Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-08 / 6. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JANUAR 8., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Teszöv-elnökségi ülés Kulcskérdés a gépesítés fejlesztése Békéscsabán tegnap, szerdán ülést tartott a megyei tsz-szövetség elnöksége Kovács János elnök vezetésével. A tanácskozás munkájában részt vett Antal József, a megyei tanács osztályvezetője, dr. Fórján Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa. Elsőként Győrfi Károly titkár számolt be a két ülés között végzett munkáról. Bejelentette, hogy a szövetség csatlakozott a „Békés megye fejlődéséért” kiírt pályázathoz, amelynek célja, hogy a hetedik ötéves tervben gyorsabban bővüljön, gyarapodjon a megye. Arról is szólt, hogy megyénkben várhatóan hat termelőszövetkezet mintegy hatvanmillió forint veszteséggel zárja az elmúlt évet. Beszámolt a titkár arról, hogy a tavaly decemberben megalakult termelőszövetkezeti szakosított pénzintézetben több mint 75 millió forintjuk van a megye termelőszövetkezeteinek. Csukás Gyula titkárhelyettes a növénytermesztés gépesítésének helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről adott tájékoztatást. A hatodik ötéves terv során csökkent a tsz-ek gépberuházása. Míg 1981-ben több mint 850 millió forintot fordítottak gép- beszerzésre, tavalyelőtt alig több mint 630 millió forintot. Az utóbbi években több mint kétszeresére nőtt a nullára leírt gépek aránya. Ez a kényszerű lépés jelentősen megnöveli az üzemeltetési költséget. Évente 6-8 százalékkal emelkednek az alkatrészárak, ezek is hozzájárulnak a ráfordítások további emelkedéséhez. Viszonylag magas megyénk termelőszövetkezeteiben a traktorpark állománya, ám a területegységre jutó bruttó motorteljesítmény nem éri el az országos átlagot. Negyvenhat szövetkezet vett részt az elmúlt tervidőszakban az intenzív gabona- termesztési programban (igp), és jutott nagy teljesítményű gépekhez. Gondot okoz, hogy az igp keretében nem mindig ahhoz a géptípushoz jutnak a gazdaságok, amelyekre legjobban szükségük lenne. A gyengébb termelőszövetkezetek a fejlesztési források hiánya miatt gépbérletre (lízingre) kényszerülnek. Ez a módszer nem szolgálja, a magas bérleti díjak miatt, a szövetkezetek megerősödését. A beszámoló feletti vitában tízen kértek szót. Horváth Endre, a Nagybánhe- gyesi Zalka Tsz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 8-10 éves gépek javítási díja rendkívül magas. A ’80-as évek elejétől kedvezőtlen tendenciának lehetünk a tanúi, évről évre öregszik a gépparkállomány. Ha nem sikerül megállítani ezt a kedvezőtlen folyamatot, akkor a következő néhány évben nehéz helyzetbe kerülnek a gazdaságok. Szalai Zsigmond, a MÉM osztályvezető-helyettese arról beszélt, hogy az idén országosan 16 milliárd forintot fordíthatnak gépberuházásra a nagyüzemek. Elmondotta, nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést kell nyújtani a műszaki szakembereknek. Szörényi László, a TOT főtanácsosa kiemelte, hogy országosan is hasonló a helyzet a gépesítésben, mint megyénkben. A TÓT azt szeretné elérni, hogy a műszaki anyagok, gépek szigorú minősítés után kerüljenek csak a mezőgazdasági üzemekbe. Sajnos, ezen a területen még nagy a lemaradásunk. A második napirendi pont keretében Pálmai Péter főmunkatárs számolt be a számítástechnika szerepéről a termelés irányításában. Elmondotta: az utóbbi években több számítástechnikai vállalat és gmk jelent meg a piacon programjaival, és nagy „zűrzavart” okozott a gazdaságokban. A tsz-szövetség jelentős erőfeszítéseket tett a korszerű módszerek elterjesztésére, s bár születtek eredmények, egységes rendszert nem sikerült kialakítani a megyében. Veress András, a Bage igazgatója az agráripari egyesülés számítógépes programjaira hívta fel a figyelmet. Mint mondotta: a Bage rendszeréhez a kis számítógépek is kapcsolódhatnak. összefoglalva megállapítható, hogy a számítástechnika csak akkor válhat a gazdaságok számviteli munkájának, költségcsökkentésének fontos eszközévé, ha mielőbb sikerül rendet teremteni ezen a területen országosan. Az elnökségi ülés bejelentésekkel ért véget. V. L. A Könyvért idei tervei Üjabb üzleteket nyit, s folytatja Tudománytár című utánnyomás-sorozatának kiadását a Könyvértékesítő Vállalat — egyebek között erről tájékoztatták a sajtó képviselőit az idei tervekről szólva a vállalat vezetői tegnap Budapesten, a Könyvért Váci úti központjában. Drucker Tibor igazgató elmondta, hogy jó évet zártak tavaly. Az éves forgalom csaknem elérte a másfél milliárd forintot, összesen 20 millió kötetet értékesítettek. A szövetkezeti könyvterjesztés fejlesztésére jelentős erőfeszítéseket tettek. A kilencven áfészbolt áruellátásának javítására újabb könyvszállító járatokat indítottak, így ezekben az üzletekben a fővárossal, illetve a vidéki városokkal azonos időben jelenhetnek meg az újdonságok. A Könyvértnek jelenleg 24 könyvesboltja van. A könyvtárak ellátásában is sikerült előrelépni. A bibliotékák még jobb kiszolgálására februárban Budapesten, a Honvéd utcai Könyvtárosok boltja helyén áruház méretű üzletet nyitnak Könyvértéka elnevezéssel. Itt, egy helyen kínálják majd a magyar és az idegen nyelvű könyveket, a nemzetiségi köteteket, a hanglemezeket és a műsoros videókazettákat. Az áruházban svéd gyártmányú könyvtári bútorokat és felszereléseket árusító bemutatóterem is helyet kap, ahol katalógusból választhatók ki a megvásárolni kívánt termékek. A vállalat az idén egyebek között Budaörsön, Gödöllőn, Pécsett, Szegeden és Nagykanizsán nyit új könyvüzletet. A napokban négy NSZK-gyártmányú lánchurkoló gépet helyeztek üzembe a Békéscsabai Kötöttárugyárban. A gépek — melyek egyedülállóak Magyarországon — a legkorszerűbb technológiájú, kétoldalú frottírmegmunkálást segítik elő. Évente 400 tonna pamutalapú kötött anyagot dolgoznak fel ' Fotó: Szöke Margit 0 héten megkezdődnek a munkásőregység-gyíílések A hét végén országszerte megkezdődnek a munkásőrség egységgyűléséi. Ezeken a testület tagjai felelevenítik azokat a történelmi eseményeket, amelyek a szocializmus megvédésének és megújulásának útját fémjelezték. Az egységparancsnokok beszámoló jelentéseikben megemlékeznek a munkáshatalom önkéntes fegyveres szervezetének létrehozásáról, s értékelik azt a szerepet, amelyet a munkásőrség az elmúlt három évtizedben a megújulási folyamat részeseként a társadalmunk előtt álló feladatok megoldásában vállalt. Az egységgyűléseken a munkásőrök családtagjai mellett részt vesznek a vállalatok, az intézmények, a gazdaságok képviselői, a párt- és az ifjúsági szervezetek küldöttei, illetve az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány, a társadalmi szervezetek, valamint a társ fegyveres erők és testületek képviselői, akik a munkásőröket köszöntve szólnak a társadalmunkra váró időszerű tennivalókról is. A munkásőrök több helyütt megkoszorúzták a szovjet hősi emlékműveket, s mindenütt elhelyezik a megemlékezés virágait a névadók és az elhunyt alapítók síremlékein. Az egységgyűléseken megkülönböztetett tisztelettel köszöntik a munkásőrség alapító tagjait, valamint a testület megalakításában részt vevő, tevékenységét három évtizeden át eredményesen segítő pártmunkásokat, közéleti tisztségviselőket. A megemlékezéseken csaknem 4200, ma is szolgálatot teljesítő alapító veheti át az egységgyűléseken a munkásőrség országos parancsnoka által adományozott, személyre szóló emléktárgyat, s többek szolgálatát különböző kitüntetésekkel ismerik el. Ugyanakkor a megbecsülés jeleként valamennyi alapító tagot, illetve feleségeiket névre szóló levélben köszönt az országos parancsnok, s köszöntő levelet kapnak a 20—25 éve szolgáló munkásőrök feleségei is. Ugyanakkor kitüntető plakettel, illetve oklevéllel ismerik el azoknak az intézményeknek, munkahelyi kollektíváknak tevékenységét is, amelyek megalakulása óta kiemelkedően segítik a munkásőrséget. A visszatekintés, az eredmények összegzése alkalmat kínál a munkásőregységek tevékenységének értékelésére, a legjobbak elismerésére is. Ennek megfelelően a megemlékezések fórumain vehetik át a kiemelkedően tevékenykedő munkásőrközösségek az Elnöki Tanács és az országos parancsnok kollektív kitüntetéseit, valamint az Élenjáró Mun- kásőregység címet. A hagyományoknak megfelelően az egységgyűléseken lépnek a testület soraiba a munkásőr jelöltek; az idén több mint 4200 fiatal tesz ünnepélyesen esküt a munkásőrközösségek előtt. Tanácskozás az ipar feladatairól Az Ipari Minisztérium vezetői és a Kereskedelmi Kamara tagozatvezetői, illetve területi ipari bizottságainak képviselői szerdán megbeszélést tartottak a minisztériumban az idei feladatokról. A tanácskozáson Kapo- lyi László ipari miniszter hangsúlyozta, hogy az ipar alapvető feladata fokozottan segíteni a nemzeti jövedelem növelését s az export bővítését. Ez azonban csak úgy érhető el, ha a vállalatok javítják piaci munkájukat, s erőteljesebben fejlesztik termékeiket. Szükség az is, hogy a KGST-n belüli együttműködés lehetőségeit jobban kihasználják, és éljenek az onnan származó import lehetőségeivel. Az eszmecserén több vállalat vezetője elmondta, hogy az évindulás jól sikerült, de ahhoz, hogy a lendület ne törjön meg, szükséges az anyagellátás javítása. Jelenleg például kevés a pamutfonal. Többen kérték az Ipari és a Külkereskedelmi Minisztérium vezetőit, hogy időben tájékoztassák a termelő vállalatokat a készáruimportról, mert csak ennek ismeretében tudják felmérni a saját termékeik iránt várható keresletet, illetve külföldi vevőt találni árucikkeiknek. Többen rámutattak, hogy egyre sürgetőbb a szelektív iparfejlesztés és ez bizonyos területek visszafejlesztésével jár. Ma az egyik legtöbb gond, hogy mely területek visszafejlesztésére kerülhet sor a hazai ellátás veszélyeztetése nélkül. Elhangzott az is: a vállalati tartalékok kihasználására még sok a teendő; főként a költségek csökkentésével lehet nagyobb nyereséget elérni. Ehhez azonban szükséges olyan műszaki fejlesztés is, amelynek jelenleg nincs meg minden esetben a feltétele. Elmondták, hogy a munkafegyelem megszilárdításáért is sokat kell még tenni. Ennek fontos feltétele a jobb vállalati szervezés, s nem utolsósorban a folyamatos anyagellátás, ami ma még nagyon sok helyen akadozik. Levelek a szülőknek A gyermekgondozáshoz és -neveléshez kíván segítséget adni a fiatal szülőknek az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, valamint az Országos Egészségnevelési Intézet. A „Szülői levelek” programról dr. Bottá Ádám, az OENI igazgató-főorvosa és Mészáros Árpád, az ÁISH tanácsosa tájékoztatta tegnap az intézet székházában az újságírókat Az első levelet a terhestanácsadáson adják át a kismamáknak. Ebben ismertetik a leendő anya szülői teendőit, ajánlják: a család már a gyermekvárás időszakában beszélgessen az újszülött érkezéséről. A következő levelet a gyermek születése után a körzet; védőnő viszi a családnak. Leírják, hogy a „kezdő” anya és apa miként táplálja, gondozza az újszülöttet életének első három hónapjában. Három hónap, majd fél év múlva újabb levélben tájékoztatják a szülőket: hogyan segítsék a növekvő gyermek, egészséges fejlődését, ismerkedését a világgal. Miután a gyermek betölti az első évét, félévenként küldenek levelet a szülőknek a szakemberek. Soraikkal a gyermekorvos, a védőnő útmutatását, tanácsait kívánják hangsúlyozni. Felhívják a figyelmet a gyermekgondozási szakkönyvekre, amelyeket gyakorlati tanácsaikkal nem helyettesítenek. Az első leveleket már tavaly elküldték a szülőknek, akiknek többsége köszönettel fogadta a tanácsokat, a család, a gyermek iránti gondoskodás újabb bizonyítékának tekintették. A gyermek- orvosok szintén értékelik az anya- és csecsemővédelmi, egészségvédő munkájukhoz nyújtott segítséget. Az idén — a várható születések számának megfelelően — mintegy 130 000 levélsorozatot juttatnak el a szülőknek a körzeti védőnők.
