Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 27. SZÁM Megtartották a XI. országos békekonferenciát Állásfoglalást fogadtak el A számvetés és az előretekintés jegyé­gyében kezdte meg munkáját szombat reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a XI. országos békekonferencia. A magyar békemozgalom vezető fórumán csaknem 1200 küldött és meghívott ven­dég vett részt. A tanácskozás elnökségé­ben foglalt helyet Németh Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhe­lyettese, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá jelen voltak a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség, a szakszervezeti mozgalom, más társadalmi és tömegszervezetek, a kulturális és a tudományos élet, valamint az egyházak jeles képviselői. A konferencia résztvevőit Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnöke üd­vözölte. Barabás Miklós vitaindítója Vitaindítójában Barabás Miklós, az Országos Béketa­nács főtitkára hangsúlyozta: nagy változások jellemzik az előző békekonferencia óta eltelt időszakot. Olyan lesze­relési program született, amely az ezredfordulóra az egész világot, annak minden szögletét meg kívánja sza­badítani az atomfegyverek terhétől. Moszkva mellett Genf, Budapest, Stockholm és Reykjavik neve jelzi a kedvezőbb nemzetközi lég­áramlatot. Ebben a jó irányú és felgyorsult mozgásban vált napjainkra nemzetközi­leg is elfogadott követeléssé az atomfegyverek megsem­misítése, az űrfegyverkezés megakadályozása. Ugyan­ilyen újszerű javaslatok szü­lettek a hagyományos és a vegyi fegyverek csökkentésé­re. a helyi konfliktusok meg­oldására, a biztonság erősíté­sére. Ezek a célok egyértel­műek, világosak és cselekvés­re ösztönzőek. Távlatot nyit­nak, feladatot .adnak és jó szívvel vállalható kötelessé- •get kínálnak valamennyi békeszerető erő, így a ma­gyar békemozgalom számára is — hangsúlyozta. Az OBT főtitkára a továb- biakben kifejtette: megsok­szorozott cselekvési lehető­séggel szolgált a Nemzetközi Békeév tavalyi eseményso­rozata. A hazai békemozga­lom nem törekedett nagy tö­megdemonstrációkra. ugyan­akkor megszaporodtak a kis­közösségi fórumok. Szemé­lyesebbé, közvetlenebbé, ér­dekesebbé és folyamatosabbá vált a munka. A mozgalom, amelyet élénk vitaszellem hatott át, teret kínált a kü­lönbözőségnek. bátorította az önkifejezést. Üjabb és újabb békeközösségek, csoportok alakultak, szakmai mozgal­mak szerveződtek, s ezek életképessége, edzettsége mind egyre nőtt. Más és más értékelések fogantak, új módszerek terjedtek. Mind­ezekkel együtt a magyar bé­kemozgalom teljesebbé vált, s fő céljaiban egységes ma­radt. A magyar politikai és társadalmi életben olyan he­lyet vívott ki magának, amelynek megőrzése felelős magatartást, további el­szántságot kíván valamennyi önkéntes munkástól. Annál is inkább — tette hozzá —, mert a magyar békemozga­lom terveire és tetteire ha­tárainkon túl is sokan fi­gyelnek, bár nem mindenütt buzdító rokonszenvvel. A békemozgalom egységé­nek alapja az, hogy vala­mennyien békét akarunk — mutatott rá Barabás Miklós. De arról már sókoldalú esz­mecsere folyik, hogy milyen békét kívánunk, s megőrzé­sében, gazdagításában mi­lyen utakat választunk. Eb­ben a szellemben, határozot­tan és egyértelműen foglalt állást a mozgalom egyebek között olyan kérdésekben, mint a csillagháború eluta­sítása, az atomkísérletek be­tiltásának sürgetése, a helyi konfliktusok békés megoldá­sa, a hagyományos fegyver­zetek csökkentése, vagy a terrorizmus megfékezése. Olyan, kevésbé megszokott kérdésekkel is foglalkozik a mozgalom, mint a katonai szövetségek kölcsönös felosz­latása, hazánk nukleárisfegy- ver-mentes státuszának megőrzése, a katonai költ­ségvetések csökkentése. Külön említést érdemel a hazaszeretet ügye. Szomorú értékválság jele, hogy ná­lunk manapság egyesek a kokárda hosszúságával mé­rik ezt. Kell a kokárda is, de a hazaszeretetnek minde­nekelőtt a XX. század végi, a következő évezred Ma­gyarországáról. annak mi­lyenségéről, és leginkább az ahhoz fűződő személyes vi­szonyról kell vallania. Ne­künk nemcsak ebben a ha­zában, hanem ebben a tér­ségben is kell élnünk, má­sokkal együtt. És ebben ben­ne foglaltatik a határaink mentén élő magyarság és valamennyi szomszédos nép . sorsa, lehetősége is. Nemze­tünk nem gyarapodhat a kö­zösség többi tagjától függet­lenül, azok kárára. De ez fordítva is igaz. A béke ügye sem halad­hat előre, ha fontos gazda­sági kérdésékben nincs meg az egyetértés — emelte ki az OBT főtitkára. Hiszen a bé­ke a folyamatos fejlődés egyensúlyi állapota, amelyet gazdasági veszélyek éppúgy érhetnek, mint politikai, esz­mei, erkölcsi fenyegetések. E szellemben a béke ügye nemcsak politikgj kérdés, hanem erkölcsi is. Túl azon, hogy közösségteremtő erő. a társadalomban folyó érték­átrendeződés figyelemmel kísérésében, sőt formálásá­ban is illetékes a békemoz­galom. A békemunka aktivistái kezet nyújtanak mindenki­nek, aki jó szándékkal fo­gadja közeledésüket. Nem­zetközi munkájában a hazai békemozgalom még inkább a bizalom erősítésére, az együttműködés lehetőségei­nek megsokszorozására tö­rekszik. Ennek jegyében vesz részt, a Békevilágtanács munkájában, s szorgalmazza politikájának korszerűsítését — mondotta egyebek között Barabás Miklós. Beszédét követően a ple­náris ülésen megkezdődött a vita. Csehák Judit felszólalása A tanácskozáson felszólalt Csehák Judit is, aki az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Minisztertanács ne­vében üdvözölte a résztve­vőket. — Pontosan nem mérhető, hogy tágabb hazánk, Európa legutóbbi négy évtizedében szélcsendes ’ történelmében mekkora szerepet játszottak a sokszínű, eltérő ideológiai és politikai nézeteket valló békezmozgalmak — mondot­ta bevezetőben. A kormány elnökhelyette­se a továbbiakban kifejtette: a nemzetközi békemozgal­mat — érthetően — ideoló­giai és politikai különbségek osztják meg. Országunk nyi­tottságának, aktív külpoliti­kájának .köszönhetően szá­munkra mégis az a termé­szetes, hogy a hazai béke­mozgalom keresi a kapcsola­tot és a közös cselekvési te­rületet minden olyan hábo­rúellenes csoportosulással. amelyikkel valamilyen for­mában együtt tud működni az enyhülés és a leszerelés érdekében. De nemcsak a szervezett békemegmozdulá­sok, kétoldalú, többoldalú tanácskozások segítik a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a kormány külkapcsola- tainak építését, hanem az ál­lampolgárok egyéni és ki- sebb-nagyobb csoportokban kifejtett „békediplomáciája” is. A mozgalomban az ifjúság valamennyi korcsoportja ér­telmes cselekvési terepet ta­lál magának — emelte ki Csehák Judit. A fiatalok sürgető türel­metlensége nagy hatást gya­korol a békemozgalomra — mutatott rá. Ök ugyanis mást és másképpen akarnak tenni a békéért, mint a mai felnőttek, vagy elődeik. Minthogy más az a magyar (Folytatás a 3. oldalon) Ma kezdődik a téli vásár A ruházati kereskedelem az idén is megrendezi a ha­gyományos télvégi kedvez­ményes vásárt, amely ezút­tal február 2-tól. 14-ig tart. A Belkereskedelmi Minisz­tériumtól kapott tájékoztatás szerint az árualap a tavalyi­hoz hasonlóan eredeti áron megközelíti a kétmilliárd forintot, s a vállalatok ar­ra számítanak, hogy ennek 70-75 százaléka elkel a vásár idején. Az engedmény mér­téke az idén is 30-40 szá­zalék. Az ország Centrum áruhá­zaiban összesen mintegy 400 millió forint érétkű áruval várják a vásárlókat, s mivel az idei kemény télen a me­leg holmik nagy része már elkelt, a vásári áruk jelentős része újonnan beszerzett ter­mék. A női ruhákat, kabá­tokat egységesen 40. a gyer­mek- és férfiholmikat 30-40 százalékos engedménnyel hozzák forgalomba. A Skála- Coop vásári árualapja ere­deti áron 640 millió forint értékű. A Budapest Nagy­áruház 37,5 millió forintnyi téli árut kínál kedvezmé­nyesen, ez valamivel több*, mint tavaly volt. A Ruháza­ti Bolt Vállalat üzleteiben a vásári árualap 73,2 millió forint értékű. A cipőkereskedelem is csatlakozik a téli vásárhoz: a Fővárosi Cipőbolt Vállalat 73 ezer pár téli lábbelit, s emellett 53 ezer pár véko­nyabb cipőt, csizmát árusít az eredetinél olcsóbban, összesen 55 millió forint ér­tékben. Nőtt a tsz-ek nyeresége Ezekben a napokban tart­ják megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben a zárszámadásokat. A tsz-szö- vetség legfrissebb adatai sze­rint 1986-ban emelkedett a termelőszövetkezetek nyere­sége. Az elmúlt évben egy- milliárd 250 'millió forint mérleg szerinti eredményt ál­lítottak elő a közös gazdasá­gokban, szemben az 1985. évi egymilliárd 15 millióval. A békéscsabai körzetben 57 százalékkal magasabb nyereséget produkáltak a szövetkezetek tavaly, mint egy esztendővel korábban. Emelkedett a békési körzet szövetkezeteinek jövedelme is, ezek a gazdaságok mint­egy 38 százalékkal nagyobb nyereséget értek el 1986-ban, mint tavalyelőtt. A legszem­betűnőbb visszaesés a szarvasi térségben jelentke­zett, itt éreztette leginkább hatását az aszály. A Szarvas környéki szövetkezetek nem érték el az 1985. évi ered­ményt. A veszteséges gazda­ságok száma tavaly 7 volt a megyében, mindez keve­sebb az egy évvel korábbi­nál. Az elmúlt évben átla­gosan hét százalékkal emel­kedett a termelőszövetkezeti tagok személyes jövedelme, s elérte a 70 ezer forintot. V. L. Több mint 1200 tonna vasöntvény készült az elmúlt évben a Gyulai Vasipari Szövetkezetben, nagy része gépalkatrész a diósgyőri, valamint a hódmezővásárhelyi gépgyárnak Fotó: Béla Ottó Magas színvonalú képzés az MHSZ-ben Békéscsabán az MHSZ helyi rádiós klubja január 31-én, szombaton tartotta meg hagyományos közgyűlé­sét. Ezen részt vett és fel­szólalt Benkő Bálint, az MHSZ megyei titkárhelyet­tese.'' valamint Kalina Pál kiképzési főelőadó is. Az elmúlt év munkájáról Stefkovics Mihály klubtitkár számolt be. Megemlítette, hogy a sorköteles fiatalok­nak szervezett tanfolyamo­kon — Farkas Ferenc veze­tésével — magas színvonalon folyt a rádió- és a gép- távírászok felkészítése. Kvasz Mátyás nemesak a szakmai, hanem a politikai képzést is jelentősen elősegítette. A hallgatók a tanulás befejezé­se után eredményes vizsgát tettek. Egyébként új formá­nak tekinthető a számító­gépkezelői ismeretek okta­tása, amelyet ebben az év­ben vezetnek majd be. Tavaly két megyei és egy körzeti versenyt rendeztek. Az utóbbi háromnapos volt, és 13 megye képviseltette magát több mint 70 jelentke­zővel. A vizesfási edzőtábo­rozás résztvevői közül hatan különböző kategóriájú minő­sítést szereztek. A Nyíregy­házán rendezett rádiótöbb- tusa országos versenyén Bra­un F,rika 3. helyezést ért el. A mezőberénvi „kihelye­zett" szakosztály szintén fi­gyelemre méltó teljesítmény­nyel dolgozott az elmúlt év­ben. Az úgynevezett éterver­senyek közül hatot ez a kol­lektíva nyert meg. Ä leglel­kesebb aktívák közé tarto­zik Szombati János és Tóth -István. Beszámolójának további részében a titkár a klub anyagi helyzetével, a tavasz- szal esedékes versenyek cél­jával, jelentőségével, vala­mint az agitációs és propa­gandamunka hatékonyságá­val foglalkozott. Ez utóbbi­val kapcsolatban hangsú­lyozta. hogy elsősorban az úttörő korosztályt kell be­vonni a rádiós klub tevé­kenységébe. Az értékelés után elisme­rések átadása következett. A tízezer, illetve az ötezer ösz- szeköttetés létesítéséért Ba- binszki János és Erdős An­tal kapott plakettet, hét rá­diós pedig jutalomban ré­szesült. —y — n II főiskolások az II csoportért Szarvasi Föiskola-Medosz—DVTK 64:62 (35:26) NB I-es női kosárlabda-mérkőzés. Szarvas, 400 néző. V.: Budano- vics, Balázs. Szarvas: FRANKO A. (18,9), Törökné (8), KURUCZ (113), FRANKO K. (16), Bozsémé (9). Csere: Kajári (2), Gyebrovsz- ky, Lestyán, Tímár, Veres. Edző: Szirony Pál, Szalontai György, DVTK: Megyeri (8), Szilágyi, Pong (6), ARONNE (18), Dézsi (28). Csere: Molnár (2), Bársony, Takács, Veress, Sztanev. Edző: Schrei­ber József. Az eredmény alakulása: 7. p.: 11:5, 11. p.: 11:16, 14. p.: 20:18, 18. p.: 33:24, 24. p.: 40:28 , 32. p.: 49:46, 33. p.: 52:52, 38. p.: 63:58. Fokozott várakozás előzte meg az NB I B csoportjának rangadóját. Sokáig kétséges volt, hogy Bozsérné ínhü­velygyulladása rendbe jön-e, a másik oldalon viszont az anyaság előtt álló Winter já­téka volt bizonytalan. Egy külön autóbusznyi diósgyőri szurkoló már a mérkőzés előtt fél órával hangpárbajt- vívott a haza; szurkolókkal. A zsúfolásig megtelt terem­ben a diósgyőriek dobták az első kosarat, de a főiskolá­sok Frankó A. triplájával hamar átvették a vezetést. Már ekkor látszott, hogy az ellenfél válogatott centeré­nek, Dézsinek lefogása sok gondot okoz a hazai véde­lemnek. A félidő közepén az új hadrendre áttért Szarvas ismét magához ragadta a kezdeményezést, és szelle­mes, gyors akcióikkal, igazi csapatkosárlabdát játszva ki­lencpontos előnyt szereztek a szünetig. A fordulás után Frankó A. újabb triplájával már 12 pontra ,iuu a üazaiak elő­nye, ám ekkor szorosabbra zárt a vendégcsapat védel­me a fáradni látszó főiskolás gárda ellen. Áronné és az agresszív Dézsi révén egyen­lített az ellenfél. Frankó K. viszont Bozsérné szép átadá­sa után az alapvonalról be­törve ismét a hazaiaknak szerzett vezetést. Kurucz triplájával már 6 pontra (58: 52) nőtt a Szarvas előnye, (Folytatás a 8. oldalon) <

Next

/
Thumbnails
Contents