Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
NÉPÚJSÁG o 1987. február 17-, kedd II Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatéságának jelentése a megye 1986. évi fejlődéséről \ Ipar A szocialista ipar termelésének — a belső szükségletek biztosításán kívül — továbbra is főként az export növelését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához való fokozott hozzájárulást kellett szolgálnia. A szocialista ipar 1986. évi termelésének volumene a megyében 1,1%-kal haladta meg az előző évit. A termelés az év folyamán nem volt egyenletes: az első negyedévben — piaci kereslet hiánya, szerződéskötések elhúzódást, illetve árviták miatt — nem érte el az előző év azonos időszakát, a többi negyedévben meghaladta azt. A nehéziparon belül a földgáztermelés, valamint a konzervipari és háztartási idényüveggyártás jelentősen növekedett. A gépipar alága- zatai közül csak a villamos gép és készülék, továbbá a műszeripar termelése nőtt említésre méltó ütemben. A könnyűiparban a nyomdaipar termelése jelentősebben, a bőr-, szőrme- és cipőiparé kis mértékben nőtt. Az élelmiszeripar termelésének növekedését lényegében a baromfiipar és a tartósítóipar termelésének emelkedése eredményezte. A két szektor termelésének alakulásában tendenciaváltozás következett be az állami szektor javára. A két évvel korábbihoz viszonyítva azonban a szövetkezeti ipar termelése nőtt jobban, az állami iparé alig változott. A fontosabb cikkek 1986. évi termelése az 1985. év %-ában Kőolaj Földgáz Égetett tégla Égetett cserép Hengerelt síküveg Húzott síküveg Konzervipari és háztartási idényüveg Terménybetakarító gép és géprendszer Kötött alsóruházat Kötött felsőruházat Szárazkolbász Vágott baromfi Gyümölcskonzerv Főzelékkonzerv Cukor A megyei székhelyű szocialista ipar 1986. évi saját termelésű értékesítése — összehasonlító árakon — 1,5%-kal több volt, mint az előző évben. Az export volumene emelkedett, a belföldi értékesítés kis mértékben csökkent, export célú kiszállításainak részaránya az 1985. évi 27,7%-ról 28,6%-ra nőtt. A megyében települt ipar összes külkereskedelmi célú értékesítésén belül a rubelelszámolású exportátadások volumene emelkedett. ugyanakkor a nem ru- belviszonylatúaké az előző évinél kevesebb volt. 1986-ban az állami iparban átlagosan 38 400, a szövetkezeti iparban 14 700, együttesen 53 100 főt foglalkoztattak, csaknem 300 fővel kevesebbet, mint az előző évben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1,6%- kal, a fizikai foglalkozásúak egy teljesített munkaórájára jutó termelés 3,3%-kal emelkedett. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 5812 forint, ezen belül a fizikaiaké 5513 forint volt, 6,9, illetve 6,1%-kal több, mlint 1985-ben. Az átlagbérek ennél valamivel szerényebb ütemben nőttek. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1986. évi saját építési-szerelési tevékenysége — összehasonlító árakon számítva — 3%-kal kevesebb volt, mint az előző évben. Ezen belül a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat termelése 11%-kal nőtt. A kivitelező szervezetek az év folyamán 838 lakást adtak át a megrendelőknek. A megye kivitelező építőiparában 1986-ban átlagosan 4233 főit foglalkoztattak, 6%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A fizikaiak létszáma közel 7, ezen belül az építési tevékenységben foglalkoztatottaké 8 %- kai csökkent. A foglalkoztatottak havi átlagbére és átlagkeresete egyaránt 7%- kal, 5470, illetve 5512 forintra emelkedett. 1986-ban az építőiparban nőtt a munka termelékenysége. Az egy építési-szerelési tevékenységben íoglalkoz94.9 111,2 91.1 94.9 103.3 81.2 183.3 106,1 103.5 99,2 91,7 115.6 101,8 122.6 91,0 tatott fizikaira jutó saját építőipari termelés értéke 605 ezer forint volt, összehasonlító árakon számítva 5%-kai magasabb, mint 1985- ben. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezett növekedést megközelítette. A két fő ágazat fejlődésének tendenciája a célkitűzéseknek megfelelően alakult: a növénytermelésé növekedett, az állattenyésztésé pedig csaknem az 1985. évi szinten realizálódott. A gabonafélék együttes termésmennyisége 1982. után 1986- ban ismét meghaladta az 1,5 millió tonnát. A különböző intézkedések az állattenyésztés területén ágazatonként differenciáltan érvényesültek : a sertéságazatban a tenyésztői kedv élénkült, a vágóbaromfi-termelés pedig tovább nőtt. A kistermelők megtartották a mezőgazdasági termelésben elért részarányukat. Az eredményeket a megye mezőgazdasági üzemei a foglalkoztatottak számának csökkenése mellett érték el. A megyében 1986-ban az előző évinél 1,1%-kal kevesebb területről 3%-kal, sőt, az 1982. évi rekordtermésnél is 0,8%-kal több gabonát takarítottak be. Az előző évhez viszonyítva az ország 19 megyéje közül nyolcban nőtt 1986-ban a gabonatermés. A legtöbb gabona, az országos mennyiségnek 10,9%-a Békés megyében termett. Búzából 4825, kukoricából 7465 kg volt a hektáronkénti termésátlag; 445 kg-mal kevesebb, illetve 921 kg-mal több, mint 1985-ben. Cukorrépából a vetésterület 13,1%-os csökkenése, és a termésátlag 6,9%-os emelkedése következtében 7,1 %- kai kevesebb termett, mint egy évvel azelőtt. A legtöbb cukorrépát, az országos termésnek 16,7%-át a megyében termelték meg. Napraforgóból az eddigi legnagyobb, 64 100 tonnás termést takarítottak be. A termés- többletben a vetésterület és a hektáronkénti hozamok növekedésének egyaránt szerepe volt. Cukorrépából 40 758, napraforgóból 2275 kg termett hektáronként. A termésátlagok alapján számított sorrendben Békés ■megye a kukorica és cukorrépa esetében a második, a búza estében a negyedik, a napraforgó esetében pedig a hatodik. A megye állatállománya — az 1987. januárt állatszámlálás előzetes adatai szerint — számos állatban kifejezve 2,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, s 1986-ban a baromfiállomány is tovább növekedett. A megye sertésállománya 943 000 darab volt, 6,5%-kal több az egy évvel korábbinál. A szarvasmarhák száma ugyanakkor 108 800; 0,7%-kal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A juhállomány tovább csökkent. A mezőgazdasági termékek értékesítése — változatlan árakon — 1986-ban kb. 3%-kal volt kevesebb, mint az előző évi. Ezen belül a növényi termékeké csaknem az előző évi szinten maradt, az állatoké 4-5%-kal csökkent, az állati eredetű termékeké pedig valamelyest emelkedett. Vágósertésből 870 800 darabot (96 700 tonnát) értékesítettek, az országos mennyiségnek 11,3%- át, de jóval kevesebbet, mint az előző hat év bármelyik évében. Ugyanezen idő alatt a vágóbaromfi-értékesítés fokozatosan emelkedett, 1986-ban már meghaladta az 59 000 tonnát. Az országos mennyiségnek 15,3%-át a megyében vették át. Az összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 1986-ban az állami gazdaságokban, kombinátokban 9580, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 34 636 fő volt. Egy év alatt 1,8, illetve 3,8%-kaF tovább csökkent. A fizikai foglalkozásúak havi átlagkeresete a termelőszövetkezetekben ' az állami gazdaságokénál dinamikusabban emelkedett; az előbbiekben 5372, az utóbbiakban 6130 forint volt. Közlekedés ' A közúti közlekedésben a Körös Volán Vállalat csaknem 3,8 millió tonna árut szállított 1986-ban; egynegyedével kevesebbet, mint az előző évben. Az átlagos szállítási távolság ugyanezen idő alatt 16%-kal nőtt. A vállalat által szállított utasok száma 3%-kal csökkent, s a taxiközlekedés teljesítményadatai is elmaradtak az 1985. évitől. A vállalat 1986-ban átlagosan 2583 főt foglalkoztatott; 5,4%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozásúak létszám- csökkenése ennél kisebb mértékű volt. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 2,6, a fizikai foglalkozásúaké 1,7%-kal — az 1985. évinél kisebb mértékben — emelkedett. Beruházások A szocialista szervek 1986-ban — folyóárakon számítva — kb. 13%-kal többet fordítottak rftegyei beruházásaikra, mint egy évvel korábban. A beruházások pénzügyi teljesítése az év utolsó három hónapjában számottevő mértékben nőtt, s az egész évinek 45%-át tette ki. A megye összberuházásain belül a központi 36, a tanácsi 15, a vállalati beruházások 49%-os részarányt képviseltek. A központi beruházások zömét a célcsoportos beruházások alkották, melyen belül tovább folytatódott a távbeszélő-hálózat, a közforgalmú vasúti közlekedési hálózat, a kőolaj- és földgáztermelés fejlesztése, valamint az ár- és belvízvédelmi létesítmények kiépítése. A vállalati beruházások főként a gabonatároló-hálózat fejlesztésére, az ipari termelés korszerűsítésére, állat- tenyésztő telepek építésére, illetve a meglévők bővítésére és a komplex meliorációs beruházásokra irányultak. Népesség, foglalkoztatottság 1987. január 1-jén — előzetes adatok szerint — a megye lakónépessége 419 000 fő volt, az egy évvel korábbinál 0,8%-k^l kevesebb. Az élve születések száma — átmeneti növekedés után — ismét csökkent. 1986-ban — az előzetes adatok (és számítások) szerint — mintegy 4900, az előző évinél 3%-kal kevesebb gyermek született. A halálozások száma 4%- kai, 6000-re csökkent. A népesség természetes fogyása az 1985. évinek mintegy kilenctizedé volt. 1986-ban a foglalkoztatottak száma — a vízgazdálkodás kivételével — valameny- nyi népgazdasági ágban tovább csökkent; a megfigyelt adatszolgáltatóknál együttesen 2,0%-kal, ezen belül a fizikai foglalkozásúaknál 2,2%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A létszámfogyás az 'állami szektorban volt mérsékeltebb ütemű: 1,3%, a szövetkezetiben 2,7%. 1986-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete — a megfigyelt ágazatokban együttesen — 7,5%-kal, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 6,9%-kal emelkedett. Az átlagkeresetek növekedési üteme — feltehetően a korlátozó intézkedések hatására — csaknem minden népgazdasági ágban mérséklődött. n lakosság pénzbevételei és áruvásárlásai A lakosság központi forrásokból (munkaviszonyból, tagsági viszonyból, mezőgazdasági termékértékesítésből, pénzbeni társadalmi juttatásokból stb.) származó pénzbevétele 1986-ban mintegy 7%-kal volt több, mint az előző évben. Ezen belül a bér- és bérjellegű bevételek az összes készpéhzbevétele- ket meghaladó mértékben nőttek, a termelőszövetkezetek dolgozói részére kifizetett jövedelmek 6%-kal emelkedtek. A mezőgazdasági termékértékesítésből származó lakossági bevételek összege — az 1985. évi és az 1986. első háromnegyedévi csökkenés után, a negyedik negyedévi dinamikus növekedés hatására — éves szinten meghaladta az 1985. évit. A megye kiskereskedelme 1986-ban 21,5 milliárd forint értékű árut adott el, fogyasztói folyóáron 7,9%-kal többet, mint az előző évben. A forgalom volumene — az országos 4,5%-os kiskereskedelmi emelkedést figyelembe véve — 3,4%-kal nőtt. / A kiskereskedelmi forgalom alakulása 1986. az 1985. évi %-ában Fogyasztói Összehasonlítható Bolti élelmiszerek folyóáron áron és élvezeti cikkek 106,7 104,1 Vendéglátás 102,6 97,3 Ruházati cikkek 105,2 96,8 Vegyes iparcikkek 110,5 105,8 ÖSSZESEN: 107,9 103,4 Az összforgalomból az állami szektor 46,7, a szövetkezeti 51,8 és a magánszektor 1,5%-kal részesedett. Az állami kiskereskedelem forgalmának növekedése (8,7%) továbbra is meghaladta a szövetkezeti kiskereskedelemét (7,4%). A magánkiskereskedelem központi árualapból történő beszerzése az előző évekénél és az országosnál is jóval szerényebb mértékben (2,3%-kal) emelkedett. A megye kiskereskedelme 1986-ban megfelelő árukínálatot, s az előző évinél színvonalasabb ellátást biztosított. Az alapvető élelmiszerekből a bolti ellátás folyamatos és viszonylag kiegyensúlyozott volt. Az idényáras cikkek 1986. évi átlagára — a felhozatal mérséklődése ellenére -- 4%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A megye kiskereskedelmében 1986. év végén 532 szerződéses, valamint 237 jövedelemérdekeltségű egység működött; az előbbi 38-cal kevesebb, az utóbbi 40-nel több volt, mint az előző év végén. Ez Utóbbin belül a boltok száma dinamikusabban nőtt, mint a vendéglátó- helyeké. A megye szocialista kereskedelmében átlagosan 13 143 főt foglalkoztattak, 1,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak 1986. évi havi átlagkeresete 5073 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 4449 forint volt; 5,1, illetve 3,8%-kal több, mint az előző évben. Lakásépítés A lakásépítési tevékenység — az előző években tapasztalt visszaesés után — valamelyest megélénkült. 1986- ban 3110 lakás épült a megyében; 13,4%-kal több, mint egy évvel korábban. Ezer lakosra 7,4 épített lakás jutott, valamivel több, mint országosan (6,5%). Az 1986-ban épült lakások 96%-a (országosan 89%-a) magánerőből valósult meg. OTP-beruházásként a városokban 832, Battonyán 96, Nagyszénáson 80, Tótkomlóson 36 lakást adtak át. Az összes magánerős építkezések több mint 60, a községekben csaknem 80%-a családi házas formában valósult meg. A lakásépítések ütemessége az utóbbi két évben romlott. A negyedik negyedévben a lakásoknak 1985-ben 59, 1986-ban 57%-át adták használatba. 1986-ban 2489 lakásépítése kezdődött meg a megyében a takarékpénztár pénzügyi közreműködésével; 14%-kal több, mint az előző évben. Egészségügy Az orvoslétszám kismértékű növekedése a szükséglet bővülésével nem tudott lépést tartani. 1986. év végén az orvosi ellátásoknak 11%-a, az előző évinél jóval nagyobb hányada volt betöltetlen. A szervezett kórházi ágyak száma 3,5%-kal nőtt: a Békéscsabai Városi Kórházban a műveseállomás beindításával 6, a Gyulai Megyei Kórházban a műtéti tömb átadásával 106 ágyfejlesztés valósult meg. 1986- ban a bölcsődei férőhelyek száma csökkent. A bölcső- dés gyermekek száma 6,4%- kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban; 100 férőhelyre az év végén 77 gyermek jutott, 4-gyel kevesebb, mint 1985-ben. A tanácsi szociális otthonok befogadó- képessége nem változott, az öregek napközi otthoni hálózata 155 férőhellyel bővült. Oktatás és közmíivelüdés 1986-ban az óvodai férőhelyek száma a váróikban 4,3, a községekben 0,5%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az óvodás gyermekek száma 3,7%-kal csökkent, a városokban nagyobb mértékben, mint a községekben. Az óvodás korúak létszámcsökkenése a gyermekintézmények zsúfoltságát tovább enyhítette. A megyében átlagosan 100 férőhelyre 97 (a városokban 102, a községekben 93) óvo- . dás gyermek jutott. Az 1986/87. tanév elején az általános iskolákban 51300 gyermek tanult, .0,4%-feal több, mint egy évvel korábban. Az 1. osztályosok száma az előző évinél kisebb mértékben (2,7%-kal) csökkent, a 8. osztályosoké pedig 4%-kal emelkedett. Az idén 5420 tanuló fejezi be általános iskolai tanulmányait a megyében. Az általános iskolai osztálytermek száma új iskola építésével, bővítéssel, átalakítással 52- vel. más épület, egyéb iskolai helyiség igénybevételével 40-nel növekedett, ugyanakkor 78 osztályterem szűnt meg. A szükségtantermek száma egytizedével csökkent. Az általános iskolák tanerőlétszáma 2,8%-kal, 3531 főre emelkedett, 5,2%- uk pedagógiai képesítéssel nem rendelkezik. Az általános iskolai napközikben az idei tanévben 24 484 tanuló elhelyezését biztosították, 4,1%-kal többet, mint . egy éVvel korábban. A szakmunkásképző iskolák tanulólétszáma az 1986/ 87. tanévben 1,7%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A tanulók 3,9%-a középiskolát végzett. A megye szakmunkásképző iskoláiban az idei tanévben ösz- szesen 84 szakmát oktatnak. A tanulók 71,2%-a ipari, építőipari, 2,6%-a szolgáltató jellegű, 12,1%-a mezőgazda- sági, élelmiszeripari, 13,5%-a kereskedelmi, vendéglátóipari, 0,6%-a hírközlési szakmát tanul. A középiskolákban ösáies-' ségében ugyanannyian tanulnak, mint az előző tanévben. A gimnáziumokban tanulók száma (3650) 4,8%- kal csökkent, a szakközépiskolásoké (4485) 3,9%-kal emelkedett. Ebben a tanévben összesen 1900 tanuló fejezi be középiskolai tanulmányait, közülük 22-en technikusi képesítést is szereznek. A középiskolai osztályok száma 4-gyel, az osztálytermeké 8-cal gyarapodott. A tanérők száma 2,1%- kal emelkedett. 1986-ban a Békés Megyei Jókai Színház 286 előadást tartott, valamivel többet, mint az előző évben. A gyermek- és ifjúsági előadások, illetve a megyében megtartott tájelőadások száma növekedett. Az előadásokat összesen 96 700-an tekintették meg, 7,7%-kal többen, mint 1985-ben. 1986. végén 104 mozi volt a megyében, 21 538 fő befogadóképességgel. Az év folyamán megtartott 26 479 előadásnak 2,5 millió nézője volt. A mozik és az előadások száma csökkent, a mozilátogatóké ellenben 3,4%-kg|. emelkedett az előző évhez viszonyítva. Békéscsaba, 1987. febr. 10. Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága
