Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

1987. február 20., péntek A Békéscsabai Erőműjavító és Karbantartó Vállalat békés­csabai gyárában Jelenka István famintakészítő a paksi atomerőmű számára készülő öntvényekhez famintát csiszol Fotó: Szőke Margit Ritka szerencse Nagyszénáson Beszámoló taggyűlésen Őszinte, kritikus számvetés Sarkadon A kockázatvállalásos gaz­dálkodáshoz szerencse is kell. A Nagyszénási Októ­ber 6. Tsz-ben ennek sem voltak híjában 1986-ban. Bár az esztendő a cukorré­patáblán nem éppen szívde­rítő bizakodással kezdődött. A répa hiányosan kelt. Már úgy volt, hogy egyes táblá­kon a vetést meg kellene is­mételni. De erre nem került sor, mert közben kaptak egy kiadós esőt, és a ter­mészet pótolt valamit ko­rábbi mulasztásából. A természet kegyessége különben nemcsak ez egy alkalommal kedvezett aszé- nási répának, hanem szinte az egész évben. Ha esett, a cukorrépatáblák biztosan áztak. Lehetséges, a ter­mészetfelelős így akarta vi­szonozni azt a sok-sok jó­indulatú törekvést, amely a répa művelése körül kiala­kult. Nagyszénáson ugyanis kemikáliák nélkül, kézi mű­veléssel termelték 1986-ban a cukorrépát. A gondosság meg is hozta a várt eredményt, összesen 30 ezer tonna termést taka­rítottak be 18 százalékos di- gesszióval. Ez az ágazat ter­ven felül 10 millió forint nyereséget hozott. Az igaz­sághoz az is hozzátartozik, hogy a betakarítást október 15-e után kezdték, amikor a kukoricát már védett helyre hordták. Minden esz­köz és minden ember ettől az időtől mást sem csinált, csak a répatáblán segítette a nagy vállalkozást. Sze­rencséjük volt, hiszen a szá­raz, hosszú ősz kegyes volt hozzájuk. Ritka szerencse kísérte munkájukat. Aki úgy vállalkozik, mint ők, megérdemli a természet nagy erőinek őszinte segít­ségét. De itt többről van szó: egy nagyszerűen szer­vezett munkáról, és olyan kockázatvállalásról, mely általában és részleteiben is jellemzi a Nagyszénási Ok­tóber 6. Tsz 1986. évi gaz­dálkodását. D. K. Hiteltörlesztés Szarvason A Szarvasi Dózsa Terme­lőszövetkezetben a későbbi években esedékes hitelek visszafizetése mellett dön­töttek. Volt miből, hiszen igen kedvező gazdasági eredménnyel zárták az 1986-os esztendőt. Ezzel a lépésükkel kereken 10 mil­lió forint később jelentke­ző kamatköltséget takarítot­tak meg. Ez a maga nemében egye­dülálló pénzügyi akció azt tanúsítja, hogy a Dózsa Té- eszben korszerű pénzügyi politikát folytatnak. Ez az­zal magyarázható, hogy a vezetés számol: hogyan jár jobban a szövetkezet: ha a képződött nyereségből nyomban visszafizeti banki hitelét, vagy ha megkísérli a hitel hitelre halmozását. Ez utóbbi magatartást a hitelezők sohasem vették jó néven. Könnyen megbé­lyegezték azokat a múltban is, akik gazdasági gondjai­kon úgy próbáltak úrrá len­ni. hogy egyik adósságból a másikba vetették magukat. Ha viszont a felvett hite­lekből nyereséget kovácsol­tak, és a banknak a szer­ződésben vállalt időre visz- szafizették az esedékes rész­leteket, vagy netán az egész hitelt, nem tudtak olyan ké­réssel előállni, amit a hite­lező ne teljesített volna. A Szarvasi Dózsa Tsz ese­tében is ilyesmit sejtet a soronkívüli törlesztés. Ez a gazdaság nagyon okosan igyekszik megszabadulni azoktól a kisebb, korábbi hitelektől, melyek az erő­teljesebb továbblépéshez a közeljövőben felveendő hi­telek esetleges korlátáit je­lenthetik. így most már szabadabb, nyitottabb az út a nagyobb fejlesztések előtt. Napjainkban sok szó esik a mezőgazdaságban a mel­léktermékek hasznosításáról. Különösen így van ez a ta­karmánynak bizonyuló cu­korgyári melléktermékekkel. Évente a Sarkadi Cukor­gyárban mintegy 130 ezer tonna répaszelet képződik. A gyár a korábbi években sze­letelhelyezési gondokkal küz­dött, ezért határozták el, hogy egy beruházás megva­lósításával szárított répasze­letet állítanak elő. Kára Kornél, a Sarkadi Cukor­gyár igazgatója a következő­képpen fogalmaz: — A nyolcvanas évek ele­jén született az ötlet a sze­letszárító építésére. Már mintegy 15-20 millió forin­tot befektettünk, amikor változtatni kellett. Igen jó a kapcsolatunk a helyi Le­nin Téesszel, a répaszelet mellett cukorgyári mészisza- pot is adtunk a szövetkezet­nek, talajjavításra. Közösen leültünk 1982-ben és úgy döntöttünk, hogy társulásos formában a Sarkadi Lenin Téesszel, a Kondorosi Egye­sült Téesszel, a Gyulai Hús­kombináttal, egy ezer férő­A Sarkadi Cukorgyárban öt pártalapszervezet van, kö­zülük az egyik a karbantar­tóké, amely 51 tagot számlál, munkájukkal hozzájárulnak a 75 éves gyár jó hírnevé­hez. A tavalyi esztendőt ér­tékelő beszámoló taggyűlé­sen Szodorai Sándor, az alapszervezet titkára szá­molt be a pártvezetőség munkájáról. Az eseményen ott volt Kmitykóné Szabó Zsuzsa, a városi jogú nagy­községi pártbizottság munka­társa. A beszámoló őszintén, kri­tikusan feltárta a gazdasági, a politikai munka eredmé­nyeit, gondjait és meghatá­rozta a további feladatokat. Sokat kellett dolgozni a ne­héz körülmények és a szigo­rú feltételek között, amely­nek igyekeztek megfelelni. De sok még a tennivaló. A cukorgyártás önköltsége ala­csonyabb ugyan, mint 1985- ben, mégsem lehetnek elé­gedettek, a veszteség egy ré­sze emberi mulasztásra ve­zethető vissza. A segédanya­gok felhasználása sem volt takarékos és ésszerű. A kar­bantartók viszont jól dolgoz­tak, a gyártási időszakban jobban összehangolták az egyes műszakok munkáját. Nagy vihart kavart a válla­latnál az új prémiumsza­bályzat, amely végül is a termelés céljait szolgálta. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy itt-ott finomí­tásra szorul a szabályzat. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a prémiumot megvon­hassák azoktól, akik vétenek a technológiai és a munka- fegyelem ellen. A jövőben még nagyobb szerepe lesz a gazdaságosságnak. Igaz, né­ha egészen kicsi dolgokról helyes húsmarhatartó-telepet építünk közvetlenül a gyár mellett. Az eltelt időszak tapaszta­latai azt mutatják, hogy a nálunk keletkező répaszelet­ből mintegy 20 ezer tonnát tudunk biztosítani a hízó­marhatartó-telepnek. Nagy előnye ennek a vállalkozás­nak, hogy akkor tároljuk ki a mellékterméket, amikor akarjuk, örömmel mondha­tom, az utóbbi két évben nem volt gondunk a szelet elhelyezésével. A cukorgyár melletti kes­keny kövesúton haladva eli- bénk tűnik egy bekerített szarvasmarhatelep. A szo­ciális épület irodájában ta­lálkozunk a társulás vezető­jével, Ambrus Andrással. A magas, bajuszos fiatalember bevezetőben a telep keletke­zésének körülményeiről szól. — Mintegy 22 millió fo­rintba került az építkezés. Férőhelyenként alig több mint 20 ezer forintot tesz ki a költség. 1983-ban kezdő­dött a hizlalás, akkor még csak 50 százalékos Avolt a feltöltöttség. van szó, de ma minden fil­lér számít a gazdálkodásban. Az 1. számú alapszervezet agitációs és propaganda- munkája, ideológiai tudat- formáló tevékenysége a pártoktatást illetően nem javult. Különösen a látoga­tottsággal van a baj, amely­nek számos oka lehet, ezek feltárása, orvoslása minden­képpen indokolt. összessé­gében azonban megszaporod­tak a viták, ütköznek a vé­lemények, még ha egységes álláspont nem is .alakul ki mindig. A párttagokkal va­ló beszélgetéskor elhangzott olyan vélemény is, miszerint a tagság nem áll egységesen a pártvezetőség mellett. Mindez rányomja bélyegét a pártalapszervezet belső éle­tére is. Nem titkolják azt sem: gondjaik vannak a párttagok személyes példa- mutatásával, amely a tagfel­vételi munkát is nehezíti. Ezért nagyobb figyelmet szükséges fordítani a fe­gyelmi felelősségre vonásra. Ugyancsak jónak értékel­ték a pártalapszervezet, a szakszervezeti főbizalmi cso­port és a KISZ-szervezet együttműködését. A szoci­alista demokrácia is megta­lálta a helyét a mindenna­pokban. A beszámoló viszont figyelmeztet arra: a munká­ban nem lehet demokráciát játszani. Ha valamit meg kell csinálni, kár azon vitat­kozni, hogy az miért nem lesz jó, vagy éppen kinek a dolga. Az üzemben dolgozni kell, ezért fizetnek. A dön­tések előtt mindenki el­mondhatja a véleményét, meghallgathatják, utána a végrehajtáson van a sor» Annál is inkább, mivel a — Milyen fajtákat tarta­nak a telepen? Jelenleg hány marhát gondoznak? — Igen vegyes a fajta- összetétel. Megtalálható itt a magyartarka—Hereford R—1-es nemzedék, vala­mint az ugyancsak kiváló húsformákat mutató ma­gyartarka—Limousine keve­rék. A tejelő fajták közül a magyartarka—Holstein- fríz F—1-es nemzedék, va­lamint R—1-es nemzedék termel. Még nincs teljesen feltöltve a telep, pillanat­nyilag 940 marhát gondoz­nak a szakemberek. — Milyen évet zártak 1986-ban? Hányán dolgoz­nak a telepen, milyen a munkamegosztás ? — Az elmúlt években vol­tak nehézségeink, de a te­lep termelése 1986-ban nye­reségessé vált. őszintén el kell mondani, hogy csak cukorgyári mellékterméke­ken nem lehet marhát hiz­lalni. Jelenleg mintegy 20 kiló répaszeletet, 5 kiló ku- koricaszilázst, valamint 4 kilogramm CCM-et (tartósí­tott kukorica) kapnak na­cselekvés középpontjában a párt Központi Bizottságának 1986. november 19—20-i ha­tározatából adódó helyr fel­adatok megvalósítása áll. Ezután Varga lmréné, a vállalati pártbizottság titká­ra olvasta fel a végrehajtó bizottság minősítését, amely­nek a lényege az volt, hogy az 1-es számú pártalapszer­vezet kommunistái »munká­jukkal, politikai érettségük­kel hozzájárultak a cukor­gyár 1986. évi eredményes gazdálkodásához. Ennek kapcsán néhányán szóvá tették, hogy a beszámoló sokkal kritikusabb volt, mint a vb minősítése. Még sincs ebben semmi ellent­mondás, vélték mások, hi­szen a pártbizottság testüle­té más alapszervezetekkel hasonlította össze a karban­tartóknál dolgozó párttagok munkáját, míg az alapszer­vezetben jobban ismerik a napi gondokat, tennivalókat. Azzal sem értettek -egyet né- hányan, hogy a párttagság nem áll a pártvezetőség mellé, csupán szélsőséges megnyilvánulásnak tekintet­ték ezt a véleményt. Az üzem egész kollektívája azon munkálkodik, hogy kikerül­jenek az előző évek szorítá­sából, hiszen nem volt ritka az 50, illetve a 30 millió fo­rintos veszteség sem. Erről beszélt többek között Kára Kornél, a vállalat igazgatója is, amikor megemlítette: az elmúlt évben 4200 vagon cukrot értékesítettek, amely meghaladta a tervezettet, a nyereségük pedig elérte a 39 millió forintot. A beszámolót, az idei munkaprogramot a tagság egyhangúlag elfogadta. ponta. A telepen 8 fizikai dolgozó, valamint jómágam tevékenykedünk. Az évek során kialakult egy jó kol­lektíva, átlagosan tavaly 69 ezer forint volt a kereset. — Milyen az állomány minősége? Milyen változáso­kat terveznek erre az esz­tendőre? — A hízómarha-állomá­nyunk minősége kiválónak mondható, a leadott szarvas- marhák 95 százaléka első osztályú, illetve extrém mi­nőségű. Felvettük a kapcso­latot a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem Hódmező­vásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Karának országos hírű tanszékvezetőjével, dr. Kovács Gábor kandidátus­sal. Az ő segítségével ta­karmányozási kísérleteket állítunk be. s ennek tapasz­talatai alapján döntünk az egyes takarmányféleségek mennyiségéről és arányáról. Változtatni kívánunk a munkaszervezetben, illetve a munkarenden is. Célul tűz­tük 1987-ben az 1 millió fo­rint nyereség elérését. — A telep működésének eddigi tapasztalatai a már említett előnyökön kívül mi­lyen gondokat hoztak a fel­színre az eltelt három év során? — A kérdésre a választ azzal kezdeném, hogy ilyen rendszerű telep az ország­ban csak ez az egy van. A legnagyobb problémát az okozza, hogy nincs kifutó, így mintegy 25 szarvasmar­hát kell tartani 90 négyzet- méteren. Gondolhatja, hogy ez mennyi problémával jár. A négy gazdasági egység által létrehozott ezer férő­helyes sarkadi hizlalótelep úgy tűnik, a kezdeti nehéz­ségek után jó útra tér. Amennyiben sikerül az idén úrrá lenni a még meglévő gondokon, akkor eredmé­nyesen zárhatják az évet. A néhány évvel ezelőtti ötlet, a cukorgyár közelsége jó le­hetőséget adott a répaszelet hasznosítására. Ha az idei takarmányozási kísérletek beválnak, akkor hosszú tá­von a jelenleginél jobban jövedelmezővé válhat a marhahizlalás a Sarkadi Cu­korgyár szomszédságában. (verasztó) Pályázati felhívás! A Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Békéscsaba, PÁLYÁZATOT hirdet műszaki igazgatóhelyettesi MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. FELTÉTELEK: — iskolai végzettség: műszaki egyetem, vízépítő szak — politikai végzettség: felsőfokú — szakmai gyakorlat: 8 év — vezetői gyakorlat: 3 év — büntetlen előélet. A megbízás határozott időre — 5 évre — szól, de megújítható. Fizetés: az 5/1983. (XI. 12.) ME sz. rendelet szerint. A pályázatokat részletes önéletrajzzal, az eddig betöltött munkakörök felsorolásával (esetleg referenciamunkával), képesítést igazoló bizonyítványok másolatával, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójának, 5601 Békéscsaba, Alsó Körös sor 2. címre kérjük beküldeni. Beérkezési határidő: 1987. február 28. A pályázatok elbírálásának határideje: 1987. március 20. Részlet a Sarkadi Cukorgyár melletti ezer férőhelyes 9zarvasmarha-hizlaló telepről Fotó: Fazekas Ferenc S. S. n Sarkadi Cukorgyár szomszédságában Szarvasmarha-hizlalás mellékterméken

Next

/
Thumbnails
Contents