Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-14 / 11. szám

1987. január 14., szerda NÉPÚJSÁG Tizennyolc litert fogyaszt az autóin M. Lengyel László moszkvai levele Tizennyolc litert fogyaszt az autóm száz kilométeren, de cseppet sem vagyok elégedetlen, eszem ágában sincs a szer­vizbe rohanni. Pedig nyáron megszoktam, hogy nem megy tíz fölé a fogyasztás városban sem, igaz, a moszkvai városi közlekedés nem teljesen azonos azzal, amit a pesti autós el­képzel: a széles főútvonalakon tempósan lehet közlekedni, arra is kisebb az esély, hogy az ember sok piros lámpával találkozik, ha 'égyet kivárt, általában hosszabb zöld hullám következik. Most viszont tél van, nem is akármilyen, éjszaka közel jár a negyven fokhoz a hőmérő mutatója, s már az is csodának tűnhet, hogy az „öreg” ezerhatos Lada beindul. Harmadik tele már, és az akkumulátor még mindig az eredeti. Ezért különleges törődést igényel a járgány, ami nélkül a tudósító élete elképzelhetetlen: este, elalvás előtti utolsó teendőként be kell indítani a motort és meg kell várni, amíg üzemi hő­fokra melegszik. Reggel az első út megint a kocsihqz vezet, s ha kora délutánig meg sem mozdult az autó, nem árt egy „közbülső melegítés”, „ebéd” a kocsinak. Ezen a télen kétszer hagyott cserben az akkumulátor és az indítómotor, igaz, a gazda volt a hibás: úgy alakult, hogy nem tudtam elvégezni a „kötelező” melegítéseket. 18—20 órás álldogálás után esélyem sem volt arra, hogy el tudom indítani az autót. Ilyenkor ki kell venni az akkumulátort és tölteni kell. A szerelés viszont nem kellemes dolog a fagy­ban, így ha még nem reménytelenül merült le az áramfor­rás, akkor segíthet a „bika", két, erre a célra szolgáló veze­ték, amelyek segítségével valamelyik szerencsés és segítő­kész autós „tüzet ad", vagyis a járó motorú autó generátora segít az akkumulátornak. Az ilyen fogantyús csipesszel el­látott vezetékek mindennapi árucikknek számítanak bárme­lyik moszkvai autósboltban. A kocsi tehát az egy helyben történő járatástól fogyaszt ilyen sokat, egyébként, ha ezeket leszámítom, a hosszú szi- vatózások ellenére is megelégszik 13—14 liter körüli benzin­mennyiséggel. Nemcsak az autónak, az embernek is nehéz megpróbálta­tás a nagy hideg. Főleg az arc merevedik el, a bajuszokra apró jégcsapok fagynak, az orrot mintha apró tűkkel szür­külnék. Ezt leszámítva viszonylag könnyen viselhető el a zord idő — persze legfeljebb egy fél óráig. Ehhez nem is kell valami borzasztóan felöltözni. Alul elég két réteg: errefelé férfi-harisnyanadrágot is kapni, felül tri­kó, pulóver, mondjuk két dzseki, például egy bőr- és egy tolldzseki. Természetesen sál, prémsapka, kesztyű. Vannak, akik a síruhákra esküsznek, persze azok alá is jól fel kell öltözni. A helybéli asszonyokon látni inkább csak szoknyát, a hideghez nem szokott külföldi nők a nadrágot részesítik előnyben. Az otthoni télre készült felöltőszerű irhabundák keveseb­bet érnek, mint a megfelelő réteges öltözködés. A vastag pré. mű hosszú női irhabundák persze jó szolgálatot tesznek. A legjobban az utcán órákon át posztoló rendőrök vannak felöltözve. A bunda alá nem látni, de a nemezcsizma, a ha­talmas, hosszú, prémes gallérú fekete irhakabát és a prémes sapka jelzi: jól védve vannak a hideg ellen. Mégsem cso­dálkozom, ha toporogni látom a közlekedés irányítóit. Azoktól, akik még csak első telüket töltik Moszkvában, is hallottam már, hogy ezek a harminc fok fölötti, negyven kö­rüli fagyok kimondva ijesztőbben hatnak, mint kint az ut­cán. A hideg száraz, csikorgó, és szinte sohasem fúj a szél. Kém vagy provokátor? Kétségek és bizonyosságok Az ominózus jelenet Jeruzsálemben, amikor Vanunu a furgon abla­kára tapasztotta kezét (Fotó: AP—MTI—KS) A világsajtót tavaly ősz óta foglalkoztatja, hogyan kerültek napvilágra a lehető legtitkosabb adatok Izrael atomfegyvergyártó kapacitásáról. A hivatalos verzió ugyani; olyan egyszerű, hogy az már gyanús. Ráadásul a Qui prodest? (Kinek az érdeke?) ősi kérdésre sem könnyű válaszolni, így azután sokan azt is kétség­be vonják, hogy Mordechai Va- nunut elrabolta az izraeli titkos- szolgálat, s most valódi bíróság előtt felel tetteiért. Azért a kétségek mellett van­nak biztos pontók is a Vanunu- sztoriban. A most harmincegy ndős fiatalember technikus­ként valóban a dimonal atom­fegyvergyárban dolgozott, s egy évvel ezelőtt Ausztráliába köl­tözött. Fölvette az anglikán val­óst, s szinte azonnal elkezdte járulni*’ magát. Jobban mondva nem saját magát, hanem azo­kat a fotókat és vázlatokat, amelyeket állítólag ő maga ké­szített Dimonában. A Newsweek nemet mondott — még egy rej­tély: miért nem érdekelte őket ez az ugyancsak szaftosnak ígérkező ügy? —, de a Sunday Times már nem volt Dyen óva­tos. Londonba hozatta Vanunut, előkészítette a szenzációs anyag közlését — majd lázasan keres­ni kezdte az informátort. Az ugyanis egy nappal a cikk meg­jelenése előtt eltűnt. A lázas keresés sem Igazán pontos kife­jezés, hiszen (már megint ez az örökös „miért?”) a lap csak ki­lenc nap késéssel értesítette a rendőrséget Vanunu hiányáról. Ezalatt a Moszadnál, a rutinos izraeli titkosszolgálatnál kevés­bé tapasztalt szervezetek is ké­pesek lettek volna akár örökre eltüntetni minden nyomot. Ezek után a Sunday Times - ban megjelent „leleplezések” már egyáltalán nem rengették meg a világot. Annál is kevés­bé, mert a világ már régóta sejti, hogy nem textil gyár mű­ködik a Negev sivatagban. Most már az izraeli hatóságok sem állítják ezt a képtelenséget — pedig húsz éve ez volt a „kincs­tári” változat. Különböző lapok már sokszor megírták, hogy Iz­rael rendelkezik atomfegyverek­kel. Az sem titok, hogy az 1973-as arab—izraeli háború so­rán volt olyan pillanat, amikor a tel-avívl politikusok komolyan fontolgatták a bomba bevetését. A dimonai plutónlumdúaitó re­aktor technikai jellemzői sem túlságosan érdekesek, hiszen a Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó Új ügyfélfogadási rend a tanácsoknál Diplomaták hélapáttal Időről időre három magas rangú amerikai diplomata jelenik meg az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövet­ségének udvarán. Nekilátnak a hó és a jég lapátolásának, becipelik a postát és eltaka­rítják az előcsarnokba be- « hordott téli lucskot. A mun­kabrigád tagjai: az amerikai sajtó- és kulturális tanácsos, az igazgatási ügyek tanácso­sa és a légügyi attasé. A „házi munkát” — me­lyet tavaly még 200 főnyi szovjet alkalmazotti gárda végzett — most diplomaták­ból álló osztagok osztják be maguk között, naponként váltva egymást. Egy ilyen csoportba került a három magas rangú tisztviselő. A szovjet személyzet október 22-én hagyta el a követsé­get, válaszul a washingtoni szovjet diplomaták kiutasí­tása miatt. Az amerikai diplomaták megpróbálnak mindehhez „jó képet vágni”. Bár né­hány kisebb jelentőségű dol­got — mint a bútorjavítás — nem tudtak megoldani, és a belső kiadványok számát is jelentősen csökkentették, a fizikai szolgálati beosztás­sal az élet visszatért rendes medrébe. A diplomaták — mint mondják — nem bánják, hogy egyéb, a követség mű­ködéséhez elengedhetetlen munkát is el kell végezni­ük. Némelyikük azonban — négyszemközt — bevallja, hogy a moszkvai megbíza­tással járó feladatokat igen­csak növeli a takarítók, tit­kárnők, fordítók és munká­sok távozása. „Ilyesmi nem szerepelt a munkaköri leírá­somban” — mondta az egyik diplomata. A követség szóvivője ugyanakkor jó munkamorál­ról számolt be, legalábbis ami a fizikai munkát illeti: „Ennek nincs osztályjellege, a magas rangú diplomaták sem vonják ki magukat a munka alól. Mindenki végzi a dolgát, amikor rá kerül a sor.” nyugati országok szakirodaimá­ban régóta hozzáférhető infor­mációkról van szó. Műszakilag legfeljebb néhány részlet kelt­het figyelmet, no meg az a hír, miszerint Izrael immár neutron- bombákat is gyárt. Ezek a vi­szonylag kisebb hatóerejű bom­bák ugyanis érzékelhetően lej­jebb szállították az atomküszö­böt, könnyebben, kisebb kocká­zattal bevethetők egy esetleges fegyveres konfliktusban, mint a hagyományos atomfegyverek. A neeutronbombát kifejezetten páncélosok elleni csapásra ter­vezték, így nagy szerepe lehet a főként tankokkal vívandó siva­tagi háború során. A megfigyelők jórésze éppen ezért úgy véli, hogy Vanunu kezdettői fogva provokátor volt. Nem igaz, hogy baloldali kap­csolatai miatt bocsátották el ál­lásából, s az sem felel meg a tényeknek, hogy erőszakkal ra­bolták volna el a bírósági tár­gyalásra. A Moszad célja az volt az akcióval, hogy a világ ismét felfigyeljen az izraeli atomütőcrőre, s az arab orszá­gok még csak ne is foglalkoz­zanak a katonai egyensúly meg­teremtésének gondolatával. E vélemények szerint Tel-Aviv új­ból csak azt akarta nyomatéko­sítani, hogy száz — miás értesü­lések szerint kétszáz — nukleá­ris töltete van, s adott esetben nem habozna azt bevetni. A dráma legújabb felvonása már izraeli földön játszódott. Amikor Vanunut a bíróságra kísérték, a fogoly a furgon ab­lakára tapasztotta kezét. A fo­tóriporterek vakuinak pergőtü­zében jól látszott a tenyerére írt felirat: „Az olaszországi Ró­mában elraboltak ’86. 9. hó 30- án Zt órakor. 39-én jöttem Ró­mába az 504-cs járattal.” A rendőrök elrántották Vanunu kezét az ablaktól, és a katonai cenzor napokig nem engedte közölni a kérdéses fotókat. A visszaúton Vanunu beszélni pró­bált a rá leső riporterekkel. A rendőrök ekkor már a s; áját fogták be. A bíróság árulistái és kémkedéssel vádolja, ha el­ítélik, minimum húsz évet kap, de az is lehet, hogy életévei fi­zet bűneiért. Mármint abban az esetben, ha nem volt provo­kátor, és nem engedet szabadon a hátsó kijáraton — új arccal és személyazonossággal. Jócskán akadnak tehát kétsé­ges epizódok Vanunu történeté­ben. Az igazat talán sosem tud­ja meg a közvélemény. Az azonban bizonyos, hogy Dimo­nában tovább folyik kz atom- bombagyártás, s Izrael az Egye­sült Államok, a Szovjetunió, Kf- na, Franciaország és Nagy-Bri- tannia mán a hatodik atomha- talommá vált. Horváth Gábor (Folytatás az 1. oldalról) mivel a terv ezt a réteget is érinti. A gyógyszertári központ, amely a megyei tanács egész­ségügyi osztálya felügyelete és az Egészségügyi Miniszté­rium főfelügyelete alatt mű­ködik, a megye lakosságának és közületeinek gyógyszerel­látását biztosítja a települé­seken levő gyógyszertári há­lózaton keresztül, összesen 72 gyógyszertár működik a megyében, közülük 10 állan­dó, 28 pedig hétközi ügyele­tet tart. Ezen túlmenően 24 gyógyszertár készenléti szol­gálatot teljesít. Azokon a kistelepüléseken, ahol nincs gyógyszertár, ott a körzeti orvos kezelésében levő kész­lettel biztosítják a lakosság ellátását. A VI. ötéves terv­ben 10 új gyógyszertár és 8 új szolgálati lakás létesült a megyében. Sajnos, ezzel nem nőtt a gyógyszertárak szá­ma. mert a régi, -korszerűtle­neket meg kellett szüntetni. Egymillió forintot meghaladó felújítás 7 gyógyszertárnái történt, és jelentős beruhá­zások valósultak meg a la­boratóriumoknál is. A gyógyszerellátás javult, az utóbbi időben csökkent a hiánycikkek száma. A be­szerzési lehetőségeket ki­használva a készleteket meg­felelő szinten tartják. A VI. ötéves tervben munkájuk minősítéseként egy alkalom­mal elismerő oklevelet kap­ü 48-as emigráció ismeretlen levelei Nemzeti értékű levélgyűj­temény került napvilágra Pécsett, az 1850 és 1870 kö­zött kelt levelek írói kiemel­kedő történelmi személyisé­gek. Címzettjük: Med­nyánszky Sándor honvéd ez­redes, aki a szabadságharc után emigrált, előbb Lon­donban telepedett le, majd több éven át Kossuth mel­lett élt Turinban. A kiegye­zést követően hazajött és a szigetvári kerületet képvisel­te az országgyűlésen. A ke­gyelettel őrzött levélgyűjte­mény nemzedékről nemze­dékre hagyományozódott a családban, mígnem most — egy haláleset után — a ké­sei utódé lett: dr. Med- nyánszky Sándoré, az Apá­czai Csere ' János Nevelési Központ könyvtárának igaz­gatójáé. A kollekció legértékesebb része: Kossuth levelezése Mednyánszky Sándorral. A mintegy ötven oldalt kitevő 17 Londonba küldött levél az utóbbi időben felfedezett legjelentősebb Kossuth-kéz- iratgyűjtemény. A további anyagból a legnagyobb irat­csomó Klapka Györgyé. A szabadságharc legendás hírű tábornoka Németországból és Olaszországból küldte le­veleit Londonban élő barát­jához. A további levelek szerzői: Vukovics Sebő, a debreceni kormány igazság­ügyminisztere, Teleki László, a tragikus sorsú politikus és író, Kmety György honvéd tábornok és Ihász Dániel honvéd ezredes, Kossuth hadsegéde, valamint Türr István tábornok, Garibaldi főhadsegéde.. Az egyik irat nem levél, csak egy írásos üzenet, mégis történelmi re­likviának számít, mivel alá­írója az olasz szabadsághős, Garibaldi tábornok. Mednyánszky Sándor most feldolgozza és publikálja a leveleket, így hozzáférhetővé válnak a további kutatás számára. tak, két alkalommal pedig Kiváló Gyógyszertári Köz­pont kitüntetésben részesül­tek. Mint a vitában elhang­zott, felelősségteljes munkát végeznek a gyógyszerészek és az asszisztensek, amiért a végrehajtó bizottság elisme­rését fejezte ki. A végrehajtó bizottság a továbbiakban elfogadta a he­lyiséggazdálkodásról szóló jogszabályok gyakorlati al­kalmazásának tapasztalatai­ról szóló beszámolót. Ezt kö­vetően jóváhagyta a megyei tanácsi testületek 1987. évi munkatervét. A bejelentések sorában a tanácsi szervek ügyfélfoga­dási idejének megállapítá­sáról szóló előterjesztést vi­tatta meg a testület. Mint arról már hírt adtunk, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke 1987. január 1. hatállyal rendelkezett a tanácsi szervek új ügyfélfo­gadási rendjéről, amelynek célja, hogy az ügyfelek ügyeiket a munkaidejükön kívül is érdemben intézhes­sék. Az országosan beveze­tett ügyfélfogadási nap a szerda, amikor reggel 8-tól 18.30- ig valamennyi tanácsi szervnél érdemben kell fog­lalkozni a lakosság ügyeivel, nemcsak az illetékességi te­rület, hanem más megyékből érkező állampolgárokkal is. Emellett ki kell jelölni még egy másik napot, amikor 18.30- ig állnak a lakosság bizottsága rendelkezésére. Ez a koráb­bi döntés alapján a megyei tanácsnál a hétfői nap volt, ami megmarad, mivel a nem tanácsi szérvek is ehhez igazodtak. Ennek alapján — a Közalkalmazottak Szak- szervezete Békés Megyei Titkárságával egyetértésben — a megyei tanácsi szervek­nél, megyei szakigazgatási intézményeknél az ügyfélfo­gadási idő 1987. január 1-től a következőképpen alakul: hétfő: 13 órától 18.30.ig, kedd: 8-tól 12 óráig, szerda: 8-tól 18.30-ig, csütörtök: 8-tók 12 óráig, péntek: 8-tól 12 óráig, szombat: 8-tól 12 óráig ügyelet. A helyi tanácsok végre­hajtó bizottságai a szerdai nap kivételével saját maguk állapítják meg a másik ügy- félfogadási napot a helyi sa­játosságok figyelembevételé­vel. A városokban és nagy­községekben szombat délelőtt érdemi ügyintézést kell vé­gezni az ügyfélszolgálati iro­dák útján. Községekben az ügyintéző a lakásán is tart­hat ügyeletet. A munkaidőn túli ügyinté­zés színvonala és ésszerű megszervezése érdekében kí­sérleti jelleggel kidolgozzák egy megyei ügyfélszolgálati iroda létesítésének lehetősé­gét. S. F. Fürdőkádvásár január 12-től január 24-ig az Alföldi Tüzép Vállalat békéscsabai, bajai, soItl és kiskunhalasi mintaboltjaiban, valamint a Szegedi Építőanyag-áruházban és a kecskeméti Fészek Áruházban. Olcsó kádakból nagy választék, egyes kádak 10 százalékos árengedménnyel kaphatók, most vásároljon 125-ös méretű és luxusfürdőkádat, mivel az év hátralevő időszakában nem kerül gyártásra. AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT. Felhívjuk vásárlóink figyelmét, hogy AZ ÜJKÍGYÓSI TÜZÉP-TELEP 1987. ÉVBEN IS NAGY VÁLASZTÉKKAL ÁLL AZ ÉPÍTKEZŐK RENDELKEZÉSÉRE! Ajánlatunkból: — faforgácslapok 12, 16, 19 mim vastagságban — hullámpalák 2500-as, 1600-as — ajtók, ablakok nagy választékban — falazóanyagok — kívánság szerint házhoz szállítva, kedvező áron — vb.-áthidalók, betongerendák — ásványgyapot lemezek — fürdőszoba-berendezések — fűrészáruk, kőrispalló (lépcsőnek való) — Nikecell különböző vastagságban 1830 Ft helyett 1560 Ft/köbméter — burkolóanyagok 20%-os kedvezménnyel — akác- és kőrisparketta kedvezményes áron — tölgy-lamellaparketta 245 Ft/négyzetméter, amely padlófűtéshez is jó. Előjegyzésre raktárkészletünkön kívüli építőanyagok beszerzését is vállaljuk! Pénztár: mindennap 8—16 óráig, szombaton 8—12 óráig. Telefon: 56-200.

Next

/
Thumbnails
Contents