Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

1987. február 21., szombat NÉPÚJSÁG Ismerkedés idős korban Ha egyedül maradunk, szembekerülünk egy nagy problémával: hogyan, mi módon keressünk társat, ba­rátot? A lehetőségeinket el­sősorban annak a közösség­nek a normarendszere sza­bályozza, amelyben élünk, beleértve a családot, a vá­rost vagy a falut. Egészen más normák ural­kodnak a városban, mint falun. A város nyitott, ke­vésbé van szem előtt az ember, nem ítélik el a nőt, férfit a ruházkodása, szoká­sai, barátai miatt, talán ke­vesebbet is pletykálnak. Ugyanakkor a városban ke­vesebbet törődnek egymás­sal az emberek. A magány szigorúbb a városban. A város több ismerkedési lehetőséget biztosít, és vál­tozatosabb emberi környe­zeteket ismerhetünk meg. A falu szokásai erőteljesen kö­rülhatároltak, és a szabályok szigorúbbak. A szabályok megszegése komoly közösségi büntetést vonhat maga után, például kiközösítést. Nem valószínű, hogy egy özvegy­asszony beülhet az eszpresz- szóba egy italra, és hosszabb időt tölthet ott el. Egyálta­lán kérdéses, hogy a nő bár­milyen életkorban, és bár­milyen társadalmi helyzet­ben, családi állapotban egyedül megjelenhet-e nyil­vános helyen falun. Egy kel­lemes, kulturált nyilvános helyen barátokkal, vagy akár egyedül is, jól érezheti ma­gát az ember; embereket, problémákat látunk, beszél­gethetünk, elgondolkodha­tunk. Előítéleteink szerint egy nő egyedül nem járhat sehová. Mit csináljunk? Tör jük át az előítéletet, vagy keressünk olyan megoldást, amire nagyobb lehetőségünk van? Hívjunk magunkhoz barátnőket, barátokat, elő­ször csak egyet-kettőt, majd többet. Szervezzük meg a társas életünket. Ugyanennek az előítélet­nek egy másik változata, hogy sok nő még moziba sem megy egyedül, mond­ván, hogy nem illik, és eszé­be sem jut, hogy érdekes élménytől fosztja meg ma­gát. Miért ne ehetnénk meg időnként egy finom ételt ét­teremben, amit magunknak nem tudunk, vagy nem aka­runk megfőzni? Miért ne mehetnénk strandra vagy uszodába egyedül? Üszunk, napozunk, nézelődünk. Két­ségtelen, egyedül minden ne­hezebb, körülményesebb, és kevésbé jóízű, de ezekkel a lehetőségekkel élni kell. Az a szükséglet, hogy emberek között legyen, ugyanúgy élet- feltétele az embernek, mint az evés, vagy az alvás. Ilyen élmények nélkül az ember érdeklődése beszű­kül, eltompul, maga az egyén elveszti mozgékonyságát, és fokozatosan az élete egészen szűk körben mozog. Az országban utazgatva több példát is találtam erre az életformára. Előítéleteinkkel függ ösz- sze az is, hogy ismerősein­ket, barátainkat, élettársun­kat hajlamosak vagyunk a hozzánk hasonlókból kivá­lasztani. Ha egy orvosnő szívesen barátkozik egy ta­karítónővel, a környezet gyanakodva figyeli ezt a ba­rátságot, és előbb-utóbb va­lóban meg is szakad vala­milyen csúnya pletyka mi­att. Ezzel az előítélettel, és ál­talában az előítéletekkel, szándékosan leszűkítjük le­hetőségeinket emberi kap­csolataink teremtésében. Ta­lán nem kellene mestersége­sen is tovább rontani a hely­zetünket. Két ember barát­sága, szeretete nem a mű­veltségen alapszik, hanem azon a készségen, ahogy egymást el tudják fogadni. Dr. Varjasi Edit ÉLŰSOROK Ragadozó vízinövény A Draseraceae-családhoz tar­tozik ez az érdekes és ritkán előforduló, ragadozó növény, a „hólyagos vízesés" (Aldroranda vesiculosa). Az olasz biológusról, Aldro- vandiról (1522—1605) kapta ne­vét. Innen, mármint Olaszor­szágból térjedt el Európába. Mint valódi felszín alatti nö­vény, úszik a vízben, gyökérte- len, húsevő. • Szára 4—23 cm hosszú, 6—10 db levelet növeszt a sűrű, tö­mör ágakon. A levél szára 5—9 mm, a szártól kiindulva meg­hosszabbodik, ék alakot képez, a csúcs felé haladva. A végén 4—6 sörteszerű képződmény van. A nagyon ritkán képződő virágok ötszirmúak, egyesével vannak, oldalállásúak. A szi­romlevelek zöldes-fehérek. A természetben az Aldrovan- da vesiculosa a folyók holt­ágaiban nő, vagy pocsolyák­ban. nádasban, elhalt növé­rány társaságában. A „hólyagos vízesésnek" mondott növény vegetatív módon, bimbózással szaporodik, áttelel éghajlatunk alatt, A tojásdad alakú bimbók lehullanak ősszel az aljzatra, ta­vasszal kihajtanak. A fajta jól szaporodik, köze­pesen savanyú, lápos vízben, vízi férgek és infuzóriákkal gazdag vizben. Szüksége van megfelelő mértékű közvetlen napfényre. Fagytól és algától célszerű megóvni. Közönséges, nitrogénszegény vízben is meg­él, ahol elegendő mennyiségű planktont és apró daphinát ta­lál. A tenyésztése nehézkes. Leg­inkább ott sikerül, ahol lápos tó van a kertben, ahol a termé­szethez hasonló környezetet le­het imitálni. Megél savanyú, lágy vizben is. ami tőzegsavban gazdag, s amit barnás színéről felismerhetünk. Sajnos, akváriumban nem so­káig él meg ez a szép, ragadozó növény. Juhász László Rádiózás az autóban A szakemberek — forga­lombiztonsági szempontból — általában kedvezőnek ítélik meg a vezetés közbeni rádióhallgatást. A zavart rá­dióvétel és a torzított hang­visszaadás azonban nemhogy segítené autózás közben a vezetőt, hanem gyorsítja az elfáradásj folyamatot. Nem túlzott tehát a kocsiban hall­gatott műsorral szembeni követelmény: legyen, tiszta, jó minőségű a vétel, és meg­felelő hangerővel szóljcn. Csak akkor lehet jó minő­ségben rádiózni az autóban, ha az autórádió megfelelően árnyékolt, és nincs a kocsi­ban jelentős gyújtászavar. Hogy megfelelő-e az árnyé­AUTÓ — MOTOR kolás, akként lehet megvizs­gálni, hogy álló motor mel­lett szétkapcsoljuk az autó­rádiót az antennától, s be­kapcsoljuk a rádiót, maxi­mális hangerőre állítva. Ha alig van zaj, vagy csak na­gyon gyenge sustorgás hal­latszik, akkor a vevőkészü­lék árnyékolása jó. A gyúj­tászavar gyors megállapítása pedig a következő: antenna nélkül be kell indítani a motort; ha gyújtászavar nincs, akkor alig hallható a zajszint növekedése a kocsi­rádió hangszórójában. Gyúj­tászavar esetén viszont — a gázadás függvényében — pattogó szikrazajt hallunk. Ha ezt a jelenséget tapasz­taljuk, akkor a gyújtászavar a tápfeszültségen, vagyis az akkumulátoron át érkezik a rádióba. Ilyenkor szakmű­helyhez kell fordulni. Végezzünk el egy további vizsgálatot is. Állítsuk le a motort, közben nagy hang­erőn maradjon a rádió. A középhullámú sávon keres­sünk egy viszonylag gyengén szóló állomást, és figyeljük meg, mennyire zajos a vétel. A pattogó zajok itt is azt je­lentik, hogy nem tökéletes'a készülék, és a zavarszűrés. A korszerű autórádiók már URH-vételre is alkalmasak. Ám kevesen tudják, hogy az autót URH-vétel szempont­jából külön is kell zavar­mentesíteni. A rádióvétel minősége természetesen függ az an­tenna milyenségétől is. A középhullámú rádióadások vételénél minél hosszabb az antenna, annál zajmentesebb a vétel. Határt az szab az antenna hosszának, hogy a talajszinttől számítva csak három és fél méter magas­ságig nyújtható. A középhul­lámra kitalált botantenna az URH-adás vételére is alkal­mas, bár a szélvédőre ra­gasztott vízszintes fóliacsík jobb vételt biztosít. Az ideális URH-vételt garan­táló, úgynevezett aktív an­tenna, amely erősítőt is tartalmaz, nem olcsó mu­latság. B. I. Ha a virágüzletben szoba­páfrányt, Nephrelepis exal- ta-t vásárolunk, igyekezzünk inkább egy kisebb növényt választani. A párás növény­házi környezetből kikerülő fiatalabb növény majd fel­tehetően jobban alkalmazko­dik nappali szobánk viszo­nyaihoz, mint egy idősebb, nagyobb növény. Ha megfelelő körülmények között tartjuk, tartós szoba­növényünk lesz. Az sem mindegy, mikor vásárolunk szobapáfrányt. A tél kellős közepén, amikor javában fű­tünk és a fényviszonyok is kedvezőtlenek, vagy április­ban, amikor a fűtésnek vé­ge, és a nappalok is egyre 11 szobapáfrány hosszabbak lesznek, a fény­viszonyok javulnak, a leve­gő relatív páratartalma emelkedik. A szobapáfrány nem igé­nyel közvetlen napfényt, sőt az egyenesen káros számára, de a sötétet sem kedveli. Ha a növényt egy sötét sarokba állítjuk, rövidesen lehullat­ja a leveleit, elveszti díszítő értékét. Ha szobapáfrányunk bár­milyen okból kezdi elveszíte­ni eredeti szépségét, még megmenthetjük. Tartsuk a növényt az eddigieknél mintegy 5 fokkal alacso­nyabb hőmérsékleten, és gyakorlatilag alig öntözzük. Szedjük le a régi leveleit, Évfordulók VÍZSZINTES: 1. Kétszeres Kossuth-díjas író, publicista, politikus, 75 éve, 10-én született Orosházán. 13. Erdélyi reformá­tus pap, a Magyar Athénás cí­mű irodalomtörténet Írója, 275 éve, 22-én született (Péter). 16. Eszménykép. 17. Az aztékok által leigázott egykori mexikói nép. 18. Brazil futballcsillag volt. 19. ... d’Azur; a francia Riviéra keleti része. 21. Férfi­név. 23. Baranya megyei köz­ség. 26. Botanikus, kémikus, zoológus, a növényökológia és -cönológia úttörője, 230 éve, 3-án született (Pál). 28. Félénk, félszeg. 29. ZM. 31. Mókus. 32. Nyereség. 34. Idegen női név. 36. Fiatal magyar rockegyüttes. 38. ... az Isten; Ady-vers címe. 39. Francia filmsztár névjele. 40. Idegen Áron. 42. Nagyon jám­bor. 43. Férfinév. 44. Olasz, NSZK-beli és svéd gépkocsik nemzetközi jelzése. 45. Fénykép. 47. OÉ. 48. Jugoszláv és spanyol autójel. 49. Bog. 51. A gyors- korcsolyázás első világbajnoka volt (Jaap). 52. Község Heves megyében. 53. Az alaphangsor 2. és 4. hangja. 54. Balatoni üdü­lőhely. 56. Megállnátok-e neve­tés nélkül? (Latin kifejezéssel.) 59. A tallium vegyjele. 60. Fré­di és Vilma kislánya. 63. Indi- ték. 65. Iráni hírügynökség. 66. Osztrák regény- és esszéíró (Max, 1884—1968). 68. A lakásán. 69. Alapos ok nélkül megrémül. 71. Bosszús indulat. 73. Római számok, összegük 1150. 74. Kö­rülötte kering a Föld. 75. Azo­nos betűk. 77. Sérülés. 78. Pes­ti ... ; a felszabadulás utáni évek rövid életű élclapja. 79. Nobel-díjas német kémikus (Kari, 1898—1973). 82. Kossuth­és Liszt-díjas balettművész és koreográfus (Imre). 83. Nyelvta­ni műveletet végez. 84. Madridi napilap. 85. Üj-Zéland őslakója. 86. Kiemelkedő cseh írónő, 105 éve, elsején született (Marie). FÜGGŐLEGES: 1. Angol író, a XIX. század nagy realista re­gényírója, 175 éve, 7-én szüle­tett (Charles). 2. Adóbevallási űrlap. 3. Borzasztó. 4. Vasútál­lomás. röv. 5. Női énekhang. 6. A KMP illegális politikai lapja, első száma 1942-ben, elsején je­lent meg. 7. Az Ulysses írója, 105 éve, 2-án született Dublin- ban. 8. Víztartalmú szilicium- oxid, egyes fajtái drágakövek. 9. Fél hizó! 10. Amerikai re­gényíró, novellista, 85 évé, 27- én született (John). H. Magám- hangzópár. 12. A fluor és a ká­lium vegyjele. 13. József Attila- díjas költő, 85 éve, 1-én szüle­tett (József). 14. Halogat. 15. Rejt. 20. Nemzetközi Lenin-bé- kedíjas amerikai közéleti sze­mélyiség (Cyrus). 22. Sportve­zető, a labdarúgás magyaror­szági meghonosítója, az MLSZ első szövetségi kapitánya (71864—1916). 24. Az USA leg­nagyobb gépkocsigyártó mono­BARKÁCSOLÁS Télen több idő jut a lakásban való bíbelődésre, hobbira, bar­kácsolásra. Azok az apukák, akik fával szeretnek dolgozni, már most nekifoghatnak példá­ul a húsvéti ajándék elkészíté­séhez, vagy a névnapi, szüle­tésnapi meglepetéshez. A babaszobát az 1. ábrán be­mutatott módon összeállított há­rom fal határolja. A falak nagy helyet foglalnak el, ezért leg­jobb azokat összecsukható mó­don elkészíteni. Az így össze­állított babaszoba falai játék után fiókban vagy polcon tárol­hatók. Négyszög keresztmetszetű, 18 X 18 mm-es fenyőfa lécekből készítünk három derékszögű ke­retet. Az 1 és 2 vízszintes léce­ket a 3 és 4 lécekkel ereszték nélkül, csak egymáshoz illesz­tett állapotukban szögeljük ösz- sze (1. b ábra). Az ilyen kötést még vékony furnérból vagy vas­tag kartonlapból készült három­szögek (5 és 6) felragasztásával, felszögelésével is meg kell erő­sítenünk. Abba a keretbe, amely a szobának a hátsó fala lesz, ablakot építünk. Az ablak keretét a (3) és (4) függőleges léchez erősített (7)' lécek alkot­ják. A falak összekapcsolása előtt a keretekre külön-külön színes kartont ragasztunk. Legjobb va­lódi tapéta mintázatát utánzó kartont választani. A borítás ké­szítésénél a szövet szélét a léc­kerethez ragasztjuk. A ragasz­gondozása polvállalatának névbetűi. 25. Iz­raeli kikötőváros az Akabai- öböl pártján. 27. Fogyasztásra alkalmas víz. 30. Fiziológus, egyetemi tanár, akadémikus, 105 éve, 26-án született. 33. Orosz építész, korának jelentős mes­tere (Ivan, 7—1727). 35. A Rá- kóczi-emigráció központja volt Törökországban. 37. A tápanya­gok azon sajátsága, hogy a szervezetben olyan mennyiség­ben helyettesítik egymást, ame­lyek égéshője azonos. 40. Klasz- szikus művészet. 41. Ilyen pró­za a makáma. 45. Az „első ma­gyar szobrász”, aki a XIX. szá­zad első felében a nemzeti mű­vészet kialakításában munkál­kodott, 195 éve, 24-én született (István). 46. Az ENSZ francia nevének rövidítése. 50. Japán film elme. 52. Állandó alakkal nem bíró. állábak segítségével mozgó, mikroszkopikus nagysá­gú egysejtű állat. 55. Női név. 57. Állóvíz. 58. Angol és. 61. A társadalmi érintkezés szabályai­nak összessége. 62. A kenguru­mama neve a Micimackóban. 64. Szenvedés. 67. Azonos mással­hangzók. 70. Korai gyümölcs. 71. Dologtalan méh. 72. Szovjet vá­ros, tenger névadója. 76. Taga­dószó. 77. Téli sport, régiesen. 78. Népszerű színésznő (Éva). 80. Háziállat. 81. Sír. Beküldendő a vízsz. 1., 13., 26., 86. és a függ. 1., 6„ 7., 10.. 13., 30.. 45. számú sorok meg­fejtése. Tóth Sándor < 2 3 4 5 6 7 8 3 AO 11 a n 44 If 16 17 10 19 " 1 ” 22 23 24 ÍT 26 27 I * I _ 3 O 3A 32 33 34 3 5 36 17 3 8 i9 4 0 44 42 43 44 6F U 47 40 43 50 51 51 Si *4 SF 56 57 53 | " Co Cl ez 1 l_j C6 6S □ “ C7 Í0 1 * 70 7 A 71 7 3 1 7S 76 1 ■ 70 29 8o 8' 82 1 „ 84 J ' 96 Beküldési határidő: 1987. március 3. Helye: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, Pf.: Hl. 5601. Megfej­téseket csak levelezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos könyvvásárlási utalványt sorso­lunk ki, amelyet postán küldünk el. A január 31-i rejtvény helyes megfejtése: — Rasmussen — Vörös Erik — Byrd — Shackleton — Cskalov — Nansen — Amundsen — Scott — Peary. Nyertesek: Puskás Lajos, Sarkad; Benke Györgyné, Szarvas; Kincses Zoltán, Orosháza; Molnár Sándor, Medgyesegyháza; Gazdáné Kosa Erzsébet, Szeghalom; Juhász Sándomé, Buda­pest. Bababútor táshoz közönséges irodai eny- vet használunk. Az enyvvei a lécek hátsó és oldalsó részét kenjük be. A hátsó fal kereté­nek beborítása után az ablak felületén a vásznat kivágjuk és az ablak léckeretére (7) ragaszt­juk. A falak összekapcsolásának módját az 1/c ábra szemlélteti. A rajz a három falat felülnézet- ben mutatja. A bal oldali falat (8) két kis zsanér (10) kapcsol­ja a középső (9) falhoz. Azért, hogy a falakat az 1/c ábra alján szemléltetett módon csukhassuk össze, a középső (9) falat a hátulról felszögeit két bőrcsíkkal (12) kel; a jobb oldali falhoz (11) erősíteni. A bőrcsíkok felszögelésekor ellen­őrizzük, hogy a falakat derék­szögbe, illetve párhuzamosan le­hessen hajlítani. A kis bútorokat vékony fur- nirból készíthetjük. A legegy­szerűbb asztalt vastag kartontár­csából készíthetjük, amelyet egy nagyobb cérnaorsóhoz ragasz­tunk (2. a ábra). Az asztal lap­ja (1) lehet kerek, ovális, vagy négyszögletes. A cérnaorsó (2) alsó részét kivághatjuk lombfü- résszel úgy, hogy a lábak (3) formája kereszt alakú legyen. A székeket kisebb cérnaorsóból ké­szíthetjük. A cémaorsó (4) fel­ső részére vékony lemezt szöge­lünk, és azt meghajlítjuk. A fémlemezre filcet vagy sziva­csot ragasztunk. A 2. ábra más megoldást il­lusztrál. A. darabka furnirból vagy kartonból kivágott asztal­lapra (6) alulról felragasztunk négy parafadugót (7) és ezekbe vékony lécet vagy gyufaszálat (hurkapálcát) ütünk (8). Szöveg és rajz: Bányai Katalin és hagyjuk így, dísztelenül, nagyon mérsékelten öntözve hat hétig, két hónapig. En­nek elmúltával ültessük át. Majd öntözzük gyakrabban, és tegyük világos, 18-20 fo­kos nappali szobába. (Aki megteheti, vigye néhány hét­re növényházba, ahol párás viszonyok között, fényen és 19-22 fokon még hamarabb magához tér.) A szobapáfránynak a túl- öntözés éppúgy káros, mint a száraz talaj. Legjobb mér­sékelten öntözni, ügyelve arra, hogy a föld az egész cserépben lehetőleg azonos nedvességű legyen. A me­szes, kemény öntözővíz nem jó a szobapáfránynak. Le­hetőleg lágy, forralt és ki- hűtött vízzel, vagy esővízzel, illetve hólével öntözzük. Té­len nem szükséges tápolda- tozni a növényt. Nyáron az öntözéssel egy időben az ajánlott lombtrágyatö­ménység felét, harmadát ad­hatjuk hetente, naponta. Az újra cserepezésnél arra vigyázzunk, hogy mészmen- tes legyen a földje. Jól be­vált az egy rész levélkom- poszt, Vagy fenyőtűföld, 1 rész érett marhatrágya, és egy rész perlit, vagy durva homok keveréke. Nyáron a sarjak leválasz­tásával szaporíthatjuk a legegyszerűbben. Sok szép változata van, ezek közül az egyszerű levelű Maasii, vagy a kompaktabb növésű, csavart levelű Rooseveltii egészen más, mint a széles levelű Whitmanii, amelynek levelei nemcsak szélesek, de a 40 cm-es-hosszúságot is el­érik. T. E. Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents