Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-09 / 7. szám
1987. január 9., péntek Veszélyes tervmódosítások Egy ismert vicc: — Miért néz olyan haragosan az anyósod? — Nem haragos, csak ő tartja a mestergerendát. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium felmérése szerint a saját kivitelezésben készült lakóházak harmada komoly mulasztásokról tanúskodik. Az elhibázott épületek jelentős százaléka méltó az ÉLETVESZÉLYES!!) jelzőre. Békésben — úgy tűnik — valamivel jobb a helyzet, ám a megyei tanács építési és vízügyi osztályának múlt évi felmérése sok szakszerűtlenséget talált. Mint Prágai Mihály csoport- vezető elmondta, ötvenhét épület közül 11 kivitelezésénél állapítottak meg hibát. Leggyakrabban a vasbeton elemek használatának szabályait sértik meg, de gond van a kémények falazásával és a hőszigeteléssel is. A vasbeton elemek beépítése látszólag nagyon egyszerű. A hozzá nem értők azonban úgy gondolják, ez a kemény, erős, súlyos elem mindent kibír. Előfordult, hogy az ablak feletti áthidaló gerendát oldalára fektették. Máskor a födémelemeket konzolosan (az erkély miatt) „túllógatták” a falon. Ilyenkor az elem olyan igénybevételnek van kitéve, amire az nincs méretezve. (Ugyanis egészen másképp szaladnak benne az acélbetétek, mint amit a megváltozott beépítés megkíván.) A „legszellemesebb” megoldás, mikor valakinek rövidebb gerendára volt szüksége, ezért levágott egy darabot a feszített vasbeton gerendából. Ezáltal elvesztette teherbírásának több mint 50 százalékát. Honnan erednek ezek a hibák? Ha van kőműves mester, akkor elsősorban az ő trehányságárvák számlájára írhatók. Ha nincs, akkor vagy spórolni akar a tulajdonos, vagy valami építőanyaghiány kényszeríti a tervtől való eltérésre, a szerencsétlen rögtönzésre. Ahol nincs kőműves, ott kell legyen felelős műszaki vezető. (Egyébként az ő személye ott sem felesleges, ahol van kőműves, mert szakértelme több szempontból biztonságot ad.) Sajnos, gyakorta a MŰSZAKI VEZETŐ NÉVLEGESEN van jelen. így történhet aztán, hogy a vasbeton elem helyett korhadt fagerenda, faléc, vasúti sín kerül statikailag fontos helyre, a teherhordó pillért és a kéményt üreges téglából falazzák. Sokan azt hiszik, a hő- szigetelési szabvány csak divat. Ettől még megtartásuk nemcsak kötelező, de ildomos is. Ha a tulajdonos megsérti, akkor később fűt- heti az utcát, a falak penészedését is e szabvány figyelembe nem vétele okozza. A szabálytalanságokra leggyakrabban későn derül fény. A folyamatos ellenőrzéshez a helyi tanácsok személyi feltétele nem kielégítő, az illetékes műszaki szakemberek ideje kevés, s bizony néhányuknak a szakértelme is enyhén szólva kívánnivalót hogy maga után. Ezek után mindenképpen biztató, hogy SZIGORÍTJÁK AZ ELLENŐRZÉST a közeljövőben. A megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetőhelyettese, Mochnács Pál elmondta, április elsejétől az osztály egy újabb csoportja a megyében folyó magánépítkezéseket rendszeresen megvizsgálja. Különösen az alapozás, a szigetelés, a teherhordó falak, a födémek, a tető- szerkezetek és a kémények szakszerűségét ellenőrzik. A csoport tevékenységével a magasabb szakmai színvonal feltétlenül adott lesz. Van aztán egy másik tényező is, ami a helyi hatóság munkáját kellemetlenül befolyásolja. A tanácsi szakember egy kisebb településen ismerőst, rokont, de még haragost se figyelmeztet, vagy (ne adj isten!) büntet meg egykönnyen, mert ez rendkívül kényelmetlen. A megyei tanács leendő csoportjának ezzel a szemponttal sem kell „megbarátkoznia”, ők semleges idegenként vizsgálhatják az épületeket. Az ellenőrzés természetesen díjtalan lesz, ám ha valaki az engedélyezett tervtől az épületet veszélyeztetően eltér, akkor a költségeket áthárítják rá. Ez általában 5 ezer forint. Nem öröm, de még mindig jobb ezt kifizetni és idejében kijavítani az épületet, mint később búslakodni a romokon. .. Ungar Tamás Elfogyott a vasbeton áthidaló? Szerencsére a ház körül mindig akad néhány léc, majd beépítjük azt! Aztán hadd jöjjön a második, meg a harmadik szint! Ezt az áthidalót aligha tartotta volna meg sokáig az üreges tégla. A tulajdonos meg — jó esetben — szidta volna az asztalost, hogy szorul az ajtó Mi az ára? Mi kell ahhoz, hogy az új géppel, s a hozzátartozó technológiával megkétszerezzük a termést? — tette fel a riporter a kérdést a mezőn álló és álmélkodó szakembereknek. — Valóban, mi is kell még ehhez, hiszen a csodálatos gép már adva van, a technológia éppen most bizonyítja be, hogy megérte-e megvásárolni? De mintha mégsem bíznának egyértelműen a sikerben. Míg végül valaki nem mondja ki, amit mindenki gondol: — Még az is kell hozzá, hogy ha elmegy ennek a csodálatos masinának meg a technológiának az amerikai szakértője, akkor a magyar szakembereknek is úgy szót fogadjanak az emberek, mint az öregúmak. Az öregúrnak természetesen könnyű dolga volt, messziről, Amerikából jött ember, azért hívták ide, hogy a gyakorlatban is bemutathassa, mit tud a paradicsomfelszedő kombájn, s az a technológia, amelyik kétszeresére emeli a termést. Az öregúrnak elemi érdekei kívánják úgy, hogy minden rendjén legyen. Hiszen, ha nem képes bebizonyítani, hogy a vásárolni kívánt berendezés jobbat produkál, s tudja mindazt, amiért a sok dollárt kiadja ez a dollárszűkében levő ország, füstbe megy az üzlet, s úgy kirúgják az otthoni cégétől, ahogyan az számos irodalmi alkotásban, például Az ügynök halálában is írva van. — Ezért nyilván a körmére nézett az embereknek, s azok sem trehánykodhat- ták el a dolgukat. Igenám, de az öregúr elmegy, mi meg itt maradunk. S itt marad a nagy kérdőjel is az emberekben: csakugyan, miért nem hallgatunk a jó hazai szakemberekre ugyanúgy, ahogyan az amerikaira. Végtére nálunk is vannak kiváló szakértők! Igaz, nemcsak a munkahelyünkön nem hallgatunk arra, aki okosabb nálunk. Nem hallgatunk arra, aki azt mondja: a mély vízbe bele is lehet fulladni, a gombától gombamérgezést lehet kapni, hogy az alkohol megmérgezi a szervezetet, hogy a túltáplálkozás veszélyesebb folyamatokat indít el, mint az éhezés, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk, hogy az agresszivitás a közutakon életkockáztatás, hogy a dohányzás növeli az infarktusveszélyt, a rákképződés esélyét. És még mennyi igazság van, aminek az emlege- tőjét jobb esetben akadékoskodónak, vagy oktalan gáncsoskodóknak tartjuk. A munkahelyeknél maradva: nemcsak a csoportvezetőre, művezetőre, s a mérnökre nem hallgatunk, hallgatnak az emberek, hanem a technológiára, a biztonsági, tűzvédelmi előírásokra, a műveleti utasításokra, előírásokra. Amelyeket nem egy ember, hanem sazekmberek sokasága tervezett, alakított ki. Amelyek legtöbbször az akkor elérhető legjobb technikát, a tudomány akkori állását tükrözik. Statisztikát, forintban vagy másban kimutatható adatsort persze, nehéz készíteni arról, hogy mibe kerül társadalmunk számára ez a terjedő szófogadatlanság. De a maga élettapasztalata mindenkit eligazíthat. Egyelőre nem csökken az üzemi balesetek száma, több időt töltünk táppénzen, mint korábban. Kisebb a termés, nagyobb az önköltség a kívánatosnál, megbukhat —, sőt nem egy helyen megbukik — a dfága pénzen vásárolt technika. Emberek' sokasága válik rokkanttá, vagy hal meg az országútjainkon, különösen a nyári hétvégeken, mert valakik megsértik, felrúgják az elemi közlekedési szabályokat. A legkönnyebb akadékoskodónak nevezni, aki ésszerűséget, rendet és fegyelmet követel meg a munkahelyen és az élet más színterén. De aki ezt teszi —, s netán a „jópofáskodáá*’ álarcába rejtőzve teszi ezt —, egyszer már eltöprenghetne azon: mi ennek az ára? Gőz József A testre szabott FORCON, (avagy) szabásminta a FORCON-ban A Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalatnál január elsejétől önálló vállalati szervezésben dolgoznak. Korábban a tröszt határozta meg, hogy mit termeljenek, most pedig önmaguk. Ha élni akarnak, és megvalósítani mindazt a feladatot, melyet az önálló vállalati munka tőlük vár, akkor nagyon konzekvensen, a munkások érdekének szem előtt tartásával kell termelniük. Amíg a gyáriak helyett Budapesten, a trösztnél gondolkoztak, nem is volt különösebb gondja a vezetésnek. Budapest mindent megmondott, mindenhez anyagot biztosított, itt, Békéscsabán csak a központi akarat végrehajtásáról kellett gondoskodni. Január elsejétől tehát megváltozott a helyzet. Budapesten semmit sem intéznek. A gyáregység önállóságot kapott, így nagyon fontos termelési és értékesítési ügyekben maga dönt. Az átállás nem is olyan egyszerű. Békéscsabáról belátni az országos piac szükségletét és igényét nem könnyű. A gyáriak, akarom mondani, a vállalat vezetői azonban tudnak valamit. Ez a valami az ország ipari üzemeinek forgás csolószerszám-szükséglete, és egy kis exportlehetőség, aminek alakulását több éven át megfigyelhették. Ebből állították össze idei tervüket, amely nem is akármilyen követelményeket tartalmaz. A vállalat vezetése magáévá tette a megye politikai, társadalmi vezetésének kezdeményezését, melynek értelmében az ipari termelést nem az országos átlagnak megfelelően, hanem ennél lényegesen nagyobb ütemben fejlesztik, hogy a megye hátrányos helyzetének megszüntetésére kellő anyagi alapok képződjenek. A FORCON ezek szerint 5,5 százalékos termelésbővülésre készül 1987-ben. Ügy tapasztaltam ottjár- tamkor, hogy a vállalat vezetése minden tekintetben meg akar felelni ennek a követelménynek. A műszaki értelmiség pontos, szinte napra, műszakra, sőt gépre szóló tervet készített 1987-re. Kimutatta, hogy melyik gépen, mennyi új terméket kell előállítani. Tudja-e a gép ezt az igen magas teljesítményt nyújtani? Bírja-e a vállalat energiával és anyaggal ezt a tempót? Van-e piaca az így előállított terméknek? S mit szólnak a dolgozók a feszített tervhez, melynek teljesítése jól szervezett munkájuktól, leleményüktől, s egyáltalán átlagon felüli teljesítményüktől is függ. A munkások és a műszakiak válaszát a vállalat január 2—5. közötti teljesítménye mutatja. Erre az időre a terv 4,4 millió forint értékű áru termelését programozta. A műszakiak és a munkások válasza 7,2 millió forint értékű új áru előállítása volt. Január első napjaiban, tehát mindenki tehetsége és tudása maximumát adta, mintegy bizonyítva az önállóan gazdálkodó vállalat többre képesebb, mint a gyáregységi szervezetben. Ebben a teljesítményben érződik egyfajta felelősség is a vállalatért, önmagukért. Ha ehhez hozzászámítjuk a produktum minőségét, akkor egyértelműen fogalmazhatjuk: a munkásbecsület okosan találkozott a műszakiak helytállási törekvésével. A gyár vállalattá újult, s felkészült a magasabb követelmények napi teljesítésére is. Az elmúlt néhány napban tehát mindenki vizsgázott a FORCON-ban. Ez a vizsga azt is jelenti, hogy a műszakiak és a munkások egy nyelven beszélnek a legbonyolultabb termelési feladatok megoldásában. Valamit magukénak éreznek, s ez a valami nem más, mint a vállalat, a megélhetést, a munkát adó és biztosító üzem, amely soha sem állt hozzájuk olyan közei mint most, testre szabottan 1987. január 1-től. D. K. Bombaüzlet répaszeletböl A cukor nyomott világpiaci ára a jugoszláv cukorgyárakat is sújtja. így aztán kifizetődőbb a hazai piac igényeit lesni, mint külföldre kacsintgatni. Ám ha a cukor marad is belföldön, azért a melléktermékek egy részét — nem is akármilyen pénzért — a határon túl értékesítik. Különösen a répaszelet iránt nagy a kereslet. A vajdasági Titoverbász cukorgyára például a szezonban tízezer tonnát exportált préselt formában. Ennél többet is el tudtak volna adni, ha a szelet egy- harmadát nem kötötték volna le előzetesen a környékbeli gazdák és a mezőgazdasági üzemek. A főleg Olaszországba, Angliába és Japánba szállított takarmányból több mint egymillió-háromszázezer dollár bevétele származott a cukorgyárnak. Új szabályok a jármüvek légszennyezésének mértékére Üj jogszabályok érvényesek a közúti járművek forgalomba helyezésére és forgalomban tartására ez év elejétől. Mindez szigorítást jelent a korábbi, az 1975-ös rendelethez képest. Többek között gépkocsitípusonként új határértékeket állapít meg a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmára is a rendeletmódosítás. A különféle benzinüzemű járművek, így a segédmotoros kerékpárok, a motorkerékpárok, a személygépkocsik, s 3,5 tonna össztömegig a tehergépkocsik és az autóbuszok szén- monoxid, szénhidrogén és nitrogénoxid kibocsátását a jármű nagyságától, típusától függően szabályozza. Külön kategóriába sorolták a 3,5 tonnánál nagyobb benzinüzemű, valamint a dízelrendszerű járműveket. A motorok megfelelő beszabályozása, karbantartása, a jobb forgalomszervezés jelentősen csökkentheti a környezetbe jutó szennyezőanyagok mennyiségét. A budapesti főutaknál különösen érzékelhető a szennyezés, így minden változás figyelmet érdemel. Az elmúlt év végén 30 közlekedési csomópontot kapcsoltak rá a fővárosban az ütemesebb haladást biztosító, így a környezetvédelmet szolgáló számítógépes forgalomirányító- központra. Az autóbuszok füstölése elsősorban a motorok túlterhelésével függ össze. Ezért is a Rába gyár már évek óta foglalkozik nagyobb teljesítményű, a környezetet jobban kímélő motortípus kifejlesztésével. A légszennyezést csökkentené, ha a BKV módosítaná a meglevő motorok adagolóit. Lehetőségeket nyújtana az üzemanyag minőségi jellemzőinek javítása is. A folyamatos haladást, s így a környezetvédelmet szolgáló sebességjelző berendezések felszerelését is szorgalmazza a főigazgatóság. Ezért szakemberei már megrendelték a sebességjelző- hálózat kiépítését a Soroksári út újabb szakaszán is. A Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalatnál palackozzák az Arola üdítőket Fotó: Kovács Erzsébet
