológiai megoldásokat követnek, de programba vették a csomagolási eljárás korszerűsítését is. A rekonstrukció egyes fázisaira termelésbővítő és exportnövelő céllal pályázatot készítettek. Ez a maguk részére feszes gazdasági programot tartalmaz. Érthető, hiszen 600 millió forint felhasználásáról volt szó eddig, melyhez most újabb 157 millió forint jön a negyedik ütem fedezeteként. Most némi termelésbővítéssel szeretnék elérni a feldolgozó üzemben a bontási technológia automatizálását és a konyhakész termékek tetszetősebb, ízlésesebb, gusztább, a külföldi igényeknek mindinkább megfelelő csomagolását. Ettől a megújulási, szakasztól a piac jobb befolyásolását várják, ami az egyes áruféleségek keresletének növekedését hozza a békéscsabaiaknak. Ez a növekedés újabb 3,5 millió dollárral gazdagítja bevételeiket. Az üzemfejlesztésre készített munkaokmányaikat a pénzintézeti szervek aláírták. D. K. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres — baromfifeldolgozó, daraboló-, csomagolóüzemébe, valamint vörösáru-, ételkonzervgyártáshoz: női segédmunkásokat — hűtőházi rakodáshoz: férfi segédmunkásokat Felveszünk továbbá: — gépkocsivezető (E—D kategória) — gépkocsikísérő — lakatos — kőműves — elektroműszerész — gépjárműszerelő munkatársakat. Munkát vállaló dolgozóknak magas színvonalú szociális ellátást biztosítunk: — üzemi étkeztetést — igény szerint gyermekük részére óvodai elhelyezést — vidéki dolgozók részére saját gépjárműveinkkel munkásszállítást. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. OROSHÁZA, OKTÓBER 6. U. 8. TELEFON: 46 125-ÖS MELLÉK. Orosháza Munkásarcok Traktorral a bronz fokozatig Jól megtermett, még ma is erős fizikumúnak tetsző, ám de mégis szerény ember Csepregi Pál. A Csorvási Lenin Termelőszövetkezet traktorosa ő, aki egyben tulajdonosa a Munka Érdemrend bronz fokozatának. Arra kértük, mesélje el^ milyen életút vezet egy ilyen kitüntetésig. — A szomszédos községben, Gerendáson születtem 1930-ban. Tízéves koromban Csorvásra kellett költöznünk, ahol szerencsénkre tudtunk lakást bérelni. Hárman voltunk testvérek, s apám korai, halála után édesanyám egyedül nevelt föl bennünket. A szegénység mindennapos vendég volt minálunk, így aztán a munkát is hamar megismertem. 1956-ban megnősültem, és a fiunk megszületése volt az első vagyonunk a feleségemmel. Mezőgazdasági munkás voltam, amikor meghirdették a gépesítést. Rögtön jelentkeztem én is a traktoros tanfolyamra. Soha nem voltam kibékülve a lovas-ekés szántással. Gondoltam, az állatokkal való bánásmód ismerete után ideje megbarátkozni a gépek leikével is. Merthogy a traktort sem lehet ám csak élettelen tárgyként hajszolni, az is igényli a karbantartást, babusgatást. Olykor vissza- emlékszem azokra az időkre amikor az első Hoffer- traktort birtokba vettem. Ügy vigyáztam arra a nagy dögre, mint a hímes tojásra. Ügy, mintha a sajátom lett volna. Mondogatom is a mai fiatal traktorosoknak — talán néha már neheztelnek is ezért rám —, úgy bánjanak ezekkel a modern, 5-6 milliós értékű gépekkel, mintha a menyasszonyuk lenne. Szerencsére ők már csak hallomásból ismerik azokat az embernyúzó traktorokat, amiken én dolgozni kezdA magyar élelmiszergazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ága a növényolajipar. ’A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat évi termelési értéke mintegy 12 milliárd forint. A vállalat nyersnövényolaj-export- ja révén évente — a mindenkori világpiaci árak alakulásától függően — körülbelül mintegy 100 millió dollár bevételhez jut. Az egyik legfontosabb olajipari alapanyag a napraforgó, amely az elmúlt évben azokhoz a növényekhez tartozott, amelyeknek kedvezett a szokatlanul nagy meleg, az aszály. A napraforgó vetésterülete 1980 óta megduplázódott hazánkban. A legfrissebb FAO-adatok szerint Európában a vetés- területet vizsgálva a negyeCsepregi Pál tem. Majd kirázták az ember lelkét, s bizony sok kollégám egészsége tönkrement rajta. Áztunk, fáztunk, és csontunkig hatolt a hideg egy-egy őszi szántás idején. Három évig dolgoztam a „körmössel”, mert magunk közt így hívtuk ezt a traktort a hátsó kerekein levő kapaszkodó karmok miatt. Ezután lánctalpas DT- vel, majd később SZ—100- assal mászkáltam keresztbe- kasul a csorvási határt. Előbb a csorvási, majd az összevonás után az orosházi gépállomás dolgozója voltam. A helyi Lenin Tsz megalakulása óta pedig ennek vagyok a tagja. Jelenleg egy, a cukorrépa-termesztésben használatos gép vezetőjeként dolgozom. A Heriau, francia gépsor, a vetéstől a betakarításig mindenre képes. Az adapterek cseréjével még a vegyszerezést is végre tudjuk velük hajtani, öt ilyen gépe van a tsz-nek, és ezekkel dolgoztunk az elmúlt évben is, a mintegy 850 hektáros cukorrépaföldön. A termelőszövetkezet évek óta nyereségesen gazdálkodik helyen állunk. A hektáronkénti hozamokat tekintve, Európában csak Francia- ország előzi meg hazánkat, amely 2,3 tonnát termeszt hektáronként a magyarországi csaknem 2 tonnával szemben. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat a VII. ötéves tervben folytatja az előző két középtávú tervidőszak fejlesztőmunkáját, amit a vállalat hatodik, egyben legnagyobb teljesítményű üzemének, a Martfűi Növényolajgyárnak a létrejöttével indítottak el. Legfontosabb feladatuknak az exportárualapok bővítését tartják. A vállalat továbbra is támogatja és koordinálja a mezőgazdasági nagyüzemek olajmagtermesztését, és ezzel összhangban fejleszti tárolódik, így a keresetemmel elégedett vagyok'. Most télvíz idején készítjük fel a gépsort a tavaszi munkákhoz. Főjavításokat végzünk a gépműhelyben. Amikor megindulnak a mezőgazdasági munkák, már nincs idő késlekedni, a mulasztásokat kijavítgatni. Nagy feladat áll a • mezőgazdaság előtt erre az évre is. Ha az időjárást nem is tudjuk befolyásolni, de a jól felkészített gépekkel mi traktorosok is támogatni akarjuk a népgazdaságot, célkitűzéseinek elérésében. Azt hirdetem, hogy nem szabad minden gondot az aszályra hárítani, hiszen egy szakszerű vetés felér egy kiadós esővel. Szabadidőmben a ház körül dolgozgatok, van néhány jószágunk is. Esténként szívesen nézem a televíziót, hét végén esetleg kimegyek a meccsre. A fiunk tanulmányai befejeztével a fővárosban telepedett le, a lányunk pedig itt lakik velünk. 1975 óta pártvezetőségi tag vagyok. Tíz évig voltam munkásőr, s fiatalabb éveimben, 1954-ben honvédelmi előkészítőket tartottam a községbeli bevonuló fiataloknak, mindezt társadalmi munkában. Tavaly, november 7-én váratlanul ért a kitüntetés, amit kaptam, hiszen nem különleges az, amit én tettem az életemben. Nem tagadom viszont, hogy igyekeztem mindig becsületesen hélytállni, szívvel, lélekkel dolgozni, de hát ez így természetes. Erre próbálom ösztökélni a fiatalokat is. Ne érezzék kényszernek a munkát, hanem tudjanak lelkesedni a rájuk bízott feladatok elvégzéséért, hisz’ amit tesznek, saját magukért is teszik. Bacsa András és feldolgozókapacitását. A tervek között szerepel a régi, korszerűtlen technológiával dolgozó üzemek rekonstrukciója, ezenkívül új héjtüzelésű kazánok üzembe helyezését is szorgalmazzák. Ezek a hazánkban kifejlesztett berendezések élénk érdeklődést váltottak ki a világpiacon is. Másik jelentős célja a vállalatnak a hazai étolajellátás javítása. Tovább fejlesztik a margaringyártást, ezen belül a választék bővítését, a csészés margarin forgalomba hozatalát és az étolaj palackozását. Egyúttal tervezik az étolaj exportjának megkgzdését is. A harmadik nagyon fontos terület, amelyen előrelépésre van szükség, a vállalat háztartás-vegyipari termelésének fejlesztése. Az előző két évtizedben minderre nemigen volt lehetőségük. Növényolaj-ipari fejlesztések jJJjlrjl j] jWIÜjL’I UijtÜJjlúlJljljül Lékelik a halastavakat. Naponta lékelik a halastavakat Csongrád megye tógazdaságaiban, mert a vastag, hóval fedett, 15—20 centiméteres jégpáncél elzárja a halállományt a fénytől és a levegőtől, ami a halak pusztulását okozhatja. A halászok 10—15 négyzetméteres lékeket vágnak a jégen; csákánnyal, fejszével, motoros fűrésszel dolgoznak, attól függően, hogy hol milyen vastag a jégborítás. Emellett hosszú sávokban letakarítják a havat a jégről, úgynevezett világítóutakat csinálnak, hogy a fény ezeken át is behatolhasson, s így megfelelő mennyiségű oxigén képződjön a vizekben. A megye tógazdaságainak mintegy 200 teleltető medencéjében több mint ezer tonna pontyot és egyéb halat tárolnak, részben folyamatos értékesítésre, részben továbbtenyésztésre, s a halászok legfontosabb feladata most az, hogy gondoskodjanak az állomány veszteségmentes átteleltetéséről. (Dél-magyarország, 1987. jan. 29.) Tavaszig tart a munka. Tél a Fertőn? — Nádaratás! — Vágja rá a kézenfekvő sztereotípiát lapunk „gyakorlott” olvasója. S teszi ezt teljes joggal. A tó 87 négyzetkilométeres magyarországi vízfelületének több mint felét nádasok borítják, amelyekből évente két és fél millió kévényit aratnak le a Fertői Nádgazdasági Vállalat dolgozói. A nádaratók szorgos nyüzsgése megszokott része a téli Fertő képének . . . Megszokott látvány volt a nádaratás legalábbis mostanáig minden évben a téli Fertőn. Az idei január azonban a szokásokat nem tartja tiszteletben .. . Harminc év alatt ilyen helyzetbe még nem kerültünk — mondja Zanathy János, a Fertői Nádgazdaság termelési igazgató- helyettese. A nagy havazás s az erős szél, amely a közlekedést két héttel ezelőtt megbénította, többek között a fertői nádaratók munkáját is lehetetlenné tette. Ám amíg az iparban s a közlekedésben már múlt időben beszélünk a kemény időjárás okozta késedelmekről, s ezeken a területeken most mindenhol a lemaradások behozása van napirenden, addig a nádaratók továbbra is a jelen és a jövő időt kénytelenek használni. (Kisalföld, 1987. jan. 28.)
