Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TANÁCS L0P10 1987. JANUÁR 9„ PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM A szakszervezet a tagság érdekeinek képviselője Beszélgetés az SZMT vezető titkárával Az Üj Reflektor Magazin szerda esti adását és a csü­törtök délelőtti ismétlést sokan látták megyénkben is. Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára válaszolt Ilkei Csaba szerkesztő-műsorvezető kérdéseire. Az ott elhangzottak­hoz kapcsolódóan kerestük meg Fodomé Birgés Katalint, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárát, hogy a megyei szakszervezeti munkáról tájékoztasson. Hogyan értékeli a szakszervezeti mozgalom megújulását megyénkben, mennyire lett következetesebb, harcosabb a szakszervezet? — 1986. nehéz gazdasági év volt. Az indításkor válla­lataink egy részének nem volt egész évre lekötött mun­kája, így nem látták bizto­sítva feladataik végrehajtá­sát. A szakszervezeteknek részben minden támogatást biztosítaniuk kellett a gaz­dasági vezetésnek, hogy megteremtsék a munkafelté­teleket, másrészt a szakszer­vezetek a munka biztosítását kérték. Meggyőződésem, hogy megyénk munkásai azért mennek a munkahelyükre, mert dolgozni akarnak, de elvárják, hogy ezért tisztes­ségesen meg is fizessék őket. Az üzemek jelentős részé­ben, ahol erős a szakszerve­zeti mozgalom, sok csatával, ütközéssel, egyeztetéssel ké­szítették az 1986. évi gazda­sági terveket. Jó néhány ilyen alapszervezetünk testü­leti ülésén mi is jelen vol­tunk. Több fordulóban egyeztették a vitás kérdése­ket például a Körös Volán­nál, a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinátnál, az Orosházi Üveggyárnál is. A munkások véleményére ala­pozva, érdekeiket védve tár­gyaltak a szakszervezetek. — A felkészültséggel, a harcossággal sikerült ered­ményt elérni? — Vannak pozitív tapasz­talataink, ahol a határozott szakszervezeti álláspont terv- módosítást, bérfejlesztést, egyéb változást ért el. Azt is be kell vallani, hogy ném mindenhol sikerült a szak- szervezeteknek még az ál­taluk megfogalmazott jogos igényeket teljesíteni. Erősö­dött a szakszervezeti munka, de nem szabad figyelmen kí­vül hagynunk, hogy azt te­gyük, amit a tagság elvár tőlünk. A szakszervezetek képviseljék a dolgozók véle­ményét, irrealitás nélkül, a vállalati lehetőségeken belül. — A megváltozott gazda­sági körülményhez alkalmaz, kodtak-e a szakszervezetek? — Jó úton járunk. A tes­tületek értik, tudják, hogy ilyen körülmények között felkészültebbnek, határozot- tabbnak kell lenniük, hittel kell képviselniük a dolgozók érdekeit, és ne bürokratikus hivatalnokként dolgozzanak. — Nem népszerű feladat ma társadalmi munkásként tevékenykedni, és harcosan ellentmondani. Van rá példa, hogy a nem megfelelő ká­dereket mások váltották fel? — A választásokon meg­újult a káderállomány, ösz- szességében 45 százalékos volt a csere. Mégis van rá példa, hogy a választások óta ismét cserélődtek a ká­derek, ha más munkahelyre mentek, vagy ha a tagság nem tartotta megfelelőnek a munkájukat. Természetesen ez utóbbi még nem jellem­ző. A választások során nem volt olyan eset, hogy a fel­kért tisztségviselő ne vállal­ta volna feladatát. A kettős jelölés kockázatát is többen felelősséggel értették. Aki valamit tenni akar ezért a társadalomért, vállalja a társadalmi munkát, még ha olykor panaszkodik is a ter­helésre. Ezeket az embere­ket meg kell becsülni. — A szakszervezet tekinté­lyét növeli, ha érezzük, hogy a tagság véleménye a fel­sőbb szervekhez eljutott. A kormány és a SZOT tárgya­lásai során milyen területe­ken képviselte például a dolgozók érdekeit a szak- szervezet? — Sok olyan kérdést tár­gyaltak, amely az ágazati szakszervezetek kongresszu­sain és a XXV. kongresszu­son felvetődött. Néhány kér­désben már részintézkedés született. Ilyen például, hogy a 70 éven felüliek nyugdíjá­nak reálértéke ez évben 7 százalékkal emelkedik. Bé­kés megyében sok az ala­csony nyugdíjas, idős ember, ennek a rétegnek az életkö­rülményeiben az intézkedés pozitív irányú változást hoz, bár a gondjait nem oldja meg teljesen. Szóltunk arról, hogy jó lenne, ha a vállala­tok a nyugdíjasok, gyesen le­vők segítésére jóléti alapot képezhetnének dolgozóik, vagy volt dolgozóik után. 1987-től a gyeden és a gye­sen levők után dolgozónként 300 forint jóléti alap képez­hető a vállalatoknál. Remé­lem a tervciklus végéig a nyugdíjasok esetében is si­kerül ezt elérni. A szakszer­vezetekben óriási bérköve­telések jelentkeztek, ame­lyeknek anyagi fedezetét nem termelte meg az ország. A kormány a SZOT-tal kö­zösen mégis azt tervezi, hogy ebben az évben néhány te­rületen sor kerül bérintézke­désekre. Nagy vita volt a vállalatok szociálpolitikai és környezetvédelmi beruházá­sairól, amelyek megvalósítá­sát hátráltatták a nagymér­tékű adók. Az ez évi szabá­lyozók lehetőséget biztosíta­nak bizonyos adókedvezmé­nyekre. Mindezek a szak- szervezeti vívmányok közé tartoznak, amelyről a tag­ságnak tudnia kell. — Mennyire nyilvános me­gyénkben a szakszervezeti munka? — Nálunk a legfontosabb lépcsőnek a nyilvánosságban azt tartom, hogy tudjon a tagság >arról, miről tárgyal saját vállalatánál a szak- szervezet, a vállalati tanács, az igazgató. Hiányosnak tud­juk a tagság ismeretét ar­ról, hogy számára mit har­colt ki helyileg a saját szak- szervezete. Az SZMT egyeztető tevé­kenysége a megyei tanács programjához kötődően való­sul meg. Nem minden terü­leten ismeri a tagság néze­teinket,az ütközési pontokat, és az “eredményeket. Ezek között tartjuk számon pél­dául az elmúlt évben, hogy kezdeményezésünkre is szü­lettek intézkedések a megyé­ben a nyugdíjasok érdeké­ben. Szorgalmaztuk a hetes napközit, a szociális gondo­zói hálózat kiterjesztését.. Tűzzel-vassal harcolunk a megye lakásprogramjának megvalósításáért. Napirenden szerepelt még az üzemegész­ségügy bővítése. Az idei programban tartjuk számon a középtávú szociálpolitikai terv elkészítését és a szak­(Folytatás a 3. oldalról) Veress Péter és Andrzej Wojcik tárgyalásai Veress Péter külkereske­delmi miniszter tegnap tár­gyalásokat folytatott Andrzej Wojcikkal, a Lengyel Nép- köztársaság külkereskedelmi miniszterével. A miniszterek véleményt cseréltek a keres­kedelempolitikai és a kül­kereskedelem irányítási A Békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás­rendszerének aktuális kérdé- képző Intézet másodéves cukrásztanulói a finom falatok ké­seiről. Szításét sajátítják el a tanműhelyben Fotó: Gál Edit Népfront-vita a tanácsi költségvetésről és a házadéról Tegnap délután Kendra János elnökletével rendkí­vüli ülést tartott a HNF vá­rosi bizottsága Békéscsabán. Ezen részt vett és felszólalt Sasala János, a városi ta­nács elnöke is. A testület két részből álló napirendi témát vitatott meg Dénes Lajos és Sisák Péter osztályvezetők előterjesztésé­ben. Szóbeli tájékoztatójuk­ban elhangzott, hogy az 1987, évi költségvetésre vo­natkozó tervezet elkészítése­kor több olyan tényezőt is figyelembe kellett venni, amelyek részben a tavalyi teljesítéssel vannak össze­függésben. Így például a hi­telek visszafizetésével; to­vábbá a tartalékalapok képzé­sével, a célirányos kötelezett­ségekkel kapcsolatos gondok alapvetően befolyásolják a tervezést. A tanács idei költ­ségvetésében színvonalesés várható, kivéve az egészség- ügyi és az oktatási ágazatot, ahol bizonyos fokú „dina­mizmusra” lehet majd szá­mítani ebben az évben. A kérdésekre válaszolva az osztályvezetők egyebek kö­zött megemlítették, hogy pél­dául a telefonkonténer költ­ségeinek fedezésére kibocsá­tott kötvények nagy része el­kelt, ami azt jelenti, hogy az anyagi forrás biztosításának ilyen szempontból nem lesz akadálya. A következő téma a ház­adóról alkotandó tanácsren­delet előkészítése volt. Ezzel kapcsolatban a HNF-testület több javaslatot is megfogal­mazott. Így például azok a 70 éven felüliek, akik egye­dül (illetve, mint házastár­sak) lakják a tulajdonukat képező ingatlant — amely meghaladja a törvényben előírt nagyságrendet —, men­tesüljenek az adófizetés alól. A bizottság azt is indítvá­nyozta a városi tanácsnak, hogy az egyedül álló lakóhá­zak esetében, az 1960 előtt épült, s a város régebbi épí­tészeti stílusával azonos épü­letek mentesüljenek az adó­zás alól, ha a lakószobák száma háromnál nem több. Az indokok sorában szerepel az is, hogy Békéscsabán nagycsaládo(so)knak készül­tek a régi parasztházak, amelyeket miután moderni­záltak, ezáltal éppen a taná­csot mentesítették az újabb lakások igénylésétől. Mindent egybevetve, a népfront városi bizottsága aggodalmát fejezi ki a ren­delet alapgondolatát illető- ' en is, mert megítélése sze­rint ez nem segíti elő a nagycsaládosok együttélésé­re alkalmas lakóházak épí­tését, s nem ösztönöz , ezen közösségek együttes anyagi összefogására. —y —n MflV-épiilet felújítása Lökösházán Még egy év sem telt el azóta, hogy Németh Gyula személyében új főnököt ne­veztek ki a lökösházi vasúti állomás élére. A személyi és teherforgalom iránt nemrég nála érdeklődtünk. Tekintet­tel arra, hogy ottjártunfckor az 1986. év még nem ért vé­get, csak az 1—10. hónap összesített adatait közölhette. Eszerint a személyi szállítá­si terv 2 millió 50 ezer forint volt, amelyet 230 ezerrel túl- 'teljesítettek. Az áruszállítás­ban szintén növekedés ta­pasztalható, éspedig az elő­irányzott 27 ezer 500 tonna áru helyett több mint 33 ezer 300 tonnát adtak fel. Ez év január elsejével Lökösháza önálló állomásfő­nökséggé alakult, ami azt jelenti, hogy ezentúl az üzem-, bér- és anyaggazdál­kodáson kívül a személyi ügyek intézése is itt folyta­tódik. Egyébként a kürtösi határállomás dolgozóival együtt a létszám kétszáz kö­rül mozog. Néhány vezetői állás még betöltetlen, a fizi­kai állománnyal viszont nincs gond. Ami a tárgyi feltételeket illeti, a lökösházi állomás felvételi épületének felújítá­sa már elkezdődött. Kicse­rélték a födémet, és most a belső munkák következnek. A MÁV Épület- és Hídfenn­tartó Főnökség 2. sz. üzem­egysége vállalta a kivitele­zést. Jól fűtött váróterem várja az utasokat, és a vo­natok tartózkodási ideje két- három perc. Az ömlesztett és a darabáruk rakodását gé­pesítették, s csak a zsákos árukat rakodják kézi erővel. A vasúti laktanya kétágyas szobáit- részben az éjszakai személyzet, részben a vendé­gek veszik igénybe. A dolgo­zóknak a MÁV békéscsabai üzemi konyhájáról hordják ki hétköznapokon az ebédet. B. I. Kényszerszünet a lengyel iskolákban A Magyar Hitelbank RT és a Dunai Vasmű hitelegyezménye A Dunai Vasműben tegnap írta alá Demján Sándor, a Magyar Hitelbank Rt vezér- igazgatója és Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazga­tója azt a 350 millió forintos bankhitelről szóló szerző­dést, amely részben anyagi fedezetet nyújt a kohászati kombinát meleghengerlési technológiája korszerűsítésé­hez. A Dunai Vasmű a hete­dik ötéves tervidőszakban 1 milliárd 17 millió forintos beruházással egy előlemez- felcsévélő, úgynevezett coil box berendezést, egy újabb hengerállvánj't és egy réte­ges hűtőrendszert állít mun­kába, amellyel azonos meny- nyiségű anyagból évente 50 ezer tonnával több hengerelt árut tud előállítani, megva­lósítja az anyag egyenletes hőmérsékletű hengerlését, és ezzel ugrásszerűen javítja a lemez minőségét. 2 millimé­terről 1,6 milliméterre csök­kentheti a melegen henge­relt lemez minimális vastag­ságát, és ezzel tekintélyes mennyiségű lemez további hidegen hengerlését teszi fe­leslegessé. A fejlesztésből eredő anyag- és energiameg­takarítás, valamint a minő­ségjavítás révén a ráfordítá­si költségek — a kohászat­ban ritka módon — keve­sebb, mint négy esztendő alatt teljes egészében meg­térülnek. A Dunai Vasmű a beru­házás költségéből 362 millió forintot saját erőből, 305 millió forintot az Állami Fej­lesztési Banktól felvett, 350 millió forintot pedig a most megkötött szerződéssel meg­szerzett hitelből fedez. Lengyelország több vidé­kén a nagy hideg miatt szü­netel az oktatás: a lublini vajdaságban valamennyi ál­talános iskolában szünetet rendeltek el. Részleges isko­labezárásokról érkezett hír a bielski, az olsztyni és a suwalkai vajdaságból. Var­sóban 6 általános iskolát és 2 óvodát zártak be. A nagy hideg miatt — mínusz 25— 32 Celsius fok — elképzelhe­tő, hogy további tanintéze­tekben szüneteltetik az ok­tatást. A mínusz 25—30 fokos hi­deg és a 30—110 centiméte­res hó komoly gondokat okoz a közúti közlekedés­ben. Csütörtökön mintegy 400 kilométer hosszúságú alacsonyabb rendű út volt járhatatlan a magas hó és a hófúvás miatt. Csak igen nagy nehézségek árán tud­ják fenntartani a városi tö­megközlekedést, mert az utak rendkívül csúszósak, a járművek jelentős részét pe­dig lehetetlen elindítani a reggeli hidegben. A távolsági közlekedésben a vonatok és a buszok komoly késéssel járnak. Néhány kisebb tele­pülést elvágott a külvilág­tól a hó, és csak lovas szá­nokkal tudják fenntartani az alapvető élelmiszerellátást. Óriási erőfeszítésekre kény­szerülnek a nagyvárosok távfűtő művei a lakások kellő hőmérsékleten tartása érdekében. Mindenütt van elegendő szén, de a csőháló­zat és a kazánok meghibáso­dásai miatt néhány helyen csak 15 fokosak a lakások. Megsínylette a hideget az ország telefonhálózata is. Varsóban a lefagyott kábe­lek miatt egyes körzetek el­érhetetlenek telefonon. A lengyel fővárosban 1962. óta most mérték a legnagyobb hideget. Mínusz 27 fokra szállt a hőmérő higanyszála. Az utak jégpályára, a közle­kedés pedig rodeóra emlé­keztet.

Next

/
Thumbnails
Contents