Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-10 / 8. szám
1987. január 10., szombat o Mit várnak 1987-től a mezőgazdasági szakemberek? fl legfőbb tartalék: az ember Az új esztendő kezdetén körkérdést intéztünk megyénk néhány mezőgazdasági nagyüzemének vezető szakemberéhez. Három kérdésre kerestük a választ, amelyekre dr. Papp Tibor, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese, Mészáros István, a Szarvasi Állami Tangazdaság igazgatója, Barecz Mihály, a Végegyházi Szabadság Tsz elnöke, vlamint Nyilas Károly, a Vésztői Körösmenti Tsz elnöke válaszolt Első kérdésünk az volt, mit vár 1987-ben a magyar mezőgazdaságtól? Dr. Papp Tibor: „Az ismert tervfeladatok és feltételrendszer birtokában az eddigieknél is egységesebb értelmezést és cselekvést, felelősségteljesebb, következetesebb és fegyelmezettebb emberi munkát. Mindehhez pedig a magyar mezőgazdaságban nyugodt, kevesebb ellentmondással terhelt légkört.” Mészáros István: „Ettől az évtől azt várom elsősorban, hogy javul a mezőgazdaság helyzete. Ennek két alapvető oka lehet. Egyrészt a kedvezőbb közgazdasági szabályozórendszer, s a másik, tőlünk független tényező, a remélhetően kedvezőbb időjárás.” Barecz Mihály: „A mező- gazdaságban a korábbi két. viszonylag gyenge esztendő után ismételt fellendülést várok ettől az évtől. Jó lenne, ha az ágazat az 1984 után megszakadt dinamikus fejlődés útjára lépne. Rövidebb távon jól megismerhető és hosszabb távra szóló szabályozórendszert várok, amely a hatékonyabb munkára ösztönöz. És amit nem várok : hogy a négy aszályos ' ndő után egy örödik kö- « zik.” Nyilas Károly: „A jelenlegi helyzetünk rendkívül kritikus. Több mint 5 ezer hektár őszi kalászos vetésünk nem kelt ki. Ilyen teher mellett nyilatkozni szinte lehetetlen arról, hogy mit várhatunk 1987-től. Bízunk abban, hogy amit az időjárás elrontott, azt helyre is tudja hozni. És itt vannak a dolgozók is a mezőgazdaságban, akik nyilván nem nézik tétlenül, ha a vetés nem kel ki. Mi már arra készülünk, mit fogunk vetni a búzák és az őszi árpák helyére. Ez a mi szövetkezetünknél konkrétan azt jelenti: amennyiben a vetés tönkre megy, 14 millió forint kárt kell kigazdálkodni. Ha viszont nem lesz szükség ezekre az intézkedésekre, akkor egy kedvező időjárás mellett teljesülhetnek a növénytermesztés célkitűzései. Ha mindez így lesz, akkor országosan is elérhetők a népgazdasági tervben megfogalmazottak.” Második kérdésünk arra vonatkozott, hol vannak és hogyan hasznosíthatók a mezőgazdaságban meglévő tartalékok? Barecz Mihály: „Az emberi munka fegyelmezettségében, a kutatási eredmények, a legkorszerűbb technikai eszközök, technológiai eljárások gyors elterjesztésében látom a legfőbb tartalékokat. Mindemellett fontos a tagság érdekeltségének további fokozása.” Mészáros István: „Az utóbbi évek aszályos időjárása és más okok miatt a mezőgazdasági tartalékok kimerülőben vannak. Természetesen a különböző üzemekben eltérő mértékben. A tartalékok feltárásának kedvező egybeesése ugyanakkor jelentős eredményeket is hozhat.” Nyilas Károly: „Nyilván minden üzemben van tartalék, amelyet ki lehet és ki kell aknázni a jobb eredmények érdekében. Ilyen tartalék például nálunk, hogy a traktorokat, kombájnokat, tehergépkocsikat 1982 óta átadjuk a vezetőiknek, ők javítják, üzemeltetik a gépeket. Ennek köszönhető, hogy 1982 óta csökkent az üzemeltetési költség, annak ellenére, hogy az alkatrész- és az üzemanyagár emelkedik. Az idei gépjavítást úgy kezdtük, hogy a munkagépeket is átadtuk a gépvezetőknek. Az intézkedéstől azt várjuk, hogy 25-30 százalékkal csökken a munkagépek fenntartási költsége, és így mintegy 2,5 millió forintot tudunk egy év alatt megtakarítani. Az állatelhullás és kényszervágás évente 65 millió forintos veszteséget okoz. A tsz-ben úgy látjuk, hogy az érdekeltség fokozásával itt is elérhető egy másfél millió forintos megtakarítás. A juhászaiban az idén valameny- nyi bárányt négyhetes korban választunk le, így növelni tudjuk az egy anyára jutó tejhozamot, mintegy 15 literrel. Az említett lehetőségek mellett még számos kisebb jelentőségű intézkedésre gondolunk a jövedelmezőség fokozása érdekében.” Dr. Papp Tibor: „Mind a népgzadaság, mind a kombinát gazdaságpolitikai feladatainak eredményesebb megvalósulásához, a hatékonyabb és takarékosabb munkához, a termékek minőségének javításához alapvető tartalékok az emberi alkotó erő szélesebb körű kibontakoztatásában rejlenek. Mindezeknek párosulnia kell a megerősödő vállalati, vállalkozói gyakorlattal.” Harmadik kérdésünk arra irányult, hogy a konkrét idei nagyüzemi tervekről kapjunk ismertetést. Mészáros István: „Nálunk, a tangazdaságban most készülnek a tervjavaslati variációk. A vállalati tanács várhatóan februárban tárgyalja és hagyja jóvá a tervet. Legfőbb gondunk, hogy 3 ezer 600 hektáron még nem kelt ki a búza, ennek hozama eldöntheti a gazdaság egész évi' eredményét. Az év elején bevezetett új szabályzók nálunk nem hoznak pozitív eredményt a tangazdaság szerkezeti összetétele miatt. Tartalékaink közül mi a dolgozó kollektívában rejlő erőre támaszkodunk leginkább.” Dr. Papp Tibor: „Terveink a XIII. kongresszus határozatainak megfelelően a VII. ötéves terv részét képező, az idei népgazdasági tervvel összhangban álló legfontosabb gazdaságpolitikai feladatok megvalósulására irányulnak. A sikeres teljesítéshez figyelembe vettük a rendelkezésre álló lehetőségeket, valamint a meglevő eszköz- rendszert. Mindezek alapján a kombinát jövedelemtermelő képességét kívánjuk növelni.” Barecz Mihály: „Pesszimista tervvel nem vághatunk neki ennek az évnek. Abban reménykedünk, hogy a megcsépelt sorsú kalászos gabona ellenére üzemi tartalékaink mozgósítása mellett eredményes évet zárunk az idén. Tervezett fejlesztéseink is ezt a célt szolgálják.” Nyilas Károly: „A tsz 1987re 30 millió forint nyereség elérését tervezi. Mindezt megalapozza az a tény, hogy tavaly ősszel 25 millió forint értékű műtrágyát szórtunk ki, és ez íj millió forinttal haladja meg az előző évi felhasználást. A múlt év őszén 9 ezer tonna mészkő- lisztet juttattunk ki a talajok javítására. Ettől a lépéstől a növénytermelés hozamainak emelkedését várjuk. Tekintettel azonban a búzánál és az őszi árpánál kialakult kedvezőtlen helyzetre, most egyértelműen nem állítható, hogy ezek a tápanyagok mennyivel növelhetik a nyereséget. Sikerült feltölteni a múlt év végére a korszerűsített és bővített sertéstelepünket. Az idén 2 ezer tonna hízott sertés értékesítését tervezzük. A juhászaiban a tavalyi 78 ezer liter juhtej helyett, az idén 120 ezer liter fejésével számolunk. Június végén megkezdődik a tsz-ben a szalmabrikettgyártás, ez is növeli majd a nyereséget, összefoglalva, ha a tartalékok feltárása megvalósul, az időjárás kedvező lesz, akkor jelentős jövedelmet tudunk elérni.” A szakemberek véleményéből az derült ki, hogy leginkább az őszi kalászosok állapota aggasztja őket. Ha ugyanis a gabonák jó termést adnak, akkor stabillá válik a gazdaságok helyzete. A szabályozórendszerről szólva is ellentmondó véleményekkel találkoztunk. Az elmondottak legfőbb tanulsága, hogy a legtöbb tartalék az emberekben rejlik, őket kell az érdekeltség javításával, a teljesítmény anyagi, erkölcsi elismerésével, arra ösztönözni, hogy tehetségük, tudásuk legjavát nyújtsák a dolgos hétköznapokon. Ha így lesz, nem maradnak el majd a nehezen, csak munkával elérhető eredmények. Verasztó Lajos Túlteljesítette tervét a Patex A Pamutextilművek Békéscsabai Gyára az 1986. éves tervét teljesítette, illetve túlteljesítette. A fonoda 43 tonna túlteljesítést produkált, amely 107,5 százalékos tervteljesítésnek felei meg. A szövődé 180 000 négyzetméterrel teljesítette túl a tervét, ez 106,9 százalékos tervteljesítésnek felel meg. A gyár kevermesl cérnázója 18 tonna programtúlteljesítést ért el, amely 102,5 százalékos teljesítésnek felel meg. Mint Hri- csovinyi Pál gyárigazgató elmondotta, 1986-ban is kiemelkedő eredményt produkáltak, amely megismétlése az 1985 éves eredményeknek. így a gyári kollektíva az igényeket, amelyeket vállalt, eredményesen megvalósította. Az 1987-es gazdasági év rendben megkezdődött a Patex gyárában. V. L. Magyar biobrikett Fellendülőben van a hazai biobrikettgyártás; a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium irányítása alatt levő vállalatoknál 13 helyen folytattak eredményes próbákat, és több gazdaságban megkezdődött az üzemszerű termelés is. Az elmúlt évben összesen 50 ezer tonna biobrikettet állítottak elő, különféle mellék- termékekből, hulladékokból. Az idén újabb gépeket szerelnek fel. ezeket a fejlesztéseket — ugyanúgy, mintáz elmúlt évben — különféle kedvezményekkel támogatják. fcON A, II gabonaipar valamennyi takarmánybolljában, értékesítőhelyein és bizományosainál KIZÁRÓLAG JANUÁR ÉS FEBRUÁR HÓNAPOKBAN kedvezményes lucernaliszt- (pellet-) értékesítési akciót hirdet meg! Az I. osztályú lucemapelletet eddigi 560 Ft/100 kg-os egységár helyett 90 Ft/100 kg-os árengedménnyel értékesítjük a jelzett időszakban. VÁLTOZATLANUL I. O. MINŐSÉGBEN, tehát 470 Ft/100 kg-os kiskereskedelmi áron, igény szerint! Keresse fel értékesítőhelyeinket, biztosítsa időben a kedvezményesen megvásárolható lucernapellet-szükségletét. BÉKÉS MEGYEI GABONAFORGALMI ÉS MALOMIPARI VÁLLALAT, BÉKÉSCSABA Elkukoricázták a becsületet Először jó volna valami másról beszélni, mindegy, miről, csak ne a lopásról, ezt érezzük beszélgetőpartneremmel. Mondjuk, az időjárásról. Csak hát, az is cudarul viselkedik. — Nagy a hideg. Rettentően kellene a hó — mondja Horváth Endre, a Nagy- bánhegyesi Zalka Tsz elnöke. Szeme állandóan visz- szatéved az ablakra, ott viszont nem sok biztatót lát. — Milyen évet zártak? — kérdezem az időhúzás és az érdeklődés egy sajátos keverésével. — Jobbat vártunk, de összességében nincs okunk a panaszra. Csakhát az aszály... A következő kérdés már, ha akarom, ha nem, célba visz: — A kukorica mennyit hozott? — Nyolcvanhat mázsát hektáronként. — Ez, figyelembe véve az aszályt, és azt, hogy nincs öntözési lehetőségük, kiváló eredmény... — Az — bólint az elnök. — De annyi azért nincs, hogy néhányan rájárjanak ... — Annyi sosincs. — Mégis rájártak. — Borzasztóan kényelmetlen téma ez — fog bele Horváth Endre lassú szaggatott szóval. — Olyan dolgozóink keveredtek bele, akiknek a munkájára semmi panasz nem volt. Tsz-tagok évek óta ... A történet röviden a következő. December elején a tsz vezetéséhez olyan jelzések érkeztek, hogy a teherkocsik fekete fuvarokat csinálnak. A vezetőség a rendőrség segítségét kérte. Másnap reggel a rendőrség a szövetkezet rendészeivel együttdolgozva végére járt az ügynek. A gyanú beigazolódott: két gépkocsivezető, egymástól függetlenül, hat orgazdának szállított kukoricát. Az elnök kéri, ne írjak neveket. Győzködöm, a rendőrségtől — merthogy a rendőrségi eljárás folyik — úgyis megtudom. Előkerülnek a jegyzőkönyvek. Olvasom a beismerő vallomásokat. Mindkét sofőr a laza ellenőrzésre hivatkozik. S az anyagi nehézségekre. A magyarbánhegyesi Pusztai Lászlónak szüksége volt 30 000 forintra. Másképp nem tudta — hát így gondolta — megszerezni. Azt állítja, többet nem is akart elvinni. Nősülés előtt állt — azóta meg is nősült —. lakása felújítására kellett volna a pénz. A nagybánhegyesi Csizmadia Károly szándékát is a pénzhiány erősítette. (A két gépkocsivezetőnek egyébként a tsz-ben 70 ezer forint jött össze évente, plusz a háztáji.) Az orgazdák közül ketten dolgoztak a tsz-nél. Egyikük —• úgy tűnik — ártatlanul került az „üzletbe”, ő csak —■' ahogy máskor is szokott — rendelt a háztájin felül, s ezt elég a gépkocsivezetőknél jelezni. Csakhogy Csizmadia Károly neki is feketén hozott. Vackó Ká. roly viszont tisztában volt vele, mit kap, hiszen ő igényt tartott az „olcsó” kukoricára. ö és a két gépkocsivezető már nincs a tsz-nél, december 29-én a vezetőség egyhangúlag a kizárás mellett döntött. A másik négy orgazda — Matuz Lajos, Szél László, Vackó József, Pusztai József — nem a tsz-nél dolgozott. Ellenük rendőrségi vizsgálat folyik, amelynek folytatása lesz a bíróságon is. Szerencse a bajban, hogy az eltulajdonított kukorica túlnyomó része, 323 mázsa — melynek értéke több mint 100 ezer forint — már visszakerült a tsz-hez. A vétkesek szerettek volna a tsz-nél maradni. A vezetőség azonban nem kegyelmezett, bár sajnálták a megtévedt embereket. — Az eset társadalmi veszélyessége rendkívül nagy — mondja az elnök, s szavaival nehéz volna vitatkozni. — Nálunk a kukorica betakarítása éjjel-nappal, megállás nélkül megy, s az ellenőrzés nem könnyű. A tagok „leforrázva” fogadták a lopás hírét. Még kellemetlenebb a tsz-ben dolgozó sok rokon helyzete. Néhányan közülük napokig szégyelltek bemenni. Csizmadia Károlyt otthon találom. Alig egyéves szöszke kislányával játszik. (Nagyobbik lánya az óvodában van.) Nagyon reménytelennek találja a helyzetét. — Nem tudom, hova megyek dolgozni. Én mindenképp a tsz-nél akartam volna maradni. Nem lehet... Szigorúnak érzem az ítéletet, eddig rendesen dolgoztunk, sosem volt velünk baj. Megtévedtünk .. . Mihez kezdek most? Eljárni nem akarok máshová. Helyben van ugyan egy állás, az talán összejön. De én a tsz- nél szerettem volna dolgozni. Most vettük ezt a házat, sokat kéne költeni rá. Az asszony gyesen van, kellett a pénz. Nagyon megbántam ... De akkor is, úgy látom, túl szigorúak velem. Mások is megbotlottak, nekik elnézték. — Ne haragudjon, de ha önöket nem büntetik meg keményen, annak ön szerint milyen hatása lenne? Egyetértőén bólint, s megsimogatja a térdén tor- nászó-mászó kicsilányt. — Ráadásul még hátra van a bíróság. Ha börtönbe kerülök... én nem is tudom mi lesz. Fázik a vetés a derűs, csikorgó időben. Hóra vár a határ. Ami elfed, betakar mindent. Majdnem mindent... Ungár Tamás Gazdasági és műszaki napok külföldön A Magyar Kereskedelmi Kamara az idén a korábbinál több helyen, 14 külföldi városban rendez gazdasági és műszaki napokat. Több olyan városban, il- letve_ országban is lesznek ilyen rendezvények, ahol a magyar szakemberek hasonló bemutatót még nem tartottak. így áprilisban a ma- laysiai Kuala Lumpurban, októberben pedig Brazíliában, Sao Paulóban szerveznek — a Hungexpóval közösen — szakmai és árubemutatót. Délkelet-Ázsia és Dél-Ámerika ugyanis igen fontos térség a magyar exportőrök számára) ám ezeken a területeken a magyar kínálatot alig ismerik a helyi üzletemberek. A tapasztalatok azt bizonyítják, az ilyen rendezvények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy kedvezőbbé váljanak a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésének feltételei, elősegítik a magyar gazdasági és műszaki eredmények megismertetését, lehetőséget teremtenek a műszaki, ipari, kereskedelmi szakemberek közötti párbeszéd kialakítására. A kamara hagyományosan az idén is rendez magyar gazdasági és műszaki napokat a Szovjetunióban, ezúttal Leningrádban.