Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

1987. január 3., szombat NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT fl labdarúgás is szakma „11 csapat lépjen túl a saját árnyékán!” Királyvári Károly „kény- szerűségből” nézte végig egykori labdarúgócsapata, az Előre Spartacus őszi szerep­lését az NB I-ben. Az ok prózai: porcsérülése miatt 1986-ban kétszer műtötték, legutóbb éppen december 5-én. Így itthon töltötte az év nagy részét, pedig, mint korábban beszámoltunk ró­la, 1986. január 1-től kétéves szerződés köti a finn Mik- kelin Palloilijathoz. így ért­hető, hogy egy-két mérkőzés kivételével valamennyi ta­lálkozón követhette egykorú csapatának tevékenységét. Az 1973 óta az Előre Spar- tacushoz igazolt és 271 NB 1-es mérkőzést játszó egyko­ri csatár, majd védő, a kö­vetkezőképpen látta az őszt: — Az első tíz fordulót fo­lyamatosan végig követhet­tem. Addig kitűnően szere­pelt az együttes, hiszen tíz .mérkőzésből 10 pontot gyűj­töttek be. Az 50 százalékos mérleget elsősorban annak tudom be, hogy a játékosok által végzett többletedzések most kamatoztak. Ugyanak­kor egy-két megingástól el­tekintve, kitűnő sorozatot mutatott be Leboniczky ka­pus. Nem egyszer éppen raj­ta múlott, hogy 0—0-ás ál­lásnál lelket öntött a csa­patba. Ez alatt azt értem, hogy parádés védéssorozatá­nak köszönhető, hogy nem az ellenfél jutott vezetéshez, és ezzel lélektani előnyhöz. Aztán a későbbi öt mérkő­zés már nem annyira sike­rült a gárdának, amit bizo­nyít, hogy az utolsó har­madban négy pontot gyűj­töttek. Királyvári Károly — összeszokottabbnak és harcosabbnak tűnik a csa­pat, mint a korábbi évek­ben. Ezt azzal kívánom alá­támasztani, hogy láttam — s éppen a Bp. Honvéd ellen — Kurucz Ádámot is becsú­szó szerelést végrehajtani a saját 16-osán belül. Az elő­kelő helyezés és a pontok begyűjtése után viszont meg­torpant a gárda. A mai na­pig nem tudom, hogy miért nem tud a csapat túllépni a saját árnyékán? Egy jó kez­det után miért torpant meg? Azt sem értem, miért válto­zik meg ilyenkor egyik-má­sik Játékos hozzáállása, mi­ért elégedett, mikor ennél többre is képesek lehetné­nek ? Mert ugye, egy kis oda­figyelés után nem í4, hanem akár 16-17 ponttal is zárhat­ták volna az őszt. Persze, rögtön hozzáteszem, sajnos, az én időmben is ugyan­ilyen hibába esett az akko­ri csapat. — S mit várok a tavasz­tól?' Azt hiszem, az eddigiek morális okokra vezethetők vissza, s nem az erőnlétre. Szeretném azt látni, akár egy géemkában; aki nem teljesít, kerüljön ki a csa­patból. Mert ugye egy gaz­dasági munkaközösségben is kiközösítik azt, aki nem úgy húz, mint a többi. Egy gé­emkában is hallgatólagos szerződés köti egymáshoz a munkatársakat. Vagyis azt hiányolom: ez egy érdekkö­zösség, egymást segítve kell megoldani a feladatokat. A fiatalabbaktól pedig azt is várom, ne csak azt nézzék: mai munkámmal megter­meltem a pénzt! A jövőre gondolva tanuljanak meg erejükkel és az anyagiakkal gazdálkodni, mert a sport- pályafutás rövid, és egy te­hetséges fiatalnak itt kell megteremtenie egzisztenciá­lis alapjait. Azt kívánom mindegyiküknek, ne fecsé­reljék el erejüket, ha már egy „szakmából” többet tud­nak, mint egy átlagember. Egy hullámhosszon gondol­kozzanak. egyformán készül­jenek, mert akkor még a vesztes találkozó után is egymás szemébe mernek nézni. S akkor játékos-pá­lyafutásuk befejeztével nem járnak úgy, mint az Updike- féle könyvben, a Nyúlcipő- ben ... Jávor Péter MLSZ, Sportkórház, MTK-VM A magyar labdarúgó-válo­gatott 37. szövetségi kapitá­nya, Verebes József számára bő elfoglaltságot kínált az el­ső munkanap. Ismert, hogy a lemondott Komora Imre he­lyét elfoglaló szakember ja­nuár elsejével lépett elő új beosztásába — hű maradva az MTK-VM-hez. Ahhoz a klubhoz, ahol jelenleg Veze­tő edző. — Reggel az MLSZ-ben kezdtem, megbeszéléseket folytattam arról, hogyan ala­kul a válogatott előkészületi műsora — mondta Verebes József. — Nyakunkon van a Ciprus elleni, idegenbeli EB- selejtező. Február 8-án lé­pünk pályára a szigetország­ban, s bár már két veresé­Röviden ® A Békéscsabai Előre Spar­tacus elnökségének legutóbbi ülésén az a határozat született, hogy a vízilabda-szakosztály mű­ködését 1987. január 1-től egy évi időtartamra szüneteltetik. A Jö­vő év decemberében térnek visz- sza arra, hogy mi legyen a sor­suk a továbbiakban. ® A tótkomlósi tömegsport­bizottság nagy sikerű Karácsony Kupa labdarúgótornát rendezett a sportpályán. Nagy csaták után a következő iett a sorrend: 1. Egyetértés (Tótkomlós), ’2. Ajax (Nagyszénás), 3. Kozmosz (Tót­komlós). ó Vereséggel mutatkozott be az A csoportban szereplő Vár­palotai Bányász a berlini nem­zetközi férfikézilabda-tornán. A csehszlovák Dukla Prága 16—12 (7—4) -re verte. ^ Keserű tavaszi idény vár a Napoli labdarúgócsapatára — jó­solja az egyik legismertebb dél­olaszországi asztrológus, a „brin- disi mágus”. A jós szerint a klub argentin csillaga, Marado­na megsérül, s az együttes el­veszti helyét a tabella élén. A bajnoki elmet pedig valamelyik milánói klub szerzi majd meg. get számlálunk, azért a le­hetetlent is kötelességünk megpróbálni. Január 12-én jelölöm ki az új válogatott keretet, és- más fontos dön­téseket is előkészítünk. Egy héttel később, 19-én edző­táborba vonul a keret. Még nem döntöttünk arról, hogy a fővárosban, vagy Tatán ké­szülünk Ciprus ellen. Egy héttel később a tervek sze­rint Görögországba utaznánk, -ott folytatnánk a formába- hozást a selejtező összecsa­pásra. A következő „kettős” kér­dés így hangzott: hol végez az MTK-VM a bajnokság­ban, és van-e reménye még a csoportelsőségre a váloga­tottnak? — A kék-fehérekkel dobo­gón leszünk, a válogatott ne­vében pedig annyit ígérhe­tek, amit már többször is elmondtam: minden mérkő­zésen a minden áron való győzelmi vágy vezérli majd játékosaimat. Hogy ez mire lesz elég, az a rivális váloga­tottak egymás elleni ered­ményein is múlik. A kapitány az MLSZ után a Sportkórházat kereste fel. Ott dr. Berkes Istvánnal ar­ról beszélgetett, hogy a ne­ves ortopéd-sebész vállalná-e a válogatott mellett a csapat­orvosi teendőket. Verebes Jó­zsef ezt követően az MTK- VM-ben a tél; alapozás so­ros feladatait egyeztette munkatársaival. II Népújság közvélemény-kutatása Ki volt Békés megye legjobb női sportolója 1986-ban? 1. 2. . 3. . Ki volt Békés megye legjobb férfi sportolója 1986-ban? 2. 3. Melyik volt Békés megye legeredményesebb csapata 1986-ban? 2. A szavazó neve és pontos címe: — Csodálkoznék is, ha csodálkozna. — De az ön lemondása 1966-ban hogyan hasonlítható Mezeyéhez? Az ön '66-os csapatát a legjobb négy közé jutástól ütötte el a 2—1-es vereség a szovjet csapat ellen. — Cso- dálkozik-e azon, hogy a magyar bajnokság színvonalesésé­vel arányosan alakult azóta 0—6-ra? Hogy ezúttal a legjobb tizenhat közé se jutottunk be? — Csodálkozom? — De talán most csodálkozni jog, mert visszatérek a Mezey-gárda állítólagos „túledzettségére”. — Létezik olyan, hogy mind a 22 játékos „túledzett” legyen? Egyformán? Hogy ez épp a negyedik percben jöjjön ki a legelső mér­kőzésen? Létezik, hogy Marslakó jött le meccs előtt beper­metezni a csapatot „erőtlenitö szerrel”? Létezik az, hogy az idegzavar elveszi a testi erőt is? Létezhet az, hogy a selej­tezőkön — tegyük fel — doppingol a csapat, de itt már nem tehette? — Nincs több kérdése? — Nincs. Egyelőre. — Pedig lehetne, mert ha már... Egyszóval, a doppingra nem mondhatok semmit. Ilyesmit nem is szabad feltételez­nem. Én magam mindig ellene voltam. Tiltakoztam. Nem is tudok visszaemlékezni, hogy a magyar csapat valamikor is doppingolt volna. Én ezt a lehetőséget kizárom. Nem az én asztalom. Idegzavar következtében gyengeség? Ez lehetsé­ges. Marslakó? Minek? A mexikói fennsíkot ezek a fiúk Marsnak érezték amúgy is. Nekem a túledzettség valószínű­sége a legreálisabb megközelítés. Mivel ismétli meg a focitörténelem önmagát? — S ha most azt hiszi, kedves Baráti Lajos, hogy a be­szélgetést befejezettnek tekintem: téved. A 0—6 mi, ha nem sokkhatás? — Maga belehajszol engem abba a párhuzamba, ami két­ségtelenül létezik. Ha most visszapergetem emlékezetemben azt a spanyolországi magyar—szovjet mecset az 1964-es Éurópa-bajnokságon, amit hosszabbításban nyertek meg el­lenünk, akkor kétségtelenül látnom kell, hogy kulcsjátéko­saim: Tichy, Albert, Bene, akik meghatározó személyisé­gei voltak a csapatnak, fáradt és erőtlen játékosok benyo­mását keltették. Fáradtan? Vagy lélektelenül játszottak? A fiatal Bene háromszor is egyes-egyedül állt szemben a szovjet kapussal, és egyetlenegyszer se tudott a hálóba ta­lálni. Ha ez sokkhatás, akkor ilyen sokkhatást Mexikóban is el tudok képzelni. Mert miközben idehaza a tévé képernyő­jén néztem a mexikói első mérkőzésünket, az volt az ér­zésem, hogy itt valaminek történnie kellett. Mert egész egyszerűen nem voltak olyan fizikai állapotban, hogy azt érezhették volna: jó, kaptunk kettőt, de most aztán gye­rünk, rohamra! — Nem. A két gól után teljesen megszűnt minden. Mindenki megállt. Megrémült. Ezt pedig megité- lésem szerint két szakmai hiba követte. — Mi volt az egyik? — Róth lecserélése. Nem értettem. Abban a védelemben ugyanis Róth volt az egyedüli gyors játékos. De még az se lett volna baj — állapíthatjuk meg utólag —, mert még 0—4-es vereséggel is bejutottunk volna a legjobb 16 közé, de Mezey Dajkát bevitte balhátvédnek. Azt, aki középpá­lyás volt, vagy csatár. Nem tudom, hogy ezt a két cserét meccs közben hogyan reagálták le maguk a játékosok? — Persze, ezzel nem azt mondom, hogy az indiszponált, vagy talán a sérülése miatt lelassult Pétert nem kellett lecse­rélni. Mezei András: Ki beszél itt már Mexikóról? Válaszok Végh Antalnak — De miért nem vonultak védelembe? — Mezey fejével szeretnék gondolkodni. Mezey pedig 0—2 után Burcsa és Dajka becserélésével éppen a támadó­játékot akarta javítani, hogy esetleg kiegyenlítsenek. Jót akart, de nem jött be az elképzelése. így aztán utólag „megállapíthatjuk”, hogy rossz taktikus volt. — Ez az edzősors? — Mi más volna? Ha győztél, minden húzásod zseniális.. Persze, Végh Antal könyve szerint itt emberfia nem húz­hatott jól, mert a balatoni autósztráda kifoltozott szakasza is megmutatja, hogy alapvető és generális bajok vannak. Itt senki nem lehet okos — csak ő! — Na jó. Hát akkor hagyjunk abba mindent. Várjuk meg, amíg Végh Antal az alapokig mindent lerombol — ni ért ő valóban azt teszi a már mindenkit megfélemlítő könyveivel. Tessék. Csinálja. De hogy ki fog itt munkát vállalni? — Óriási fordulat lehetne! Végh Antal szelleme bénította volna meg a fiúkat Mexikóban? — Nem mondom, hogy nem egy bénító szellem. De ez a szellem régebbi. Ismét csak sebes Gusztáv sebeire utalok vissza, hogy milyen uszítás következett ellene, mert emlékezzen csak, azt nyilatkozta annak idején 1954-ben a világbajnoki döntő előtt, hogy itt az ideje Czibort kipróbálni a jobbszélen. Ha a magyarok nyernek 3—2-re, örök időkre Sebes Gusztáv minden idők legnagyobb taktikusa, de mivel sajnos a né­metek nyertek — Sebes Gusztáv gyerekeit is bántalmazták az iskolában. — Mezey nem tarthatott most ugyanattól? — Na nem! Remélem... — De most én mondom: ne kalandozzunk át a társadalmi kérdések pályáira, mert ha a konkrét focipályán se tudjuk, hogy mi történik, akkor a társadalomban is káosz kerekedik. — Miért nem játszatta Mezey a szokott játékot Mexikóban a szovjetek ellen? — Hát ez az, amire én nem tudhatok választ. De a kérdé­sek kérdése éppen ez. Csakis ők mondhatnák meg, hogy mi­ről volt szó a taktikai értekezleten, hogy mit akarhattak ját­szani. Mert hogy 0—2 után mi volt Mezey György elképze­lése, azt a cseréiből láthattam, de hogy kezdéskor mi lehe­tett, azt nem tudhatom. Én csak azt láttam a képernyőn az első pillanattól kezdve, hogy ez a csapat már nem ugyanaz a csapat, amelyik itthon küzdött, amelyik • a védekezésből támadásba lendülve keményen megfogta az ellenfelet. Ame­lyik képes volt gyors ellentámadásokra, Esterházyval, Kip- richhel, akik korábban gólerősek voltak, de ott nekik sem volt erejük. — Mitőí mehetett el egyszerre mindenki ereje? — Valaminek igen is egyformán kellett hatni. De én ezt nem tudhatom. Ezt csak az edzői, illetőleg az orvosi napló tudhatja. Mezeynél és Mohácsinál. A kívülálló csak talál­gathat. — Micsoda nemzeti felháborodás! Micsoda nagy ügy. De az edzésnapló, az orvosi napló, vagyis a konkrét ok lehet, hogy már senkit sem érdekel? Lehet, hogy épp azért nem érdekel senkit, mert nálunk mindig másról van szó, mint amiről éppen szó van? Mert ha egyszer egy katasztrofális vereségből társadalmi kérdést akarunk csinálni, akkor a valódi okra már nincs szükség. A valódi ok zavaró tényező is lehet? — Lehet — de ön mondta. A társadalmi kérdésekbe én nem megyek bele. Azt mondok, amit a szakértelmem szerint mondhatok. —: Na és az éhségérzet? A tészta? — Még most is mondják: nem tudnak tésztára nézni. — Na és az argentinok? Amit ők ettek, amire esküdtek, hogy nekik az adott erőt, az „más tészta”? — Talán igen. Ezek nem tésztaevők. Mármint a mieink. — Nem kellett volna újítani? — Erőleves, natúrszelet, burgonyapüré és lekváros tekercs. Mindig ezt ették meccs előtt. Mindig bevált. De ismétlem: reális válaszokat csak Mezey és Mohácsy adhat. Ök voltak együtt három évig ezekkel a játékosokkal. — Én csak azt mondom el, amit annak idején Mezey Gyurinak is elmond­tam volna, ha úgy érzem, hogy érdekli a véleményem és tapasztalatom: nem szabad hosszú edzőtáborozásokat szer­vezni. Nem szabad kiszakítani hosszú időre senkit sem a megszokott környezetéből, akár csak a szexuális életet is hosszabb időre szüneteltetni — és hogy ezek kérem rettene­tesen komoly dolgok, amelyeknek kitűnően képzett szakem­berek sem tulajdonítanak jelentőséget. — Milyen félelemből ered a bezárkózás? Csak nem abból, hogy a csapatok vezetői félnek a játékoscsábítástól? A disz- szidálástól? így az újságíróktól? (Folytatjuk) BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet- tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents