Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

Világ proletárjai, egyesültetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA BÉKÉS MEGYEI 1987. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 42. SZÁM Lázár György találkozói Rómában Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét, aki Bettino Craxi olasz kormányfő meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Rómában, szerdán fogadta Francesco Cossiga, az Olasz Köztársaság elnöke. A magyar kormányfő találko­zott a törvényhozó testület két házának, a szenátusnak és a képviselőháznak az elnökével. Megbeszéléseket folytatott az olasz gazdasági és pénzügyi élet vezető képviselőivel, Francesco Cossiga államfő a Quirinale palotában fogadta Lázár Györgyöt. A két politikus méltatta a kétoldalú kap­csolatok eredményes fejlődésének nemzetközi jelentőségét. Üdvözölték, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok javításáért mindkét ország aktívan tevékenykedik. (Folytatás a 2. oldalon) A tanítóképző főiskola vendégei Az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának ideoló­giai titkára, Únosi László, a Debreceni Tanítóképző Inté­zet főigazgatója, dr. Nyilasi Viktor és a Művelődési Mi­nisztérium osztályvezetője, Sövényi Zsolt látogatott teg­nap Békéscsabára, hogy a debreceni intézet békéscsa­bai tagozatának munkájával ismerkedjen. A vendégeket fogadta Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára és Nagy Je­nő, a megyei pártbizottság titkára. Beszélgettek a fiatal bé­késcsabai főiskola eddigi te­vékenységéről, jelenéről és jövőjéről. Az elképzelések szerint a nyár folyamán el­készül a tanítóképző új épü­lete az iskolacentrumban és szeptemberben már megnö­vekedett létszámú első évfo­lyam kezdheti meg itt a ta­nulmányait. Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése A tavalyi lakásépítési fel­adatok teljesítéséről, vala­mint az idei tervekről tár­gyalt Stadinger István el­nökletével szerdai parla­menti ülésén az Országgyű­lés építési és közlekedési bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke. A képviselők elé terjesz­tett írásos beszámolóhoz So­mogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy tavaly 69 ezer 346 lakás épült az or­szágban, közülük 7630 ott­hon állami forrásból került tető alá. Ez a teljesítmény felülmúlta a várakozást, ám az eredményt reálisan kell értékelni, az 1985. évinél ugyanis háromezerrel keve­sebb lakás készült el. A ter­vezettet meghaladó lakás­„Már nagyon kellett itt ez a bolt” — jegyezte meg egy fiatalasszony a megnyitóra összegyűlt tömegben, Békés­csaba legújabb ABC-kisáru- háza előtt, amelyet a Kun­ság Élelmiszer- és Vegyiáru- kereskedelmi Vállalat épít­tetett megyei és városi tá­mogatással. Jaminában, a Stark A. utcában áll az épü­let. amelynek kivitelezője, a dobozi költségvetési üzem példás gyorsasággal dolgo­zott. A 300 négyzetméter alapterületű takaros üzlet átadásán február 18-án, teg­nap délután dr. Ábrahám Béla, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára és dr. Csikós Sándor, a „Kun­ság” igazgatója mondott megnyitót. Az avató alkalmából rövid beszélgetésre kértük dr. Csi­kós Sándort. — Csaknem 3 millió fo­rint értékű itt az árukészlet, s a választék az illatszerek­től az edényig igen gazdag, természetesen beleértve az élelmiszereket is. Szeretnénk itt kipróbálni, hogy mind­ebből mit igényel a vásárló- közönség, s ennek megfele­lően alakítjuk a jövőben a készletet — mondta a szak­ember. — Az évtizedeken át csu­pán nagykereskedelmi tevé­kenységet folytató vállalat most kiskereskedelmi háló­zatot alakít ki? szám nagyrészt annak kö­szönhető, hogy a magánerős lakásépítés — a népgazda­sági tervvel összhangban — tovább fokozódott. A terv túlteljesítésében minden bi­zonnyal közrejátszott az is, hogy 1987. január 1-vel ha­tályba lépett az új házadó, amely az eddigi 25 évről tíz évre csökkentette az adó- mentességet, s ez igyekvésre késztette az építkezőket. A miniszter szólt arról is, hogy a hetedik ötéves terv­ben elhatározott 320-340 ezer lakásból — a nehezedő kö­rülmények ellenére — vár­hatóan az alsó határ elérhe­tő Az idei népgazdasági terv 60-61 ezer lakás felépítését tűzi célul — mondotta a miniszter. Állami erőből várhatóan hatezer, magán­kivitelezésben pedig 54-55 ezer lakás készül. A szemé­— Nos, az élelmiszer ABC-kisáruházak általában országosan sem a leggazda­ságosabb üzemelésűek, ezért sem alakult ki a kistelepülé­sek. peremkerületek ellátá­sa. Mi, jó áruellátással el tudjuk érni, hogy jövedel­mező legyen az üzlet. Egy év alatt 50 házi boltot, 10 szak­üzletet és 10 ABC-t hozunk létre működési területün­lyi tulajdonú lakásépítés se­gítésére a lakossági hitelál­lomány összességében 32 milliárd forinttal emelked­het. Szociálpolitikai kedvez­ményben részesülhetnek ezentúl a lakásépítők a fel­sőfokú oktatási intézménybe előfelvételi nyert, valamint a sorkatonai szolgálatot telje­sítő gyermekek után is. A miniszter emlékeztetett arra, hogy 1990-ben befeje­ződik a második 15 éves la­kásépítési program, s még az idén elkészül az ezredfor­dulóig szóló koncepció. Ez­zel kapcsolatban elmondta, hogy a lakásépítési és -gaz­dálkodási feladatok között hangsúlyosan szerepel a la­kásmobilitás elősegítése. Vé­gezetül hangoztatta, hogy a mennyiségi lakáshiány fel­számolásához előreláthatólag még két ötéves tervidőszak­ra van szükség. kön, és az utóbbi tíz közül ez a jaminai a negyedik. Me- zőkovácsháza, Kevermes és Elek után nyitjuk most ezt a békéscsabai boltot, amely­hez a telket mindig a helyi tanács adja, s emellett a megyei és a helyi tanács 1-1 millió forinttal is hozzájárul a beruházáshoz, a kistelepü­lések, peremkerületek jobb Rendszerelemzési tanácskozás Tegnap a Magyar Tudo­mányos Akadémián a rend­szerelemzéssel foglalkozó kutatók, mérnökök és köz­gazdászok részvételével ta­nácskozást rendeztek, ame­lyen megvitatták a módszer alkalmazásának hazai ered­ményeit és jövőbeli lehető­ségeit. A rendszerelemző szakemberek a gazdasági és társadalmi élet legkülönbö­zőbb területein, a bonyolult helyzetekben meghozandó döntések előkészítéséhez ad­nak módszertani segítséget. Többen beszámoltak arról, hogy a mezőgazdaságban, a vegyiparban, valamint a tu­dományos pályázatok elbí­rálásánál a rendszerelemzők milyen módszerekkel segí­tették a döntéshozókat. Az előadások után a tanácsko­I zás résztvevői döntéselőké­szítési eljárásokat bemutató számítógépes programokat I tanulmányoztak. ellátása érdekében. Hadd mondjam el, hogy jó part­nerünk a Békés Megyei Ta­nács, valamint a helyi taná­csok. — Hol létesítenek újabb üzleteket? — Vésztőn körülbelül há­rom hét múlva adunk át egy ABC-t, azután Szeghal­mon, Gyomaendrődön és Füzesgyarmaton fejeződik be az építkezés. Már megálla­podtunk a körösladányi ta­náccsal egy, az idén felépülő ABC-ről, és Szeghalmon épül egy második is majd. T. I. Gazdagon megrakott polcokról válogatnak az első vevők Fotó: Gál Edit Békéscsaba A „Kunság” újabb ABC-t adott át A Hungaronektár békési édesipari üzeméből belföldi forga­lomba évente mintegy 800 tonna méz kerül. A terméket saját készítésű, többféle űrtartalmú és formájú műanyag flako­nokban szállítják a hazai üzletekbe. Képünkön Pocsaji Lászlóné az egy kilogrammos műanyag dobozokat zárja le Fotó: Szőke Margit FLR-Proteinvest Nagyszabású tervek 1987-ben Nem okozott a működési forma változása gondot a tervek megvalósításában az FLR-Proteinvest életében azzal, hogy 1986. januárjától nem mint termelési rendszer, hanem Agrárfejlesztő Közös Vállalatként tevékenykedik. Bár az átállás járt némi szervezési gonddal, ennek el­lenére 50 százalékkal növel­ték a termelési értéket, s már az idén ismét határozott árbevétel-emelkedésre szá­mítanak. Minderről tegnap, Békéscsabán, az igazgatóta­nács ülésén számolt be dr. Fórján János, a vállalat igazgatója. Nem változnak a hagyo­mányos tevékenységi for­mák, hanem tovább bővül­nek. A saját fejlesztésű nö­vények mellett egyre több kutatóintézetekkel közösen kifejlesztett növényfajta áll a taggazdaságok rendelkezé­sére. Növekvő területen ve­tik e növényeket. Jellemző ma már az is, hogy a terme­lési folyamatot a végtermék eladásáig végigkövetik, részt vesznek a vetőmagelőállítás­tól, a növény nevelésétől a termék feldolgozójáig és az értékesítésig. A tavalyi ex­port 3 millió dollár, három­szorosa az 1985. évinek. Növekvő a fehérjenövé­nyek vetésterülete. Lóbabból az 1985. évi 7600 ha helyett tavaly már 9600 ha-on ve­tették el. Durumbúzából a 2200 ha helyett az idén 6000 ha a termőterület, s növek­szik az érdeklődés a szója- termelés iránt is a taggazda­ságok körében. Ez utóbbinak az a magyarázata, hogy a ta­valyi átlagtermés kedvező volt, ugyanakkor gondokat jelentett a szójadara-ellátás a mezőgazdasági nagyüze­mekben. Annak is szerepe lehet a szójatermelés térhó­dításában, hogy a Tszker Natura Gt termeltetési és feldolgozási szerződést kö­tött szója, napraforgó és csi­cseriborsó termesztésére. Az 1986. évi 150 ha-os területen a megtermelt áruért 30-35 százalékkal többet fizetett az FLR, mint felvásárló. Ebben óriási fantáziát látnak a vállalat tagjai, ugyanis az érdeklődés nemcsak itthon, külföldön is igen élénk az így előállított és feldolgozott termékek iránt. Az idei ter­vek között szerepel, hogy a szóját a takarmányozáson kí­vül emberi fogyasztásra is alkalmassá tegyék új kidol­gozási módszerekkel. Ehhez vásárolnak berendezéseket, megteremtik a csomagolás, az értékesítés módját. A hagyományos növény- termesztést sem hanyagolták el, s a jövőben is ez teremti meg majd a fejlődés forrá­sait, a műszaki és kereske­delmi árbevételek mellett. A juhtenyésztésben a kedve­zőtlen tendenciák lelassul­tak, ámbár az anyaállomány 130 ezerről alig 78 ezerre csökkent. A széles körű te­vékenységek között jól meg­fér a biobrikettgyártás, amelyről a felvetett kérdé­sekre válaszolva az igazga­tó elmondotta, hogy a több éve folyó gyártási kísérle­tek lassan befejeződnek, ki­alakul a mezőgazdasági mel­léktermékek felhasználáshoz alkalmas brikettálási techno­lógia. Az igazgatótanács a beszá­molót elfogadta, egyetértett a felügyelő bizottság értéke­lésével is, amelyet Nagy Im­re, a Köröstarcsai Petőfi Tsz elnöke ismertetett. A vi­tában Popp Károly, a Kö­rösladányi Magyar-Vietnam Barátság Tsz elnöke biztatta a vállalat vezetőit, hogy a nagyszabású terveket követ­kezetesen, jól valósítsák meg, a hiteleket jó célokra fordítsák. Dr. Fórján Mi­hály, a megyei pártbizottság munkatársa a továbbiakban is arra ösztönözte a vállala­tot, hogy törekedjék a tudo­mányt a termelésben mind szélÁebb körben alkalmazni. Vonják be a fehérjepótlásba a lucernaszárítókat. Ugyan­akkor biztatta a vállalat ve­zetőit arra, hogy a további, mintegy 80 százalékos több­lettermelési érték előállításá­hoz vonják be a külföldi tő­két, fejlesztéseikhez vegye­nek igénybe hitelt, tevékeny­ségükkel illeszkedjenek be továbbra is jól a megye gaz­dasági szerkezetébe. Sz. J. BÉKÉS MEGYEI Sarkad! hét a dhuuwm -ban A megújulás sajátos savkadi példája című cikkünkben az áfész eredményeiről, feladatairól, újszerű törekvéseiről, a település életében betöltött szerepéről olvashatnak. Két cukorgyártási idény között címmel a nagy múltú gyár munkájáról, a műszaki fejlesztésről írunk. Mindkét cikkünk az 5. oldalon található.

Next

/
Thumbnails
Contents