Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

1987. február 34., kedd o Tanácsülés Nagykamaráson A Nagykamarási Községi Közös Tanács tegnap dél­után tartotta ülését Nagyka­maráson. Köböl András ta­nácselnök beszámolt a lejárt határidejű tanácshatároza­tok végrehajtásáról, majd a testület tagjai megvitatták Zoltán György, az almáska- marási és Szász László, a nagykamarási körzeti megbí­zott által készített beszámo­lót a két település közrend­jéről és közbiztonságáról. A beszámoló megállapítot­ta, hogy e két település nem tartozik a bűnügyileg fertő­zött területek közé, bár az elmúlt években valamelyest nőtt a bűncselekmények szá­ma. Különösen a társadalmi tulajdon ellen elkövetett lo­pások száma gyarapodott Nagykamaráson, ami a leg­nagyobb vagyonnal, a helyi termelőszövetkezettel való szorosabb kapcsolattartásra kell ösztönözze a rendőri szerveket és a téesz vezeté­sét. A beszámoló azt is megál­lapította, hogy a bűncselek­mények többségében a baj „forrósa” az alkohol volt. A bűncselekmények számában Nagykamarásé az elsőség, hasonlóképpen a szabálysér­tési eljárásokban. A körzeti megbízottak nagy gondot fordítanak a megelőzésre, s a vitából ki­derült, hogy munkájuk ja­vulása nagymértékben kö­szönhető fokozódó együttmű­ködésüknek. Szó volt arról is, hogy gyakrabban kellene élni az önkéntes rendőri csoportok munkájának érté­kelésével, a legjobbak er­kölcsi és anyagi megbecsü­lésével. Hasonlóképpen na­gyobb gondot kell fordítani — a pedagógusok bevonásá­val — az ifjúságvédelmi munkára. A gyakori vereke­dések színterén, a diszkó­ban pedig a rendező szer­veknek kell nagyobb igé­nyességgel, felelősséggel gon­doskodni a rendről és biz­tonságról. A második napirendi pon­tot a községi tanács vezetői alaposan előkészítették, több fórumon is elmondhatták a lakosok és a tanácstagok vé­leményüket a két település ez évi költségvetéséről. A szerény anyagi lehetőségeket ebben az ötéves tervben a községi közös tanács az egészségügy körülményeinek javítására fordítja, majd ezt követően a kulturális ágazat és ezen belül elsősorban a közoktatás fejlesztése élvez elsőbbséget. Almáskamaráson az idén hozzálátnak egy iker peda­góguslakás építéséhez, tavaly megkezdték az új tanácshá­za építésének előkészületeit Nagykamaráson, ugyancsak itt felújítják a tornatermet, folytatják az egészségház bővítését, Almáskamaráson pedig elkezdik az orvosi rendelő és váró, az egészség­ház kialakítását a tanácsi ki- rendeltség épületében. A Varga Józsefné vb-tit- kár által előterjesztett írásos beszámolót a testület egy­hangúlag elfogadta, majd bejelentésre került sor. B. S. E. Megkerült a ráckevei kislány Visszakerült édesanyjához az a ráckevei kislány, aki február 11-én a tanítás után tűnt el. Mint ismeretes, a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság a közelmúltban a lakosság se­gítségét kérte egy elveszett kislány, a 11 éves Varga Te­réz megkereséséhez. A rend­őrségi vizsgálat során meg­állapították, hogy a gyermek február 11-én, a tanítás be­fejezése után nem tért haza, hanem egy — egyelőre is­meretlen — nővel Buda­pestre utazott. A fővárosban egyedül csavargó kislányt két fiatal a X. kerületi ka­pitányságra vitte. A rendőr­kapitányság járőre a gyer­meket a Fővárosi Tanács ál­talános iskolai és nevelőott­honi ideiglenes szállásán helyezte el. A kislány sze­mélyazonosságának megál­lapítását megnehezítette, hogy a gyerek nem a saját nevét adta meg. Az adatok egyeztetése során azonban megállapították kilétét, s Te­réz csakhamar visszatérhe­tett édesanyjához. Gyors intézkedések nyomán, röviddel a bűncselekmény el­követése után rendőrkézre ke­rültek a debreceni brutális gyil­kosság gyanúsítottjai. A február 22-re, vasárnapra virradó éjszaka ismeretlen tet­tesek debreceni lakásán brutális módon megölték Z. Zoltán 72 éves nyugdíjast, majd az idős ember értéktárgyaival távoztak. A bűncselekmény felfedezését követő rendőri intézkedések gyors eredményre vezettek: órák alatt kézre került a bűn­cselekmény elkövetésével ala­posan gyanúsítható Lipok Sán­dor, 21 éves, büntetett előéletű, foglalkozás nélküli, valamint Here Sándor 16 éves, foglalkozás nélküli és Fazekas Andrea 16 éves, foglalkozás nélküli — mindhárman kemecsei lakosok. Kihallgatásuk során valameny- nyien beismerték a bűncselek­mény elkövetését, s a rendőrség lefoglalta náluk a lakásból el­vitt értékek egy részét. A Hajdú-Bihar megyei rend­őr-főkapitányság a gyanúsította­kat őrizetbe vette, 6 folytatja a bűnügy vizsgálatát. őz építési engedélyek kiadásának új rendje Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendelete az építési és a használatbavételi engedélye­zési eljárásról. Ezzel a tár­ca több korábbi rendeletét korszerűsítette és foglalta össze jól áttekinthető, egysé­ges szerkezetű jogszabályba. Ebben az előírások túlnyomó része megegyezik az eddi­giekkel. Vannak azonban változások is, amelyek növe­lik az engedélyezésre be­nyújtott tervek hatósági el­bírálása és az építés szak- szerűsége és minősége iránti követelményeket. Egyebek között előírja a rendelet, hogy ezután az első fokú építési hatóság helyszíni szemlén is ellenőrizze az építési engedély megadásá­hoz szükséges feltételeket. Az építtetőt pedig kötelezheti arra, hogy a kivitelezés szak- szerűségének hatósági ellen­őrzése céljából a legfonto­sabb építési munkák meg­kezdésének időpontját előze­tesen jelentse be. Egyúttal előírja a rendelet, hogy az ilyen kényes munkaszaka­szok kivitelezőjének, házi­lagos építés esetén pedig fe­lelős műszaki vezetőjének adatait is fel kell tüntetni, illetve be kell jelenteni. Korábban sok félreértést okoztak azok az építés; mun­kák, amelyekhez nincs szük­ség engedélyre, de elvégzé­sükről kötelező — előre — tájékoztatni az építési ható­ságát. Az új rendelet meg­szünteti ezt a kategóriát. Tételesen felsorolja az építé­si engedélyhez kötött mun­kákat, majd pedig kimondja, hogy ami ebben a kategó­riában nem szerepel, enge­dély nélkül megvalósítható. Ilyen egyebek között az a lakás-, vagy épületfelújítás, amely nem jár együtt az épületszerkezetek megvál­toztatásával, a ház bővítésé­vel, vagy egy részének le­bontásával. Bekerültek azon­ban az építési engedélyhez kötött munkák körébe a je­lentősebb melléképületek — garázsok, kisipari műhelyek, kiskereskedelmi üzlethelyisé­gek. állattartási épületek. Ezek elhelyezése megváltoz­tatja a környezet arculatát, így indokolt, hogy az építési hatóság előzetesen véle­ményt nyilvánítson, és ne engedélyezze a környezetet elcsúfító melléklétesítmé­nyek építését. Az új rendelet egyúttal előírja azt is, hogy az építési hatóság az enge­délyezési határozatáról kö­teles tájékoztatni a szomszé­dos ingatlanok tulajdonosait, kezelőit is. Űj előírás továb­bá, hogy a hatóság két évnél hosszabb időtartamra érvé­nyes építési engedélyt is ki­adhat. A rendelet részletesen szabályozza a használatba­vételi engedélyek kiadásá­nak rendjét is. Fő szabály­ként kimondja, hogy az épí­tési engedélyhez kötött léte­sítmények használatához — a tételesen felsorolt kisebb építés; munkák kivételével — használatbavételi enge­dély is szükséges. Az új ren­delet április 1-jén lép ha­tályba. Termelő kutatóintézetek A két veszprémi vegyipari kutatóintézetben a tudomá­nyos munka mellett egyre több terméket gyártanak. A nehézvegyipari kutatóinté­zetben az árbevétel 30 szá­zalékát az idén már nem a szellemi termékek adják, ugyanez az arány a szomszé­dos Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézetnél eléri az 50 százalékot. A nö­vekvő termelés kényszerű lépés volt, csökkentek ugyanis a központi kutatási megbízások, s az utóbbi években a vállalatok is ke­vesebbet fordítanak kutatási célokra. A két kutatóintézet önfenntartó, így alapvető ér­deke a munkaerő, valamint az eszközök, a kísérleti üze­mek minél jobb felhaszná­lása. A nehézvegyipari kutató- intézet kísérleti üzemeiben most van a csúcsszezon. A tavaszi mezőgazdasági mun­kákhoz két műszakban gyártják a saját fejlesztésű szereket, a virágkötődést se­gítő Nevirolt és a Nevifosz elnevezésű rovarölő szert. Itt készül a Vitaflora nö­vénytáp is, amelytől a szo­banövények kapnak új élet­re. A gépkísérleti üzemben szárítóberendezéseket gyár­tanak vegyipari és élelmi­szer-ipari üzemek részére. A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézetben több tízezer flakont töltenek meg a Phitovax elnevezésű párologtatáscsökkentő ve- gyülettel, amely a kánikulá­ban is megvédi a kiszára­dástól a növényeket. A Termelőeszköz-kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezeti Leányvállalat, az Energobar bé­késcsabai Hyper-antomatika Szervizében nemcsak a hidraulikus és pneumatikus elektromos rendszerek javítását és karbantartását végzik, hanem tápegységeket és egyedi célgépeket is gyártanak. Képünkön az - üvegipari Művek orosházi gyára számára elektropneumatikus üvegszakító gépet szerelnek össze, melynek feladata a drótbetét elvágása. A Hyper 1— mely­nek neve a hidraulikus és pneumatikus szó összetételéből alakult ki — szakember« ha­marosan üzembe helyezik a gépet az üveggyárban fotó: Szóké Hugit Kner-könyvek Mándy Iván: Mi az, öreg?; Zsámboky mo­zija; Régi idők mozija (Mag­vető) — Ilja Ehrenburg: Párizs bukása (Európa) — Sinka István: Lovasok opál mezőkön (Magvető) — Dar­vas József: Részeg eső (Szépirodalmi) — Erdei Sándor: * Gondolkodni jó (Makói József Attila Múze­um) — Csizmadia Imre: De­leidtől alkonyaiig (Magve­tő) — Kolozsvári Grandpi- erre Emil: Eretnek esszék (Magvető) — Fügedi Erik: „Könyörülj, bánom, könyö­rülj ...” (Helikon) — Ni- colae Prelipceanu versei (Üj Pegazus sorozat —Eu­rópa) — Walter Nowotny versei (Oj Pegazus sorozat — Európa) — Viktor Szosz- nora versei (Üj Pegazus so­rozat — Európa) — Bakó Ferenc: Palócföldi lakoda­lom (Gondolat). Furcsa? O tt kuporgott a műhely sarkában magába roskadva. Csodálkozott, hogy negyvenéves korában elküldték tanfolyamra, új szakmát tanulni, Furcsa, furcsa — ismételgette és sehogyan sem értette, hogy rá is sor ke­rült. Évtizedekig állt a marógép mellett, becsülettel helyt­állt, most egyetlen jól irányzott mozdulattal kibillentették megszokott életritmusából. Már odáig is elment, hogy a művezetője elé csapta a kitüntetéseit, az életrajzát lobog­tatva az orra előtt. Ezt nézd meg, pajtás, nem akárki áll előtted! Pedig a hűségét, a szakértelmét, az emberségét so­ha nem vonták kétségbe. Valóban, sokat csodálkozunk mostanában. Az apró és a nagyobb megdöbbenések váltogatják egymást. A változás szele itt jár a porták alatt, kihat a munkahelyi közérzetre, egész életünkre. Bármennyire is furcsálljuk: tegnapi be­idegződéseink, mozdulataink, cselekvéseink, ha úgy tetszik, képességeink mára kevésnek bizonyulnak. Persze, hogy pa­naszkodunk. Sérelmeink az egekig nőnek, holott tudjuk: nem ez a vitaalap. Egyszerűen arról van szó: más követel­ményrendszerre van szükség ahhoz, hogy a legnagyobb vállalkozás, a szocialista építés nagyobb lendületet kapjon. Ki gondol itt a csekélyke kívülállókra? Sokmilliós család legbensőbb ügyét feszegetjük. A munkahelyek százaiban mostanában kezdünk eszmél- ni-tűnődni azon, hogy nemcsak úgy általában kell sokkal szigorúbb szakmai és erkölcsi normák szerint dolgozni, ha­nem konkrétan is. Igaz, még hümmögünk, ha a sokáig végtelen türelmű munkahely hirtelen mogorva lesz és máshová küld néhány száz embert, pedig aligha haragszik rájuk. Vagy a tegnapig nyugton hagyott szakembernek azt mondja: ez így most már nem lesz jó, ilyen hozzáértés ke­vés- Máig nem felejtem az egyik gazdasági vezető kifaka- dását. Keserű humorral fűszerezett hozzászólásában elme­sélte: a tűzrendészeti előadója annyira elhízott a semmit­tevésben, hogy minden percben várhatja az infarktust. De nem tehet egyelőre semmit, hiszen rendelet írja elő: mező- gazdasági üzemben ez a státus egész embert kíván. A kap­csolt munkakör sem jöhet szóba, így az igazgató azt java­solta a beosztottjának: mindennap szaladja körül legalább háromszor az irodaépületet. Ez némi túlzás ugyan, de azért említem, hogy érzékeltessem a meglevő ellentmondásokat, hiszen megrögzött, rossz szokásainkat nehezen vetkőzzük le. Siránkozásra viszont nincs idő. A képesség és az alkal­masság felülvizsgálatának szigorú, kikerülhetetlen próbája sokkal előbbrevaló most, mint az érzelmeinkre hagyatkoz­va egyéni sérelmeinket hangoztatni. Dehogy gondolok én valamiféle ridegségre, embertelenségre. Már csak azért sem, mert a kinyilatkoztatás semmit nem ér. Csakis a ra­cionális érvek és tények meggyőző ereje vezérelheti a tol­iamat. Vallom: a legteljesebb nyíltsággal kell szólnunk ar­ról, hogy mi miért járhatatlan a jövőben, ki mennyire al­kalmas vagy éppen alkalmatlan arra, amit eddig csinált és melyek az új követelmények. Válaszolni szükséges arra is: a megújhodott szervezeti rendszerben milyen képzésen- átképzésen lehet felnőni az új feladatokhoz; kire lehet szá­mítani ebben a munkában és kire nem. Ebben a játszmá­ban nincs helye a felelőtlenségnek, a könnyelműségnek. Személy szerint együttérzők a gép mellett töprengő mun­kással, az irodában a ceruzáját rágó alkalmazottal, az át­irányított műszakiakkal. Valamit azonban nem árt jobban végiggondolni. Azt, hogy elérkezett az idő, amikor a szak­mai helytállás dolgában semmi másra, csakis a teljesít­ményre kell figyelnünk. Legyen szó cipőről, toronydaruról vagy egyetlen diódáról. Nem kértek rá, de megvédem azo­kat a vezetőket, akiket azzal vádolnak, hogy megsértik az emberek érzelmeit. És mi van az értelemmel? Szabad-e nekünk gazdaságépítő munkánkat olyan méltatlanul foly­tatni, hogy a teljesítmény, a szakértelem, a minőség, az ötietesség mércéjét ötven centi magasságban hagyjuk. Le­het-e felelős embereknek a tények előtt becsukni a sze­müket és azt mondani: uraim, itt a tél, segítsenek, takarít­sák el a havat, de lapátot nem tudunk adni. Remélem, hogy a kérdésben a válasz is benne van. Ha viszont nem elég az az ötven centi magasság, akkor nincs más válasz­tásunk, mint egyéni fájdalmak, személyes gyötrelmek köze­pette szembenézni az új helyzettel, annak teljes vállalá­sával. N e értsenek félre, nem mondom azt, hogy a fejüket ingátoknak soha nincs igazuk. A munkahelyi vezetők kapkodása, döntésképtelensége, szakmai tévedése kö­zepette előfordulhat az is, hogy érdemtelenül bántanak meg embereket, elavult termékeket váltanak fel nem kevésbé eladatlannal, sántít a minősítés, képtelenek megjelölni a munkások igényesebb szakmai távlatait és formáit. Minek soroljam? Ezért rangra, beosztásra való tekintet nélkül bárki áteshet a meghökkentő furcsaságok nehéz próbáján. Hogy mennyi idő alatt? Ez itt a nagy kérdés. Mindeneset­re azoknak lesz könnyebb a ritmusváltás, akik az elmúlt évek emlékeiből azt hozták magukkal, amit a megújulás képességének nevezünk. Seres Sándor Új üzletek a Balaton partján Három autós bevásárló- központ, három ABC-áru- ház és több kisebb üzlet épül az idén a Balaton déli partján. A 8300 négyzetmé­ternyi új üzlettér — amely a déli tópart kereskedelmi hálózatának mintegy nyolc- százalékos bővülését jelenti — a Belkereskedelmi Mi­nisztériumnak és Somogy megye kereskedelmi szer­vezeteinek eddigi legna­gyobb vállalkozása az üdü­lőövezet ellátásának javítá­sára. A több mint negyedmilli- árd forintos beruházási program első létesítménye, a szántódi autós bevá­sárlóközpont valószínűleg már az idei szezon kezde­tére elkészül. A 7-es főút­vonal és a révhez vezető út kereszteződésénél épülő áruház, üzlettere 3160 négy­zetméter lesz. Üzemeltetője, a Balaton Füszért Nagyke­reskedelmi Vállalat itt ke­rül először közvetlen kap­csolatba a vásárlókkal. Ugyancsak az idén kíván­ják megnyitni a vállalat két másik kiskereskedelmi üz­letét: a Boglárlellén épülő 2200 négyzetméteres bevá­sárlóközpontot és az 560 négyzetméter alapterületű fonyódi ABC-áru házat. Ez versenyhelyzetet teremthet a déli part kereskedelmé­ben legnagyobb részt vál­laló Kaposker Vállalat szá­mára. amely a Siófok-Bala- tonkilitin épülő autós bevá­sárlóközponttal és több ki­sebb üzlettel bővíti hálóza­tát. Az érdekelt kereskedelmi vállalatok az új üzletek építésével egyídőben kere­sik a személyi feltételek megteremtésének lehetősé­geit is. Rendőrkézen a debreceni gyilkosság gyanúsítottjai

Next

/
Thumbnails
Contents