Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
NÉPÚJSÁG 1987, január 31., szombat Harminc százalékkal több kerülhet a munkások pénztárcájába az idén az Elzett Soproni Zár- és Vasal atgyárában. A többletjövedelem feltétele, hogy a dolgozók a termékek szigorú minőségi követelményeit megtartják. Ezzel, és további munkaszervezéssel, a tartalékok további feltárásával ebben az évben mintegy százmillió forintos termelésiérték-növeke- dést, várnak. A soproni gyárban zárakat, ajtó- és ablakvasa- latokat készítenek, segítségükkel tetemes mennyiségű fűtési energia takarítható meg. A hazai piaci igények teljes kielégítése mellett a keresett termékekből exportra is szállít a soproni Elzett-gyár. Képünkön: záróalkatrészek galvanizálása a soproni gyárban (MTl-fotó: Kiss G. Péter — KS) a lipcsei vásár előkészületeiről Sikerek, tervek, remények Vendégekből élő ágazat Az élelmiszerek hatékony termelése és feldolgozása lesz az idén a nagy hagyományú lipcsei vásárok fő témája. A kelet—nyugati kereskedelemben fontos szerepet betöltő vásárvárosban március 15-én nyílik a tavaszi vásár, amelyen 9 ezer kiállító mutatja be termékeit. Mint Siegfried Fischer, a vásár vezérigazgatója keddi berlini sajtóértekezletén elmondta, a mostani vásáron a beruházási javakat kilenc ágazatban, míg a fogyasztási cikkeket hét szakkiállításon mutathatják be a hazai, valamint a 4800 külföldi résztvevő. Csobánc, a jégtörő A jó öreg Csobánc, a balatoni flotta egyik legszebb hajója, új szerepet kapott az idei télen: a siófoki kikötőben jégtörőként védelmezi vízijármű-társait. Az 1927-ben vízre bocsátott — tehát éppen hatvanéves — hajómatuzsálem példásan helytáll a rendkívüli körülmények között, ha kell. naponta többször is fellazítja a téli kikötő vizén feltorlódott hetven-nyolcvan centiméter vastag jégréteget. A Magyarországot, amely negyven évvel ezelőtt mutatkozott be először Lipcsében. az idei tavaszi vásáron negyven vállalat képviseli. A Szovjetunió, a vásár legnagyobb külföldi, szocialista résztvevője most ünnepli első lipcsei bemutatkozásának 65. évfordulóját. Valamennyi KGST-ország részt vesz ezúttal is a vásáron, és bemutatja termékeit harminc fejlődő ország is. Az idén is tovább bővítették lipcsei részvételüket a fejlett tőkés országok, amelyéle közül az NSZK, Ausztria. Belgium, Olaszország a legjelentősebb kiállítók. szakemberek szerint még mindig motorereje teljében van, s hajócsavarját megirigyelhetnék a nála fiatalabb hajók is. Lemezborítása ugyan kisebb sérüléseket szenvedett, de ezeket a szezon kezdetére begyógyítják, így zavartalanul az utasforgalom szolgálatába állhat, ősszel viszont a balatonfüredi hajógyárba küldik, ahol küllemének megőrzése mellett teljes felújítás vár rá. — Azt hallottam, hogy a Skála Békés megyében is újabb üzleteket épít, és persze megint Gyulán — sóvárog egy békéscsabai. — Az semmi, én arról tudok, hogy Kaltenberg söröző lesz Békéscsabán — mondja örömmel a gyulai idegenforgalom szervező szakembere. Nem folytatom a pletykának aligha nevezhető beszélgetést, hiszen magam is hallottam hivatalos helyről, a legilletékesebbektől. Mármint, aki a városért felelős, meg aki építeni, illetve építtetni akarja. Aha, mondhatnák, már megint újabb kacsa, de ezúttal ördögük van, mert a hírek igazak! Nem csupán a sörözni vágyó csabaiak és jobb árukínálatot áhítozó gyulaiak örülnek ennek, hanem mindannyian, akik szívesen üdvözlik a közösség javát szolgáló újdonságokat. De kezdődjék a vesébe látás! S a vállalkozások korában feledjük a rácsodálko- zást! Hz ezredfordulóig megduplázható a forgalom Elgondolkodtató adatokat sorol Gyula város tanácselnöke: 2000-ig megduplázható a vendégforgalom a városban. Jelenleg 1 millió 200 ezer idelátogatóról, tartósab- ban pihenni vágyóról számol be a statisztika, s csupán 1985- ről az 1986-os esztendőre 20 százalékkal többen jöttek ebbe a 30—35 ezres lélekszámú kisvárosba, amely 1984 óta gyógyhely, am évtizedek óta jó hírű vendég- fogadó. Dr. Takács Lőrinc jó szervező hírében áll és a vállalkozóknak teret adó városvezetőként próbál eleget tenni a szorító követelményeknek. S manapság vállalkozó akad elég. — Ebben a városban a legrosszabb az egy lakosra jutó kereskedelmi eladótér aránya a ihároam város közül, s belátom, magasra tett mérce a vendégforgalom megduplázásának elfogadása, mert ennek meg is kell felelni. Amiért mégis optimista vagyok, az az, hogy a Várfürdő utóbbi 160 millió forintos beruházása után 1985-ben és 1986- ban 20 millió forintot fordított az Idegenforgalom fejlesztésére a Békéscsabai Állami Gazdaság, mint tőkeerős mezőgazdasági nagyüzem. S megéri neki, mert folytatják, mintegy további 20—25 millió forinttal a szállodaépítést. A kellemes hírek egyike az, hogy az áfész, a Skála 40 millió forinttal bevásárlóközpontot nyit meg a jövőben. — A feszültségek egymás után adnak programot az itt élőknek, mert a növekvő forgalom majd újra megköveteli a fürdő bővítését és egyéb infrastrukturális követelményeket támaszt. Hogyan birkóznak meg ezekkel a gondokkal? — Számolunk a fürdőfejlesztés, a vízhálózat-bővítés szükségességével, s mindazzal, ami a vendégek mellett a lakossági ellátás érdekében ránk vár. Csak az a probléma, hogy ezekben a feszítő gondot jelentő kérdésekben mi a fejlődést, a dinamikát látjuk, ugyanakkor a megyében nem kezelik kiemelten a várost. Pontosabban azt kifogásoljuk, hogy a megyei tanácsi szabályozásban csak az állandó lakosok ittlétét ismerik el, erre korlátozódnak az elosztásnál a pénzösszegek, . holott átlagosan 1700- zal többen laknak itt állandóan, mint a ténylegesen itt élő népesség. — Mindehhez a nagy léptékű fejlődéshez mekkora szerepet szán a magántőkének? — Nem is a magántőkének szánok különösen fontos szerepet, hanem a gazdasági egységek befektetéseinek, mert a BÁG jelenléte versenyt teremtett, élénkülést hozott, jó vállalkozásnak mutatkozott. A jó értelemben vett konkurencia a nyugalomból kimozdította a vendégforgalom szervezésére létrehozott irodákat, a vendéglátásban pedig magas színvonalat kényszerít ki és tart fenn, legalábbis a gazdaság által működtetett étteremben. — Nem érkezett el az ideje annak, hogy a tanács is részt vegyen a vállalkozásokban, ezzel is csökkentve a megyei kedvezőtlen megítélést? — A mi költségvetési keretünk 380 millió forint, de szándékunk ellenére sem lenne erre módunk, mert a pénzek 95 százalékának fel- használása — a tanácsi önállóság hangsúlyozása ellenére — kényszerpályán mozog. Gyors pénzforgás — Mi sem egyszerűbb, mint abban a városban megjelenni, beruházni, ahol hagyományai vannak a vendéglátásnak, ehhez a feltételek is jobbára adottak, nem úgy, mint nevezetesen Békéscsabán. — Ismerős vélemények ezek, — felel meg rögtön dr. Bacsa Vendel, a Békéscsabai Állami Gazdaság igazgatója — de igazából az első próbálkozásaink balul sültek el a megyeszékhelyen, s onnan támogató szándék híján jutottunk Gyulára, ahol a segítségünkre siettek, amiben csak lehetett. Így most már a terveink szerint az idegenforgalom önálló ágazattá növi ki magát ebben a környezetben. — Azt már megerősítette a város tanácselnöke, hogy 45—50 millió forintot fordítanak a fejlesztésre, de Önöknek csak a nyereséges vállalkozások hozhatnak gazdasági sikert. A vendégforgalom az? — Ebben az ágazatban 20— 25 millió forintos forgalommal teremthető meg az elvárható nyereségszint. Azt azonban már az 1985-ös esztendőben elértük, hogy 6 millió forint bevétellel zártuk az évet, 1986-ban pedig 14 milliónyi árbevétel és 1,1—1,2 milliós hasznunk volt rajta. A számok persze keveset mondanak, de erre az ágazatra is számítjuk az általános költséget. Ennél fontosabb szerepet szánunk azonban hosszú távon az idegenforgalomnak. Mégpedig azt, hogy a gazdálkodást segítő gyors pénzforgást itt megvalósíthatjuk. Ez pedig annak a gazdálkodási elvnek a része, miszerint elérjük az önfinanszírozó gazdálkodást. — Az alaptevékenység mellett mekkora lehet az ön megítélése szerint a melléktevékenységek, vállalkozások aránya, ami még nem veszélyezteti a fő tevékenységi formát, a mezőgazdasági termelés sikerét? — Azt szeretném először leszögezni, hogy arra nagyon ügyelünk, hogy a? alaptevékenységet magas szinten végezzék a szakemberek. S ma is az alaptevékenység adja a nyereség 80 százalékát. De a vállalkozások elősegítik a pénzforgási sebesség gyorsítását. A Békéscsabai Állami Gazdaságban 100 forint bevételt 28 forint költséggel állítanak elő, s fontos megítélési szempont az is, hogy az idegenforgalmi ágazat vezetője is termelési eredménytervet teljesít. Petrovszki Pálnét a vendéglátás, -fogadás szakmájában igen jól ismerik, hiszen az idegenforgalmi hivatalt cserélte fel az ágazatvezetői szerepkörre. Megérte? — Féltem tőle. hogyan fogadnak be azok a mezőgazdasági termeléssel, állattartással foglalkozó ágazatvezetők, akik nem ismerik azt a szakmát, amihez értek. Szerencsére a pénzügyi munkába hamar belejöttem, de a legfontosabb' talán, hogy hagytak dolgozni, bizonyítani, sőt ösztönöztek a munkámban. A dolgozók érdekeltsége élőbb, közvetlenebb, s egy tőkeerős cég gazdálkodási feltételei is jobbak. Hasznos versenytárs — Hogyan birkózott meg az üzlettársakkal a piacon? — Van verseny, de az üzleti kapcsolat tisztességes. A vendéget megnyerni színvonalas, sokoldalú szolgáltatással a megrendelő saját igényeit figyelembe véve lehet. Ehhez mi rendelkezünk három busszal, 10-15-fajta állandó programkínálattal, és azzal a szándékkal: amit kérnek megszervezzük. S hogy a verseny jótékony, annak az is bizonyítéka, hogy a 600 ágyat jelentő fizetö- vendégszolgálat mellett jól el lehet adni a Benedeki fogadó, az Aranykereszt szállásait. S a legújabb ajánlat: az új szezonban valutapénztár működik majd nálunk, amitől a vadászati turizmus élénkülését is várjuk. Végül ismét Bacsa Vendelhez egy kérdés: lesz Kaltenberg söröző, s valóban Békéscsabán? — A békéscsabai buszpályaudvar helyén szeretnénk — ha városi vezetők segítenek a megoldásában — előreláthatóan 1988-ban. Mi szívesen vállalkozunk, ahol fo- \ gadnak, segítenek, akár a megyeszékhelyen, de ha ott nem várnak a beruházásunkra, majd Gyulán. * * * A működő tőke teret keres s színvonalas kereskedelmet, vendéglátást hoz, újabb színfoltokat megyeszerte. A megélénkülő turizmusra is jó hatással van. ám elgondolkodtató az a vélekedés, miszerint még ma is a megyei engedélyező szervek látják legkevésbé örömmel,, segítik iószándékkal az effajta betörési szándékot. Pedig ha nekünk, akkor értünk is teszik, meg a városok ellátási színvonalának emelésére... Számadó Julianna Seprííkészítők Előkészítik a seprűcirkot a kötéshez •Gép segítségével kötik egybe a cirokszálakat Géppel rögzítik, kézzel varrják Kovács Erzsébet felvétel»! A Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész kevermesl ciroktelepének seprűkötő üzemében hét kötő dolgozik a gépeken, s naponta 600-700 takarítóeszköz készül. V
