Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N EPUJSAG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TIINQCS LAPIA 1987. FEBRUAR 18., SZERDA Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Előtérben a hatékonyság és a minőség Legjobb évét zárta az Orosházi A. G. Orosházán tegnap, kedden tartotta küldöttgyűlését az Orosházi Állami. Gazdaság. Horváth Károlyné dr., a gaz­daság vezetőségének elnök- helyettese köszöntötte a megjelenteket, közöttük az elnökségben helyet foglaló dr. Petrovszki Istvánt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gonda Józsefet, a városi pártbizottság első titkárát és Sándor Antalt, a városi ta­nács elnökhelyettesét. Dr. Násztor Sándor igaz­gató számolt be az elmúlt évi gazdálkodásról, ismertet­te az idei feladatokat. Beve­zetőjében arról szólt, hogy a súlyos, mintegy 100 millió forint kiesést okozó aszályos esztendők után 1985-ben 28 millió forintos vállalati ered­ményt értek el, s tavaly ezt tovább emelték 40 millióra. A gazdaság történetében a legmagasabb vállalati ered­ményt jelenti ez az összeg és mintegy 43 százalékkal magasabb az előző évinél. Emelkedett a dolgozók ke­resetszínvonala is, tavaly el­érte a 90 ezer forintot. A továbbiakban részlete­sen elemezte az egyes főága­zatok teljesítményét. Külö­nösen az ipari szolgáltató ágazat szerepét hangsúlyozta, amely elsősorban az Amino- cell hőszigetelés révén, va­lamint a számítástechnikai részleg tevékenysége alapján ismert. A továbblépés vé­gett szükség van a műszaki technikai korszerűsítésre, va­lamint a hatékonyabb gaz­dálkodásra, az anyagi érde­keltség javítására. Az Oros­házi Állami Gazdaságban 40 felsőfokú végzettségű szak­ember dolgozik és csaknem 600 dolgozónak van valami­lyen szakképzettsége. Befe­jezésül az idei tervfeladatok­ról fejtette ki véleményét. Az idén 50 millió forint nyereség elérését tűzték ki célul, s úgy érzik, hogy eh­hez megvannak a szükséges tárgyi és személyi feltételek. A beszámoló feletti élénk, tartalmas vitában öten mondták el véleményüket. Felszólalt dr. Petrovszki Ist­ván, az MSZMP KB osz- osztályvezetője, aki beveze­tőjében a Központi Bizottság, a MÉM, a megyei pártbi­zottság elismerését tolmá­csolta a vállalat kollektívájá­nak. Jól sáfárkodnak a gaz­daságban a meglevő terme­lési eszközökkel. Ezt köve­tően az MSZMP KB novem­ber 19—20-i határozatának fogadtatásáról szólt. Űj gon­dolkodásmódra, cselekvésre van szükség — hangsúlyozta a KB osztályvezetője. „A lé­cet az igényes ember mindig magasra helyezi, ha becsüli önmagát. Önök az Orosházi Állami Gazdaságban 20 szá­zalékos eredménynövekedést tűztek ki célul, mindez azt mutatja, készek a megúju­lásra. Ma ilyen gondolkodás- módra van szükség ebben az országban, hiszen csak így tudunk kilábalni jelenlegi nehéz helyzetünkből. Senkinek sincs joga keve­sebbet tenni, mint amire ké­pes, hanem az eddiginél csak többet tehet a közösség asz­talára.” A továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt 30 évben hazánkban jelentős eredményeket értünk el a szocialista társadalom épí­tésében. „A Magyar Népköz- társaságnak rangja, tekinté­lye van a világban. Megőriz­tük hitelképességünket, fize­tőképességünket az elmúlt időszakban. Bízzunk önma­gunkban, javítsuk ki a je­lentkező hibákat és akkor is­mét dinamikusabb fejlődési ütemet érhet el az ország.” A dolgozók által megtermelt érték, az elmúlt 30 év sike­rei azt bizonyítják, van hi­tünk és erőnk a megújulás­ra — mondotta befejezésül dr. Petrovszki István. V. L. Békéscsabai Á. G.: 101 millió forint nyereség Tegnap, kedden a Békés­csabai Állami Gazdaság vál­lalati tanácsa ülést tartott Gyulán, az Aranykereszt ét­teremben. Az elnök, Karsai Pál üdvözölte a párt megyei bizottságának titkárát, Csa­tári Bélát, valamint az SZMT vezető titkárát, Fo- dorné Birgés Katalint. Az elmúlt gazdasági évet dr. Bacsa Vendel igazgató értékelte. Bevezetőjében jo­gos büszkeséggel állapította meg, a VII. ötéves terv nyi­tó évének teljesítménye a gazdaság történetének eddi­gi legmagasabb eredményé­vel zárult, 101 millió forint­tal! A részletek taglalásánál kitűnt, hogy a termelési eredmények, a hozamok mellett — már ami az alap- tevékenységet illeti — a ha­tékonyság javulása nagymér­tékben hozzájárult az ered­mény kedvező alakulásához. Döntőnek bizonyult a ráfor­dítások alacsony szintje, hi­szen az ezer forint költségre jutó eredmény 272 forintra alakult. A növénytermesztés­ben a kukorica volt a leg­gazdaságosabb növény. Eb­ből a nagyon fontos takar­mányból több mint 27 ezer tonnát takarítottak be. Nem a 9,2 tonna átlagtermés volt a döntő, hanem az, hogy az előállítási költségeket sike­rült minimálisra csökkente­ni. Ez országos összehason­lításban is az elsők között van. Az állattenyésztési ágazat megháromszorozta az ered­ménytervét. A tejtermelés­ben egy év alatt tehenenként ezer literrel növelték a mennyiséget, de emellett a többi ágazat is mind nyere­séggel teljesítette az elő­irányzottakat. A beszámoló után Csatári Béla, a párt megyei bizott­ságának titkára is szót kért. Elismerését fejezte ki a gazdaság nagyszerű eredmé­nyeiért és méltatta azt az erőfeszítést, amellyel a gaz­daság vezetése és a dolgozók összefogtak, példamutatóan álltak helyt. Ahoz is gratu­lált, hogy az állami gazdasá­gok országos versenyében a békéscsabaiak az élmezőny­ben végeztek. Annak a. meg­győződésének adott hangot: lát annyi belső tartalékot, szellemi energiát a gazdaság vezetőiben és dolgozóiban, hogy ezt a kiváló eredményt együtt munkálkodva, az idén is meg tudják ismétel­ni. Javasolta, kérjék a mi­nisztériumtól, hogy a „kom­binát” megjelölést felvehes­sék. Bár ez anyagi előnnyel nem jár, de a gazdaság meg­ítélésében rangot, előrelé­pést jelentene. Mértéktartó jelzővel illet­ték a következő előterjesz­tést az idei tervről, a fel­adatokról, amit dr. Megyeri Zsolt igazgatóhelyettes is­mertetett. A múlt évi ered­ményt megismételni már óriási fegyvertényt jelentene, de az elhangzott hozzászólá­sok, felajánlások szerint könnyen elképzelhető a terv túlteljesítése. A beszámoló, valamint az idei tervek meg­vitatása és jóváhagyása után meghallgatták a vállalati ta­nács ez évi munkatervének programját, megválasztottak egy bíráló bizottságot, amely a gazdaság által meghirde­tett pályázatot lesz hivatva eldönteni, majd a vállalati tanács ülése bejelentésekkel ért véget. B. O. Megindultak a „kukoricaszerelvények” A Dél-Alföld nagy vető­maggyárának, a hódmező­vásárhelyi tangazdaság hib­ridüzemének a naptára már tavaszt jelez: az ország min­den tájára indítják a „ku­koricaszerelvényeket”. Több mint 8000 tonna fémzárolt kukorica-vetőmagot állítot­tak elő, amelynek zömét ezekben a hetekben viszik a vasúti szerelvények a terme­lési rendszerek körzeti el­osztóhelyeire. Már a szaporítóanyag megtermelésénél figyelembe vették a megváltozott igé­nyeket: növelték a rövid te­nyészidejű és a középérésű fajták arányát. Huszonegy fajtából választhatnak a gaz­daságok talaj- és éjhajlati adottságaiknak megfelelően. A vetőmag minőségét ma már nem csupán a csíraké­pesség alapján ítélik meg. Elsőrendű követelmény az is, hogy a kukoricának még a h£ját se sértsék meg a gépsorok. Ezért a hódmező­vásárhelyi tangazdaság hib­ridüzemében a szárító-, az osztályozó- és egyéb gépek beállításánál, valamint a feldolgozás minden szaka­szában gondosan ügyeltek arra, hogy sértetlen marad­jon , a mag. A jó minőségű szaporítóanyag megtermelé­se 30 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyei gazdaság munkáját dicséri. Lázár György Olaszországba érkezett Lázár György, a Minisztertanács elnöke Bettino Craxi olasz miniszterelnök meghí­vására tegnap hivatalos látogatásra Olasz­országba utazott. Ütjára elkísérte felesége. Lázár György kíséretének tagjai: Török István külkereskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár, a Magyar—olasz Gazdasági Ve­gyes bizottság magyar társelnöke, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, Miklós Im­re államtitkár, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke, és Kovács László külügymi­niszter-helyettes. Misur György, hazánk római nagykövete Olaszországban csatlako­zott a kísérethez. Lázár Györgyöt Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúztatta a Feri­hegyi repülőtéren. Ott volt Salvatore Cilen- to, Olaszország budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kedden hivatalos látogatásra Rómába ér­kezett Lázár György, a Minisztertanács el­nöke és kísérete. A magyar kormánykül­döttséget a római Ciampino repülőtéren Bettino Craxi kormányfő, valamint az olasz miniszterelnökség és a külügyminisztérium képviselői fogadták. A Minisztertanács elnökét a magyar és az olasz nemzeti zászlókkal díszített légiki­kötőben katonai tiszteletadással köszöntöt­ték. Az ünnepélyes fogadtatás, majd a két kormányfő rövid megbeszélése után a ma­gyar vendégek gépkocsiba ültek, és szállás­helyükre indultak. Ütjük a Viva Appián át a belvárosban lévő Grand Hotelbe vezetett. (Folytatás a 2. oldalon) Ifjúsági aktívaértekezlet a megyeszékhelyen Dr. Szórádi Sándor vitaindítója A Békés Megyei KISZ-bi- zottság a megyei KISZ-ap- parátus tagjai, a KlSZ-szer- vezetek bizottsági titkárai, vezetőségi tagjai és az alap­szervezetek titkárainak rész­vételével tegnap délután if­júsági aktívaértekezletet ren­dezett Békéscsabán a párt oktatási igazgatóságán. Az aktívaértekezleten vitaindítót dr. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára tartott. Elemezte nép­gazdaságunk helyzetét és a KISZ lehetőségeit a gazda­sági kibontakozás támogatá­sában. Többek között a kö­vetkezőket mondta: — 1985 és 1986 tapasztala­ta, hogy gazdaságunk nem tudta követni a világpiac fel­gyorsult változásait. Gazda­ságirányításunknak nem si­került realizálnia azokat az elhatározott feladatokat, amelyek a veszteségek csök­kentését szolgálták. A párt Központi Bizottsága 1986. november 19—20-i ülésén ér­tékelte, elemezte a népgaz­daság helyzetét és politikai döntést hozott a kibontako­zásra. 1987-től azt várhat­juk, hogy gazdaságunkban a szerkezetváltás folyamata érezhetően elinduljon. Ha ez nem következik be, akkor az évezred végére nem érhetjük el kitűzött céljainkat, óha­tatlanul lemaradunk a vi­lágtól. Legnagyobb veszteni­A résztvevők egy csoportja és nyernivalója az ifjúság­nak van. Ha valóban azt akarjuk, hogy az előttünk ál­ló hónapokban, években po­zitív irányba mozduljunk el, akkor a gazdaság teljesítő- képességét növelnünk kell és ebben hazánk ifjúságának is megvannak a másra át nem ruházható feladatai. A KISZ Központi Bizott­sága múlt év november 21-i ülésén már felvetődött, hogy az ifjúsági szövetség sem maradhat tétlen. A KISZ KB január 10-én kidolgozta a Jövőnk a tét című felhívá­Fotó: Szőke Margit sának alapjait, majd január 24-i ülésén véglegesítette. A KISZ KB ezzel is tudato­sítani szeretné valamennyi fiatalban, KISZ-tagban, hogy cselekednünk kell. Né­pünk sorsa attól függ, meg tudjuk-e valósítani a párt ki­bontakozási programját. Az ifjúsági szövetség nem rea­gálhatott másként, mint hogy kifejezte tenniakarását a no­vemberi párthatározat mel­lett és dolgozni is képes ezért. Az ifjúsági szövetség bebizonyíthatja megújulási szándékát és azt, hogy meg­felelően reagál napjaink gaz­dasági-társadalmi kérdéseire. A felhívással a korábbiak­nál lényegesen hangsúlyosab­ban szeretnénk mozgósítani a KISZ-szervezeteket, hogy a KISZ-esek vegyék számba lehetőségeiket és hatékonyan működjenek közre a kibon­takozásban. Az előadó a következő hó­napok mozgalmi munkájáról szólva kiemelte, hogy a ta­vaszi munkát a Jövőnk a tét felhívás határozza meg. A csaknem egy hónap ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a felhívást a közvéle­mény kedvezően fogadta, különösen a dolgozó fiatalok. Ugyancsak kedvezően rea­gáltak rá a gazdasági veze­tők. Az akciót menet köz­ben, folyamatosan meg kell újítani, hogy újra felhívjuk a figyelmet a legfontosabb teendőkre. A KISZ KB már­cius 2-án dolgozói napok rendezését tervezi a külön­böző gazdasági egységekben, ahol a KISZ-szervezetek, alapszervezetek áttekinthetik konkrét helyi feladataikat. Megvitathatják jelenlegi helyzetüket, értékelhetik a tapasztalatokat. Az sem mel­lékes, hogv a társadalom fi­gyelmét újólag a cselekvés­re, a tettekre összpontosít­hatjuk. Ha a KISZ egy adott munkahelyen pozitív folya­matokat támogat, indít el, akkor ezzel javíthatja a po­litikai közhangulatot. .Végül dr. Szórádi Sándor a következőket mondta: va­lamennyi KISZ-tag feladata, hogy közös cselekvésre ösz­tönözzön és tudatosítsa: a KISZ azt a programot támo­gatja, amelyet a fejlődésre dolgozott ki a párt. Politi­zálnunk kell az emberek megnyeréséért, feltárhatjuk az új lehetőségeket és mind­ezekkel párhuzamosan ele­get tehetünk a KISZ XI. x kongresszusán megfogalma­zott igényeknek, hogy a ko­rábbinál markánsabb politi­kai arculata legyen az ifjú­sági szervezetnek. Tekinté­lyünket munkával, tenniaka- rással és a párt politikájá­nak gyakorlati támogatásá­val javíthatjuk legjobban. Az előadást vita követte, melynek során többen el­mondták véleményüket, ész­revételüket. L. S. Szalmacellulóz-gyári rekonstrukció Befejezés előtt áll a du­naújvárosi szalmacellulóz- gyár rekonstrukciója; mely- lyel termelési kapacitását évi 20 ezer tonnáról 30 ezer tonnára növelik. Több rész­leg — így a fehérítő- és a kiszerelőüzem — már pró­baüzemelésnél tart, egyelőre facellulóz alapanyagot kap­nak, de rövidesen rátérnek a szalma feldolgozására. Sarkadi faét a SSBSS-ban „ ... A mintegy 300 dolgozót foglalkoztató gyáregysé­günknél 10 tagú műszaki osztály működik. Szakember-el­látottságunk jónak mondható, bár az az igazság, hogy a gmk-k könnyen elcsábítják a legjobbakat... Öröm szá­munkra, hogy egyre több műszaki diplomás érkezik hoz­zánk.” Tóth Gábor, a Szellőző Művek sarkadi gyáregysége mű­szaki osztályának vezetője, kiváló újító mondja ezeket. Munkásarcok sorozatunkban a sarkadi hét keretében őt mutatjuk be lapunk 5. oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents