Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-20 / 43. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. FEBRUAR 20., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XUI. ÉVFOLYAM 43. SZÁM Lázár György hazaérkezett Olaszországból Lázár György, a Minisztertanács elnöke olaszországi látogatásának utolsó napján, csütörtökön a Vatikánba látogatott, ahol fogadta őt II. János Pál pápa. A találkozót követően a magyar miniszterelnök Velencébe indult, ahol Veneto tartomány tanácsának elnöke a vendéglátó. Kora délelőtt a magyar kormányfő Róma város polgármesterénél, Nicola Signoréidnál tett látogatást a Capitoliumon. A polgármester rövid ünnepségen mondott beszédében méltatta a Budapest és Róma közötti kapcsolatokat, megjegyezve, hogy sok a közös történelmi és kulturális elem a két város múltjában. Lázár György válaszában kifejezte meggyőződését, hogy a két (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a megyei KISZ-bizottság Országos elméleti tanácskozás a szocializmus fejlődéséről Berecz lános előadása Berecz János, előadását tartja A szocializmus fejlődésének időszerű hazai kérdéseiről kezdődött országos elméleti tanácskozás tegnap Szegeden a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központjának kongresszusi termében. Az MSZMP Központi Bizottságának Agitá- ciós és Propagandaosztálya, valamint az MSZMP Csong- rád Megyei Bizottsága által szervezett háromnapos konferencián társadalmi, politikai, szellemi életünk jeles képviselői, a téma szakavatott tudósai, párt-tisztségvi- selők, marxista oktatók, gyakorlati szakemberek vesznek részt. Szabó Sándor, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitá- ciós és Propagandaosztályának vezetője mondott megnyitót. Ezt követően Berecz János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg bevezető előadását „A szocializmus valósága és fejlődése Magyarországon” címmel. A tanácskozás célját megjelölve, időszerűségét indokolva a Központi Bizottság titkára emlékeztetett a társadalomtudományok művelőinek a párt XIII. kongresszusán is megfogalmazott teendőire: sokrétűen és mélyebben kell elemezni társadalmi viszonyainkat, előbbre kell lépni a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak marxista— leninista elméleti általánosításában. A magyar társadalom — hangoztatta — fontos változások korát éli, s változások láthatók a szocialista világrendszer számos (Folytatás a 3. oldalon) A KISZ Békés Megyei Bizottsága és a megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Szabó Béla első titkár elnökletével tegnap együttes ülést tartott Békéscsabán. A tanácskozáson részt vett Kutas Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Budácsik Lajos, a KISZ KB osztályvezető-helyettese. A testületek megvitatták a KISZ-bizottság elmúlt évi gazdálkodásáról szóló jelentést, valamint a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság összefoglalóját az elmúlt évben végrehajtott ellenőrzésekről. Az előterjesztéseket a vita után a testület egyhangúlag elfogadta és megállapította, hogy a megyei KISZ-bizottság költségvetése összhangban állt politikai feladataival, a pénz felhasználása a kitűzött céloknak megfelelő volt. A folytatásban a megyei KISZ-bizottság zárt ülést tartott, amelyen kitüntetések odaítéléséről döntött, valamint kooptálta a testületbe és egyidejűleg megválasztotta a megyei KISZ-bizottság titkárává Bodor Tibort. Végül a bizottság áttekintette a KISZ KB Jövőnk a tét című felhívására tett eddigi Békés megyei kezdeményezéseket. L. S. Fólia alatt érik a primőr Zárszámadás a Békéscsabai Lenin Tsz-ben Termelőszövetkezeti székházában tegnap délelőtt tartotta küldöttgyűlését a Békéscsabai Lenin Tsz. Varga Imre, a mezőgazdasági üzem párttitkára köszöntötte a meghívott vendégeket és küldötteket, majd átadta a szót dr. Hankó Mihálynak, a termelőszövetkezet elnökének, aki ismertette az elmúlt év gazdasági eredményeit. Beszámolójában kitért arra, hogy az 1986-os évet három aszályos esztendőt követően kezdték meg. Az ebből adódó terméscsökkenés, közgazdasági szabályzók negatív hatásai mind nagyobb követelményeket állítottak a tsz elé. A nehézségek, gondok megszaporították a kételkedők, a vitatkozók számát, ezáltal igen változó munkahelyi légkör alakult ki. Előtérbe kerültek az egymással való foglalkozások, egymásra mutogatások, vádaskodások, amelyek félrevezették a tagság egy részét is. Szerencsére a dolgozók többsége távol tartotta magát az értelmetlen vitáktól és szorgalmasan dolgozott. Ennek hatására sikerült úrrá lenni a nehézségeken, és terven felüli eredménnyel zárni a 1986-os esztendőt. A növénytermesztés termelésfeltételei nem voltak optimálisak, de a korábbi évekhez képest kedvezőbben alakultak. Több növénynél — kukorica, szója, tavaszi árpa — sikerült megközelíteni a korábban elért kiemelkedő átlagterméseket. Az állattenyésztésen belül legnagyobb árbevételt az étkezési tojást termelő baromfiágazat érte el. A tervet túlteljesítve 44,5 millió tojást értékesítettek. Az alaptevékenységen kívüli ágazatok továbbra is fontos helyet foglalnak el a termelőszövetkezet gazdálkodásában. Az egyik ilyen tevékenységi kör a gázszerelés Békéscsabán és környékén. Az ágazatnak 15 millió forint volt az árbevételi terve, amit teljesítettek. A termelőszövetkezetben kiemelkedő helyet foglal el a háztáji ágazat. Tovább bővült a háztájiban a termelt növények száma. A kukorica, a paradicsom, maghozó hagyma mellett növelték a kömény termőterületét és új növényként megkezdték a paprika termesztését. Ezt követően Mezei János főagronómus a Lenin Tsz 1987. évi pénzügyi és gazdasági terveit ismertette. Ebből kitűnik, hogy a szövetkezet a termelési értékéből 275 millió forintot, árbevételéből pedig 379 millió forintot tűzött ki célul erre az esztendőre. A beszámoló feletti vitában hozzászólt dr. Abrahám Béla, a békéscsabai városi pártbizottság első > titkára, aki elismerően szól’t a termelőszövetkezet eredményeiről. A továbbiakban arról beszélt, hogy a tsz-ben lezajlott konfliktusokat lezártnak kell tekinteni. A hangulati dolgok nem méltóak egy ilyen kollektívához, amelynek ilyen jó a viszonya a munkához. A város, a lakosság továbbra is igényli a Lenin Tsz odaadó munkáját, amely az eredmények alapján országosan is követendő példa lehet. Ezután Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese méltatta a közös gazdaság eredményeit. A hozzászólásokat követően a küldöttek egyhangúlag elfogadták az 1986-os évi zárszámadást, valamint az 1987-re előirányzott terveket. B. A. Január, február, itt a nyár — legalábbis reméljük. De sok víz lefolyik a Körösökön, amíg a nyári nap érlelte paprikát, paradicsomot, uborkát szedhetjük a kiskertben, vásárolhatjuk a piacon, zöldségboltban. Addig is, amolyan előhírnökként szolgál a primőr. Vajon mi újság a fóliasátrak alatt, mikor ültették, illetve ültetik ki a palántákat, és mikor szedik az első termést a kertészek? Erről és a megye egyik nagy palánta-előállító közös gazdaságában a palántanevelésről érdeklődtünk. Kezdjük a sort az utóbbival: Az Orosházi Dózsa Tsz kertészeti főágazat-vezetője Dehner István: — Tápkockás, valamint szálas paradicsom- és papri- kapalánta-neveléssel foglalkozunk, összesen 5 millió szálat nevelünk. Ezek jelentős része bérpalánta, amely szerződés alapján többségében a háztáji gazdaságokba kerül. A tápkockás palántát az orosházi, nagybánhegyesi és környékbeli magántermelők, háztáji kisgazdaságok tulajdonosai vásárolják, ezekben a napokban is tízezrével szállítják és ültetik a fűtött fóliasátrak alá. A szálas bérpalánta a környező termelőszövetkezetek háztájijába, a szabadföldi kertészetbe kerül, majd májusban ültetik ki. (Folytatás a 3. oldalon) lavult a hatékonyság, több a nyereség . Kezdődnek a fogyasztási szövetkezetek küldöttgyűlései Ezekben a napokban befejeződtek megyénk fogyasztási szövetkezeteiben a tagértekezletek és megkezdődnek az áfészek, a takarék-, a lakásszövetkezetek küldött- gyűlései, amelyek február 20-tól március végéig tartanak. Ebből az alkalomból kértük meg Tanai Ferencet, a Mészöv elnökét, hogy röviden értékelje a három szövetkezeti ágazat gazdálkodását. Az érdekképviseleti szervezet vezetője elmondotta, hogy a küldöttgyűlések sorát a Gyula és Vidéke Áfész nyitja meg, majd a Tótkomlósi Takarékszövetkezet számadása következik, végül a lakásszövetkezetek összegzik az elmúlt esztendő munkáját. A küldöttgyűlések a Szövosz X. kongresszusának jegyében zajlanak, szóba kerül a gazdálkodás, a helyi tennivalók megvalósításának a lehetősége, jóváhagyják az 1987. évi, valamint a középtávú terveket. Mind a három ágazat a nehezebb körülmények ellenére jól gazdálkodott, a tavalyihoz képest nagyobb a fejlődés. Az áfészek 9 százalékkal növelték árbevételüket, a forgalom elérte a 12,6 milliárd forintot. A nyereség 14 százalékkal magasabb az előző évinél, amely 395 millió forintna'k felel meg. A kiskereskedelmi üzletekben 7 százalékkal emelkedett a forgalom, ez megegyezik az országos átlaggal, de magasabb a megye tanácsi kereskedelmének növekedési üteménél. Javult a szövetkezetek gazdálkodásának a hatékonysága, hiszen a nyereségszint elérte a 3,15 százalékot. Kiemelkedő eredményt értek el a nem rubel elszámolású exportban, amely azt jelenti: 1 milliárd 138 millió forint értékű árut adtak el, ez folyó áron számolva 12,5 százalékos növekedésnek felel meg. Figyelemre méltó, hogy a világpiaci árak változása miatt ezért a pénzért több árut kellett értékesíteni, mint 1985-ben. Különösen jó évet zárt a gyulai, a sarkadi, a mezőberényi, a dévaványai és a szeghalmi áfész. A takarékszövetkezetek betétállománya mintegy 2,5 milliárd forint, amely a megye összes betétálolmányá- nak 28 százaléka. Nőtt a kölcsönök összege is, elsősorban a hosszú lejáratú építési hitelek népszerűek. Így a kölcsönadott pénz az év végére 612 millió forintot tett ki, ez 17,6 százalékos emelkedésnek felel meg. A háztáji termelést segítő mezőgazdasági hitelek 70 százalékkal nőttek. Bővült a takarékszövetkezetek szolgáltatása. Szeghalmon bevezették a fizetővendégszolgálatot, Endrődön utazási irodát nyitottak, ahol belföldi és a szocialista országokba irányuló utazásokat szerveznek. Bevételük elérte a 1,5 milliárd, nyereségük pedig a 67 millió forintot. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a szeghalmi és az endrődi takarékszövetkezet. A lakásszövetkezetek 8546 lakást kezeltek tavaly év végén, amely 809-cel gyarapodott, ebből 110-et a szövetkezet hozott tető alá, 104- et pedig most építenek. A garázsok száma 300-zal nőtt, így jelenleg 1538 gépkocsitároló van a kezelésükben. Egyébként tavaly a saját építőbrigádjuk hetven lakást készített el jó minőségben. A gyulai üdülőszövetkezet az első ütem befejezése után folytatja az építést, az elkövetkezendő években újabb 92 üdülőegységet adnak át. A karbantartó részlegek 10 millió forint értékű munkát teljesítettek. Ma már a nagyobb településeken működő lakás- szövetkezetek nagy szerepet játszanak a térség társadalmi, gazdasági életében. S. 8. 0 szövetkezeti feladatokról tárgyaltak Kunágotán tegnap, csütörtökön tartotta újjáválasztása óta első ülését a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének Termelésfejlesztési Bizottsága Horváth János elnökletével. A testület elsőként meghallgatta és megvitatta Csukás Gyula Teszöv-titkárhe- lyettes előterjesztésében a termelőszövetkezetek V. kongresszusának határozataiból adódó szövetkezeti feladatokra vonatkozó tájékoztatóját. Ezt követően Csukás Gyula ismertette a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek 1986. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját. Elmondotta: tavaly emelkedett a téeszek nyeresége és Békés megyében meghaladta az 1 milliárd 250 millió forintot; csökkent a veszteségesen gazdálkodó szövetkezetek száma. V. L. Sarkadi hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Lapunk mai számában a cukorgyár karbantartókat tömörítő pártalapszervezetének beszámoló taggyűléséről olvashatnak őszinte, kritikus számvetés Sarkadon címmel. Egy másik írásunk a répaszelet hasznosításával, a cukorgyár és a tsz együttműködésével foglalkozik Szarvasmarhahizlalás mellékterméken címmel. Mindkét cikkünk az 5. oldalon található.
