Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-26 / 48. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 48. SZÁM A mongol ifjúsági szövetség első titkára megyénkben Tegnap délelőtt mongol ifjúsági delegáció érkezett Békés megyébe Cerendor- zsijn Narangerel, a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. A négytagú delegációt megyénkbe elkísérte Szaltan Dangaszuren, Mongólia magyarországi nagykövete. A vendégeket a megyei párt- bizottság székházában Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára és Szabó Béla, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkára fogadta. A delegáció tagjait tájékoztatták megyénk politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, feladatainkról, célkitűzéseinkről, a párt és a KISZ legfontosabb tennivalóiról. Cerendorzsijn Narangerel megköszönte az őszinte tájékoztatást és a vendéglátóknak röviden összefoglalta a Mongol Forradalmi Ifjúsági Szövetség következő időszakra kitűzött feladatait. A mongol küldöttség tegnap délután Orosházára utazott és megismerkedett az Üj Élet Termelőszövetkezettel. Program szerint ma a Békéscsabai Kötöttárugyárba, a Gyulai Húskombinátba és a SZOT-szállóba látogatnak el vendégeink. Fotó: Kovács Erzsébet Hazánkba érkezett a JKSZ küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán hazánkba érkezett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttsége, Milanko Renovicának, a JKSZ Központi Bizottsága Elnöksége elnökének vezetésével. A delegáció tagja Marko Orlandics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Sztaniszlav Sztojanovics, a JKSZ KB Elnöksége végrehajtó titkára. Fogadásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Kádár János, az MSZMP főtitkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Györke Sándor, hazánk jugoszláviai, valamint Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete. Igazgatótanács-ülés a BÉKI-nél A Békés Megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága igazgatótanácsa február 24-én tartotta évzáró ülését, amelyen részt vett dr. Kádár József ÉVM-államtit- kár, Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Az írásbeli tájékoztatóhoz Benke László, az iroda vezetője fűzött szóbeli kiegészítést, majd vita következett. A felszólalók kedvezően ítélték meg az együttműködés előnyét, beszéltek a gondokról is, ami a jelen időszakban az anyagellátás, a szakember-utánpótlás nehézségeiben mutatkozott meg. Tamási Géza, a felügyelő bizottság elnöke az ellenőrzés során tapasztaltakról tájékoztatta az igazgatótanácsot. Az ülésen dr. Kádár József államtitkár annak a véleményének adott hangot, hogy Békés megyében továbbra is létjogosultsága van a gazdasági társaságnak, mely a kölcsönösségre épít, és az együttműködésben rejlő előnyöket igyekszik kihasználni. Jámbor Ferenc, a tanácskozás levezető elnöke zárszavában köszönetét mondott a tagszervezetek vezetőinek az aktivitásért, egyben segítségüket kérte az idei feladatok megoldásához. A tanácskozás után a résztvevők megtekintettek néhány építkezést, és üzem- látogatást tettek. Nem megfelelő a munka kultúrája Eszmecsere a megyei pártbizottságon a tudományos közáletről, a kutatómunkáról ós a gyakorlatról A tudományirányítás, a tudomány és a gyakorlat kapcsolata, a nemzetközi tudományos együttműködés helyzete volt a témája annak az eszmecserének, melyet a megyei pártbizottság szervezett tegnap délelőtt 10 órai kezdettel Békéscsabán, a párt megyei székházában. Az eszmecserére a megyei tudományos közélet vezető képviselőit hívták meg, rés át vett azon Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, vitaindítót, aktuális tájékoztatót Imre Miklós, a párt Központi Bizottsága tudományos, kulturális és közoktatási osztályának vezetőhelyettese mondott. Szavainak kiindulópontja az a cáfolhatatlan tény, hogy a tudományos fejlődés önerőből elképzelhetetlen. A KB múlt évi decemberi állásfoglalása is jelzi, hogy a gazdaságilag fejlett országoktól a műszaki fejlődés dolgában elmaradtunk, s ha ezt be akarjuk hozni, még nyitottabbá kell válnunk. Szükséges, hogy a tudományos kutatás hatékonyabb legyen, eredményeket jobban realizáló, ez viszont megfelelő együttműködés nélkül nem lehetséges. Fontos megállapítása volt, hogy nemzetközi téren csak úgy leszünk alkalmasabbak az együttműködésre, ha a belső kapcsolatrendszer, a tudomány, a termelés, a gyakorlat és a társadalmi élet szervezettsége is megfelelő. A továbbiakban elemezte a műszaki fejlesztés, a közgazdasági és társadalmi feltételek, az „emberi tényező” jelentőségét, megemlítve, hogy a meglevő technikát, technológiát sem működtetjük hatékonyan, mert nem figyelünk kellően a feladatok emberi oldalára. Ha ezt megállapítjuk, benne van ebben az oktatási rendszer, a tömegkommunikáció, a köz- művelődés, a kulturális élet jelenvalósága, színvonala is. Nem népszerű szólni róla, de a meglevő műszaki kultúra kihasználásában sok a tartalék. Ez természetesen abból is adódik, hogy hazánkban nem megfelelő a munka kultúrája, a munkafegyelem, a technológiai fegyelem, a munkaszervezés. A tudomány és a gyakorlat kapcsolatát részletezve Imre Miklós arra a megállapításra jutott, hogy ebben sem tudtunk határozottan előrelépni, nincs kellő együttműködés a tudományos kutatás és a termelés szakemberei között. A kutatóintézetek jó része nem ismeri jól (vagy alig ismeri) a vállalati realitásokat; terveik, elképzeléseik éppen ezért sok esetben nem megvalósíthatók. Sürgette az információs rendszer korszerűsítését, a párhuzamos kutatások elkerülését. A számos problémát feltáró vitaindító élénk eszmecserét indított meg. A résztvevők az élet gyakorlatához még jobban közelítve fejtették ki véleményüket a témakör számos ágában, vetületé- ben. Kifogások hangzottakéi arról, hogy bizonyos termelési szférákban egyszerűen „nem nézik jó szemmel” a tudományos kutatást vagy a kutatót. Szó esett a tudományos divatokról, arról is, hogy esetenként fetisizálunk bizonyos kutatóintézeteket, mintha más intézetektől nem lehetne talán jobb eredményeket is várni. Más hozzászóló nem tartotta elfogadhatónak, hogy adott esetekben az egész országra jellemzőnek mondják azt, ami a fővárosban történik; a konvenció, a megszokás visszahúzó erejét is ideje lenne felszámolni. Elgondolkodtató az a megjegyzés, mely a pedagógiai tevékenység (és kutatómunka) általános alulértékeltségére hívta fel a figyelmet, annál is inkább, mert az oktatásügy, az iskolaszervezet az ország legnagyobb „üzeme”, tevékenysége az eszmecsere tárgyát elősegítheti vagy hátráltatja. A felsőoktatásban elképzelhető tudományos munka alacsony színvonalát is felemlítették, habár jobbat elvárni a hallgatók túlzott oktatási leterhelése közepette nem is lehet. A tudományos kutatómunka igényét felkelteni és azt megkövetelni viszont megkerülhetetlen lenne a felsőoktatásban is. Többen kifejtették, hogy a tudományos fokozatok erkölcsi és anyagi elismerése sok kívánnivalót hagy maga után, és megoldásra vár. A kutatóintézetek belső gondjait is feltárták az eszmecsere résztvevői, megjegyezve, hogy az alig produkáló „kutatók" elmozdítása szinte lehetetlen; a fiatalok pedig inkább választják a termelő üzemeket, ahol magasabb jövedelemre tehetnek szert. A számos kérdést felvető, elemző beszélgetés problémafeltáró értéke elvitathatatlan, és miként azt Imre Miklós megállapíthatta: a ma kérdése az, hogy ki mit győz le, ilyen pedig sok áll előttünk. A lényeg, hogyan tudunk úgy alkalmazkodni az adott helyzethez, hogy az jó irányban változzon. Ebben a tudománynak, tudományos megismerésnek, a gyakorlati hasznosításnak nagy szerepe van, és annak, hogy miként tudunk segíteni önmagunkon. (s—n) A mezőgazdasági nagyüzemek gépműhelyeiben a téli hónapokban végzik a nagyjavításokat, hozzák rendbe az erő- és munkagépeket. Felvételünk a Békési Egyetértés Tsz gépműhelyében készült Fotó: Fazekas Ferenc Harmincnégymillió forint a tüzelőtelepek korszerűsítésére II Mészöv és a KPVDSZ együttes ülése Tegnap, február 25-én együttes ülést tartott Békéscsabán a Mészöv elnöksége és a KPVDSZ megyei bizottsága. A megjelenteket Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke köszöntötte, közöttük dr. Csizmadia Gyulát, a Szövosz osztályvezető-helyettesét, Cs. Nagy Lajost, az SZMT titkárát, Hankó Györgyöt, a KPVDSZ megyei bizottságának titkárát és Hirka Mihályt, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjét. Először a szocialista munkaverseny elmúlt évi eredményeit értékelték. Megállapították többek között, hogy megyénk fogyasztási szövetkezetei jó gazdasági évet zártak. Javult a hatékonyság, túlteljesítették az exporttervet, jobb lett az alapellátás, a takarékszövetkezetek növelték a betétállományukat, bővítették a pénzügyi szolgáltatásukat, a lakásszövetkezetek igyekeztek a lakók igényeit kielégíteni. A Kiváló Szövetkezet cím elnyerésére öt áfész nyújtott be pályázatot. Ezen kívül öt takarék- és két lakásszövetkezet készített versenypályázatot, valamint a Csabai Húsker Kereskedelmi és Élelmiszer-ipari Szövetkezeti Vállalat szeretné elnyerni a Kiváló Vállalat címet. A számok, a teljesítmények alapján kiemelkedő eredményt ért el a gyulai és a sarkadi áfész, illetve az endrődi és. a szeghalmi takarékszövetkezet. Ugyancsak szép eredményekkel dicsekedhet a Békéscsabai Lakásszövetkezet. A második napirendi pontot Harsányi Mátyás, a Mészöv Ellenőrzési éá Jogi Iroda vezetője terjesztette elő, amely az elmúlt esztendő munkáját értékelte. Vizsgálataik során tiszteletben tartották p szövetkezetek önállóságát, a szabályozás adta lehetőségeket, ellenőrzéseikkel hozzájárultak a törvényesség, a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdításához. A helyszíni vizsgálatok közül kiemelkedett a Békésszövker Vállalat átfogó ellenőrzése, amelyet a megye 16 áfésze alapított a kölcsönös együttműködés alapján. A közös vállalat forgalma az utóbbi két évben 77, nyeresége pedig 88,6 százalékkal nőtt, emelkedett az export-import részaránya. A készletekkel viszont nem megfelelően gazdálkodtak, némileg elhanyagolták p piackutatást, lazult a szerződéses fegyelem. Szóvá tették az ellenőrök, hogy változatlanul nincs rend az új üzemeltetési formában működő üzletekben. A jövedelemérdekeltségű egységek kiadásánál nem mindig készítenek megállapodást, szakszerűtlenek az elszámolások. A szerződésbe adott boltoknál a megyei átlag alatt állapítják meg a követelményeket, a késői beavatkozás miatt nagy összegű tartozások vannak. A nagykereskedelmi tevékenységet két szövetkezetben vizsgálták, a tapasztalatok elszomorítóak. A veszteség okai között említették a nem körültekintő árubeszerzést. a magas költségeket, az ellenőrzés hiányosságait. A felvásárlási munkát hátráltatja. hogy nem kötnek szerződést a termékek átvételére, nem élnek a kötbérezés lehetőségével, nincs meg a termeltetés; és pz értékesítési szerződések összhangja. Az 1987. évi közművelődési és tömegsport munkatervének elfogadása után megtárgyalták a szövetkezeti tüzelő- és építőanyag-telepek négyéves korszerűsítési programját. A Mészöv elnöksége által meghirdetett pályázatra 15 áfész nyújtót* ta be a kérelmét, számításba véve az 50 százalékos külső segítséget. A támogatási lehetőségek azonban korlátozottak. Így minden valószínűség szerint 18 telepet korszerűsítenek, mintegy 34 millió forintért. Mindenekelőtt az újkígyósi. a mezőberényi és a dévavá- nyai telepet újítják fel, amelyhez az állam is hozzájárul. Ezzel párhuzamosan a szövetkezetek a fenntartásra a 21 telepnél 16 millió 400 ezer forintot költenek. Hangsúlyozták az ülésen, hogy ezzel a beruházással csak részeredmény érhető el. Ahhoz, hogy valamennyi telepen megfelelő raktározási, tárolási körülmények alakuljanak ki, a következő tervidőszakban lényegesen több pénzre lenne szükség. S. S.
