Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

1987. január 13., kedd

o

cmszESMunkaverseny — Jogsegély- szolgálat — Közművelődés —

Egy 15 soros hír visszhangja

A Szegedi Akadémiai Bizottság ökonómiai és vízgazdálkodási munkabizottságának szarvasi üléséről lapunkban 1986. november 26-án egy rövid hírjellegű tájékoztatást jelentettünk meg. Ebben egyebek között a tápanyag-gazdálkodási kutatások eredményeiről és gyakorlatáról szóltunk. A bizottság munkájában részt vettek Bács, Csongrád és Békés megye mezőgazdasági kutató- intézeteinek témával felelős vezető munkatársai is.

A közreadott anyag, amely a foszfor és a káli műtrágyázással kapcsolatos, és a kutatás, valamint a gyakorlat közötti különbségre utal, nagy visszhangot váltott ki. így szükségessé vált, hogy a tápanyag-gazdálkodással foglalkozó kutatók, hatóságok, gyakorlati szakemberek hozzánk eljuttatott véleménye nyilvánosságot kapjon. Lássunk tisztábban ebben a nem kis költséget képviselő nagy fontosságú ügyben.

Üdültetés

Az ipari szövetkezetek IX. kongresszusának tiszteletére a Tótkomlósi Háziipari Szövetkezet Munkácsy Mihály szocialista brigádja munkaversenyre hívta a szövetkezeti brigádokat az exportértékesítési tervek és a költségek csökkentésére. A brigádok által felajánlott munkateljesítmények értékelését rövidesen elkezdik, és az évzárási megbeszéléseken az elért eredményekről a szövetkezetek tagságát tájékoztatják.

* * *

Az Ipari Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségének szövetkezetpolitikai osztálya közölte, hogy a jogsegély- szolgálat szervezésében 1986- ban újabb eredményeket értek el. Legutóbb a Mezőbe- rényi Faipari Szövetkezetben'vezették be a szolgáltatást. így most már a megye ipari szövetkezeteinek felében, összesen 12 000 dolgozó jogvitás ügyeinek intézésében segédkeznek a szövetkezeti jogvédők.

Szovjet feltalálók szövetkezete. A Szovjetunióban létrejött a feltalálók első szövetkezete, Odesszában. Az országban manapság egyre erőteljesebben ösztönzik a társadalom számára hasznos munkák végzését mellékfoglalkozásként, szabadidőben különösen, ha ezt a dolgozók társulással, közösségi alapon szervezik. A feltalálók és ésszerűsítők országos szövetségének véleménye szerint az ilyen szövetkezetek sokat tehetnek azért, hogy a Szovjetunióban gyorsuljon a tudományos és műszaki eredmények gyakorlati bevezetése, a termelésben való hasznosítása.

* * *

Jugoszláviában néhány hónap múlva forgalomba kerül az új 10 000 dináros, majd az év második felében pedig a 20 000 és 50 000 dináros bankjegy — közölte a nemzeti bank kormányzóhelyettese. A felgyorsult infláció következtében az országban forgalomban lévő készpénz mennyisége (a bankok, takarékok és a posta páncélszekrényeiben elhelyezett összegeket nem számítva)

A szövetkezeti bizottságok közreműködésével felélénkítették a nagy hagyományokkal rendelkező közművelődési mozgalmat Békés megye ipari szövetkezeteiben. Ez a munka a korábbi években stagnált, sőt helyenként visz- sza js esett. Most viszont megújult, a vetélkedő módszerében sokat változott, gyakorlatiasabbá vált, s köz- érdeklődést váltott ki, amit az is tanúsít, hogy 120 brigád nevezett be szakmai, politikai felkészültségének megméretésére.

* * *

A balatonberényi Okisz- üdülőben az igen kellemes időjárású októberben az ipari szövetkezetek 45 nyugdíjasa üdült Békésből. Az üdülő jó szórakozást, időtöltést biztosított valamennyiöknek. Ezeket a megállapításokat a napokban összegezték a megyei szövetségben, az 1987. évi üdülési teendők számbavételekor.

1984-ben 30, 1985-ben 69,

1986-ban pedig 100 százalékkal növekedett. Jelenleg mintegy 1,7 milliárd darab bankjegy és 2 milliárd darab fémpénz van forgalomban. A hatalmas pénztömeget egyre nehezebb kezelni. A nagyobb névértékű bankjegyek bevezetése a pénzkibocsátási költségeket is csökkenti.

* * *

Az idei évre kitűzött kínai gazdaságfeljesztési tervek között első helyen szerepel az iparvállalatok termelésének, gazdálkodásának és irányításának gazdaságosabbá tétele — közölte a Kínai Állami Gazdasági Bizottság igazgatóhelyettese. Ling Cong-tang az angol nyelvű China Daily napilapnak elmondta, hogy az intézkedések 7 ezer kínai nagyvállalatot érintenek. Lin a kínai gazdaság elsődleges gondjai között az ipar szűkös kőolaj-. áram- és importnyersanyag-ellátását említette, s közölte, hogy a kormány külön intézkedésekkel kívánja e problémákat megoldani.

Hogyan vélekedik erről Dr. Szalóki Sándor, a

Szarvasi ÖKI tudományos

osztályvezetője, aki maga is részt vett az akadémiai bizottság ülésén, sőt felszólalt, kifejtette véleményét.

Ésszerűbb műtrágyázás

Ismeretes, hogy a növény- termesztésben a termésátlagok az utóbbi 20 évben közel megduplázódtak. Ebben igen nagy szerepe volt a műtrágya-felhasználás gyors ütemű növelésének. A szakszerű növénytáplálásnak ma és ezután sem csökken a jelentősége, sőt, a mind termőké- pesebb fajták termelésbe kerülésével fokozódik, különösen ott, ahol a magas termésátlagok elérésének a többi feltételei is magas szinten adva vannak.

Kísérleteink sora bizonyítja, hogy a jó tápanyagellátás a többi ráfordítás hasznosulásának is elengedhetetlen feltétele. A kérdés csak az lehet, hogy hol, mikor és milyen tápanyagpótlás szükséges ahhoz, hogy a növény a töretlen fejlődéshez szükséges tápelemekhez hozzájuthasson, hogy egyetlen tápelem hiánya se legyen terméskorlátozó hatású. Ehhez pedig nem mindenhol szükséges a növény által kivont tápanyagokat visszapótolni, különösen a foszfort és a káliumot, hiszen ásványi talajaink alkotó részeként ezekből az elemekből szinte kifogyhatatlan mennyiséget tartalmaznak.

A talaj mineralizációja során ezekből a zömmel kémiailag kötött elemekből folyamatosan szabadul fel és kerül olyan állapotba, amiből már a növények is képesek felvenni. Intézetünkben 20 éve folyó tartammű- trágyázási kísérletek között úgynevezett hiánykísérletek is vannak, ahol csak egy-egy tápelemet pótolunk, illetve egyet-egyet nem. Ezek igen érdekes eredményt mutatnak.

E helyen nincs lehetőség részletes okfejtésre, de néhány dologra érdemes a figyelmet felhívni. A kísérlet talaja (homokos löszön kialakult mezőségi) a foszforhiányos parcellákon a gyengén ellátott kategóriába esik (30 ppm-érték, ami azt jelenti, hogy egy kilogramm talajban hány milliomodik rész a foszfor-, a nitrogén-, vagy a kálitartalom), de majdnem ennyi felvehető foszfor az alsóbb rétegekben is van.

Lényegesen több felvehető foszfor van a P kezelésű parcellák talajában, de ez a többlet egyrészt csak a töredéke a sok év alatt kiadott mennyiségnek, másrészt a termésmennyiségben az sem mutatkozott meg.

A talaj káliumellátottsága jó, a felső 70 cm-es rétegben kereken 2 t/ha mennyiség van, a kontrollparcellán, és alig 300 kg-mal több a kálitrágyázott talajban. A 20 év alatt 2-3 ezer kg foszfor és kálium hatóanyaggal tehát annyit értünk el, hogy most a talaj felvehető tápanyagtartalmában lényeges különbség van, de többlettermést ez a lényeges különbség nem eredményezett.

Szűkös, nehéz évek elé nézünk. Az üzemek kénytelenek takarékoskodni, de nem mindegy, hogy hol, mivel takarékoskodnak. Kialakult egy műtrágyázási gyakorlat, amit talajvizsgálatok

is alátámasztanak. Ezt azonban célszerű úgy továbbfejleszteni, hogy a tartam műtrágyázási kísérletek eredményeire támaszkodva a talaj mélyebb (1-2 m) rétegeinek felvehető tápanyagtartalmát is figyelembe vesz- szük. Meggyőződésünk, hogy ésszerűbb foszfor- és kálium- trágyázással sok helyen lehetne takarékoskodni. Ehhez intézetünk szívesen ad segítséget, különösen Békés megye üzemeinek a kitűzött termelési feladatok jó teljesítéséért.

Madarász Mihály, a Békés Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke a következőket írta:

Kell-e a foszfor és kálium műtrágya?

A növénytermesztés eredményességével kapcsolatos népgazdasági elvárások ismertek. A hozamnövelés egyik feltétele a termesztett növények megfelelő tápanyagellátása, így a nagyobb hozamok eléréséhez több tápanyagra van szükség. Ezzel szemben a felhasznált tápanyagok (műtrágyák) mennyisége elsősorban a mezőgazdasági üzemek anyagi nehézségei miatt évek óta kevesebb a tervezettnél. A műtrágya-felhasználás tovább csökkenésének megakadályozását, illetve a növekvő mennyiségű felhasználást kívánja elősegíteni a műtrágyaárak mérséklése is, feltételezve az árcsökkenés utáni növekvő keresletet.

A Békés megyei nagyüzemi művelés alatt álló mező- gazdasági területeknél a talajok túlnyomó többsége (a réti talajok káliumellátottsága kivételével), ha nem is telített, de foszforral és káliummal jól ellátott. Így a foszfor és káli műtrágyák használata fölösleges lenne? Ezzel szemben, ha megvizsgáljuk az utóbbi 3 év megyei búzatermesztését, láthatjuk, hogy a műtrágyafelhasználás csökkenése és ezen belül mérsékelt és monoton csökkenő arányú foszfor- és káliumfelhasználás a jó talaj- tápanyagellátottság ellenére is igen jelentős termésátlag-csökkenést eredményezett.

Mivel a 3 évből az utóbbi kettő kifejezetten aszályos volt, a terméscsökkenés egyszerűen évjárat hatásának is tulajdonítható lenne. Ezért célszerű megvizsgálni, hogy a hivatkozott három évben hogyan alakult a búza átlagtermése a talajok tápanyagellátottsága tekintetében.

Az adatokból egyértelműen megállapítható, hogy évjárattól függetlenül, a jobb

talajtápanyag-ellátottság több termést eredményezett. De arra is lehet következ- tetni^ hogy évenként változó mennyiségű, de három évi összesenben igen jelentős terméskiesés következett be abból, hogy a 3 év alatt mintegy 75 000 ha. illetve 105 000 ha olyan területen* termeltek búzát, ahol a talajok foszfor-, illetve káliumellátottsága nem érte el a „jó” szintet.

Fentiekből adódik az a következtetés is,, ami szerint erősnek tűnik a hivatkozott cikknek azon általánosítható megállapítása, hogy a foszfor és kálium műtrágyáknak a használata a továbbiakban fölösleges, Ezen általánosított állítással szemben

igenis törekedni kell arra, hogy a gyenge és közepes ellátottságú talajok mielőbb jól ellátottak legyenek úgy foszforból, mint káliumból, tehát itt „feltöltő” trágyázás szükséges.

összefoglalásként javasoljuk, hogy a műtrágyaárcsökkenésből felszabaduló több száz millió forint továbbra is a talajerő-gazdálkodás céljait szolgálja, és ezen keresztül segítse a nép- gazdasági tervek megvalósulását. Javasoljuk továbbá, hogy a mezőgazdasági üzemek a tápanyag-vissza pótlási tervekben fokozottan alapozzanak a. szaktanácsadásra jogosult szervezetek — így a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás — műtrágyázási szaktanácsaira, amik a talajok tápanyag-vizsgálati eredményei alapján a fenti követelményeket, üzemi táblakonkrétsággal (és nem általánosítva) tartalmazzák.

Racionális

tápanyag-gazdálkodás

Az elmúlt években megkülönböztetett figyelmet fordítanak a tápanyag-gazdálkodásra az Üjkígyósi Aranykalász Tsz-ben. A racionális irányba elmozdult gazdasági tevékenység mögött a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése áll a költségek lehetséges csökkentésével.

— A műtrágyaárak utóbbi években bekövetkezett emelése miatt nálunk a felhasználással már évi 20 millió forint értéknél kellene tartanunk, ha a korábbi időszaknak megfelelő ütemben növeljük vásárlásainkat — mondja Bozó József termelési főmérnök. — Ezzel szemben évente csak 15-16 millió forintot költünk műtrágyára. Ennek ellenére termésátlagaink nem csökkennek, sőt, emelkednek.

Próbálunk az újkígyósi technológiai eljárások mélyére nézni, hiszen a műtrágya költségeinek ilyen jelentős megtakarítására máshol is vállalkozhatnának! A megtakarítás összegét a nagy átlagok alapján felszorozva: a megye gazdaságaiban évente akár 250-260 millió forint megtakarítás is elérhető lenne, ha ... Igen, elérhető lenne, ha ... és itt ezen a ha szócskán van a hangsúly.

Újkígyóson ugyanis nem egy látványosan megfogalmazott szakvezetői állásfoglalásról van szó, hanem a termelési folyamatokba több éven át beépített racionális tápanyag-gazdálkodásról.

— Mi ennek a lényege? — kérdezzük Bozó Józseftől.

— A szövetkezet nagy tábláinak rendszeres tápanyag-ellenőrzése, s a termesztett növény tápanyag- szükségletének és a talaj tápanyagtartalmának szinkronba állítása.

— Ez már egy kicsit tudományos munkának számít?

— Lehet így is felfogni. A mi véleményünk ehhez áll közelebb. Ezért is hoztuk létre gazdasági szervezetünkben a tápanyag-gazdálkodási mérnökséget, melynek élére Farkas Gábor üzemmérnököt állítottuk. Az ő feladata a tápanyag-gazdálkodás szervezése . Ez a csoport vezeti a táblatörzskönyvet, nyilvántartja a különböző vizsgálatok eredményeit, a vezetés számára javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekre.

Az újkígyósi szövetkezet 5-6 éve szerződéses kapcsolatra lépett az állami gazdaságok szekszárdi laboratóriumával, ahová Újkígyósról elküldik minden évben a táblánként szedett talajmintákat. Az elemzés -után, a tápanyagkészlet birtokában hozza meg döntéseit a szakvezetés, hogy melyik táblára mennyi műtrágyát szórjanak ki nitrogénből, foszforból és káliból. A Szekszárdon végzett vizsgálatokra évente 2-3 százezer forintot költenek. A 4-5 milliós megtakarítást alapul véve ez nagyon szerencsés és hatékony vállalkozás.

Külön figyelmet fordítanak a foszfor és a káli műtrágya adagolására. Ez számukra azért fontos és központi kérdés, mert ha a talajban a normatíva alapján rendszeresen előírt mennyiséget szórják, terméscsökkentő toxikus hatást tapasztalnak. Ezért, ha a laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják. hogy a talajban 200- 300 ppm értéket mérnek, akkor ezekre a táblákra nem adagolnak ki foszfor és káli műtrágyát. Ha az érték 80—120 közötti, akkor a ppm érték 200-300-ra emelése érdekében műtrágyáznak.

Ha a foszfor és a káli műtrágya felhasználását vizsgáljuk, a normatíva előírásainak tükrében, akkor azt látjuk, hogy Újkígyóson a 8 millió forint értékű foszfor és káli műtrágya helyett évente 5-6 millió forint értékűt használnak. Ez a szám az utóbbi években lassan, folyamatosan csökken. Ezt különösen azóta figyelhették meg. mióta a talaj tápanyagkészletének feltáró- dását meszezéssel is segítik.

A Bozó József által elmondottak azt tanúsítják, hogy Újkígyóson a racionális tápanyag-gazdálkodás bevezetésével jelentős anyagiakat szabadítottak fel más, fejlesztési célokra. Kétségtelen, e mögött olyan üzemi intézkedések állnak, melyek révén a szövetkezetben és a háztájiban termelt istállótrágyát évi 40-60 ezer tonna mennyiségben is hasznosítják. Ezenkívül a műtrágyák jelentős részét folyékony állapotban juttatják a növényzet gyökereihez.

Végül is kinek van igaza ebben a vitában? Minden vitatkozónak. S higgye el a kedves olvasó, ez így igaz. Indokaink a következők: az akadémiai bizottság szarvasi ülésén elhangzottak ráirányították az üzemi vezetők figyelmét az életnek arra a területére, melyen a tudomány megfigyeléseit, eredményeit nem kellően kamatoztatjuk. Ugyanakkor igaza van az agrokémiai állomás megyei szakembereinek is, akik a műtrágya-fel használásban a talajvizsgálatok eredményeire építve fogalmazzák meg szaktanácsaikat. Az újkígyósi példa bemutatásával pedig azt szerettük volna bemutatni, hogy a racionálisan szervezett és a tudományos elvekre épülő

műtrágya-felhasználásban milyen termelési és eszköztartalékai vannak a megyéknek, melyeket felszabadítva a gazdálkodás ütemesebb fejlesztésének szolgálatába lehetne állítani.

Dupsi Károly

Lánckötés, festés, szárítás után nemes kikészítést kap a pamutkelme a Békéscsabai Kötöttárugyárban. A kelmekikészítő üzemet naponta hat tonna feldolgozott anyag hagyja el. Képünkön Frajsták Pál textilkikészítő plüss- anyagot nyír Fotó: szőke Margit

hírek d világgazdaságból