Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-20 / 43. szám
1987. február 20., péntek A Békéscsabai Erőműjavító és Karbantartó Vállalat békéscsabai gyárában Jelenka István famintakészítő a paksi atomerőmű számára készülő öntvényekhez famintát csiszol Fotó: Szőke Margit Ritka szerencse Nagyszénáson Beszámoló taggyűlésen Őszinte, kritikus számvetés Sarkadon A kockázatvállalásos gazdálkodáshoz szerencse is kell. A Nagyszénási Október 6. Tsz-ben ennek sem voltak híjában 1986-ban. Bár az esztendő a cukorrépatáblán nem éppen szívderítő bizakodással kezdődött. A répa hiányosan kelt. Már úgy volt, hogy egyes táblákon a vetést meg kellene ismételni. De erre nem került sor, mert közben kaptak egy kiadós esőt, és a természet pótolt valamit korábbi mulasztásából. A természet kegyessége különben nemcsak ez egy alkalommal kedvezett aszé- nási répának, hanem szinte az egész évben. Ha esett, a cukorrépatáblák biztosan áztak. Lehetséges, a természetfelelős így akarta viszonozni azt a sok-sok jóindulatú törekvést, amely a répa művelése körül kialakult. Nagyszénáson ugyanis kemikáliák nélkül, kézi műveléssel termelték 1986-ban a cukorrépát. A gondosság meg is hozta a várt eredményt, összesen 30 ezer tonna termést takarítottak be 18 százalékos di- gesszióval. Ez az ágazat terven felül 10 millió forint nyereséget hozott. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a betakarítást október 15-e után kezdték, amikor a kukoricát már védett helyre hordták. Minden eszköz és minden ember ettől az időtől mást sem csinált, csak a répatáblán segítette a nagy vállalkozást. Szerencséjük volt, hiszen a száraz, hosszú ősz kegyes volt hozzájuk. Ritka szerencse kísérte munkájukat. Aki úgy vállalkozik, mint ők, megérdemli a természet nagy erőinek őszinte segítségét. De itt többről van szó: egy nagyszerűen szervezett munkáról, és olyan kockázatvállalásról, mely általában és részleteiben is jellemzi a Nagyszénási Október 6. Tsz 1986. évi gazdálkodását. D. K. Hiteltörlesztés Szarvason A Szarvasi Dózsa Termelőszövetkezetben a későbbi években esedékes hitelek visszafizetése mellett döntöttek. Volt miből, hiszen igen kedvező gazdasági eredménnyel zárták az 1986-os esztendőt. Ezzel a lépésükkel kereken 10 millió forint később jelentkező kamatköltséget takarítottak meg. Ez a maga nemében egyedülálló pénzügyi akció azt tanúsítja, hogy a Dózsa Té- eszben korszerű pénzügyi politikát folytatnak. Ez azzal magyarázható, hogy a vezetés számol: hogyan jár jobban a szövetkezet: ha a képződött nyereségből nyomban visszafizeti banki hitelét, vagy ha megkísérli a hitel hitelre halmozását. Ez utóbbi magatartást a hitelezők sohasem vették jó néven. Könnyen megbélyegezték azokat a múltban is, akik gazdasági gondjaikon úgy próbáltak úrrá lenni. hogy egyik adósságból a másikba vetették magukat. Ha viszont a felvett hitelekből nyereséget kovácsoltak, és a banknak a szerződésben vállalt időre visz- szafizették az esedékes részleteket, vagy netán az egész hitelt, nem tudtak olyan kéréssel előállni, amit a hitelező ne teljesített volna. A Szarvasi Dózsa Tsz esetében is ilyesmit sejtet a soronkívüli törlesztés. Ez a gazdaság nagyon okosan igyekszik megszabadulni azoktól a kisebb, korábbi hitelektől, melyek az erőteljesebb továbblépéshez a közeljövőben felveendő hitelek esetleges korlátáit jelenthetik. így most már szabadabb, nyitottabb az út a nagyobb fejlesztések előtt. Napjainkban sok szó esik a mezőgazdaságban a melléktermékek hasznosításáról. Különösen így van ez a takarmánynak bizonyuló cukorgyári melléktermékekkel. Évente a Sarkadi Cukorgyárban mintegy 130 ezer tonna répaszelet képződik. A gyár a korábbi években szeletelhelyezési gondokkal küzdött, ezért határozták el, hogy egy beruházás megvalósításával szárított répaszeletet állítanak elő. Kára Kornél, a Sarkadi Cukorgyár igazgatója a következőképpen fogalmaz: — A nyolcvanas évek elején született az ötlet a szeletszárító építésére. Már mintegy 15-20 millió forintot befektettünk, amikor változtatni kellett. Igen jó a kapcsolatunk a helyi Lenin Téesszel, a répaszelet mellett cukorgyári mészisza- pot is adtunk a szövetkezetnek, talajjavításra. Közösen leültünk 1982-ben és úgy döntöttünk, hogy társulásos formában a Sarkadi Lenin Téesszel, a Kondorosi Egyesült Téesszel, a Gyulai Húskombináttal, egy ezer férőA Sarkadi Cukorgyárban öt pártalapszervezet van, közülük az egyik a karbantartóké, amely 51 tagot számlál, munkájukkal hozzájárulnak a 75 éves gyár jó hírnevéhez. A tavalyi esztendőt értékelő beszámoló taggyűlésen Szodorai Sándor, az alapszervezet titkára számolt be a pártvezetőség munkájáról. Az eseményen ott volt Kmitykóné Szabó Zsuzsa, a városi jogú nagyközségi pártbizottság munkatársa. A beszámoló őszintén, kritikusan feltárta a gazdasági, a politikai munka eredményeit, gondjait és meghatározta a további feladatokat. Sokat kellett dolgozni a nehéz körülmények és a szigorú feltételek között, amelynek igyekeztek megfelelni. De sok még a tennivaló. A cukorgyártás önköltsége alacsonyabb ugyan, mint 1985- ben, mégsem lehetnek elégedettek, a veszteség egy része emberi mulasztásra vezethető vissza. A segédanyagok felhasználása sem volt takarékos és ésszerű. A karbantartók viszont jól dolgoztak, a gyártási időszakban jobban összehangolták az egyes műszakok munkáját. Nagy vihart kavart a vállalatnál az új prémiumszabályzat, amely végül is a termelés céljait szolgálta. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy itt-ott finomításra szorul a szabályzat. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a prémiumot megvonhassák azoktól, akik vétenek a technológiai és a munka- fegyelem ellen. A jövőben még nagyobb szerepe lesz a gazdaságosságnak. Igaz, néha egészen kicsi dolgokról helyes húsmarhatartó-telepet építünk közvetlenül a gyár mellett. Az eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a nálunk keletkező répaszeletből mintegy 20 ezer tonnát tudunk biztosítani a hízómarhatartó-telepnek. Nagy előnye ennek a vállalkozásnak, hogy akkor tároljuk ki a mellékterméket, amikor akarjuk, örömmel mondhatom, az utóbbi két évben nem volt gondunk a szelet elhelyezésével. A cukorgyár melletti keskeny kövesúton haladva eli- bénk tűnik egy bekerített szarvasmarhatelep. A szociális épület irodájában találkozunk a társulás vezetőjével, Ambrus Andrással. A magas, bajuszos fiatalember bevezetőben a telep keletkezésének körülményeiről szól. — Mintegy 22 millió forintba került az építkezés. Férőhelyenként alig több mint 20 ezer forintot tesz ki a költség. 1983-ban kezdődött a hizlalás, akkor még csak 50 százalékos Avolt a feltöltöttség. van szó, de ma minden fillér számít a gazdálkodásban. Az 1. számú alapszervezet agitációs és propaganda- munkája, ideológiai tudat- formáló tevékenysége a pártoktatást illetően nem javult. Különösen a látogatottsággal van a baj, amelynek számos oka lehet, ezek feltárása, orvoslása mindenképpen indokolt. összességében azonban megszaporodtak a viták, ütköznek a vélemények, még ha egységes álláspont nem is .alakul ki mindig. A párttagokkal való beszélgetéskor elhangzott olyan vélemény is, miszerint a tagság nem áll egységesen a pártvezetőség mellett. Mindez rányomja bélyegét a pártalapszervezet belső életére is. Nem titkolják azt sem: gondjaik vannak a párttagok személyes példa- mutatásával, amely a tagfelvételi munkát is nehezíti. Ezért nagyobb figyelmet szükséges fordítani a fegyelmi felelősségre vonásra. Ugyancsak jónak értékelték a pártalapszervezet, a szakszervezeti főbizalmi csoport és a KISZ-szervezet együttműködését. A szocialista demokrácia is megtalálta a helyét a mindennapokban. A beszámoló viszont figyelmeztet arra: a munkában nem lehet demokráciát játszani. Ha valamit meg kell csinálni, kár azon vitatkozni, hogy az miért nem lesz jó, vagy éppen kinek a dolga. Az üzemben dolgozni kell, ezért fizetnek. A döntések előtt mindenki elmondhatja a véleményét, meghallgathatják, utána a végrehajtáson van a sor» Annál is inkább, mivel a — Milyen fajtákat tartanak a telepen? Jelenleg hány marhát gondoznak? — Igen vegyes a fajta- összetétel. Megtalálható itt a magyartarka—Hereford R—1-es nemzedék, valamint az ugyancsak kiváló húsformákat mutató magyartarka—Limousine keverék. A tejelő fajták közül a magyartarka—Holstein- fríz F—1-es nemzedék, valamint R—1-es nemzedék termel. Még nincs teljesen feltöltve a telep, pillanatnyilag 940 marhát gondoznak a szakemberek. — Milyen évet zártak 1986-ban? Hányán dolgoznak a telepen, milyen a munkamegosztás ? — Az elmúlt években voltak nehézségeink, de a telep termelése 1986-ban nyereségessé vált. őszintén el kell mondani, hogy csak cukorgyári melléktermékeken nem lehet marhát hizlalni. Jelenleg mintegy 20 kiló répaszeletet, 5 kiló ku- koricaszilázst, valamint 4 kilogramm CCM-et (tartósított kukorica) kapnak nacselekvés középpontjában a párt Központi Bizottságának 1986. november 19—20-i határozatából adódó helyr feladatok megvalósítása áll. Ezután Varga lmréné, a vállalati pártbizottság titkára olvasta fel a végrehajtó bizottság minősítését, amelynek a lényege az volt, hogy az 1-es számú pártalapszervezet kommunistái »munkájukkal, politikai érettségükkel hozzájárultak a cukorgyár 1986. évi eredményes gazdálkodásához. Ennek kapcsán néhányán szóvá tették, hogy a beszámoló sokkal kritikusabb volt, mint a vb minősítése. Még sincs ebben semmi ellentmondás, vélték mások, hiszen a pártbizottság testületé más alapszervezetekkel hasonlította össze a karbantartóknál dolgozó párttagok munkáját, míg az alapszervezetben jobban ismerik a napi gondokat, tennivalókat. Azzal sem értettek -egyet né- hányan, hogy a párttagság nem áll a pártvezetőség mellé, csupán szélsőséges megnyilvánulásnak tekintették ezt a véleményt. Az üzem egész kollektívája azon munkálkodik, hogy kikerüljenek az előző évek szorításából, hiszen nem volt ritka az 50, illetve a 30 millió forintos veszteség sem. Erről beszélt többek között Kára Kornél, a vállalat igazgatója is, amikor megemlítette: az elmúlt évben 4200 vagon cukrot értékesítettek, amely meghaladta a tervezettet, a nyereségük pedig elérte a 39 millió forintot. A beszámolót, az idei munkaprogramot a tagság egyhangúlag elfogadta. ponta. A telepen 8 fizikai dolgozó, valamint jómágam tevékenykedünk. Az évek során kialakult egy jó kollektíva, átlagosan tavaly 69 ezer forint volt a kereset. — Milyen az állomány minősége? Milyen változásokat terveznek erre az esztendőre? — A hízómarha-állományunk minősége kiválónak mondható, a leadott szarvas- marhák 95 százaléka első osztályú, illetve extrém minőségű. Felvettük a kapcsolatot a Debreceni Agrártudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Karának országos hírű tanszékvezetőjével, dr. Kovács Gábor kandidátussal. Az ő segítségével takarmányozási kísérleteket állítunk be. s ennek tapasztalatai alapján döntünk az egyes takarmányféleségek mennyiségéről és arányáról. Változtatni kívánunk a munkaszervezetben, illetve a munkarenden is. Célul tűztük 1987-ben az 1 millió forint nyereség elérését. — A telep működésének eddigi tapasztalatai a már említett előnyökön kívül milyen gondokat hoztak a felszínre az eltelt három év során? — A kérdésre a választ azzal kezdeném, hogy ilyen rendszerű telep az országban csak ez az egy van. A legnagyobb problémát az okozza, hogy nincs kifutó, így mintegy 25 szarvasmarhát kell tartani 90 négyzet- méteren. Gondolhatja, hogy ez mennyi problémával jár. A négy gazdasági egység által létrehozott ezer férőhelyes sarkadi hizlalótelep úgy tűnik, a kezdeti nehézségek után jó útra tér. Amennyiben sikerül az idén úrrá lenni a még meglévő gondokon, akkor eredményesen zárhatják az évet. A néhány évvel ezelőtti ötlet, a cukorgyár közelsége jó lehetőséget adott a répaszelet hasznosítására. Ha az idei takarmányozási kísérletek beválnak, akkor hosszú távon a jelenleginél jobban jövedelmezővé válhat a marhahizlalás a Sarkadi Cukorgyár szomszédságában. (verasztó) Pályázati felhívás! A Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Békéscsaba, PÁLYÁZATOT hirdet műszaki igazgatóhelyettesi MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. FELTÉTELEK: — iskolai végzettség: műszaki egyetem, vízépítő szak — politikai végzettség: felsőfokú — szakmai gyakorlat: 8 év — vezetői gyakorlat: 3 év — büntetlen előélet. A megbízás határozott időre — 5 évre — szól, de megújítható. Fizetés: az 5/1983. (XI. 12.) ME sz. rendelet szerint. A pályázatokat részletes önéletrajzzal, az eddig betöltött munkakörök felsorolásával (esetleg referenciamunkával), képesítést igazoló bizonyítványok másolatával, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójának, 5601 Békéscsaba, Alsó Körös sor 2. címre kérjük beküldeni. Beérkezési határidő: 1987. február 28. A pályázatok elbírálásának határideje: 1987. március 20. Részlet a Sarkadi Cukorgyár melletti ezer férőhelyes 9zarvasmarha-hizlaló telepről Fotó: Fazekas Ferenc S. S. n Sarkadi Cukorgyár szomszédságában Szarvasmarha-hizlalás mellékterméken
