Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1987. JANUÁR 3., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 2. szám Munkásgyűlések megyeszerte Az évkezdet mindig új nyitány a vállalatok életében. Manapság egyre szigorúbb gazdasági szabályozás adja a gazdálkodás kereteit. A nemzetközi piac követelményei, belső gondjaink együtt szabják meg a haladás útját és sebességét. Aligha kell hangsúlyozni a rajtam és rajtunk múló kötelesség és felelősség szükségességét, de minden­nek érvényt szerezni olyan irányítási módszerrel lehet, amely mindehhez egyenes ágú érdekeltséget teremt. Mindannyian kíváncsian tekintünk az alig néhány nap­ja megkezdődött év sikerei elé, számolva azzal is, hogy a körülmények ehhez nem minden tekintetben kedvező­ek. Mégis optimistán megítélni helyzetünket azért szüksé­ges és lehetséges, mert létérdekünk szorítása ebből nem enged. A következetes munkához, az eredményes végre­hajtáshoz segíthetnek a munkásgyűlések annyiban, amennyiben világosan ismertetik a feladatokat, az elvá­rásokat, s hozzáigazodnak a követelményrendszerek. Darabonként alaposan átnézik, válogatják, osztályozzák a li­bamájat a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál Fotó: Szóké Margit Gyulai Húskombinát A vállalati feladatokat Zám András ismertette* a kollektívával. Mellette Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára Az elmúlt esztendő mérle­ge a Gyulai Húskombinát­ban pozitív. A termelési ér­ték meghaladja a 4,4 milli­árd forintot, eredményes gazdálkodásukat jelzi a kö­zel 90 millió forint nyere­ség. A 2 százalék körüli eredménynek azért különö­sen nagy a jelentősége, mert a hazai húsipari vállalatok többsége veszteségesen ter­mel. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt 1986. december 31-én megszűnt, és az új rendelkezések értelmében a vállalat önálló gazdálkodást folytathat 1987-től. Ez nem jelent könnyebbséget, de ke­vesebb kötöttséget minden­képpen. A tegnapi munkás­gyűlésen erről is szólt Zám András, a Gyulai Húskombi­nát vezérigazgatója. A reg­geli műszak kezdetén több mint 500 dolgozó hallhatta, milyen évet zárt a nagyvál­lalat, s milyen célokat tűz­tek maguk elé az idén. A munkásgyűlésen részt vett és hozzászólt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Gyula város ország- gyűlési képviselője. A vezérigazgató az elmúlt évről a következőket mon­dotta : — A kedvezőtlen sertéster­melési helyzet ellenére Bé­kés megyében jók a felvá­sárlási adottságok. így a ta­valyra tervezett 880 ezer ser­tésből 850 ezret kínáltak megvételre. Ebből a mennyi­ségből 525 ezer darabot vág­tunk le és értékesítettük, il­letve feldolgoztuk. Az ex­porttervet teljesítettük, a ter­vezett 20,6 millió dollár be­vételt túlteljesítettük, eladá­saink meghaladták a 21 mil­lió dollárt, illetve a 12 mil­lió rubelt. A 2,4 százalékos túlteljesítés a Békés megyei alapanyagháttérnek köszön­hető, amelyeket meg kell őrizni, erősíteni a termelést. A vezérigazgató ezt köve­tően szólt a még mindig ir­ritáló fluktuációról, s arról, hogy a munkaidő-kihaszná­lásban nem értek el megfe­lelő eredményeket. A bérek növelését az tette lehetővé, hogy a kisebb feladatok mi­att csökkent a létszám, s az ebből eredő bérnövelési le­hetőségek eredménye, hogy 5.2 százalék helyett 9,2 szá­zalékos bérfejlesztést valósí­tottak meg. A jobb munkaszervezés, az anyag- és energiatakarékos­ság még kínál lehetőséget a költségek visszaszorításárá. Egy nap alatt 433 ezer forin­tot fordítanak villamos és földgázenergiára, ivóvízre. Ezek a költségek igen maga­sak, lehetne velük takaréko­sabban bánni. Az viszont tény, hogy ebben a nagy­üzemben naponta 17,1 millió forint a termelési érték. Mindebben jelentékeny részt vállalnak a szocialista brigá­dok. A kollektívák munká­jának objektívabb megítélé­se érdekében új, pontozásos értékelést vezetnek be. A Csepel Autógyár szeg­halmi telephelyén a ’87-es év első munkanapján, dél­után 2 órára munkásgyűlés­re hívták meg a kollektívá­kat. A szép számban megje­lent dolgozók, valamint a Az idei feladatokat sorra véve az a legszembetűnőbb, hogy a múlt évi 31 ezer ton­nával szemben kisebb téte­lű, 23 ezer tonna termék ex­portjáról szólnak a tervek. Ennek pedig az a magyará­zata, hogy a kisebb értékű I élőállat-eladás helyett az ér­tékesebb, kidolgozott húsré­szek kivitele növekedik. Szabó Miklós hozzászólá­sában kiemelte, hogy a Gyu­lai Húskombinát a megye első számú legnagyobb ex­portőre, s igen fontos kérdés: milyen gazdálkodás folyik ennél a vállalatnál, hogyan dolgozik, milyen az érdekelt­sége az itt dolgozó kollektí­váknak. Mint hangsúlyozta, a nem mindig közvetlen ér­dekeltség ellenére látni kell, hogy csak a minőségben ma­gas színvonalú, piacképes termékek előállításával, költ­ségtakarékos gazdálkodással és jó munkával teremthetők meg a továbbfejlődés, a be­ruházás megvalósításának alapjai. A Gyulai Húskombinátban tegnap délután 2 órakor a második műszaknak is tar­tottak munkásgyűlést a Bé­ke sugárúti szárazárugyár­ban. — Számadó — meghívott vendégek — kö­zöttük Kerekes Kálmán, a városi pártbizottság első tit­kára — köszöntése után Bo­ros Mihály, a szeghalmi gyár igazgatója beszámolt az el­múlt évben végzett munká­Szeghalom, Csepel Autógyár ról, majd az idei esztendő feladatairól szólt. Elöljáró­ban megemlítette, hogy a gyár dolgozói jó munkát vé­geztele 1986-ban, mellyel nagyban hozzájárultak a ter­melési feladatok eredményes teljesítéséhez. Ezt bizonyítja többek között az a tény is, hogy a termelés s a kész­áru-árbevétel növekedése a tervezett 8 százalékkal szem­ben meghaladta a 10 száza­lékot. Majd így folytatta: — A tervteljesítés értéke­léséhez a vitathatatlan ered­mények mellett az is hoz­zátartozik, hogy nem sike­rült megvalósítani azt, hogy a dollárelszámolású piacon növeljük eladásainkat. Még­is lényeges, hogy az ered­ményes jelszót tartalmában értelmezzük és ne igyekez­zünk az utóbbi időben elég­gé elterjedt módon a tarta­lom elmaradását megmagya­rázni. A magyarázkodástól1 nem lesz nagyobb eredmény és enélkül nem képzelhető el hosszabb távon a fejlődés, fejlesztés, és az életszínvonal javulása. A népgazdasági helyzet alapvetően a vállalatok, gaz­dasági egységek eredményei­től függ, s ezért az itt fo­lyó munkát eredményessé kell tenni. A Központi Bi­zottság megfogalmazta eze­ket a tennivalókat, de a tar­talmas, gyakorlati megvaló­sítás a mindennapokon mú­lik. A KB-határozat szelle­mében, ugyanakkor az élet és a szabályzók kényszerítő hatására a vállalati és a dől- I gozói érdekek hosszabb távú szolgálata figyelembevételé­vel állította össze gyárunk az 1987. évi termelési és | pénzügyi tervét. A vállalati j terv 1987-re az elmúlt évi | eredményhez viszonyítva mintegy 5-6 százalékos ter­melési, illetve árbevétel-nö­vekedést, és közel 1 milli­árd forint nyereség elérését tűzte célul. Ennek elérését csak a gazdálkodás minősé­gének javítása útján tudjuk biztosítani. Ehhez alapvető feltétel a termeléshez szük­séges műszaki feltételek és az alapanyag időbeni bizto­sítása. A termelési feladat végrehajtását a munkaidő- alap jó kihasználásával kell garantálni. Ennek érdeké­ben nagyobb figyelmet és el­lenőrzést kell fordítani a tá­volmaradások okainak vizs­gálatára. Az 1987. évi feladatúink tehát adottak, munkánk van és jó minőségű teljesítése biztosítja gyárunk dolgozói­nak növekvő jövedelmét is. A munkásgyűlés befejező- i seként a dolgozók kormmu- 1 nista műszakokban végzett társadalmi munkájuk ellen­értékéből 45 ezer forintot gyermekintézmények fejlesz­tésére, fenntartására aján­lottak fel. (Bacsa) (Folytatás a 3. oldalon) Gumiipari gépek Vietnamba A Taurus Gumiipari Vál­lalat háztartási gumikesz­tyűk készítésére alkalmas gyártósort adott el Vietnam­ba. A berendezéseket már útnak indították Ho Si Minh városba. A gépeket az ottani gumigyárban állítják munkába, a tervek szerint 1987 első negyedében. A ter­melés korszerűsítéséhez vá­sárolt gyártósor üzembe he­lyezését és a technológia el­sajátítását magyar szakem­berek segítik majd. A gépek eladását követően a partnervállalatok tárgya­lásokat kezdtek arról, hogy a magyar berendezéseken a későbbiekben a Taurus ré­szére is készítenének ház­tartási gumikesztyűket. Ez az együttműködés igen elő­nyös lenne mindkét vállalat­nak. A vietnami gyár szá­mára ez kedvező értékesítési lehetőségeket jelentene, a Taurus pedig így készen jut­na hozzá a hazai piac ellátá­sához szükséges háztartási gumikesztyűk egy részéhez, amelyeknek az előállításá­hoz egyébként távoli orszá­gokból — főként a Távol- Keletről — szerzi be az alapanyagot, a nyers kaucsu- kot. Hasonló együttműkö­dést alakított már ki a ma­gyar nagyvállalat az ugyan­csak vietnami Hoc Mon vá­rosbeli gumigyárral, amely kerékpárgumikat szállít Ma­gyarországra. Számítógépes portás Számítógépes portás mű­ködik januártól Szolnok me­gye legnagyobb gépipari üzemében, a Jászberényi Hű­tőgépgyárban. A központi gyár portáin elektronikus rendszer rögzíti és tartja nyilván, hogy ki érkezett, ki távozik. Regisztrálja ' azt is, hogy a dolgozó főmunkaidő­re, túlórára vagy gmk-mun- kára érkezik a gyárba, il­letve a munkaidőből mennyit volt távol. A gyári kapuk­nál elhelyezett műanyag kártyával működő készülé­kek egy célszámítógéphez csatlakoznak, ez személyre szólóan összegyűjti és fel­dolgozza az adatokat. A vállalati munkacsoport által kidolgozott rendszer szolgáltatja az alapot a ha­vi bérelszámoláshoz, a dolgo­zók csak annyi óra után kaphatnak bért, amennyit ténylegesen ledolgoztak. A számítógépes portásrendszert a közeljövőben a vállalat külső gyáraiban is beveze­tik. Növekvő üdítőital-kínálat 1986-ban tovább növelték teljesítményüket a fővárosi üdítőitalgyártó üzemek, ha­zai alapanyagból is több üdí­tőt állítottak elő, mint egy évvel korábban. A korábbi­nál nagyobb mennyiségben készítettek az egészségesebb táplálkozást segítő, a gyere­kek számára is megfelelőbb gyümölcsnektárokból. A Budapesti Likőripari Vállalatnál 1986-ban mint­egy 34 millió liter üdítőitalt palackoztak, ami öt százalék­kal meghaladja az előző évit A vállalat Coca Colából — külföldi alapanyag felhasz­nálásával — a szerződésben vállalt mennyiséget átadta a kereskedelmi és a vendéglá­tó vállalatoknak. Egy év alatt 50 millió két deciliteres és 10 millió egyliteres palac­kot töltöttek meg ezzel az itallal. Egyre keresettebb termékükké vált 1986-ban az angol alapanyagból készülő Schweppes, amelyet főként literes adagokban igényeltek a fogyasztók. A hazai alap­anyagból készített üdítők kö­zül az Alfa-meggy kereslete ugrásszerűen megnövekedett, ebből harminc százalékkal többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. Újdon­sággal is szolgáltak: a meggy szűrt levével készített Mete­or-italt nemcsak a fővárosba, hanem vidékre, az üdülőöve­zetekbe is szállították. A Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalatnál decem­ber elejéig 8 százalékkal több szénsavas üdítőt gyár­tottak, és 10 százalékkal több ásványvizet palackoztak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az egyre kere­settebb Kristály málnát, Kristály keserűt és a Vitist a vállalat hazai alapanya­gokból készítette; 1986-ban ezek adták üdítőital-kínála­tuk csaknem egyharmadát. Növekvő kérésiét mutatko­zott kólából is: tizenegy hó­nap alatt 12,5 millió liter Pepsi Colát gyártottak, 2,5 millió literrel többet, mint egy évvel korábban. Az ál­landósult munkaerőhiány el­lenére ásványvízből — nyúj­tott műszakok révén — a ta­valyinál egymillió literrel többet, összesen 11 millió li­tert palackoztak. Így olyan településekre is több ás­ványvizet küldhették, ahol az egészségtelen ivóvizet kellett pótolni.

Next

/
Thumbnails
Contents