Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-09 / 7. szám
NÉPÚJSÁG 1987. január 9„ péntek A szakszervezet a tagság érdekeinek képviselője Beszélgetés az SZMT vezető titkárával (Folytatás az 1. oldalról) munkásképzés, felnőttoktatás, a szakemberképzés megyei tervének megfogalmazását. A saját véleményünket a megyei tanács testületének asztalára tesszük. Együttműködünk a fogyasztói érdekvédelem, a kereskedelem kérdéseiben is. A szakmaközi bizottságok segítségével szorosabb lehet a kapcsolat a tanácsok és a területen élők között is. — A béremelés felfüggesztésének kérdése nagyon foglalkoztatja megyénk közvéleményét is. Mi erről az ön véleménye? — Szerintem ez a központi ajánlás, hogy április elsejéig nem lehet bért emelni, nem új keletű dolog. Megyénkben azok a gazdasági egységek, amelyek tudatosan, tervszerűen, megalapozottan dolgoznak, tavaly sem január 1-től fejlesztettek bért. Megvárták a gazdasági mérleget, az elmúlt évi elszámolást, elkészítették az éves gazdasági terveket, látták a feladataikat és ennek alapján emelték a béreket. Tavaly, a vállalatok mintegy 40 százaléka csak az első negyedév végén, 30 százaléka még később látott lehetőséget a bérfejlesztésre. Így volt ez például a konzervgyárban, a Kner Nyomdában és a kötöttárugyárban. Ezt a gyakorlatot támogatni lehet. Látni kell, hogy a termelés milyen alapot ad a bérfejlesztésre. Megértik ezt a dolgozók is. Erkölcsi kérdés az is, hogy az alkalmazottak ugyancsak a biztonsággal megtermelt javak után kapjanak bérfejlesztést, csakúgy, mint a termelő munkások. Hátrányt egyikük sem szenved, hiszen a bérfejlesztésre szánt ösz- szegeket akár az alapbér emelésében, akár jutalomban április 1-e után megkaphatják. — Megyénkben lesz-e munkaerő-átcsoportosítás? — Békés megye ipari, mezőgazdasági üzemei — néhány tsz kivételével — nem veszteségesek. Természetesen rájuk is vonatkozik a hatékony gazdálkodás, a belső tartalékok feltárásának szükségessége. A szabályozók is erre ösztönzik a vállalatokat. Nagymértékű átcsoportosítások Békés megyében most még nem várhatók. Több, vidéken dolgozó gazdasági egységnél, ahol nagyobb létszámú munkaerőfelesleg adódna, további foglalkoztatásuk helyben szinte megoldhatatlan. A megye politikai és állami vezetése mindent megtesz, hogy vidéken is, a hátrányos helyzetű területeken is kedvezően alakuljon a foglalkoztatottság. Az már szakszervezeti feladat, hogy ha két embert csoportosítanak át, akkor annak a két embernek a sorsával, elhelyezésével is tisztességesen foglalkozzanak. — Milyen az SZMT vezető titkárának közérzete 198 7 elején? — Én optimista beállítottságú vagyok. Az a politikai erőfeszítés, ami az intézkedések sorozatában, az MSZMP Központi Bizottsága határozatának megértésében és foglalkoztatásában, az év eleji munkásgyűlésen elhangzottakban mutatkozott meg, biztatóak. A munkások bíznak abban, hogy megfelelő gazdasági körülmények teremtésével jobbá válik az életük, lesz munkalehetőségük. A szakszervezeti optimizmusom a tisztségviselők tettrekészségén, felelősségérzetén alapul. Ha a politikai, gazdasági körülményeink kedvezően alakulnak, biztosított lesz a cselekvési egység, így csak johb évet zárhatunk. — Köszönöm a beszélgetést. Bede Zsóka Az Olvasó Nép-ben olvastuk Megyénkhez kötődnek A Hazafias Népfront Olvasó Nép című folyóiratának legfrissebb számában (29.) több Békés megyei vonatkozású utalás, illetve emléktöredék szerepel. Ezek sorából kiemelkedik az Endrődtől Szibériáig c. írás. Szerzője Tímár Máté, aki nagy meggyőző erővel beszéli el, mit jelentett számára az olvasás, amelynek szeretete végigkísérte egész élete folyamán. A frontra kivitte magával a különböző könyveket, elrejtve őket katonaládája alján. Még Szibériában is olvasott, sőt ólommal deszkalapokra, kontralemezekre írta le saját verseit, novelláit; „ceruza és papíros híján”. Szintén e Békés megyei település neve szerepel egy másik írásban, amely a Fe- nákel Judittal készült interjút tartalmazza. Az országszerte ismert és sikeresnek tartott író, újságíró Endrő- dön született, ahonnan édesapja halála után, 1946-ban Szegedre költözött. Utalt arra, hogy nem értelmiségi családból származik, és a könyv nem volt életük része. .. Ennél valamivel több adatot tartalmaz a Cseres Tiborral folytatott beszélgetés. Másfél éven át ő szerkesztette az egykori Békés megyei Közlönyt. Amint megjegyezte, egyik nagy fegyverténynek számított: „üdvözöltük például a Márciusi Front békéscsabai zászló- bontását”. Vagy amikor az Anschluss bekövetkezett, ezt a nagybetűs címet adta írásának: „Európa veszni hagyta Ausztriát”. Cseres Tibor a háború után új lapot indított Viharsarok címmel, s ezt szerkesztette két éven át. Sok érdekességben bővelkedik dr. Halustyik Anna kandidátus életpályája. Ebből megtudjuk, hogy 1985- ben tért vissza az ÚSA-ból, ahol ösztöndíjjal tanult. Jelenleg egyedül ő rendelkezik a The Master of Comparative Law (Az összehasonlító jog mestere) képesítésű diplomával Magyarországon. Vagyis 32 éves korára csakugyan figyelemre méltó, szép karriert csinált. Igaz, ez a fiatal értelmiségi már Budapesten született, de szülei Gádorosról származnak. Gyermekkorának egy részét ebben a faluban töltötte el. Mély tudati-érzelmi kötődését híven fejezi ki az alábbi gondolata: „Egy biztos: a munkabírásomat, azt, hogy én szigorúbb normák szerint élek, mint a környezetem általában, én Gádorosról hoztam magammal". —y — n Hol volt a nuncsaku? fl vád: hivatalos személy elleni erőszak Szerencsére nem mindennapos az ügy, amelynek tegnap tartották az első tárgyalását a Gyulai Városi Bíróságon. Hajdú Árpád bűnügyében a legsúlyosabb vád: hivatalos személy elleni, felfegyverkezve elkövetett erőszak. Hajdúnak nem először gyűlt meg a baja a törvénynyel. Tizénnyolc évesen súlyos testi sértésért, egy évvel később, 1985-ben csalás, lopás és orgazdaság miatt állt a bíróság előtt, majd kapott együttesen 1 évi és 11 hónapi szabadságvesztést. Tavaly áprilisban feltételesen szabadult. Ügy látszik, mindez nem járt kellő visz- szatartó erővel — a vádirat szór int ugyanis a múlt év október 8-án éjszaka kombi- náltfogót, csavarhúzót és nuncsakut, egy úgynevezett karatebotot vett magához. Hajnali portyájának eredményeként egy, azaz egy karton Symphonia cigarettával távozott Gyulán, a várfürdő közelében lévő faházbüféből. A betöréses lopás után pechére szinte szembe találta magát egy szolgálatos rendőrrel, aki gépkocsijával megállásra szólította fel. Ez nem járt sikerrel, a vádlott az autó elé dobta a zsákmányát, majd futásnak eredt. Nem sokkal későfeb ismét elhangzott a „Törvény nevében” intézett felszólítás — újra eredménytelenül. Hajdú Árpád előbb könyörgésre fogta a dolgot, majd hangot váltott, és megfenyegette Bak Ferenc rendőr törzsőrmestert: „Vagy én, vagy maga meg fog halni” mondta, miközben a rendőr felé rúgott, aki gumibotját használta, a földre került tolvajt azonban nem sikerült megbilincselnie. Az kitépte magát a rendőr szorításából, és ismét futásnak eredt. A menekülő Hajdú azonban később ismét szembeszállt üldözőjével, és a már említett kétnyelű karatebottal kezdett hadonászni, támadni. Űjabb felszólítások következtek, majd a dulakodás után a rendőr most már fegyverét használta. Előbb a levegőbe, majd Hajdú lába elé lőtt, ezt követően pedig irányzott lövéssel megsebesítette a vádlottat, akit a mentők életveszélyes állapotban kórházba szállítottak. Hajdú Árpádot az ügyészség felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak, valamint lopás bűntettével és könnyű testi sértés vétségével vádolja. A csütörtök délelőtti, első tárgyalási napon a vádlott a lopást beismerte, azt azonban tagadta, hogy támadólag lepett volna fel az intézkedő rendőrrel szemben. A tanúvallomások alapján a bíróság nem tudta pontosan megállapítani a részleteket: hogy mi is történt a helyszínen? így például nem tisztázott hogy a vádlott ártalmatlanná tétele pillanatában hol volt a karatebot? Aztán, hogy mi okozta a vádlott fejsérülését? A fegyverhasználat körülményeivel kapcsolatban szintért további részletek tisztázása szükséges. Az ügyben újabb bizonyítékok feltárását tartja szükségesnek Ágostonná dr. Pfaff Mária büntető tanácsa, ezért a tárgyalást 1987. január 22-re elnapolták. F. I. Magyar—lengyel autöipari kooperáció Tegnap Budapesten, a Mo- gürt Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat, a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat és a Lengyel Biels- ka-Biala-i Autógyár képviselői aláírták az 1986—1990. évekre szóló magyar—lengyel személygépkocsi-gyártási kooperációs keretszerződést. A szerződés értelmében 1990-ig mintegy 23 ezer Polski Fiat 126 típusú lengyel személygépkocsi érkezik hazánkba, ellenértékeként pedig a Bakony Művek feszültségszabályozókat, az MMG Automatika Művek műszerfalakat, a Csepel Autógyár dugattyúkat szállít a lengyel gyár részére. Az 1973 óta érvényben levő kooperációs megállapodás keretében eddig csaknem 50 ezer kis Polski Fiat került Magyarországra, s a magyar gyártóművek több százezer alkatrészt szállítottak Lengyelországba. Rekonstrukció rekordidő alatt Sikeresen végrehajtott és határidő előtt befejezett rekonstrukció után — az eredetileg tervezett január vége helyett már 8-án, tegnap — megkezdte a termelést a Salgótarjáni Síküveggyár Zagyva III. üzeme. A két- hétnyi időnyerés mintegy háromszázezer négyzetméterrel több üveget és tizennyolcmillió forint többletbevételt jelent. A rekonstrukciót rekordidő alatt, az eddig átlagos 520 pappal szemben i mindössze kilencvenhat nap alatt végezték el. A kitűnő eredményt a korábbinál jobb munkaszervezésnek tulajdonítják. A hasonló üzemek időnkénti rekonstrukciója elkerülhetetlen, hiszen a hatalmas igénybevétel következtében minden anyag elfárad, elévül. Minél hosszabb azonban egy-egy üveghúzóüzem termelőciklusa, annál több üveget állít elő, következésképpen annál gazdaságosabb a nagy értékű berendezés működése. A hatvanas években alig két évig tartott egy termelő ciklus, ez később 2,5 —3 évre, a hetvenes években négy évre, legutóbb pedig minden eddiginél hosszabbra, öt évre nőtt. Az új rekord a tüzeléstechnika korszerűsítésének, a kemencerekonstrukció előnyös módosításának, az üvegolvasztáshoz alkalmazott adalékanyagok célszerű megválasztásának és nem utolsósorban a jobb minőségű tűzálló anyagoknak köszönhető. A mostani rekonstrukció 210 millió forintba került. Szolgáltatunk? A népi ellenőrök majdnem leültek meglepetésükben, amikor kiderült, hogy Szeghalmon a Körös Volán autójavítójában mindössze tízezer forint értékű alkatrész volt a raktárban. Mit lehet ezzel kezdeni? — kérdezték tágra nyílt szemekkel. A válasz végtelenül egyszerű: megkérik a kuncsaftokat, hogy szerezzék be a hiányzó szerkentyűket és jöjjenek vissza, ha azt akarják, hogy a gépkocsijuk guruljon. A történet már az adomák világába tartozik. A tulajdonos a hibát észleli: a tévé sistereg, morog, az automata mosógép táncol, orrán-száján ömlik a víz, az autó nem gyorsul. Nincs mit tenni, hívni kell a szakembert Jön a diagnózis és a kétely. Igazat mond, vagy nem? Azért a munkáért fizetünk-e, amely a papíron szerepel és főleg azt az alkatrészt cserélte-e ki, amit fölszámolt? Persze, a megrendelő nem ennyire szókimondó, inkább türelmes. Nem azért, mert ez istenáldotta tulajdonság, hanem azért: rákényszerülünk a várakozásra, a hallgatásra. Másképpen fújtak a javításnak, bottal üthetjük a kőműves nypmát, s a távoli jövőbe vész az a nap, amikor a megbántott szerelő újra felénk vetődik. Mindez egyértelműen jelzi, hogy a szolgáltatások szervezeti korszerűsítése korántsem ért véget. Ezért sok helyütt eredményként könyvelték el, hogy a minőség, a színvonal legalább nem romlott Ez is valami! Az átszervezéseknek voltaképpen mindenki örült, hiszen az újtól általában jobbat vár az ember. A tapasztalatok azonban enyhén szólva elgondolkodtatóak. A Gelkából és az Afit- ból alakult tanácsi kisvállalattűi bővítési, fejlesztési lehetőségei szűkösek. Kicsi az elektromos szerviz Szeghalmon, Gyulán és Gyomaendrődön, szinte megközelíthetetlen az üzlet Békéscsabán, ugyanitt zsúfolt az autójavító telephelye. Kevés a karosszérialakatos, a fényező. Gondot jelent a szakmai továbbképzés, a fiatal szakmunkások megtartása. Ugyanakkor romlott az alkatrészellátás. Oj típusú gépkocsik, televíziók, gázkészülékek jelennek meg, a javítás viszont az egyes alkatrészek hiánya miatt elhúzódik. A hiánylistán szerepel többek között a televíziókhoz használt sorkimenő, a teletexadó- és -vevőegység, a külföldi magnókhoz nélkülözhetetlen kombináltfej, az automata mosógépekhez a hőfokszabályozó és -kapcsoló, valamint a programkapcsoló, 402-es centrifugához a vízterelő és a fékbowden, hűtőszekrényekhez az elpárologtató, a mélyhűtőajtó, gázkészülékekhez az univerzális égőfej. De ez még semmi! A Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet által javított Lada személygépkocsit a megrendelő 7 hónap után hűtőrács nélkül volt kénytelen elvinni, mert sehol sem lehetett beszerezni. Az 1200-as Lada komplett karosszériáját másfél év óta nem igazolták vissza. Az új típusú Wartburgban feszültségszabályozót kellett volna cserélni, amely 400 forintba kerül, mivel ez hiánycikk, a tulajdonos kénytelen-kelletlen megvette a teljes generátort 7500 forintért. Hogy ezek extrém esetek? így is fel lehet fogni. Gyorsan hozzáteszem: a Békéscsabai Tanácsi Autójavító Vállalat 1986 első felében a különböző garanciális gépkocsik javításához megrendelt alkatrészek 37 százalékát harminc nap után, 23 százalékát pedig egyáltalán nem kapta meg. Az is mond valamit, hogy míg korábban a vizsgált szolgáltató vállalatok, szövetkezetek az alkatrészek 90 százalékát a nagykereskedelmi vállalatoktól szerezték be, ez a szám jelenleg 75—80 százalék. A hiányzó árukat a kiskereskedelem boltjaiban és a magánkereskedőktől kénytelenek megvásárolni. Többnyire jóval drágábban! Sajnos, ez a „megváltozott beszerzési struktúra” a fogyasztó pénztárcáját is apasztja. Igaz ugyan, hogy a legfontosabb ágazatokban szerződéses kapcsolat van a nagykereskedelem és a szolgáltatók között, de ez sem garantál egyenletes ellátást, mivel a TEK-válIalatok pénz- és devizahiánnyal küszködnek és akadozik a szállítás. Ehhez még vegyük hozzá, hogy egyes nagykereskedelmi vállalatok monopolhelyzetükből adódóan erőfölényüket fitogtatják, sok a szabálytalan visszaigazolás, a megrendeléstől eltérő teljesítés. Nehezíti á helyzetet, hogy megszűnt az Afit Tröszt központi raktára, különösen a gépkocsi-alkatrészek beszerzésénél gyakori a csúszópénz. A leírtakból is világosan látszik, hogy az elromló gépeink és az átformálódó szolgáltatóhálózatunk között valahol lábujjhegyen ott álldogálunk mi, fogyasztók, olykor bizony tanácstalanul. Nem nagy öröm, hogy a népi ellenőrök vizsgálatai igazolták ezeket a megfigyeléseket. Inkább figyelmeztetés a jövőt illetően. . Seres Sándor A Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb lakói a tapírok. Nándi és Malvin láthatóan kitűnően érzik magukat az elefántházban berendezett lakosztályukban (MTl-íotő: Baric Imre — KS)
