Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
« Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JANUÁR 31., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM 26. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Munkásgyűlés Békéscsabán Szabó István látogatása megyénkben Üzemlátogatás a Gyulai Húskombinátban. Zám András vezérigazgató az üzem tevékenységét ismerteti Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke tegnap, pénteken megyénkbe látogatott. A vendéget Békéscsabán a megyei pártbizottság székhazában fogadta Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára. A fogadáson jelen volt Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, dr. Lovász Matild és Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkárai. A vendéget Szabó Miklós tájékoztatta megyénk helyzetéről, társadalmi, politikai és gazdasági életünk időszerű kérdéseiről. A megyei pártbizottság első titkára szólt Békés megye tavalyi teljesítményeiről, idei feladatairól, a tájegység elmaradottságának felszámolására tett erőfeszítésekről, valamint a KB 1986. novemberi határozatának helyi fogadtatásáról, a pártnapok tapasztalatairól, s a januári megyei gazdaságpolitikai aktívaülésen elhangzottakról. Ezután Szabó István vendéglátói társaságában Gyulára utazott. A húskombinátban dr. Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkára. dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke és Zám András vezérigazgató üdvözölte a TOT elnökét. A vezérigazgató a kombinát eredményeiről, feladatairól tájékoztatta a vendéget. majd üzemlátogatás következett. Szabó István ellátogatott a TOT-üdülőbe is, ahol Győrfi Károly, a Teszöv titkára foTegnap 14 órához közeledve fehér köpenyes dolgozók siettek az üzemből a kultúr- házba, hogy a 14 órakor kezdődő munkásgyűlésen részt vegyenek. Gálik Jánosné, az üzemi pártvezetőség titkára köszöntötte a megjelenteket: közöttük Szabó Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát és Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, majd Ulbert István, a vállalat igazgatója szólt a kollektíva 1986. évi teljesítményéről. Többek között elmondta, hogy országosan itt állították elő a libamáj 25 százalékát, a vízibaromfi-termé- kek 20 százalékát, a broyler- csirke 15 százalékát és az értékes tollak 20 százalékát. Termékeik 70 százaléka exportra került. Bejelentette, hogy az 1986-ról készült gyorsmérleg adatai szerint a békéscsabai vállalat 180 millió forint nyereséget termelt. Az igazgató megnyitó szavai után Szabó István emelkedett szólásra. — Őszintén örülök annak, hogy részt vehetek ezen a munkásgyűlésen és meghallgathattam Ulbert István tájékoztatóját az 1986. évi gazdálkodásról. Gratulálok az eredményekhez, mert ezek valójában nagyon szépek és a jövőre nézve biztatóak. Gratulálok azért is. mert a vállalat vezetőségének az elmúlt nehéz években volt ereje és fejlesztette az üzemet, szervezte a munkát, amely mellé a dolgozó kolgadta a'vendéget, majd Megyebíró János igazgató kalauzolta az épületben. A TOT elnöke elismeréssel szólt a látottakról. lektíva tevőlegesen odaállt és a merész terveket megvalósították. Ezért a helytállásért köszönet és elismerés illeti a vállalat kollektíváját. Ezután a baromfiágazat korábbi helyzetét elemezte, majd utalt arra, hogy 1987- ben még számos akadályon kell túljutnia az ágazatnak ahhoz, hogy megismételje 1986. évi teljesítményét. Ezután a tőkés és a szocialista exporttervek teljesítését elemezte, külön kiemelte, hogy az utóbbi években a Szovjetunió egyre több baromfi- terméket vásárol hazánktól. Mindez jó alkalmat ad ahhoz, hogy termelési lehetőségeinket az eddigieknél jobban kihasználjuk. Világosak és követhetőek a tervcélok, szívós munkával ki lehet jutni a mai hullámvölgyből. Szabó István ezt követően az MSZMP KB 1986. november 19—20-1 ülésén hozott határozatról beszélt. — A gazdálkodás fejlődésében mutatkozó gondok ma mindenkit foglalkoztatnak. Miért tűzte pártunk napirendre gazdasági gondjaink áttekintését? Nagyon őszintén meg kell mondanunk, hogy az utóbbi két esztendőben — 1985-ben és 1986-ban — tettünk ugyan erőfeszítést a népgazdaság helyzetének javítására, de ezek az intézkedések összességében kevésnek bizonyultak. Az ország gazdasági helyzete nem a terveinknek megfelelően alakult. A XIII. pártkongresszuson meghatározott célokat nem értük el, nem nőtt a termelés, nem nőtt a jöveDélután a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatot kereste fel, ahol munkásgyű- lésen találkozott a dolgozókkal. Szabó István a baromfifeldolgozó munkásgyűlésén delem, ezért szükségessé vált eddigi munkánk áttekintése és különböző határozatok meghozatala. Tetézte gondjainkat az elmúlt két év aszályos időjárása is, amely elsősorban a mezőgazdasági termelést sújtotta. Világpiaci helyzetünk tovább romlott, az árak csökkentek, tehát ugyanannyi valutáért többet kellett értékesítenünk. De ugyanakkor nem mondhattunk le gazdaságunk műszaki színvonalának samten tartásáról, itTe'tve* fejlesztéséről. Gondoljanak csak arra, hogy ezekben a nehéz években ez a csabai vállalat is milyen jelentős beruházásokat valósított meg. A mező- gazdaságba olyan technológiát hoztunk be, amely a világszínvonalat jelenti. Elsősorban azok az üzemek fejlesztettek, melyek jövedelmet termeltek, tehát volt nekik miből fejleszteni. Ez az üzem is azért fejlődhetett, mert jövedelmet tér- ! melt. A novemberi KB-ülés után a határozatot a párttag- j Sággal megismertettük. A ; társadalom különböző rétegeiben kedvező fogadtatásban részesült a dokumentum. Az ország helyzetének ismeretében most újabb erőfeszítéseket kell tennünk gazdaságunk, s munkánk színvonalának erősítésére. Ma ott kell legtöbbet tenni gazdasági gondjaink enyhítésére, amelyet mi vállalati szférának mondunk, ahol termelnek, ahol a nemzeti jövedelmet előállítják. Azt is tapasztaljuk, sokfelé nincs kellő erély ahhoz, hogy felvegyék a szigorúbb gazdasági környezetben szükséges magasabb fordulatszámot. A Központi Bizottság novemberi határozatának helyi elemzései azt igazolják: a dolgozó kollektívák tisztában vannak azzal, hogy a problémák orvoslását nem várhatják mástól, csakis ma- í guktól. Amikör azt látjuk, J hogy rátermett vezetők vi- ; szonylag rövid idő alatt képesek korábban leküzdhetet- lennek ítélt akadályokon átvezetni vállalatukat, nem valamiféle egyedi és megismételhetetlen esetekre gondolunk. Számos gazdaság jutott révbe ezekben az években is. mélyről indulva, megteremtve a jövedelmező gazdálkodás feltételeit. Ez feljogosít annak megállapítására, hogy az üzemek teljesítménye közötti különbségek részben abból adódnak, hogy mennyire van helyén a vezetés, s milyen a vezetés és \ a dolgozók kapcsolata. Most az a fontos, hogy nagyon következetesen vigyük végig gazdaságpolitikánkat. Ezzel párhuzamosan óva intett attól, hogy a megtett úton bárki is túlértékelje önmaga teljesítményét. Félő, ha valaki túlbecsüli saját eredményeit, elveszíti lendületét. megújulási készségét. A termelőmunkában, a jövedelemtermelésben élenjáróktól nem várunk kevesebbet most sem, mint eddig, sőt, azt kérjük tőlük: cselekedjenek még nagyobb felelősséggel, építsenek ugyanolyan bátran gazdag szakmai tudásukra, képességeikre, mint ahogyan azt a felfelé vezető úton is tették. Szabó István ezután a műszaki fejlesztés fontosságát hangsúlyozta.' Utalt arra, hogy a magyar mezőgazdaság nemzetközileg figyelmet keltő eredményeiben ennek milyen jelentős szerepe volt és van. Napjainkban egykét mezőgazdasági üzemben e tekintetben bizonyos megtorpanás tapasztalható, vizsgáljuk helyzetüket, mert segíteni szeretnénk elmaradásukon. Ez nagyon fontos társadalmi érdek is, mert az 1987-re programozott céljaink egyáltalán nem kisebbek a korábbi évek legjobb- jainál. Többen aggódnak és aggódtak az őszi időjárás miatt. Az igaz. hogy a búzák nem keltek' ki, de örüljünk a hónak, mert a hó alatt zsendül a vetés. 1984-ben (Folytatás a 3. oldalon) Szervezettebb, hatékonyabb munkával céljainkért Gyulán a Démász szakemberei a városi közvilágítás lámpáit korszerűbb, energiatakarékosra cserélik ki. Az első ütemben a Mártírok útján 60 darab nátriumégőt szereltek fel Fotó: Béla Ottó Hz Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület, megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, módosította a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényt. Az új jogi szabályozás az Országos Munka- védelmi Felügyelőség, valamint annak fővárosi, megyei felügyelőségei szabálysértési hatósági jogkörét állapítja meg. E rendelkezés célja, hogy eredményesebb legyen a munkavédelmi felügyelet, hatékonyabb a munkaügyi szabálysértések feltárása és szankcionálása. Egyes munkaügyi szabálysértések tekintetében a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők hatáskörét a Minisztertanács rendelettel külön szabályozza. Az Elnöki Tanács áttekintette és megtárgyalta az 1986-ban elintézett állampolgársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait. A magyar állampolgárság megszerzésére, megszüntetésére Irányuló, megnövekedett számú kérelmekben a döntéseket az állampolgárságról szóló törvény érvényre juttatása és 'a nemzetközi egyezmények rendelkezései határozták meg, s más humánus szempontok indokolták. A határozatok meghozatalát a belügyi, a tanácsi és a külképviseleti szervek gondos előkészítő munkájukkal segítették. A kegyelem gyakorlására az Elnöki Tanács részéről elsősorban az elítélés után bekövetkezett, kivételes méltánylást érdemlő körülmény miatt — súlyos betegség, nehéz családi helyzet esetében — vagy más rendkívüli okból került sor. A kegyelmi eljárásban a döntések előkészítését az igazságügyi szervek a törvényességnek és a jogpolitikai elveknek megfelelő, alapos körültekintéssel végezték. A továbbiakban kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg az Elnöki Tanács. flz exportteljesítésröl tárgyalt a Kiszöv elnöksége Kedvezően alakulnak Békés megye ipari szövetkezeteiben az 1986. évi termelési és áruértékesítési törekvések — hangzott el tegnap, január 30-án a megyei szövetség elnökségének ülésén. Ennek a megállapításnak azért van jelentősége, mert a múlt év derekán mind a termelésben, mind pedig az exportértékesítésben igen jelentős elmaradások voltak. Az elnökség tavaly szeptemberben felhívással fordult a tagszövetkezetekhez, hogy körültekintő szervező munkával kövessenek el minden lehetőt a kitűzött programok megvalósítására. Az elnökség elé került anyag kiegészítésének idején — mivel az 1986. év zárása is erre az időre esett — a szövetkezetek gyorsjelentésben tájékoztatták a megyei szövetséget a termelésben és az értékesítésben, ezen belül a tőkés export növelésében elért 1986. évi eredményeikről. Ezek az adatok tájékoztató jellegűek, mert több tételt erre az időre még nem zárhattak le. de a termelés és az értékesítés tendenciáját jól mutatják — mondotta László Antal, a Kiszöv elnökhelyettese ösz- szefoglalójában. A termelési adatok szerint Békés megye ipari szövetkezetei a megye iparában megőrizték, megszilárdították korábbi helyüket. Az 1985. évi termeléshez képest 6,3 százalékkal többet termeltek. Ez a több az 1986-ra tervezett értéknél 3 százalékkal nagyobb. Különösen a gépgyártás, a villamosipar és a vegyipar fejlődött. A könnyűiparhoz tartozó ágazatok fejlődése megállt. Az exportérdekeltség növelésével és ösztönzésével a nem éppen alacsony szinten megfogalmazott követelmények mindkét irányban a tervezett szint fölött teljesültek. Összesen 13 szövetkezet növelte tőkés exportját. Közöttük a rendszeres exporttermelők: orosházi Kazép (155), mezőberényi műszaki (124). orosházi vasműanyag (126), mezőberényi fa (158), körösvidéki cipész (138) tűnt ki leginkább. De elismerést érdemelnek azok a kisebb szövetkezetek is, amelyek lényegében 1986-ban jutottak ki a tőkés piacra, és igen látványosan, a korábbinál 5-6 százszoros exportot bonyolítottak le (békéscsabai Béta. szarvasi fa). A gazdálkodás várható eredménye is tanúsítja a szövetkezetekben folyó termékszerkezet-váltás hasznosságát. A minden piacon eladható termék gyártására törekvés a tervezettnél 16-17 százalékkal nagyobb nyereséget tesz lehetővé. Lényegében — mint ahogyan az elnökség is megállapította — a szervezett munka révén igen sok akadályon túljutottak a szövetkezetek, s jó alapot teremtettek a VIí. 5 éves tervben előirányzott megyei feladatok teljesítéséhez. D. K.
