Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. FEBRUÁR 4., SZERDA Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 29. SZÁM Borbély Sándor látogatása megyénkben Február 3-án, tegnap Békés megyébe látogatott Borbély Sándor altábornagy, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, akit Szabó Miklós első titkár fogadott a megyei pártbizottság épületében. A találkozó után megtekintette az MSZMP Oktatási Igazgatóságán a megye parancsnoki állományának továbbképzését, amelyen a munkásőri tevékenységről Tóth Pál ezredes, megyei parancsnok adott jelentést. Ezután Borbély Sándor felszólalása következett. Elismeréssel beszélt megyénk munkásőreinek eddigi eredményeiről, s vázolta az 1987. év főbb feladatait. Többek között hangsúlyozta, hogy a testület tagjai — a mindennapi gazdasági munkájukon túlmenően — becsületesen helytállnak a szolgálatban és a közéletben. A felszólalás elhangzása után a munkásőrség országos parancsnoka válaszolt a résztvevők által feltett kérdésekre, majd a késő délutáni órákban visszautazott Budapestre. A Vídia és az áfészek együttműködése A Dél-magyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat, közismert nevén a Vídia Békés Megyei Kirendeltsége (a Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szövetsége közreműködésével) tegnap áruforgalmi tájékoztatót tartott Békéscsabán, és ismertették ez évi üzletpolitikai célkitűzéseiket a megyénkben működő áfészek képviselőinek. Bárány Károly, a Vídia megyei kirendeltségének igazgatója az áfészekkel való kapcsolatokat értékelve többek között elmondta, hogy továbbra sem kívánnak a vas-műszaki cikkek egyeduralkodó szállítói lenni az áfé- szeknek, de azt szeretnék elérni, hogy az áfészek először a Vídiát keressék fel. Partnereik jobb tájékoztatására a Vídia megyei kirendeltsége belső átszervezést hajtott végre, az áruforgalmi és eladási ügyintézők egymás mellett dolgoznak, ami lehetővé teszi a közvetlen információáramoltatást, -szerzést. (Az idén megvalósítják a számítógépes adatnyilvántartást.) A Békés megyei áfészek a Vídiától tavaly 16 százalékkal több árut vásároltak, mint 1985-ben. Dr. Futó Sándor, a Mészöv — az áfészek érdekvédelmi szerve — képviselője elmondta, hogy az áfészeknek jó kapcsolataik vannak a Ví- diával. Az együttműködés továbbfejlesztését szolgálja a mostani tanácskozás is. Az áfészek a vas-műszaki cikkek 40 százalékát a Vídiától szerzik be, ezért kiemelten fontos a már napjainkban is szinte zökkenőmentes együttműködés továbbjavítása. A folytatásban dr. Csölle Tibor, a Vídia vezérigazgatója kért szót. Kifejtette, hogy üzletpolitikájuk változatlanul az öt évvel ezelőtt meghirdetett elveken nyugszik, amelyet kisebb finomításokkal a változó igényekhez igazíthatnak. A Vídia tavalyi forgalma 7,4 milliárd forint volt, csaknem egy milliárddal több, mint egy évvel korábban. A Békés megyei áfészekkel kialakított együttműködésnek köszönhető, hogy megyénkbe 475 millió Ft értékű vas-műszaki árut szállítottak és a forgalomnövekedés dinamikája Békésben az átlagosnál is nagyobb volt. Tavaly 5 éves együttműködési megállapodást kötöttek a Mészövvel, amelynek egyéves tapasztalatait értékelik, és ha szükséges, módosítanak rajta. A tavalyi áruellátásból kiemelte. hogy a vas-műszaki cikkeknél egy-két kivételtől eltekintve megszűntek a hiányok. Egyes termékeknél a szállítás eltolódása okozott kisebb problémákat. A Vídia a vevőkör igényeinek kielégítését igazi kereskedelmi módszerekkel érte el. Kereskedelmi akcióikat összehangolták az áfészekkel. Az idén a jobb áruellátásért a Vídia megkétszerezi külkereskedel-• mi tevékenységét. Dr. Kovács Árpádné, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa a Békés megyei áfészek és a Vídia együttműködését nagyon jónak minősítette. Felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy az idei tervek az élet- színvonal megőrzését és az életkörülmények minimális javítását tűzték ki célul. A jobb minőségű vas-műszaki áruk, a kereslethez jobban igazodó áruválaszték is hozzájárul a terv eléréséhez. A nagykereskedelmi vállalat és a kiskereskedők együttműködése végeredményben a lakosság érdekeit, jobb ellátását szolgálja. L. S. Békés megyei delegáció utazott Penzába Tegnap, február 3-án délelőtt megyénkből mezőgazdasági delegáció utazott a szovjetunióbeli testvérmegyénkbe, Penzába. A mező- gazdasági delegáció vezetője Antal József, a megyei 'tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. A hattagú küldöttség ismerkedik Penza megye mezőgazdasági ágazatával. Előreláthatóan ellátogatnak termelőszövetkezetekbe és az élelmiszer- ipari termékeket feldolgozó üzemekbe is. A Penza megyébe látogató delegáció február 9-én érkezik vissza megyénkbe. Rába Steiger bolygóműjavítása a Kevermesi Lenin Tsz gépműhelyében Fotó: Kovács Erzsébet SajtátájékoztatA az ipar feladatairól Az ipar idei feladatairól és az évindítás tapasztalatairól tegnap sajtótájékoztatót tartottak az Ipari Minisztériumban. Kéri Endre, a tervosztály vezetője elmondta: a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok tavaly 10 százalékkal növelték össznyere- ségüket. Az előzetes mérlegadatok alapján 10-12 nagy- vállalat és néhány kisüzem, illetve ipari szövetkezet zárta veszteséggel az évet. 1987-ben az iparvállalatok legfontosabb feladata a jövedelemtermelő képesség fokozása és a nagyobb hozzájárulás a külgazdasági egyensúly javulásához. Mindez csak úgy érhető el, ha a vállalatok költségérzékenyebbé válnak és növelik teljesítményeiket. Az eddigi szabályozás ugyanis lehetővé tette, hogy kisebb teljesít- ménybővüléssel aránytalanul nagyobb vállalati eredmény szülessen. A szabályozás változása várhatóan a teljesítménynövelést ösztönzi majd. Az ipar a tervek szerint az idén 2 százalékkal bővíti termelését, szocialista exportját 3, konvertibilis kivitelét — a múlt évi elmaradások bepótlásával együtt — 4-6 százalékkal. Mind a termelésben, mind az értékesítésben nő majd a nagyobb szellemi munkát igénylő feldolgozott termékek aránya. A sajtótájékoztatón arról is szóltak, hogy az évkezdet, az évindítás nem volt zökkenőmentes. A januári kemény fagyok és hóviharok leállásra késztettek számos gyárat, ami az iparban mintegy hárommilliárd forintos termeléskiesést okozott. Ez az éves termelés 0,3—0,5 százaléka. A veszteség pótlására mindenütt program készült, a vállalatok nagyobb része már az első negyedévben, a többi a félév végére pótolja a lemaradást, bár a pótműszakok szervezése is jelentős többletköltséggel jár. Tanácskozás az aszálykárok enyhítéséről Békéscsabán tegnap szakértői értekezletet tartottak „Az aszálykárok mérséklésének távlati stratégiája” témakörben. A vitát Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese vezette. A tanácskozás munkájában — többek között — részt vett Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese. Az elmúlt években jelentős kárt okozott hazánk mezőgazdaságának a nagy szárazság. A MÉM és a Magyar Tudományos Akadémia felmérést végez a témakörben a Magyar Agrártudományi Egyesület közreműködésével. A tegnapf tanácskozáson, amelyen kutatóit, gyakorlati szakemberek vettek részt, tizenöten mondták el véleményüket. A szakemberek elmondották, hogy a talajművelésben, a szárazságtűrő fajták nemesítésében, és az ésszerűbb, takarékos gazdálkodásban van tartalék. Szó esett még a vetőmagtermesztésben okozott jelentős kiesésekről, valamint az állattenyésztés takarmányellátásában az aszály miatt keletkező gondokról. Murányi Miklós összefoglalójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben jobban oda kell figyelni a témára, részletesen elemezni kell az aszály kedvezőtlen hatását. A szakemberek publikációikkal járuljanak hozzá a téma bővebb megismertetéséhez. v. I. Körkép a mezőgazdaságból Hogy halad a téli gépjavítás? Régi bölcsesség szerint a nyugodt álomnak a jó ágyvetés az előfeltétele. Az aranyigazság nagyon jól illik a mezőgazdaságra, bár ott a jó „ágyvetés” már ősszel megtörtént. A következő évi betakarítás sikere múlik azon, hogy milyen minőségű a talajelőkészítés, vetés, tápanyagutánpótlás és a növényvédelem. A gazdaságok csak egy részét végezték el a szükséges munkálatoknak a tél beálltáig, a folytatás tavaszra maradt. A téli kényszerpihenőt használják fel gépeik javítására, pótlására, vagyis „hadrendbe” állítására. Amint a hideg enged szorításából, a gépek megkezdik a munkát a földeken. A jó indítás csak a karbantartott, működőképes erő- és munkagépekkel lehetséges. Egy körkép erejéig ennek néztünk utána, hogy a megyében mennyire készültek fel a mezőgazdasági üzemek a tavaszi munkákra. — Jelenleg a gépek bruttó értéke 7 milliárd forintra tehető. Nagy problémát jelent, hogy nincs lehetőség az új gépek vásárlására — jellemezte a megyei helyzetet Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezető helyettese. — A megyében az erőgépek 50 százaléka nullára leírt, ami azt jelenti, hogy a könyvelésben értékük száz forintra csökkent, de a kiselejtezés helyett inkább használatban tartják őket. Ennek következményeként a gépek elöregedésével nőnek a javítási, üzemeltetési költségek. Megyei szinten ez 7-800 millió forintot jelent. A szövetkezetek, állami gazdaságok a múlt évben 900 millió forintot fordítottak gépvásárlásra, ami a beruházásoknak csak a fele. Sok tervezett gépvásárlás a közgazdasági szabályzók által okozott jövedelemcsökkenés és a gépek drágulása miatt hiúsult meg. Az új gépek hiánya a kötöttebb talajokon gazdálkodó üzemeknél érezteti hatását a legnagyobb mértékben, mivel ott gyorsabban használódnak el a munkagépek, erőgépek. Néhol tarthatatlan helyzet alakult ki. Importgépek beszerzésére azoknak az üzemeknek van lehetősége, amelyek részt vesznek az intenzív gabonaprogramban (IGP). A javítások jelenleg folyamatosak megyeszerte, alkatrészhiányok főleg a magyar és a tőkés gyártmányú gépeknél vannak. Nehézséget jelentenek az alkatrészbeszerzésben az érvényben lévő devizakorlátozások is. — A gépjavítást előzetesen elkészített terv szerint végezzük, amely március 15-ig tart — mondta Körösparti András, a Békéscsabai Állami Gazdaság főmérnökhelyettese. — Fennakadást az alkatrészellátásban a január eleji hóakadályok jelentettek, de azon már rég túl vagyunk. Jelen pillanatban nincsenek nehézségeink, a javítást és a karbantartást folyamatosan végezzük. Leselejtezni csak néhány gépet tudtunk, a „kifutott” gépek többsége még használatban van. Az 1987-es beruházási terv 30 millió forint, amely erőgépekre és rendszergépekre vonatkozik. A gabonaprogram keretében vásároltunk 3 nyugatnémet betakarító gépet. Az évi beruházási programunkba tartozik a fejlesztés alatt álló folyékonyműtrágya-ki juttatás műszaki feltételének megteremtése is. Az Orosházi Üj Élet Tsz háza táján is jól haladnak a téli karbantartási munkálatok. Sülé István gépüzemeltető szerint az MTZ-erőgépek 90 százaléka, a 100 lóerő feletti nagygépek 20 százaléka kész a tavaszi munkák megkezdésére. A vetőgépeknek 60 százalékát sikerült helyrehozni. Az importalkatrészeket nehezen lehet beszerezni, viszont a szovjet gépekhez mindent megkapnak. A magyar gyártmányú Rába-gépek tartozékaihoz nagyon rosszul lehet hozzájutni. A leselejtezés folyamatossága attól függ, hogy miként sikerül új gépeket vásárolni. Most érkeztek az új francia Nose- vetőgépek, melyek jó minőségű vetést biztosítanak. Nem ilyen rózsás a helyzet a Geszti Egyetértés Tsz- ben. Alkatrészhiánnyal küzd a gazdaság, és a 16 erőgépből csak hatot sikerült kijavítani. Jelenleg a pótkocsik felkészítése folyik a márciusi műszaki vizsgára. A munkagépek kijavítása jól halad. Az idén nem lesz gépvásárlás — mondta Ur- bancsek Károly főagronómus —, mivel a gazdaság térségi meliorációs munkát végez, amely szintén nagyon fontos beruházás. Az első ütemben 840 hektáron kezdik el a talajjavítási és vízrendezési munkálatokat. A selejtezésre váró gépek aránya régebben 50 százalék alatt volt; ez a szám azóta csak romlott. A Kevermesi Lenin Tsz gépműhelyében február végére fejezik be a munkákat. Az erőgépek és a vontatott munkagépek fele még nincs kész. Nehezíti a helyzetet az, hogy szükségmegoldásként az egyik szerelőműhelyben kukoricát tárol a gazdaság — tájékoztat bennünket Kot- roczó József főagronómus. — Az alkatrészbeszerzés a Rába traktorhoz nagyon rossz, így csak akadozva tudjuk gépeinket javítani, viszont az MTZ 80-as traktorhoz az utánpótlás az idén jó volt. Ebben az évben traktorokat és kombájnokat vásároltunk, amely beruházás a nagyobb búzahozam elérését célozza. Végezetül Surányi Tibor, az Agroker osztályvezetője nyilatkozott, hogy miként tudták ellátni alkatrészekkel a mezőgazdasági üzemeket. ■— A januári csúcs elkerü- léséfe az elmúlt negyedévben rendelés után teljesítettük az igényeket. Azoknak az üzemeknek, melyek időben benyújtották a megrendelést, október végéig leszállítjuk az alkatrészeket. Akkor még széles volt a választék, nem volt semmiben hiány. Ezzel a lehetőséggel a gazdaságoknak csak az 50 százaléka élt. A mostani készletből viszont nehezebben tudunk szállítani. Problémát jelentenek a motorikus alkatrészek — főleg az Ifa tehergépkocsihoz — beszerzése és továbbítása. Hasonló a helyzet a lánctalpas traktorok lánc-, valamint a csehszlovák és az NDK gépek alkatrészeinek esetében. Kevés gépet adtunk el az idén, ami a kisebb beruházási pénznek tulajdonítható. Szervizhálózatunkkal garanciális javításokat végzünk, de vállaljuk a garancián túl eső munkákat is. Gurabi Attila
