Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

NÉPÚJSÁG 1987. február 21., szombat Gorbacsov Tallinban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára péntek délelőtt egy mezőgazdasági üzem meglátogatásával foly­tatta észtországi programját. Ezt követően Tallinban részt vett és felszólalt az Észt Komszomol XX. kong­resszusának megnyitásán. Mihail Gorbacsov kifejez­te reményét, hogy a Kom­szomol kongresszusán az egyik fő téma az átalakítási folyamat lesz. Kijelentette: a tanácskozásnak elő kell se­gítenie, hogy minden fiatal megtalálja helyét az átala­kítás sikerre viteléért ví­vott harcban. Minden fiatal­nak, minden Komszomol- szervezetnek politikailag is fel kell készülnie arra, to­vább vigyék az idősebb nemzedéktől átvett staféta­botot. — Ez az önök hazafi­as és állampolgári kötelessé­ge — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov kifejtet­te, hogy az átalakítás je­lenlegi szakaszába mind te­vékenyebben kapcsolódnak be az ország népei, a kommu­nisták, a komszomolisták és minden dolgozó. Mindent I meg kell tenni annak érde­kében, hogy e mozgalom szélesedjék és lendületet kapjon. A Szovjetunióban nagyra értékelik mindazt, amellyel az észt dolgozók hozzájárulnak az össznépi feladatok megoldásához. Az SZKP Központi Bizottságá­nak meggyőződése, hogy a társadalmi fejlődés e szaka­szában az észt dolgozók mindent megtesznek a tör­ténelmi feladatok megvaló­sítása érdekében. Biztosította a fiatalok kül­dötteit, hogy feladataik megvalósításában számíthat­nak a párt segítségére, tá­mogatására és figyelmére. Bécsi tűz Az elmúlt évtizedek' leg­nagyobb tüze pusztított pén­tekre virradó éjjel az oszt­rák fővárosban: leégett az állami Steyr—Daimler—Puch konszern székháza. A hat­emeletes épület a Ringen, az Operától kétszáz méterre ’ ál­lott, földszintjén a konszern járműveinek bemutatóterme, felette igazgatósági és egyéb irodák voltak. Szemtanúk szerint egyszerre három he­lyen lángolt fel a tűz, s az épület, 350 tűzoltó nagy erőfeszítései ellenére, telje­sen kiégett. Az oltási mun­kák közben robbanásra is sor került, 8 tűzoltó megse­besült, hárman súlyosan. A súlyos tűz óriási feltűnést keltett a belváros közepén. Továbbterjedésétől tartva a hatóságok mérlegelték a szomszéd Bristol luxus­szálló és más épületek kiü­rítését, erre azonban végül nem volt szükség. A nyomozók feltételezik, hogy gyújtogatás van a ka­tasztrófa mögött, amely 600 millió schillinges kárt oko­zott. A Steyr konszern egyéb­ként súlyos válságban van: tavaly, a több mint 2 mil­liárdos állami támogatás el­lenére 700 milliós veszteség­gel zárta az évet. Idén vár­hatóan bezárják több üze­mét és sok száz dolgozó vesztheti el munkahelyét. Tekintettel a konszern vál­ságára, éppen most folytak a tárgyalások a bécsi iroda­épület eladásáról. ÜEH3EHCKA51 rjPABflA ' • "» 2 (20374) . U..O ............... Ú J SXO tttdt ^ynniffurter SZÁRAZSÁG Namíbiát 160 éve nem ér­te ilyen nagy aszály, mint a mostani — jelentette be a windhoeki meteorológiai hi­vatal. Az ország déli részén uralkodó éghajlati viszonyok „katasztrofálisak". A meteo­rológusok szerint ebben az évben kevés eső fog esni. DRÄMAI történet Chicagóban, • várost át­szelő azonos nevű befagyott folyón játszva, a 10 éves Mohammad Jacoub és öccse, a 8 éves Jonathan alatt be­szakadt a jég és mindketten a vízbe estek. 5 éves Victo­ria húguk, nem közönséges bátorságról és lélekjelenlét­ről téve tanúbizonyságot, a jéghideg vízbe vetette ma­gát. és a partra segítette Jo­nathan t. Másik testvérének kimentése során a kis Vic­toria ereje elfogyott és báty­jával együtt a vízbe fúlt. A két gyermek élettelen testét búvárok hozták felszínre. MAGYARÁZAT Paganini híres hegedűmű­vész bámulatra méltó vir­tuozitását részben egy ritka betegségnek, a Marfan- szindrómának köszönhette, amely a rendkívül hosszú és vékony ujjakról ismerhető fel — írja dr. Myron Shoen- feld a Journal of the Ame­rican Medical Association című kiadványában. Feltéte­lezése lehetséges. De akkor hogyan magyarázható a Marfan-szindrómával Paga­nini, a kiváló zeneszerző, zenei géniusza? Mivel ma­gyarázható éles ritmus- és dallamérzéke, egyszóval ze­nei tehetsége? Talán idült fültőmirigy-gyulladással ? SZÖLÖSZEDÖ ROBOT A montpellier-i (Francia- ország) Cemagref társaság ipari csoportot akar megala­pítani más társaságok együttműködésével, hogy kö­rülbelül négy év alatt kidol­gozzanak és létrehozzanak egy szőlőszedő robotot. A Cemagref a mesterséges lá­tás és a fogók problémájá­val foglalkozik majd. A mostani sízőlőszedő gépektől eltérően, amelyek megrázzák a szőlőtőkéket és leszedik a szemeket, a Cemagref-robot egész szőlőfürtöket fog le­vágni és csomagokba he­lyezni. A robotnak elsősor­ban a szőlőtulajdonosok ve­szik nagy hasznát, akik Sjző- lőkereskedéssel foglalkoznak. vasárnap tilos Sámuel Doe libériái elnök betiltotta a kereskedelmet vasárnaponként. Meghagyta az igazságügy-minisztérium­nak, szigorúan ellenőrizze, hogy az üzletek és a piacok vasárnap zárva legyenek. SIKERES LANDOLÁS Meghibásodott orrfutómű­vel is teljes épségben sike­rült földet érnie egy TU-154 típusú szovjet repülőgépnek 92 utassal a fedélzetén. A pilóta csupán a két hátsó kereket használva kísérelte meg a leszállást. A manő­ver szerencsésen sikerült, senki sem sérült meg. és a repülőgépen is csak jelen­téktelen kár keletkezett. a %IEB3EBCKM BPABM -ban olvastuk Rablás a nyílt utcán Egy férfi és egy asszony ült a vádlot­tak padján. Penzában a Lenin-kerület népbírósága megvizsgálta a rablás bűn­tettének elkövetésével gyanúsított V. Szorokin és M. Kozlova ügyét. Szorokin számára nem volt új ez a hely, hiszen eddig már hét alkalommal került ide; Kozlovát viszont először vonták bünte­tőjogi felelősségre. A férfi a múlt év januárjában szaba­dult és szokásos módon arról beszélt, hogy változtatni fog életvitelén. Ezt bi­zonygatta a felesége is, aki visszafogad­ta hitvesét. S hogy a neje bízzon benne, lakatosként elhelyezkedett egy mérlegja­vító üzemben. Szorokin azonban korábbi szokásairól nem mondott le. Bizonyos idő múlva in­ni kezdett és bűntetteket követett el. Már júliusban javító-nevelő munkára ítélték azért, mert ellenállást tanúsított azokkal a rendőrökkel szemben, akik ittas álla­potban elkövetett garázdasága miatt vet­ték őrizetbe. Kozlova manikűrösként dolgozott a Penza megyei fodrászüzletben. Szakmá­ját hamar megunta, s úgy látta, kiskorú gyermekének nevelése fontosabb, s ezért felmondott munkahelyén. Férjét elhagy­va az anyjához költözött. Azt bizonygat­ta, hogy „nem férnek össze egymással különböző jellemük miatt”. Szeptember­ben Szorokin és Kozlova összeismerked­tek és gyorsan barátok lettek. A rokon lelkek vonzódnak egymáshoz. Egyszer ok­tóberben — a Bolsoj Burgovka utcán sé­tálva — egy asszonnyal találkozott a pá­rocska. Kozlovának megtetszett a nő kendője, amit Szorokinnak is megemlí­tett. Az élettárs kívánsága parancsként hatott a „lovagra”. Mindketten rávetették magukat az áldozatra, akit megvertek, elvették tőle esernyőjét, arany fülbevaló­ját, gyűrűjét, kendőjét és lehúzták lábá­ról a cipőjét is. S mi lett az akció vége? Szorokint hat­évi szabadságvesztésre ítélték, és azt az időt szigorított javító-nevelő munkával kell letöltenie. Kozlova 3 évet kapott, s a népbíróság mindkét bűnelkövető eseté­ben vagyonelkobzást is elrendelt. A kö­rülményeket mérlegelve azonban a nő alapbüntetésének végrehajtását ideigle­nesen felfüggesztették, s ugyanakkor kö­telezték arra, hogy a részére kijelölt munkahelyén dolgozzék. Ezzel a rossz „el is nyerte volna bün­tetését”, ha Szorokin és Kozlova nem lennének egyedül... F. Kutujev és R. Badajev, az építészmérnöki egyetem hallgatói egy januári napon, úgy 23 óra körül a Moszkovszkaja úton sétáltak Penzában. Két lány ment előttük. Hir­telen a cimborák odaszaladtak hozzájuk és lekapták fejükről a szőrmesapkát. Még azon az éjjel elfogták a fiatalembereket és a lopott holmikat visszavették tő­lük. A következmény megmutatja, milyen indítékok vezérelték Kutujevet és Bada- jevet, amikor elkövették a bűncselek­ményt. Világos, hogy egy időre abba kell majd hagyniuk tanulmányaikat, de ügyük bírósági tárgyalásáig feltételesen sza­badlábra helyezték őket. Ny. Sznatkin kerületi ügyész (Fordította: Bukovinszky István) Kevesebb munkahelyi baleset, feladatok a környezetvédelemben Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Békéscsabán tegnap, feb­ruár 20-án ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa. Ott volt az esemé­nyen Horváth Béla, a SZOT osztályvezető helyettese. Először Fodorné Birgés Ka­talin, az SZMT vezető tit­kára tett» javaslatot a ta­nács, illetve az elnökség 1987. évi munkaprogramjá­ra, üléstervére, amelyet a testület elfogadott. Ezután Cs. *Nagy Lajos SZMT-titkár előterjesztésé­ben megvitatták Békés me­gye munkavédelmi helyzetét, az ezzel kapcsolatos szak- szervezeti feladatokat és meghatározták a környezet- védelmi tennivalókat. Az előadó, a felszólalók egyön­tetűen hangsúlyozták: a szakszervezetek munkavé­delmi tevékenysége módo­sult a munkavédelmi felü­gyelet átszervezése óta. Nem változott azonban a szakszer­vezetek érdekvédelmi, képvi­seleti munkája, felelőssége. Az SZMT, az ágazatai szak- szervezetekkel együttműköd­ve arra törekedett, hogy felkészítse a társadalmi ak­tivistákat az új feladatok­ra. Az SZMT-iskolán 64 társadalmi munkavédelmi ellenőr egyhetes alapfokú tanfolyamon vett részt, 229- en pedig az új jogszabályo­kat tanulmányozták. A kü­lönböző vizsgálatok megál­lapították, hogy az alapszer­vezetek nagy része jól al­kalmazkodott a megváltozott körülményekhez, ennek is köszönhető: 1986-ban csök­kent az üzemi balesetek száma. Azt is el kell mon­dani viszont, hogy 17 halá­los munkahelyi baleset volt a megyében, csonkulásos balesetet pedig 37-en szen­vedtek. Szó volt arról is, hogy az alapszervezeti testületek ál­talában a vállalati előter­jesztések, beszámoltatások alapján gyakorolják egyet­értési, véleményezési jogai­kat a munkakörülmények alakulását illetően. Nem eléggé következetesek a számonkérésben, a balesetek megelőzését szolgáló intézke­désekben. Az üzemek többsé­gében létrehozták, de nem működik megfelelően a munkavédelmi őrség. Arra van szükség: az alapszerve- zetek még több segítséget kapjanak az SZMT munka- védelmi bizottságától, az ágazati szakszervezetektől, hogy a munkavédelem szín­vonalasabb legyen, tovább csökkenjen a balesetek száma. A megye szakszervezeti mozgalma sokrétű tevékeny­séggel igyekezett megfelelni a SZOT elnöksége határoza­tának, amely a szakszerve­zetek környezetvédelmi fel­adatait határozza meg. Meg­szervezték a Rendet, tiszta­ságot a munkahelyeken ak­ciót, a szakmaközi bizottsá­gok bevonásával segítették a település szépítését is szol­gáló társadalmi munka le­bonyolítását. Jelentős össze­get fordítottak a zaj, a vib­ráció, a légszennyezés meg­akadályozására, az üzemek környékének a rendbehoza­talára, a környezetkímélő technológiák alkalmazására. Szőkébb hazánkban a szak- szervezeti mozgalomnak mindenekelőtt a környezet- védelmi mintamegye prog­ramjának a megvalósítását kell szorgalmazni. A napirend elfogadása után a bejelentések között meghallgatták a két ülés kö­zötti munkáról szóló jelen­tést, majd értékelték a Bé­kés megyei szakszervezeti hetek tapasztalatait és elfo­gadták az SZMT felhívását a megyei újítási verseny és kiállítás megrendezésére. S. S. Az ülésen ott volt és felszólalt Varga István, a me­gyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség vezetője. Tőle kérdeztük: — Mit jelentett a munkavédelem 1984. évi átszervezése ebben a fontos termékenységben? — Mint ismeretes, annak előtte a hatósági és az érdek- védelmi feladatokat egyaránt a szakszervezet látta el. Az átszervezés után állami kézbe került a hatósági mun­ka, az érdekvédelem pedig á szakszervezetnél maradt. A célok viszont ugyanazok, ezért kell még szorosabbra fűz­ni sorainkat, erősíteni az együttműködést. — Ebből egyenesen következik, hogy az eszközök kü­lönbözőek. Pontosabban: aligha nélkülözhetik a szakszer­vezeti aktivisták tevékenységét. — Erről van szó. A 35 éves szakszervezeti tapasztala­tokat nem lehet egyik napról a másikra a sutba dobni, nélkülözni. Az országban összesen 251 állami munkavé­delmi- felügyelő dolgozik és sok ezerre tehető a szákszer­vezeti aktivisták száma, akiknek óriási szerepük van a megelőzésben. — Az üzemi balesetek kivizsgálására gondol? — Arra is. Gondolja el: az országban tavaly 100 ezer foglalkozási baleset volt, közülük mindössze 1500-at vizs­gáltak ki az állami felügyelők. Ezért van nagy szerepe ebben a munkában a szakszervezeti aktivistáknak. Gyors, pontos szakértelmükre szükségünk van, hiszen meglehe­tősen sok az elhallgatott és eltitkolt munkahelyi bal­eset. Folytatódott az elméleti konferencia (Folytatás az 1. oldalról) abban a szekcióban, ahol Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézeté­nek igazgatója elnökölt. A „Történelmi utunk és a köz- gondolkodás” elnevezésű munkacsoport felszólalói rá­mutattak : hazánk felszaba­dulás utáni fejlődésének szinte valamennyi időszaka igen különböző módon tük­röződik a köztudatban. Kü­lönösen vonatkozik ez a megállapítás a szocialista építés első időszakára, az 1948-tól 1956-ig terjedő évekre. A szekcióülésen töb­ben felvetették, hogy az öt­venes éveket vajon már he­lyesen értékeljük-e, s ugyan­akkor hozzátették: az elmúlt három évtized értékelésének tekintetében még jócskán vannak fehér foltok. Mint mondották: ahhoz, hogy a szocializmus fejlődésének változásait pontosan fel tud­juk mérni, nagyon sok kuta­tásra van és lesz még szük­ség. A világgazdasághoz való felzárkózás, a gazdasági szer­kezet átalakításának kérdé­sei voltak a központi témái a „Gazdasági útkeresés és meg­oldások a szocialista építés magyar gyakorlatában” cí­mű korreferátumhoz kapcso­lódó szekcióban, amelynek munkáját Sipos Aladár aka­démikus, az MTA.Közgazda­ság-tudományi Intézetének igazgatója vezette. Heves vitát váltott ki az a hozzászólás, amelyben el­hangzott: megnehezíti a vi­lággazdasági változásokhoz való alkalmazkodásunkat, hogy késik az ipar szerkeze­tének az átalakítása, s a hagyományos, a fejlődés ál­tal túlhaladott ágazatok az alkumechanizmusok ered­ményeként újból és újból visszaépülnek a gazdaságba, jelentős forrásokat elvonva a fejlődés lehetséges hordozói­tól. Ezek a megoldások fi­gyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a jövőt nem lehet áldozatok nélkül épí­teni — vállalni kell a vál­toztatásokkal együttjáró fe­szültségeket. Kulcsár Kálmán akadé­mikusnak, az MTA főtitkár- helyettesének vezetésével közgazdászok, szociológusok, politológusok vitatták meg a „Társadalomkép és társa­dalmi folyamatok a ’80-as években” című témakört. A mélyreható, a kérdéseket kü­lönböző aspektusokból is megfogalmazó eszmecsere szinte tételesen vette szám­ba gondjainkat, azokat a „fékeket”, amelyek lassítják- nehezítik hazánkban a szo­cializmus fejlődését. A tár­sadalomnak — hangzott el —v mindenekelőtt gazdasági téren kell előbbre lépnie, en­nek irányát jelölték meg fontos dokumentumainkban, legutóbb például a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tavaly novemberi ülésén. Sokágú és sok vonatkozá­sú témakör elemzésére vál­lalkozott az a munkacsoport, amely Lakos Sándornak, a Pártélet főszerkesztőjének vezetésével vette górcső alá politikai intézményrendsze­rünk működésének hatékony­ságát. S mert a szocializmus politikai rendszere nem csu­pán az intézmények összes­ségét jelenti, hanem azok egészének valóságos funkcio­nálását, érdemi működési fo­lyamatát is, érthető volt a vitakedv, a sok — egymással olykor polemizáló, gyakrab­ban egybecsengő — véle­mény. A politika igényesebb ki­munkálása azonban — tet­ték szóvá többen — szüksé­gessé teszi a pártélet fejlesz­tését, s ennek során feltétle­nül erősíteni kell a párton belüli demokráciát és de­mokratizmust, erősíteni olyan mértékben, hogy az példaerejű legyen a társa­dalmi demokrácia szélesedé­se számára is. Élénk és tartalmas vita bontakozott ki a legnépesebb szekcióban, amelyet Benke Valéria, a Társadalmi Szem­le szerkesztőbizottságának elnöke vezetett. Az „Ideoló­gia és közgondolkodás” cí­mű szekció felszólalói, kap­csolódva a bevezető előadá­sokhoz, elsősorban tudati ol­dalról közelítettek az átfogó témakörökhöz, főként ahhoz a kérdéshez: hogyan érvé­nyesíthetők napjaink valósá­gában a szocializmusról val­lott elveink? Valamennyien kiemelték az ideológia növekvő fontos­ságát azokban a korszakos változásokban, amelyek a szocializmus építésével a gaz­daságban és a társadalom­ban kibontakoznak. Többen kifejtették, hogy • „nagyobb összhang szükséges az ideo­lógia és a politika között mind a reformok elméleti megalapozásában, mind a döntések előkészítésében. Az ideológiai munkának innova­tívnak kell lennie. Szálljon szembe a sablonokban való gondolkodásmóddal, támo­gassa a társadalmi fejlődést segítő, újat mondó nézete­ket. A tanácskozás ma plená­ris üléssel, a szekcióvezetők vita-összefoglalóival folyta­tódik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents