Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-12 / 9. szám

1987. január 12., hétfő o „Vissza kell állítani a tudás presztízsét” II TIT békéscsabai szervezetének közgyűlése Az elmúlt hét szombatján tartotta meg köz- és küldött- választó gyűlését a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat Békéscsabai Szer­vezete. A városi tanács dísztermében Kukucskáné dr. Boncza Ibolya, a szerve­zet elnökhelyettese köszön­tötte a megjelenteket, az el­nökségben helyet foglalókat, közöttük dr. Antal Andrást, a TIT országos titkárát, Tóth Jolánt, a városi párt- bizottság titkárát. Az első napirendi pont té­mája a városi elnökség be­számolója volt az elmúlt öt év munkájáról. Az írásos beszámolóhoz Herzberger Tibor titkár adott szóbeli kiegészítést. A beszámoló részletesen és átfogóan taglalta a szer­vezet ötéves tevékenységét. Az 1984-es évtől kezdve, a közigazgatási átszervezés kö­vetkeztében, bővült a városi szervezet tevékenységi terü­lete. Gerla Békéscsaba egyik kerülete lett, Doboz, Ge­rendás, Kondoros pedig a megyeszékhely városkörnyé­ki községe. Vésztő nagyköz­ség is — mely közvetlenül megyei irányítású —, a TIT-et tekintve Békéscsabá­hoz tartozik ettől az évtől kezdve. A szervezet felada­tai így jelentősen megnö­vekedtek. A munkásművelődést te­kintve nem sikerült jelentő­sebb előrelépést tenni, s a szocialista brigádokkal való kapcsolatok sem váltak szo­rosabbá. Az üzemekben egy­re nehezebb az ismeretter­jesztő tevékenység szervezé­se, s a művelődési házak sem igénylik fokozottabban a rendezvényeket. Jelenleg a városi szerve­zetnek összesen 1040 tagja van, közülük 810 él Békés­csabán. A tagok az értelmi­ség minden rétegét képvise­lik. Számos szervezettel, a területen működő üzemmel, vállalattal, intézménnyel állnak kapcsolatban, s tevé­kenységüket a velük való együttműködés jellemzi. A tartalmi tevékenységet illetően arra törekedtek, hogy lépést tartsanak az ál­landóan változó igényekkel, a társadalmi elvárásokkal. Különösen nagy hangsúlyt fektettek a szakmai művelt­ség emelésére. Nem feled­keztek meg a fiatalokról, sem, számos rendezvényt tartottak számukra üze­mekben, kollégiumokban, ifjúsági klubokban. Idegen nyelvű tanfolyamaik is nép­szerűek, sokan sajátítják el tanfolyamaikon valamelyik nyelv ismeretét. A városkörnyéki közsé­gek egy részében jelentős a cigány lakosság, róluk sem feledkeztek meg, az ő szá­mukra is rendeztek külön­böző tanfolyamokat, előadá­sokat. Az utóbbi években jelen­tős módszerbeli változások is történtek. Az előadásokon belül csökkent az egyedi előadások száma, és növeke­dett a különböző sorozatok keretében megtartott elő­adások gyakorisága. Gyorsan reagáltak az úgynevezett „kihívásokra” is: a gazda­ság megkövetelte változá­sokhoz alkalmazkodva, na­gyon sok közhasznú tanfo­lyamot is szerveztek. A terveket illetően a be­számoló szerint elsősorban a szakmai műveltség színvo­nalát kívánják emelni, il­letve ennek érdekében tevé­kenykednek a továbbiakban. Továbbra is fontos feladat­nak tekintik a nemzetiségi nyelven való ismeretterjesz­tést, de folyamatosan tarta­nak felvételi előkészítőket, kiállításokat, továbbképzé­seket. S mindenképpen lé­pést kívánnak tartani a technika fejlődésével is, itt elsősorban a számítógépekre, azok alkalmazására gondol­nak, s ez ügyben több tan­folyamot is szerveznek a kö­zeljövőben. A beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítés után hoz­zászólások következtek. Töb­bek között dr. Antal András a TIT országos munkájáról adott rövid áttekintést, s megköszönte a békéscsabai szervezet eredményes mun­káját. Felhívta a figyelmet arra, hogy vissza kell állíta­ni a tudás presztízsét, s ezért a TIT-tagok sokat te­hetnek. Ezt követően dr. Krupa András, a TIT Békés Megyei Szervezetének titkára az is­meretterjesztés területén ki­fejtett munkásságuk elisme­réseként okleveleket adott át a legeredményesebben te­vékenykedő tagoknak. Végül sor került a TIT békéscsabai szervezete új el­nökségének megválasztásá­ra. A tagság egyetértésével a szervezet elnöke dr. Jakab Katalin, a Hajtóművek és Festőberendezések Békéscsa­bai Gyára igazgatója lett, míg a titkári teendőket to­vábbra is Herzberger Tibor látja el. P. F. Véget ért az országos szólótáncfesztivál Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) a Magyar Tudományos Aka­démia népzenei kutatóosztá­lyának munkatársa. Az örö­kös aranysarkantyúsokat Gyalog László képviselte. Az első nap délutánján a szabadon választott táncok versenyével folytatódott a fesztivál programja. Este nagy sikere volt a résztvevő zenekarok nyilvános népze­nei koncertjének, melyet a fesztiválok történetében elő­ször rendeztek meg az idén. Másnap, vasárnap délelőtt ismét tetőfokára hágott az izgalom, hisz ekkor tartottak szakmai értékelést. A zsűri tagjai minden táncost hasz­nos tanácsokkal láttak el, így azok sem mentek haza üres kézzel, akik ezúttal nem kaptak díjat szereplé­sükért. Az ítészek figyelmét nem kerülte el az együttélés a zenével, a táncok eredeti­sége, a partnerek megvá­lasztása, de még a lányok és fiúk testtartása sem... Nem­csak a tánctudást, de annak tolmácsolását, átélését is fi­gyelemmel kísérték. „A ma­gyar folklór tartja a világ­szinvonalat” — mondta az egyik zsűritag, s e gondola­tot azzal zárta, hogy a jó •hírnév továbbélése a feszti­vál résztvevőin is múlik. A szakmai értékeléssel koránt­sem ért véget a munka, hi­szen Varga Zoltán és Zsu- ráfszky Zoltán rendezésében ekkor állították össze a dél­utáni gála műsorát. A végső, nagy nekirugasz­kodás három órakor kezdő­dött. A gálaműsoron a ven­déglátó Balassi Bálint Nép­táncegyüttes bemutatója mellett, a város néptánc­kedvelő közönsége láthatta a fesztivál legjobbjainak pro­dukcióját. A díjakat is itt adták át. Aranysarkantyús táncos lett a nyíregyházi Bistey Attila, a szegedi Ju­hász Zsolt, a békéscsabai Gál László, a nyíregyházi Demarcsek György, a duna­újvárosi Rácz Attila, a máté­szalkai Gaál András, a du­naújvárosi Bozár László, a gyomaendrődi Sára Ferenc, a nyíregyházi Dede Zoltán, s a szegedi Tanács István. Ez utóbbi versenyző és Gaál András harmadízben nyerte meg e díjat, ezzel igaz, meg­fosztották őket a további versenyzés jogától, ám mos­tantól fogva örökös Arany­sarkantyúsnak vallhatják magukat. A lányok közül a salgótarjáni Musztrai Zsu­zsa, a békéscsabai Hricsovi- nyi Ildikó, a budapesti Tár­nái Ildikó, Szénay Krisztina, Kalász Barbara, az egri Németh Erzsébet, a szegedi Kolláti Éva, a nyíregyházi Antal Ilona és Darai Dóra, valamint a gyöngyösi Rozs­nyó Krisztina szerepelt a legsikeresebben, ők Arany­gyöngyös táncosok lettek. Németh Erzsébet az örökös címet is megkapta. A buda­pesti Kalmár Sándor, minta fesztivál legfiatalabb ver­senyzője junior díjat vihetett haza. A KISZ Békés Megyei Bizottságának díját. Bájtat Éva nyerte el, aki a fővá­rosból érkezett. Dr. Osskó Endréné a legstílusosabban táncoló leánynak alapított több évvel ezelőtt vándordí­ját, melyet ezúttal a buda­pesti Szénay Krisztina nyert el. Mindezek mellett kilenc különdijat és két oklevelet osztottak ki a legjobbak kö­zött. N. A. A kötelező táncok versenyén (jobbról Gál László, az egyik békéscsabai Aranysarkantyús) Fotó: Gál Edit Vonalban voltunk... A Népújság idei első telefonos „fogadónapján” párbe­szédre invitáltuk az olvasókat, kérdéseiket az újság­írókhoz címezve vártuk. Véleményeket, visszhangot sze­rettünk volna kapni írásainkról, lapunk fogadtatásáról, közmegítéléséről. , Január 5-én délután közel 30-szor jelentkezett be telefonközpontosunk, Striffler Józsefné. Egy kivételével, mind békéscsabai hívás volt. Érdekes, hogy az újság­írók személy szerint kevésbé érdeklik az olvasókat, mint az újság maga. Ez, önmagában is kedvező minősí­tése munkánknak. Kaptunk kritikai megjegyzéseket, de a rokonszenv és az elismerés hangja jellemzőbb volt Köszönjük. Ami a legfontosabb, a hívásokból az de­rült ki, hogy számítanak ránk, a véleményünkre, a se­gítségünkre — tehát, olvasnak bennünket. I. A varos rendjével és tisztaságával kapcsolatos kérdésekre válaszolva jelent­hetjük, hogy a piacolással kapcsolatos szemetelésre az illetékesek figyelnek. Ellen­őrzéssel, parkőrök állításával és szemétgyűjtők kihelyezé­sével több forgalmas helyen már értek el eredményeket. A városi piacon is sok a szemét, a hulladék, de a ta­karítás folyamatosan, üteme­sen követi a piacokat. A Lencsési út bal oldala csak látszólag gazdátlan. Eh­hez annyit kell tudni, hogy a főforgalmú járdák a városi tanács megbízásából a ker­tészeti és köztisztasági vál­lalathoz tartoznak. A városi ütemezésben azonban a la­kótelepiek, csak a városköz­pont legforgalmasabb helyei után következnek. így for­dulhat elő, hogy hirtelen ha­vazás után csak kis késéssel kerül sor a hóeltakaritásra. A Kétegyházi út gyalogos- és kerékpárútját övező gaz­tenger kora tavaszi eltakarí­tására ígéretet kaptunk az illetékesektől. A Széehenyi-ligetben épül a hiányolt kerítés,'amely a ligetet elválasztaná a teme­tőtől. Ennek az alapjai lát­hatók is ott, a tél elteltével el fog készülni. A liget terü­lete a zsidó temető egy ré­szének átvételével, a kegye­leti hellyel bővült. Az ellátás gondjairól az ötödik kerületből jöttek kér­dések. Kifogásolták a telefo­nálók a hétfői bevásárlási helyzetet. Megtudtuk, közöl­jük, hogy a Szamuely utcai üzletet bővíteni fogják, ezért zárták le. A lakosság ellátá­sa érdekében azonban, janu­ár 18-a után részlegesen üzemel, hogy alapvető élel­miszerekkel ellássák a kör­nyékbelieket. Addig azonban, a falbontási munkálatok mi­att elkerülhetetlen a zárva tartás. A lakosság türelmét kérik, előreláthatólag április végére fejezik be a száz négyzetméteres bővitést. Szintén jaminai probléma, hogy megszűnt a régi vas­bolt. Az áfész ennek hiá­nyát, két boltjának profil- cseréjével próbálja enyhíteni. Néhány alapvető vasárut le­het kapni az Orosházi út és a Madách utca sarkán lévő háztartási-vetőmagboltban. Ez azonban az idei tervek szerint ruházati bolt lesz. A Kolozsvári utcabeli 9-es szá­mú ruházati bolt pedig ve­gyes iparcikkbolttá alakul át, ahol vegyi és vasárukat le­het majd nagyobb választék­ban kapni. A Bartók úti ABC hétfői nyitva tartási rendiét kifogá­solták a környékbeliek, akik­nek nem előnyös a 11 órai nyitás. Az áfész illetékesei szerint, erre a rendre kény­szerű munkaszervezési okok­ból van szükség, és egyelőre nem mutatkozik mód a meg­változtatásra. A Bartók Béla útra átköl­tözött Patyolat-felvevőhely nem vett el a 23-as számú háztömb lakóitól tárolót, mert azt a helyiséget az eredeti tervek szerint is üz­letnek tartották fenn. A tervek, az átalakítások mindig az érdeklődés előte­rében állnak. Sokakat izgat egy ideje a város egyik leg­szebb pontján, a Kinizsi és a Csaba utca sarkán álló. nem régen kisajátított, úgy­nevezett „Gottlieb-ház” sor­sa. A lebontott „kúria” he­lyén a Békéscsabai Ügyvédi Munkaközösség szervezésé­ben nyugdíjasházat építenek. Az ügy épp nemrég került a városi tanács tervosztálya elé. Ez a létesítmény, ha el­készül, több mint harminc garzon jellegű lakóegységé­vel számos idős embernek nyújt majd megfelelő hajlé­kot. öregek napközi otthonát alakítanak ki a Kazinczy és az Ihász utca sarkán lévő bölcsődéből is. A tervekhez képest némi csúszással elké­szülő harminc férőhelyes otthon, bentlakó és bejáró idős embereket is fogad majd. Kérdezték, hogy mikor lesz újra belvárosi játszótér. A Beloiannisz utcai építke­zések menete mutatja, hogy addig nem épülhet játszótér, amíg az építők felvonulási épületeit le nem bontják. Arra pedig, várhatóan a tervidőszak végéig nem ke­rül sor. A Millenniumi úti tele­fonhálózat-fejlesztési ter­vekkel kapcsolatban annyit tudtunk meg, hogy a posta ez évi tervei között szerepel korlátozott számú bekötés, azon a területen is. Azoknak, akik a békés­csabai városi televízióval kapcsolatban érdeklődtek, üzenjük, hogy az ügy a ter­vezés stádiumában van. A vá­rosi tanács a Gelkánál meg­rendelte a terveket. Az év végére ígérték, de kívülálló okok miatt egyelőre még nincsenek készen. Ami az antennarendszerek általános ellenőrzését, kar­bantartását illeti, végre ki­terjedt szolgáltatás látszik kialakulóban. Három válla­lat között oszlik meg a vá­rosi antennák gondozása. Te­hát elvileg minden terület­nek lesz gazdája. A már működő közösségi televízióval kapcsolatban is érkeztek megjegyzések. Itt közöljük a felelős szerkesztő válaszát. — Valóban előfor­dult, hogy egy csehszlovák mesefilmet egyszer a Ma­gyar Televízióban, kétszer pedig a Lencsési közösségi televízióban sugároztak. Az ok: a közösségi televízió nem tud mindenben egyez­tetni az MTV-vel, ezenkívül a közösségi tévében sugár­zott vidofilmeken nincsenek feltüntetve a mesefilm-ösz- szeállítás darabjai. így for­dulhatott elő, hogy a két kü­lönböző kazettában ugyanaz a film is szerepelt. Egyéb­ként a rajzfilmellátottsággal nemcsak a közösségi televí­ziónak, de a Magyar Televí­ziónak is gondjai vannak, ami a gyakori ismétlések­ben is megnyilvánul. * * * II. Közérdekű hiányokról is szólt néhány bejelentés. Általánosan sok a panasz a diabetikus készítmények gyér készleteire. Az utóbbi időben nem lehet kapni Po- lisept édesítő tablettát. A gyártó szövetkezet gazda­ságossági okokból, valóban leépíti fokozatosan ezt a ké­szítményt. Helyette egy új, folyékony édesítőszer, a Po- lisweet kerül forgalomba. Később, egy év múlva egy még korszerűbb tablettás ké­szítmény várható. Érdeklődtek olvasóink bi­zonyos takarmányár-emel­kedésekről. Erre valóban sor került. A boltokban tájékoz­tatták is erről a vevőket. A szója árának változásával függ ez össze, és az egyes tápfajtákat a szójatartalom arányában érinti. Azoknak, akik az akva­risztikáról és a diszállattar- tásról érdeklődtek, és szak- irodalmi hiányokat szenved­nek, ajánljuk, hogy fordulja­nak szerkesztőségünkhöz kérdéseikkel. Az újság Élő­sarok rovata egyébként or­szágosan egyedülálló az ilyen tárgyú szakismereti tá­jékoztatásával. * * * III. Az újság megítélését a mostani hívások alapján nehéz lenne summázni. A legtöbben — s ez ne tűnjék szerénytelenségnek — úgy látszik, szeretik a Népújsá­got. A kifogások jobbára egyediek, konkrét esetekkel kapcsolatosak. Néhányan Mezei András regényének folytatásos köz­lését vitatják. „Kit érdekel már Mexikó?” — kérdezték. Nos, amíg nem jelent meg a könyv, mindenkit érde­kelt, most, akik megszerez­ték, szívesen olvasnának mást a lapban. Csakhogy akiknek nincs meg a könyv — s ők vannak többségben — szeretnék a lapban végig­olvasni. Folytatjuk tehát, ugyanakkor heti két alka­lommal a 7- oldal helyet en­gedett a sportrovatnak, amíg a sorozat tart. A sport­oldallal kapcsolatos egyéb észrevételeket a rovat mun­katársai folyamatosan fel­dolgozzák. Leírjuk az egyik telefonáló érdekesnek látszó javaslatát: a Szerkesszen velünk rovat mellett, a „Mit írna meg ön?” című állandó rovat in­dítását ajánlja, amely az olvasók ötleteivel és téma­ajánlataival segítené az új­ságírók munkáját, figyel­münket az olvasókat legin­kább érdeklő problémákra irányítaná. A kulturális oldal kritikái természetesen tartalmaznak bizonyos szubjektív eleme­ket, mint ahogy egy olvasó megítélése is egyéni, egysze­mélyes. Örök dilemmája ez a kritikának. A műbírálat értékmérője talán éppen az, hogy mennyivel tud töb­bet nyújtani egyéni vélemé­nyénél az írója. Az ízlésről pedig — tudjuk —, nem le­het vitatkozni. Ami az egyiknek förmedvény, zagy- vaság, a másiknak éppen gondolatot, vagy érzelmet ébresztő. Annyi bizonyé^, hogy illetékes művészeti bir zottság engedélye nélkül nem kerül ki a városban köztéri szobor. A „Helységneveink nyo­mában" sorozat fotóival kap­csolatos megjegyzéseket he­lyénvalónak ítéljük, igyek­szünk a jövőben a _ jellem­zőbb nézőpontokat megta­lálni a településekről. Az apróhirdetések tárgy szerinti csoportosítását mun­kaerő-kapacitás híján, egye­lőre nem tudjuk megoldani, de rövidesen erre is sor ke­rül egy számítógép beállítá­sával. Pleskonics András

Next

/
Thumbnails
Contents