Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-12 / 9. szám
1987. január 12., hétfő o „Vissza kell állítani a tudás presztízsét” II TIT békéscsabai szervezetének közgyűlése Az elmúlt hét szombatján tartotta meg köz- és küldött- választó gyűlését a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békéscsabai Szervezete. A városi tanács dísztermében Kukucskáné dr. Boncza Ibolya, a szervezet elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, az elnökségben helyet foglalókat, közöttük dr. Antal Andrást, a TIT országos titkárát, Tóth Jolánt, a városi párt- bizottság titkárát. Az első napirendi pont témája a városi elnökség beszámolója volt az elmúlt öt év munkájáról. Az írásos beszámolóhoz Herzberger Tibor titkár adott szóbeli kiegészítést. A beszámoló részletesen és átfogóan taglalta a szervezet ötéves tevékenységét. Az 1984-es évtől kezdve, a közigazgatási átszervezés következtében, bővült a városi szervezet tevékenységi területe. Gerla Békéscsaba egyik kerülete lett, Doboz, Gerendás, Kondoros pedig a megyeszékhely városkörnyéki községe. Vésztő nagyközség is — mely közvetlenül megyei irányítású —, a TIT-et tekintve Békéscsabához tartozik ettől az évtől kezdve. A szervezet feladatai így jelentősen megnövekedtek. A munkásművelődést tekintve nem sikerült jelentősebb előrelépést tenni, s a szocialista brigádokkal való kapcsolatok sem váltak szorosabbá. Az üzemekben egyre nehezebb az ismeretterjesztő tevékenység szervezése, s a művelődési házak sem igénylik fokozottabban a rendezvényeket. Jelenleg a városi szervezetnek összesen 1040 tagja van, közülük 810 él Békéscsabán. A tagok az értelmiség minden rétegét képviselik. Számos szervezettel, a területen működő üzemmel, vállalattal, intézménnyel állnak kapcsolatban, s tevékenységüket a velük való együttműködés jellemzi. A tartalmi tevékenységet illetően arra törekedtek, hogy lépést tartsanak az állandóan változó igényekkel, a társadalmi elvárásokkal. Különösen nagy hangsúlyt fektettek a szakmai műveltség emelésére. Nem feledkeztek meg a fiatalokról, sem, számos rendezvényt tartottak számukra üzemekben, kollégiumokban, ifjúsági klubokban. Idegen nyelvű tanfolyamaik is népszerűek, sokan sajátítják el tanfolyamaikon valamelyik nyelv ismeretét. A városkörnyéki községek egy részében jelentős a cigány lakosság, róluk sem feledkeztek meg, az ő számukra is rendeztek különböző tanfolyamokat, előadásokat. Az utóbbi években jelentős módszerbeli változások is történtek. Az előadásokon belül csökkent az egyedi előadások száma, és növekedett a különböző sorozatok keretében megtartott előadások gyakorisága. Gyorsan reagáltak az úgynevezett „kihívásokra” is: a gazdaság megkövetelte változásokhoz alkalmazkodva, nagyon sok közhasznú tanfolyamot is szerveztek. A terveket illetően a beszámoló szerint elsősorban a szakmai műveltség színvonalát kívánják emelni, illetve ennek érdekében tevékenykednek a továbbiakban. Továbbra is fontos feladatnak tekintik a nemzetiségi nyelven való ismeretterjesztést, de folyamatosan tartanak felvételi előkészítőket, kiállításokat, továbbképzéseket. S mindenképpen lépést kívánnak tartani a technika fejlődésével is, itt elsősorban a számítógépekre, azok alkalmazására gondolnak, s ez ügyben több tanfolyamot is szerveznek a közeljövőben. A beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítés után hozzászólások következtek. Többek között dr. Antal András a TIT országos munkájáról adott rövid áttekintést, s megköszönte a békéscsabai szervezet eredményes munkáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy vissza kell állítani a tudás presztízsét, s ezért a TIT-tagok sokat tehetnek. Ezt követően dr. Krupa András, a TIT Békés Megyei Szervezetének titkára az ismeretterjesztés területén kifejtett munkásságuk elismeréseként okleveleket adott át a legeredményesebben tevékenykedő tagoknak. Végül sor került a TIT békéscsabai szervezete új elnökségének megválasztására. A tagság egyetértésével a szervezet elnöke dr. Jakab Katalin, a Hajtóművek és Festőberendezések Békéscsabai Gyára igazgatója lett, míg a titkári teendőket továbbra is Herzberger Tibor látja el. P. F. Véget ért az országos szólótáncfesztivál Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) a Magyar Tudományos Akadémia népzenei kutatóosztályának munkatársa. Az örökös aranysarkantyúsokat Gyalog László képviselte. Az első nap délutánján a szabadon választott táncok versenyével folytatódott a fesztivál programja. Este nagy sikere volt a résztvevő zenekarok nyilvános népzenei koncertjének, melyet a fesztiválok történetében először rendeztek meg az idén. Másnap, vasárnap délelőtt ismét tetőfokára hágott az izgalom, hisz ekkor tartottak szakmai értékelést. A zsűri tagjai minden táncost hasznos tanácsokkal láttak el, így azok sem mentek haza üres kézzel, akik ezúttal nem kaptak díjat szereplésükért. Az ítészek figyelmét nem kerülte el az együttélés a zenével, a táncok eredetisége, a partnerek megválasztása, de még a lányok és fiúk testtartása sem... Nemcsak a tánctudást, de annak tolmácsolását, átélését is figyelemmel kísérték. „A magyar folklór tartja a világszinvonalat” — mondta az egyik zsűritag, s e gondolatot azzal zárta, hogy a jó •hírnév továbbélése a fesztivál résztvevőin is múlik. A szakmai értékeléssel korántsem ért véget a munka, hiszen Varga Zoltán és Zsu- ráfszky Zoltán rendezésében ekkor állították össze a délutáni gála műsorát. A végső, nagy nekirugaszkodás három órakor kezdődött. A gálaműsoron a vendéglátó Balassi Bálint Néptáncegyüttes bemutatója mellett, a város néptánckedvelő közönsége láthatta a fesztivál legjobbjainak produkcióját. A díjakat is itt adták át. Aranysarkantyús táncos lett a nyíregyházi Bistey Attila, a szegedi Juhász Zsolt, a békéscsabai Gál László, a nyíregyházi Demarcsek György, a dunaújvárosi Rácz Attila, a mátészalkai Gaál András, a dunaújvárosi Bozár László, a gyomaendrődi Sára Ferenc, a nyíregyházi Dede Zoltán, s a szegedi Tanács István. Ez utóbbi versenyző és Gaál András harmadízben nyerte meg e díjat, ezzel igaz, megfosztották őket a további versenyzés jogától, ám mostantól fogva örökös Aranysarkantyúsnak vallhatják magukat. A lányok közül a salgótarjáni Musztrai Zsuzsa, a békéscsabai Hricsovi- nyi Ildikó, a budapesti Tárnái Ildikó, Szénay Krisztina, Kalász Barbara, az egri Németh Erzsébet, a szegedi Kolláti Éva, a nyíregyházi Antal Ilona és Darai Dóra, valamint a gyöngyösi Rozsnyó Krisztina szerepelt a legsikeresebben, ők Aranygyöngyös táncosok lettek. Németh Erzsébet az örökös címet is megkapta. A budapesti Kalmár Sándor, minta fesztivál legfiatalabb versenyzője junior díjat vihetett haza. A KISZ Békés Megyei Bizottságának díját. Bájtat Éva nyerte el, aki a fővárosból érkezett. Dr. Osskó Endréné a legstílusosabban táncoló leánynak alapított több évvel ezelőtt vándordíját, melyet ezúttal a budapesti Szénay Krisztina nyert el. Mindezek mellett kilenc különdijat és két oklevelet osztottak ki a legjobbak között. N. A. A kötelező táncok versenyén (jobbról Gál László, az egyik békéscsabai Aranysarkantyús) Fotó: Gál Edit Vonalban voltunk... A Népújság idei első telefonos „fogadónapján” párbeszédre invitáltuk az olvasókat, kérdéseiket az újságírókhoz címezve vártuk. Véleményeket, visszhangot szerettünk volna kapni írásainkról, lapunk fogadtatásáról, közmegítéléséről. , Január 5-én délután közel 30-szor jelentkezett be telefonközpontosunk, Striffler Józsefné. Egy kivételével, mind békéscsabai hívás volt. Érdekes, hogy az újságírók személy szerint kevésbé érdeklik az olvasókat, mint az újság maga. Ez, önmagában is kedvező minősítése munkánknak. Kaptunk kritikai megjegyzéseket, de a rokonszenv és az elismerés hangja jellemzőbb volt Köszönjük. Ami a legfontosabb, a hívásokból az derült ki, hogy számítanak ránk, a véleményünkre, a segítségünkre — tehát, olvasnak bennünket. I. A varos rendjével és tisztaságával kapcsolatos kérdésekre válaszolva jelenthetjük, hogy a piacolással kapcsolatos szemetelésre az illetékesek figyelnek. Ellenőrzéssel, parkőrök állításával és szemétgyűjtők kihelyezésével több forgalmas helyen már értek el eredményeket. A városi piacon is sok a szemét, a hulladék, de a takarítás folyamatosan, ütemesen követi a piacokat. A Lencsési út bal oldala csak látszólag gazdátlan. Ehhez annyit kell tudni, hogy a főforgalmú járdák a városi tanács megbízásából a kertészeti és köztisztasági vállalathoz tartoznak. A városi ütemezésben azonban a lakótelepiek, csak a városközpont legforgalmasabb helyei után következnek. így fordulhat elő, hogy hirtelen havazás után csak kis késéssel kerül sor a hóeltakaritásra. A Kétegyházi út gyalogos- és kerékpárútját övező gaztenger kora tavaszi eltakarítására ígéretet kaptunk az illetékesektől. A Széehenyi-ligetben épül a hiányolt kerítés,'amely a ligetet elválasztaná a temetőtől. Ennek az alapjai láthatók is ott, a tél elteltével el fog készülni. A liget területe a zsidó temető egy részének átvételével, a kegyeleti hellyel bővült. Az ellátás gondjairól az ötödik kerületből jöttek kérdések. Kifogásolták a telefonálók a hétfői bevásárlási helyzetet. Megtudtuk, közöljük, hogy a Szamuely utcai üzletet bővíteni fogják, ezért zárták le. A lakosság ellátása érdekében azonban, január 18-a után részlegesen üzemel, hogy alapvető élelmiszerekkel ellássák a környékbelieket. Addig azonban, a falbontási munkálatok miatt elkerülhetetlen a zárva tartás. A lakosság türelmét kérik, előreláthatólag április végére fejezik be a száz négyzetméteres bővitést. Szintén jaminai probléma, hogy megszűnt a régi vasbolt. Az áfész ennek hiányát, két boltjának profil- cseréjével próbálja enyhíteni. Néhány alapvető vasárut lehet kapni az Orosházi út és a Madách utca sarkán lévő háztartási-vetőmagboltban. Ez azonban az idei tervek szerint ruházati bolt lesz. A Kolozsvári utcabeli 9-es számú ruházati bolt pedig vegyes iparcikkbolttá alakul át, ahol vegyi és vasárukat lehet majd nagyobb választékban kapni. A Bartók úti ABC hétfői nyitva tartási rendiét kifogásolták a környékbeliek, akiknek nem előnyös a 11 órai nyitás. Az áfész illetékesei szerint, erre a rendre kényszerű munkaszervezési okokból van szükség, és egyelőre nem mutatkozik mód a megváltoztatásra. A Bartók Béla útra átköltözött Patyolat-felvevőhely nem vett el a 23-as számú háztömb lakóitól tárolót, mert azt a helyiséget az eredeti tervek szerint is üzletnek tartották fenn. A tervek, az átalakítások mindig az érdeklődés előterében állnak. Sokakat izgat egy ideje a város egyik legszebb pontján, a Kinizsi és a Csaba utca sarkán álló. nem régen kisajátított, úgynevezett „Gottlieb-ház” sorsa. A lebontott „kúria” helyén a Békéscsabai Ügyvédi Munkaközösség szervezésében nyugdíjasházat építenek. Az ügy épp nemrég került a városi tanács tervosztálya elé. Ez a létesítmény, ha elkészül, több mint harminc garzon jellegű lakóegységével számos idős embernek nyújt majd megfelelő hajlékot. öregek napközi otthonát alakítanak ki a Kazinczy és az Ihász utca sarkán lévő bölcsődéből is. A tervekhez képest némi csúszással elkészülő harminc férőhelyes otthon, bentlakó és bejáró idős embereket is fogad majd. Kérdezték, hogy mikor lesz újra belvárosi játszótér. A Beloiannisz utcai építkezések menete mutatja, hogy addig nem épülhet játszótér, amíg az építők felvonulási épületeit le nem bontják. Arra pedig, várhatóan a tervidőszak végéig nem kerül sor. A Millenniumi úti telefonhálózat-fejlesztési tervekkel kapcsolatban annyit tudtunk meg, hogy a posta ez évi tervei között szerepel korlátozott számú bekötés, azon a területen is. Azoknak, akik a békéscsabai városi televízióval kapcsolatban érdeklődtek, üzenjük, hogy az ügy a tervezés stádiumában van. A városi tanács a Gelkánál megrendelte a terveket. Az év végére ígérték, de kívülálló okok miatt egyelőre még nincsenek készen. Ami az antennarendszerek általános ellenőrzését, karbantartását illeti, végre kiterjedt szolgáltatás látszik kialakulóban. Három vállalat között oszlik meg a városi antennák gondozása. Tehát elvileg minden területnek lesz gazdája. A már működő közösségi televízióval kapcsolatban is érkeztek megjegyzések. Itt közöljük a felelős szerkesztő válaszát. — Valóban előfordult, hogy egy csehszlovák mesefilmet egyszer a Magyar Televízióban, kétszer pedig a Lencsési közösségi televízióban sugároztak. Az ok: a közösségi televízió nem tud mindenben egyeztetni az MTV-vel, ezenkívül a közösségi tévében sugárzott vidofilmeken nincsenek feltüntetve a mesefilm-ösz- szeállítás darabjai. így fordulhatott elő, hogy a két különböző kazettában ugyanaz a film is szerepelt. Egyébként a rajzfilmellátottsággal nemcsak a közösségi televíziónak, de a Magyar Televíziónak is gondjai vannak, ami a gyakori ismétlésekben is megnyilvánul. * * * II. Közérdekű hiányokról is szólt néhány bejelentés. Általánosan sok a panasz a diabetikus készítmények gyér készleteire. Az utóbbi időben nem lehet kapni Po- lisept édesítő tablettát. A gyártó szövetkezet gazdaságossági okokból, valóban leépíti fokozatosan ezt a készítményt. Helyette egy új, folyékony édesítőszer, a Po- lisweet kerül forgalomba. Később, egy év múlva egy még korszerűbb tablettás készítmény várható. Érdeklődtek olvasóink bizonyos takarmányár-emelkedésekről. Erre valóban sor került. A boltokban tájékoztatták is erről a vevőket. A szója árának változásával függ ez össze, és az egyes tápfajtákat a szójatartalom arányában érinti. Azoknak, akik az akvarisztikáról és a diszállattar- tásról érdeklődtek, és szak- irodalmi hiányokat szenvednek, ajánljuk, hogy forduljanak szerkesztőségünkhöz kérdéseikkel. Az újság Élősarok rovata egyébként országosan egyedülálló az ilyen tárgyú szakismereti tájékoztatásával. * * * III. Az újság megítélését a mostani hívások alapján nehéz lenne summázni. A legtöbben — s ez ne tűnjék szerénytelenségnek — úgy látszik, szeretik a Népújságot. A kifogások jobbára egyediek, konkrét esetekkel kapcsolatosak. Néhányan Mezei András regényének folytatásos közlését vitatják. „Kit érdekel már Mexikó?” — kérdezték. Nos, amíg nem jelent meg a könyv, mindenkit érdekelt, most, akik megszerezték, szívesen olvasnának mást a lapban. Csakhogy akiknek nincs meg a könyv — s ők vannak többségben — szeretnék a lapban végigolvasni. Folytatjuk tehát, ugyanakkor heti két alkalommal a 7- oldal helyet engedett a sportrovatnak, amíg a sorozat tart. A sportoldallal kapcsolatos egyéb észrevételeket a rovat munkatársai folyamatosan feldolgozzák. Leírjuk az egyik telefonáló érdekesnek látszó javaslatát: a Szerkesszen velünk rovat mellett, a „Mit írna meg ön?” című állandó rovat indítását ajánlja, amely az olvasók ötleteivel és témaajánlataival segítené az újságírók munkáját, figyelmünket az olvasókat leginkább érdeklő problémákra irányítaná. A kulturális oldal kritikái természetesen tartalmaznak bizonyos szubjektív elemeket, mint ahogy egy olvasó megítélése is egyéni, egyszemélyes. Örök dilemmája ez a kritikának. A műbírálat értékmérője talán éppen az, hogy mennyivel tud többet nyújtani egyéni véleményénél az írója. Az ízlésről pedig — tudjuk —, nem lehet vitatkozni. Ami az egyiknek förmedvény, zagy- vaság, a másiknak éppen gondolatot, vagy érzelmet ébresztő. Annyi bizonyé^, hogy illetékes művészeti bir zottság engedélye nélkül nem kerül ki a városban köztéri szobor. A „Helységneveink nyomában" sorozat fotóival kapcsolatos megjegyzéseket helyénvalónak ítéljük, igyekszünk a jövőben a _ jellemzőbb nézőpontokat megtalálni a településekről. Az apróhirdetések tárgy szerinti csoportosítását munkaerő-kapacitás híján, egyelőre nem tudjuk megoldani, de rövidesen erre is sor kerül egy számítógép beállításával. Pleskonics András