Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1987. FEBRUÁR 23., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XUI. ÉVFOLYAM 45. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Befejeződött az országos elméleti tanácskozás A szocializmus fejlődésé­nek időszerű hazai kérdései­ről rendezett háromnapos országos elméleti tanácsko­zás szombaton befejeződött. Szegeden — az MSZMP Központi Bizottságának agi- tációs és propagandaosztá­lya, valamint az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsá­ga felkérésére — társadalmi, politikai, szellemi életünk jeles képviselői, a téma szakavatott tudósai, párt­tisztségviselők, marxista ok­tatók, gyakorlati szakembe­rek mondották el tapasztala­tukat, véleményüket, javas­lataikat és észrevételeiket a marxista—leninista elmélet gyarapításához, mélyen és sokrétűen elemezték társa­dalmi viszonyainkat. Az elméleti konferencia záró plenáris ülését Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá- ciós és propagandaosztályá­nak vezetője nyitotta meg. Ezután a szekcióülések vezetői számoltak be a mun­kacsoportokban elhangzott felszólalások főbb témakörei­ről. A „Történelmi utunk és a közgondolkodás” című szek­ciómunkáját Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti . Intézetének igazgatója fog­lalta össze. Mint mondta: a szocialista fejlődés hazai története nem választható el a nemzetközi összefüggések­től, ezt többféle közelítésben hangsúlyozták a vita részt­vevői. Kulcsár Kálmán akadé­mikus, az MTA főtitkárhe­lyettese összegezte a „Társa­dalomkép és társadalmi folya­matok a ’80-as években” cí­mű szekció munkáját. El­mondta, hogy különösen élénk vitát váltott ki a tu­lajdonviszonyok és az irá­nyítás összefüggésének gon­dolatköre. A „Politikai intézmény- rendszerünk működésének hatékonysága” című szekció vezetője, Lakos Sándor, a Ki tud többet Megyénkben minden ed­diginél több középiskolás vett részt a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetél­kedősorozaton, most több mint 2500-an. Januárban voltak az iskolai versenyek, s ugyanebben a hónapban öt településen rendeztek me­gyei elődöntőket. Szakítva a hagyományokkal, az idén az elődöntőkön legmagasabb pontszámot elért csapatok ju­tottak be a megyei döntőbe. (Korábban a megyei elődön­tőkön — az összesített pont­számokat figyelmen kívül hagyva — a helyezéseket vették figyelembe.) Az elmúlt hét szombatján tíz gimnáziumi, illetve szak­középiskolai, valamint hét szakmunkásképző intézeti csapat tagjai mérték össze tudásukat, külön csoportok­ban, azonos tematika, forga­tókönyv szerint. A megyei tanács művelő­dési osztálya és KISZ me­gyei bizottsága szervezte a vetélkedőt, mely mind a két kategóriában színvonalas volt, s alkalmasint a „papír­forma” is felborult. Nemcsak a lexikális tudásra voltak kí­váncsiak a kérdezők, hanem a Szovjetunió mai életével Pártélet főszerkesztője nagy aktivitásról, közeledésre és konszenzusra törekvő vitáról adhatott számot. A háromnapos tanácskozá­son elhangzottak első összeg­zésére Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára vállalkozott. Ez az elméleti tanácskozás a Központi Bizottság kezde­ményezésére ült össze, szín­vonalas, a vita felelősségét érző-vállaló eszmecserét foly­tatott. Ezt a szellemet kell megőriznünk, mert csak így tudunk előbbre jutni. Ezt kell tennünk a továbbiakban is, az itt felmerült kérdéseket nem tekintjük, nem tekint­hetjük lezártnak. Egy másik fontos téma­körre áttérve három kulcs­szót említett Berecz János: párt, szocializmus, reform. — Ezen a konferencián —mon­dotta — általános volt a re­formfolyamat melletti kiál­lás, a reform ma már léte­zésünk eszköze, formája, ta­lán tartalma is. Ezért se fe­ledkezzünk meg arról, hogy a szocialista építés folyama­tában a párt kezdeményezte a reformot, ha kezdetben — bizonyos önmegtartóztatással — új gazdasági mechaniz­musnak neveztük is el. A kezdeményezést korábbi, oly­kor keserű történelmi ta­pasztalatok ösztönözték, poli­tikai bátorság is kellett, az a meggyőződés, hogy erre van szüksége az országnak. Most másutt is megindultak megújulási folyamatok, nem­zeti és nemzetközi ügy lett a szocializmusban a reformfo­lyamatok kibontakoztatása. Tudományos alapossággal kell feldolgozni, elemezni ezeket a külföldi tapasztala­tokat úgy, hogy alkalmasak legyenek új tanulságok le­vonására, felhasználására. Erre természetesen figyel­nünk kell, de számunkra most is az egyik legfonto­sabb feladat, hogy haszno­kapcsolatban is vártak vá­laszokat a fiataloktól. A négyfős csapatok leg­többjét a felkészítő tanáro­kon kívül az illető iskolák vezetői is elkísérték, kíván­Berecz János, az MSZMP KB titkára a vita összefog­lalója közben sítsuk saját fejlődésünk ta­pasztalatait. Egyik fontos tapasztalat: a Magyar Szocialista Munkás­párt felismerte, hogy a tár­sadalomban több területen pluralizmus van. Amikor ki­mondta, hogy a marxizmus— leninizmus hegemóniájára törekszik, egyúttal azt is el­ismerté, hogy a társadalom­ban többféle ideológia léte­zik. A magyar társadalom ideológiai szempontból plu­rális, a párt tehát nem mo­nopóliumot, hanem hegemó­niát hirdetett meg! E téren természetesen még sok fontos, nagy horderejű kérdés vár tisztázásra. A ki­indulópont azonban világos: a párt vezető szerepének most már nem elég a ko­rábban vallott globális fel­fogása, ki kell egészülnie t- mert ha nem, annak közösen látjuk kárát — a különböző területeken működő szerve­zetek növekvő önállóságával, felelős politikai szerepével. Ma már világosan látjuk csiak voltak diákjaik szerep­lésére. A középiskolások közül a legjobban most az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és a mezőberényi Petőfi Sán­például, hogy lényegesebb munkamegosztást kell terem­teni a párt és az állam között. Nemcsak a józan felismerés, hanem körülményeink is ezt diktálják. A gazdasági re­form további kibontakozta­tása óhatatlanul konfliktuso­kat is hoz a társadalomban, ám minden érdekütközést nem vállalhat fel egy-egy pártszervezet. A konkrét gaz­dasági intézkedések konkrét következményekkel járnak, a döntések olykor érdeket sér­tenek. Ezt figyelembe kell venniük az állami szervek­nek, gazdasági szervezetek­nek. A döntés előkészítésé­ben a párbeszéd ma már ki- küszöbölhetetlen, az csak az érintettek, az emberek bevo­násával lehetséges. A mi tár­sadalmunk ma már nem fo­gad el megmagyarázatlan döntéseket! Országhatárainkon túlte­kintve, fogalmazta meg Be­recz János: — A szocializ­mus internacionalista esz­me, amely azonban konkrét nemzeti körülmények között valósul meg. Egyiktől sem lehet eltekinteni, jól tudva azt is, hogy nincs szocialista fejlődés Magyarországon a többivel való kölcsönhatás nélkül. A mi számunkra az a fontos, hogy saját nemzeti tapasztalatainkra építsünk. Ugyanakkor örömmel, vára­kozással, szimpátiával figyel­jük az átalakításnak azt a folyamatát, amely a Szovjet­unióban kibontakozik. Ez a folyamat kedvezőbbé, tisz­tábbá, egyértelműbbé teszi saját munkánk nemzetközi feltételeit is, s újabb tapasz­talatok feldolgozására, hasz­nosítására ad lehetőséget. —■ Van-e szocializmuské­pünk,-., szocializmusfogal­munk? — Sokszor elhangzott ez a kérdés a három nap alatt. Van szocializmusfogal­munk: a mi szocializmusunk a valóság talajéra épül, fi­gyel a világra, s van-’prog­ramja a jövőre is — zárta beszédét Berecz János. dór Gimnázium, a szakmun­kásképző intézetek közül az orosházi 612. Számú Birkás Imre Szakmunkásképző In­tézet diákjai szerepeltek. Ez a három csapat képviseli majd megyénket a március­ban Budapesten, illetve Kecskeméten rendezendő or­szágos döntőkön. p „ A 10-es számú csapat válaszadás előtt Fotó: Szőke Margit a Szovjetunióról? A Tejipari Vállalat gyulai gyárában naponta 16 ezer pohár tejfölt adagolnak. A gyár szállít a gyulai, orosházi és a kör­nyék üzleteibe, valamint a nagybánhegyesi üzem ellátási te­rületére. Képünkön Luda Istvánná ipoharazó műanyag ládák­ba rakja a lezárt tejfölt Fotó: Szőke Margit Elutazott a szovjet tudóskiildöttség Vasárnap elutazott Buda­pestről az a szovjet tudós­küldöttség, amely Kapolyi László ipari miniszter meg­hívására tartózkodott ha­zánkban. A tudósok konzul­tációt folytattak a vállalati közvetlen kapcsolatok ta­pasztalatairól és közös vál­lalatok létrehozásának lehe­tőségeiről. Ábel Aganbeg- jan, Oleg Bogomolov és Ju- rij Sirjajev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagjai megismerkedtek a Mikroelektronikai Vállalat­tal, a Tungsram Rt-vel, a Medicor Művekkel, a Labor Műszeripari Művek eszter­gomi gyáregységével, vala­mint a Mikromed közös ma­gyar—szovjet vállalattal. Eeszmecserét folytattak az ipar vezetőivel a hatéko­nyabb együttműködésről, előadást tartottak az Ipari Minisztériumban a Szovjet­unió gazdaságának a magyar partnereket érintő szerkezeti változásairól. A delegációt fogadta Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Berecz Frigyes és Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tesek, Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, Med- gyessy Péter pénzügyminisz­ter, Tétényi Pál, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke. II KISZ KB honvédelmi nevelési tanácsának ülése A KISZ Központi Bizott­sága mellett működő honvé­delmi nevelési tanács szom­baton kihelyezett ülést tar­tott a Debreceni Kossuth Laktanyában. Részt vett a testület munkájában Stock János altábornagy, a Ma­gyar Néphadsereg légvédel­mi és repülőparancsnoka, va­lamint Domonkos László, a KISZ JÍB titkára is. A ta­nács megtárgyalta a vendég­látó alakulatnál folyó honvé­delmi nevelőmunka helyze­tét, majd döntött a forradal­mi ifjúsági napok alkalmá­ból a fegyveres erőknél és testületeknél adományozás­ra kerülő személyi és szer­vezeti kitüntetésekről. Az alakulatnál folyó moz­galmi tevékenység kapcsán hangsúlyozták: elsődleges feladat a katonafiatalok po­litikai nevelése, politikai ér­zékenységének fokozása, ami a magas színvonalú ka­tonai kiképzésnek is felté­tele. Az ifjúsági szövetség szervezetei a szocialista ver­senymozgalom keretében tá­mogatják a kiképzési felada­tok végrehajtását. Ezt a jö­vőben újabb versenyformá­val igyekeznek magasabb szintre emelni: elindítják a hét, a hónap, illetve az év katonája mozgalmat. Ennek során az adott időszakban kiemelkedő módon szolgála­tot teljesítő katonákat pél­daként állítják majd a tel­jes állomány elé. A nevelési tanács ülésén megfogalmazták, hogy a KISZ-szervezetek nagy gon­dot fordítanak a bevonuló sorállomány fogadására, az esetlegesen még a polgári életből magukkal vitt gon­dok gyors, a katona számára is megnyugtató megoldására. Nem kisebb a'z ifjúsági szö­vetség felelőssége a pálya­kezdő hivatásos állományú­ak beilleszkedési gondjainak enyhítésében sem. Hét végi szállítások A kedvező időjárást ki­használva a hét végén fel­élénkült a teherforgalom a vasútnál. A szegedi vasutak ezen a hét végén több mint háromezer vagonos forgal­mat bonyolítottak le, másfél­szer annyi árut szállítottak, mint az elmúlt szombaton és vasárnap. A MÁV Szegedi Igazgatóságához tartozó öt dél-alföldi megyében másfél hónapos késés után, a fagy­veszély elmúltával végre megkezdhették a különféle építőanyagok kedvezményes szállítását. Szombaton és vasárnap több mint 400 va­gon kavicsos homokot, zú­zott követ, kohósalakot indí­tottak útnak a dél-alföldi építkezésekhez, útépítések­hez. Megszaporodtak az élelmiszeripari vállalatok fu­varjai is. A Martfűi Növény­olajipari Vállalattól 30 va­gon árut szállítottak el, a Nagykőrösi Konzervgyár iparvágányáról pedig irány­vonat indult a Szovjetunió­ba, exportcikkekkel megra­kodva.

Next

/
Thumbnails
Contents