Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

NÉPÚJSÁG 1987.. február 17., kedd Sarkad: Egyszerre vonz és taszít Elmennek vagy maradnak a fiatalok? Irányi Dániel-napok kez­dődtek Békésen. Az elmúlt évben vette föl Irányi Dáni­el nevét a békési mezőgaz­dasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézet KISZ-szervezete. Tegnap, délután egy ünnepélyes ak­tussal emlékeztek meg a .diá­kok a 115 évvel ezelőtt Bé­kés város országgyűlési kép­viselőjének választott poli­A kongresszusi központ másfél ezres nagytermében, a Pátriában napok óta szűk a hely. A legtürelmesebbek bevetik magukat délután, s szünet ide, fáradtság oda, őrzik széküket az aznapi program végéig, éjfélig, né­ha hajnalba nyúlóan. Sokan állnak vagy üldögélnek a székek közti folyosókon. Né­melyik film meg is érdemli a kitartást. Gyarmathy Lívia Vakvi­lágban című alkotása min­denképp. Kegyetlen, torok­szorító film. Sok kicsi bol­dogtalanság mázsányi össz­súlya szakad ránk, ráadásul a két, egymástól függetlenül futó cselekményszál főhősé­nek véletlen találkozása os­toba tragédiába torkoll. Mondhatjuk, hogy Gyarma­thy Lívia sötéten lát, de azt nem, hogy túldramatizál. A kormos, hajtós, küszködés, filléres, beszűkült lehetőségű életek gyakran érlelnek ha­sonló szörnyűségeket. Erdőss Pál Gondviselése is mellkasra telepedő, gyo­morkavaró film. De Erdőss- nél van remény. A család átsegít mindenen, börtönön, műveletlenségen, csüggedé- sen, előítéleten, bürokráci­án. Ahogy nézem a két ren­dező neve mellett eddig fel­sorakozott filmekét, elgon­dolkodtat valami. Ezek a fil­mek mindig arattak a feszti­válokon. Arany Kamera, Arany Leopárd, kritikusok díja, ökumenikus zsűri díja és még. hosszan sorolhat­nám ... A közönség a disz- szonáns, nyugtalanító törté­netek miatt nem mindig vál­lalja e két művész filmjeit. Ha mégis, akkor felkavaró élményhez jut, s talán vala­mi kis segítséghez is, ahhoz, hogy képesek leszünk ideig- óráig jobban megérteni, mél­tányolni egymást, elfogadni mások vágyait, s vigyázni egymásra. Nagy várakozás előzte meg Maár Gyula Moldova György regényéből forgatott a Ma­lom. a pokolban című alko­tását. Moldova közepes, de tikusról. A városi tanács fa­lán elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg (képünkön), amely előtt Varga Sándor, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára mondott beszédet; hangsúlyozva Irá­nyi Dániel (1822—1892) élet­útjának a ma nemzedékéhez szóló üzenetét is. A polgári szabadságjogok egyik legna­vitathatatlanul olvasmányos regényét nem termékenyí­tette meg Maár Gyula sajá­tos stílusa. Ha ez a film 20 éve készült volna, akkor sem számítana korszerűnek. A közönség azonban szívesen vált majd jegyet az izgalmas 90 percre. Apropó, közönségsiker, s főleg 90 ,perc. Ez utóbbi volt Végh Antal Szép volt, fiúk- jának elődje. S Szép .volt, fi­úk címet viseli Koltay Gá­bor nyolcrészes focifilmje, melyből az utolsó két részt mutatták be. Az Idegen légió­sok gyenge film. A vágat- lan (!) állapotban levetített beszélgetések unos untalan elmondott dolgokat ismétel­getnek. Se egy érdekes kép, se egy ötlet, se felépítmény. Végig kilóg a lóláb, hogy a rossz magyar fociból akar megélni egy kutyaütő ma­gyar film. S mivel a focit sokan szeretik, lehet, hogy sikerül is neki. Az itteni kö­zönség sűrű ki-be járkálás- sal reagált az Idegenlégió- sokra. A vetítés végére vagy háromszor lecserélődtek a nézők. Még egy jelenségmeglo­vagoló filmről kell írnom, a Szépleányokról. Dér András és Hartai László közös mű­ve a ’85-ös magyar szépség- királynő-választás kulissza- titkainak ered nyomába. Az emberben „megy fel a pum­pa”, ahogy megismerkedünk a Magyar Média rendezései­vel, szerződéseivel. Ennyi kínos nevetés, gúnyos taps még egy filmet sem kísért, mint mikor a Média és a Centrum képviselője igazát bizonygatta. Az osztrák partner amatőrnek mondja munkájukat. A minősítésre azonban más szavakat aján­lok : kisstílűén rabszolgafel­hajtó, gengszterutánzón kel­lemetlenkedő. Olvashattunk mindezekről eleget. A két fiatal filmes azonban reme­kül építkezik, nem időz se- holsem feleslegesen, s ízig- vérig filmesen fogalmaz. Ungar Tamás gyobb magyar harcosáról a tegnap kezdődött, a hét vé­géig tartó nopokon emlékez­nek a tanintézet hallgatói. Mint azt hétfői lapszámunk­ban már közöltük, megannyi szórakoztató és a szabadidő hasznos eltöltésére példa­ként szolgáló rendezvényt tartanak a békési iskolában. MNB­sajtótájékoztató Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke teg­nap tájékoztatta az újság­írókat a bank múlt évi tevé­kenységéről és idei feladatai­ról. Elmondta, hogy 1986-ban a népgazdaság rubelelszámo­lású nettó tartozása a ter­vezettnél nagyobb mérték­ben csökkent, míg konverti­bilis elszámolásban — a ter­vezett minimális többlet he­lyett — jelentős hiány ke­letkezett. Ez azért követke­zett be, mert a termelés nem érte el a tervezett szintet, így a számítottnál kevesebb forrás állt rendelkezésre. Ugyanakkor a belföldi fel- használás a tervet meghala­dó mértékben emelkedett. Ennek következtében növe­kedett a külföldi eladósodás. Az ország nettó külföldi konvertibilis adóssága a múlt év végére 7,8 milliárd dollárra nőtt. A külkereskedelmi forga­lomban több mint 400 millió dollár hiány keletkezett. A hiány kialakulásában döntő szerepe volt annak, hogy a külpiacokon a magyar ter­mékek egy részét csak je­lentős árveszteséggel lehe­tett értékesíteni. Ezt a gaz­daság szerkezetátalakítással, a korszerű termékek na­gyobb kínálatával nem tudta ellensúlyozni. Kedvező évet zárt 1986-ban az idegenfor­galom, devizabevételeinek összege 28 milliárd forint volt. ami 11 százalékkal ha­ladja meg az 1985. évit. Az idegenforgalomból származó aktívum 272 millió rubellel és 199 millió dollárral javí­totta a külgazdasági egyen­súlyt. A dollárban számított aktívum 50 millióval volt több az 1985. évinél. Tímár Mátyás az idei fel­adatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy a népgazdaság külkereskedelmi és fizetési mérlegének egyensúlya 1987- ben javuljon. Nem enged­hető meg az elmúlt két év során kibontakozott tenden­cia további folytatódása, mi­vel az ország hitelképességé­nek romlásához, megítélé­sének kedvezőtlenebbé vá­lásához vezetne. Továbbra is szükség van külföldi hi­telek felvételére. Fontos feladatként jelölte meg a hitelezési módszerek további finomítását, a váltó szerepének növelését a rövid lejáratú hitelezésben. A ko­rábbiaknál jobban be kíván­ják vonni a lakossági jöve­delmeket is a gazdaság fi­nanszírozásába. Ennek érde­kében az adórendszerre­formmal párhuzamosan az MNB a következő években fokozatosan közelíti, a válla­lati és a lakossági kamato­kat. Sarkad a közigazgatás át­szervezésekor, 1984-ben lett városi jogú nagyközség; a korábbinál lényegesen na­gyobb önállóságot kapott. Sarkadon és vonzáskörzeté­ben mintegy 21 és fél ezren élnek, a fiatalok aránya el­éri a 40 százalékot. A hely­beliek jelentős része nyíltan hangoztatja, hogy belátható időn belül szeretnék elnyer­ni a városi rangot. Elsősor­ban nem hiúsági kérdésből. A várossá válástól újabb perspektívát várnak, az el­múlt években érezhetően felgyorsult fejlődés folytatá­sát. Ha másként fogalma­zunk, akkor a mainál von­zóbb, gazdagabb település reményét, amely hosszú tá­von a városi lét legalapve­tőbb feltételeit garantálja la­kóinak. A célkitűzések való­ra váltását természetesen a fejlesztésre fordítható anya­gi lehetőségek jórészt meg­határozzák, de legalább ilyen fontos a lakosság tenniaka- rása, a környezetükkel szem­beni igényesség, vagy a sa­ját sorsáért érzett felelőssé­ge is. Mint mindenütt, Sar­kadon is a jövő garanciáját a fiatalok jelentik, ezért ki­emelten fontos helyi politi­kai kérdés, hogy a felnövek­vő generációk megtalálják-e számításaikat, vagy rákény­szerülnek az elvándorlásra és a megye vagy az ország más városaiban telepednek le. A fiatalok magatartását — a teljesség igénye nélkül — alapvetően három tényező határozza meg: milyenek a lakáshoz jutási lehetőségek, találnak-e maguknak megfe­lelő munkát és végül, hogy van-e lehetőségük a kultu­rális-. szórakozási igényeik kielégítésére? Hajdú Dániel, a sarkadi városi jogú nagyközségi KISZ-bizottság munkatársa a lakáshoz jutási esélyekről a következőket mondja: — Az elmúlt 6 évben na­gyon kevés lakás épült Sar­kadon, ezért különösen örül­tünk annak a 24-nek, ame­lyeket a napokban a Lenin téren adtak át. Ebben az évben egy újabb tömb át­adását is tervezik. Ezekkel a lakásokkal jelentősen csökkennek a gondjaink. Napjainkban tizenhat 35 éven aluli lakásigénylőt tar­tanak nyilván a tanácsnál, de valószínű, hogy a tényle­gesen lakásra váró párok száma ennél több. Az elmúlt években a tanács a lehetősé­geihez képest segítette a fia. tál házasok lakáshoz jutását több százezer forint vissza nem térítendő összeggel. Emellett telekvásárlásra 9 fiatal házas kapott ilyen tá­Békés megye termelőszö­vetkezeteiben folyó szarvas­marha-tenyésztés színvonala elmarad az országosétól. Ho­gyan lehetne viszonylag rö­vid időn belül a termelés minőségi mutatóin javítani úgy, hogy közben az ágazat jövedelmezősége is javul­jon? Több szakember azt is megfigyelte, hogy az állami gazdaságok többségében job­bak az eredmények, a terme­lés költségei a nagyobb ho­zamok következtében kedve­zőek. Lehetne valamit át­venni azokból a tapasztala­tokból, melyekre ott szert tettek? A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Békés Megyei Szervezetének állattenyészté­si szakosztálya és a Teszöv szakemberei ennek jártak utána és a TOT segítségével az Amerikai Egyesült Álla­mokban, közelebbről Kali­forniában működő World Wide Sire cégtől kértek az elérendő cél érdekében szakmai tanácsot. Ez a cég elküldte Magyarországra, pontosabban Békéscsabára Earl O. Kehrmeyert, a cég mogatást, összesen 185 ezer forintot. A tanácsi kijelölé­sű lakásoknál a lakáselosz­tó bizottságban helyet ka­pott a nagyközségi KISZ-bi- zottság titkára is, aki a párt és tanács vb-ülésein ugyan­csak képviselheti a fiatalok érdekeit. Az a törekvésünk, hogy az egyenlő anyagi-szo­ciális helyzetben lévő fiata­lok közül a társadalmi, moz­galmi munkában élenjárók kerüljenek előnybe. Ügy ítéljük meg, hogy néhány éven belül a lakáshoz jutási lehetőségek kielégítőek lesz­nek. A lakásárak viszont irreálisan magasak, nem ala­csonyabbak, mint Gyulán vagy Békéscsabán. Pedig a kereseti lehetőségek Sarka­don rosszabbak, mint a vá­rosokban. Az elmúlt év tavaszán a KISZ nagyközségi küldött- értekezletén a fiatalok mun­kalehetőségeit az alábbiak­kal jellemezték: Sarkad körzete Békés me­gyén belül is az elmaradot- tabbak közé sorolható. Az átlagkeresetek alacsonyak, jó néhány munkahely hiány­zik, annak ellenére, hogy sokat fejlődött Sarkad gaz­dasági élete. Sarkadon és vonzáskörzetében az eljá­rókkal együtt 3600 dolgozó, fiatal él. A munkásfiatalok aránya meghaladja a 45 százalékot, a termelőszövet­kezetekben a 35 éven aluli­ak 40 százaléka dolgozik. A munkahelyek és a ke­reseti lehetőségek jelentésen a jövőben sem változnak. Igaz, egyes munkahelyeken tavaly érezhetően nőttek a fizetések. A termelőegységek gazdálkodása stabil, mind­össze két veszteséges tsz volt 1986-ban, a sarkadke- resztúri és a mezőgyáni. A gazdálkodási eredmények javultak, de még így is sok az ingázó, a felesleges mun­kaerő. A további munkahe­lyek növelnék Sarkad né­pességmegtartó erejét. A nagyközségi KISZ-bi- zottság mozgalmi eszközök­kel igyekszik tekintélyt sze­rezni a becsületes munká­nak. Támogatásukkal a Szel­lőző Művek gazdasági veze­tőinek ösztönzésére a gyári KISZ-bizottság, illetve az építőipari szövetkezet KISZ- alapszervezete úgynevezett „szerződéses közösségi mun­kát” vállalt. A megyében az elsők között munkaidőn túl is dolgoznak a fiatalok. Az ezért járó pénz 40 százaléka a KISZ-nél marad, amelyet közösségi célokra fordítás nak, további 40 százalékát a dolgozó KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek kapják, meg, a többit adóként befi­zetik. Ezt a munkaformát igazgatóját és John Schon­ten tanácsadóját, hogy az amerikai tapasztalatokról tá­jékoztassák a magyar, illet­ve a Békés megyei érdeklő­dőket. A két vendég Békés­csabán, a Teszöv székházé­ban szövetkezeti állatte­nyésztők előtt tegnap, febru­ár 16-án arról beszélt, hogy a tartás és a takarmányozá­si körülmények javításával, továbbá a genetikai munká­val hogyan értek el Ameri­kában világra szóló tejter­melési eredményeket. A genetikai titok tulajdon­képpen nem is titok, hiszen a tenyészállatok alapos ki­válogatása, a tenyészérték megállapítása a magyartarka tehenészetek esetében orszá­gosan, sőt európai szinten is jól ismert volt. De ennél a Holstein Friz fajtánál erről a következetes munkáról mintha megfeledkeztünk volna. Áz USA-ban évtize­dek óta nagy következetes­séggel járják ezt az utat, a legnagyobb tenyészértéket képviselő egyedeket kimon­dottan erre a célra haszno­sítják. S nem véletlen, hi­követendő példának tartják, hiszen a fiataloktól felelős­ségteljesebb magatartást kö­vetel és plusz kereseti lehe­tőséget biztosít. Erősíti ben­nük az érzést, hogy munká­jukkal igen is meghatároz­hatják gazdasági egységük fejlődését, eredményesebb gazdálkodását. Ha valaki Sarkadon szó­rakozni, kikapcsolódni, vagy művelődni akar, akkor erre nem a legjobbak a lehetősé­gek. Bizonyítja ezt, hogy nagyon sok sarkadi fiatal Gyulára vagy Békéscsabára jár át hétvégeken szabad­idejében. Pedig a községben több próbálkozás is volt megfelelő szórakozóhely, klub, diszkó üzemeltetésére a művelődési házban, illetve a vendéglátóipari egységekben. Ez idő tájt a legnépszerűbb a Rózsa presszó, de ennek ugyancsak vegyes a közön­sége, nem éppen az a hely, amelyet a fiatalok kulturált szórakozására, szabadidejé­nek hasznos eltöltésére ál­modtak meg. (A művelődé­si házban a diszkóklub pél­dául érdektelenségbe ful­ladt.) A szerződéses üzletek próbálkoznak videózással, elég sikeresen, de ezeket el­sősorban üzleti megfontolá­sok vezérlik. A helyzeten ta­lán javít, hogy a művelődé­si házban decemberben meg­alakult a videomozi és egyéb, nagyobb érdeklődésre szá- mottartó zenés rendezvénye­ket is terveznek. A KISZ-bizottság munka­társa a helyzetet így jellem­zi: bőven van még tenniva­lónk a meglévő kulturális, művelődési igények maga­sabb szintű kielégítéséhez, illetve az igények fejleszté­sében. Ez utóbbi a fiatalok egy jelentős rétegében ugyancsak fontos ifjúság, és művelődéspolitikai kérdés. Végül Hajdú Dániel arra a kérdésre, hogy elmennek, vagy maradnak a fiatalok Sarkadon, a következőket mondja: Sarkad ma még egyszerre vonz és taszít. Sajnos megfigyelhető a fia­talok elköltözése. Ezen a kedvezőtlen folyamaton vál­toztatni szeretnénk. Helyze­tünket reálisan felmérve úgy értékeljük, hogy mozgalmi eszközökkel is segíthetjük a nagyközség népességmegtar­tó erejét leginkább befolyá­soló tényezők javítását. A település vezető testületéi az ifjúsággal kiemelten foglal­koznak, ami ugyancsak ten- niakarásunkat erősíti. szén a genetikai munkában számukra üzlet van. Tehát végső soron az igazgató ezért jött, hogy az amerikai és az európai állattenyésztők te­nyésztési, genetikai munká­járól a hazai szakembereket úgy tájékoztassa, hogy köz­ben a szövetkezetekben fo­lyó szarvasmarha-tenyésztés színvonalának emeléséhez az úgynevezett termelést javító bikák spermáit megvételre felkínálja. Nagyon leegyszerűsítve er­ről volt szó, meg arról, hogy a tenyésztést minőségi irány­ba kell elmozdítani a na­gyobb jövedelem elérése vé­gett. A Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa, a Me­zőgazdasági Szövetkezetek Békés Megyei Szövetsége és a tudományos egyesület eb­be az irányba lépett külső segítséggel. S ez nem szé­gyen, hiszen, ha Ameriká­ban ehhez jobban értenek, a tapasztalatokat át kell ven­nünk és kamatoztatnunk a hazai mezőgazdaság megúju­lása érdekében. D. K. Pályázat újságírói állásra A Békés Megyei Népújság Szerkesztősége pályázatot hirdet újságírói állás betöltésére. Pályázati feltételek: szakmai elhivatottság; kellő írás­készség; alapos politikai felkészültség; egy szakterület alapos ismerete; felsőfokú végzettség; egyéves budapesti (bentlakásos) újságíró-iskola elvégzésének vállalása; részletes önéletrajz; két gépelt oldal terjedelmű pályamű elkészítése (műfaji kötöttség nélkül). Munkahely: a megyeszékhelyen, illetve a megye váro­saiban. A jelentkezéseket a szerkesztőség címére (5600 Békés­csaba, Munkácsy u. 4., Pf.: 111.) írásban kell beküldeni. Határidő: 1987. március 1. (ni) Fotó: szőke Margit XIX. magyar játékfilmszemle Munkatársunk helyszíni tudósítása Lovász Sándor Kaliforniai állattenyésztő Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents