Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

1987. január 30., péntek o Mit tesznek a tsz-ek? Gondok a téli foglalkoztatásban A mezőgazdasági termelés dinamikus növekedésének időszakában, a melléküzem- ágak kialakulásának idején. 1978-tól 1982-ig emelkedett a mezőgazdaságban dolgozók aránya. Ezzel ellentétes fo­lyamat indult meg 1982-ben, s azóta évente mintegy 3 százalékkal csökken a me­zőgazdaságban dolgozók szá­ma. Napjainkban sok szó esik, mint fontos gazdasági követelményről, a hatékony foglalkoztatásról. írásunk­ban arra a kérdésre keres­sük a választ, megyénk jó' néhány termelőszövetkezeté­ben, hogy sikerült-e megol­dani a tagok téli munkába állítását? Ez annál is in­kább fontos kérdés, mivel a termelőszövetkezeteknek kö­telessége munkát adni tag­jaiknak. * * * Elsőként a megyei tsz-szö- vetséget kerestük fel, ahol Csukás Gyula titkárhelyettes a következőket mondja. — Már évek óta problé­mát jelent a tsz-tagok de­cembertől márciusig történő foglalkoztatása. Szövetségünk is keresi azokat a megoldá­sokat, amelyek segíthetnek a problémák mielőbbi meg­szüntetésében. őszintén meg kell mondani, sajnos nem sok eredményt értünk el az utóbbi időben. Megkerestük a megyei tanács munkaerő­szolgálati irodáját, de ők sem tudtak sok jóval szol­gálni. Egyébként ilyenkor télen a tagság bizonyos körét érinti ez a probléma. így elsősor­ban a növénytermesztésben, a kertészetben, valamint a mezőgazdasági erőgépek üzemeltetésében részt vevő­ket. Az állattenyésztésben folyamatos egész évben a munka, az adminisztratív dolgozók is állandóan tevé­kenykednek, a műhelyekben foglalkoztatottakkal nincs gond. Még egy speciális do­log van. amellyel meg kell küzdeni: a tagok helyben akarnak maradni, nem szí­vesen mennek vidékre, mi­vel általában jelentős háztá­jijuk van. Pelle Tamás, a tsz-szövet- ség főmunkatársa jól ismeri a témát. Néhány kedvező tapasztalatról tud beszámol­ni. — Például a Kondorosi Egyesült Tsz mintegy 35 dolgozója az elkövetkezendő hetekben a Békéscsabai Konzervgyárban dolgozik. A Békéscsabai Lenin Tsz gép­szerelőcsoportjánál csaknem 20-an vasszerkezet-készítés- sel foglalkoznak. A Mezőbe- rényi Aranykalász Tsz-ben a dolgozók közül jó néhányat átadtak a téli időszakra a helyi építőipari szövetkezet­nek. A Békéscsabai Magyar —Szovjet Barátság Tsz-ben a raktározási, szállítási fel­adatokkal bízták meg a ta­gok egy részét. A Kamuti Béke Tsz-ben a traktorosok a gyümölcsösben fametszést végeznek. Hason­lóan a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben is. az almás­ban tevékenykednek a tagok. A Gyomaendrődi Alkotmány Tsz 15 dolgozót engedett át a helyi Viharsarok Halásza­ti Tsz-nek ládakészítésre. A Tótkomlósi Viharsarok Tsz- ben beindították a harmadik műszakot is a sörgyárban, itt zömmel a traktorosok dolgoznak. Megjegyzem, hogy ilyenkor, télen tartják a különböző továbbképző tanfolyamokat, amelyeken a mezőgazdasági erőgépek ve­zetői is részt vesznek. Gya­kori, hogy az éves szabad­ság egy részét is a téli hó­napokban veszik ki a tagok. * * * Érdeklődtünk néhány ter­melőszövetkezetben is, ná­luk mi a helyzet? A Szeg­halmi Fehér Lajos Tsz-ben, Lázár Lajos tsz-elnök a kö­vetkezőket mondja: — Nálunk is problémát okoz a téli foglalkoztatás. Az évek óta kialakult jó kapcso­lat alapján a Csepel Autó helyi gyárában decembertől, február végéig 11 tagunk tevékenykedik. Novemberben és decemberben a Kövizig szeghalmi szakaszmérnöksé­gének területén a gátak tisztításánál, karbantartásá­nál szövetkezetünk 20 tagja végzett munkát. Emellett a juhhodályok takarítása és a hókotrás ad munkát azok­nak, akik télen is bejárnak dolgozni a tsz-be. Végső megoldást egy jól működő melléküzemág jelentene, ám ezen a területen még nem sikerült előbbre lépni. Bozó József, az Üjkígyósi Aranykalász Tsz termelési főmérnöke arról tájékozta­tott, hogy a szövetkezetben sikerült megoldani a téli foglalkoztatást. Már 8-10 éve tart az az akció, amelynek keretében a tsz-tagok ott­hon libát tömnek. Mintegy 35-40 család kapcsolódott be ebbe a tevékenységi formá­ba, a takarmányt a tsz biz­tosítja. A békéscsabai tég­lagyárban 25-en kaptak munkát — zömmel traktoro­sok — a kígyósiak közül. Tárgyalásban állnak a Gön­gyölegellátó Vállalattal is. A Telekgerendási Vörös­csillag Tsz elnöke, Tuska György így fogalmaz: — Vannak gondjaink, el­sősorban a női munkaerő­vel. A helyi Skála Gt-nél 6-an kaptak munkát, s meg­állapodtunk a Csabai Hús- kerrel abban, hogy február­tól március közepéig 20-25 tagunk náluk dolgozik. A végső megoldást egy idősza­kos termelést folytató mel­léküzemág kialakítása je­lenthetne a téli foglalkozta­tás megoldásában. Benkő Lajos, a Csanád- apácai Széchenyi Tsz főme­zőgazdásza a kérdésre így válaszol: — Az Orosházi Mezőgép Vállalattal kialakított koope­rációs üzemünkben 80-an dolgoznak. Sajnos több munkaerőt nem tud fogadni ez az üzem ilyenkor télen. A kertészeti gyalogerő no­vemberben, decemberben itt helyben, a csabai hűtőház­nak hagymatisztítást vég­zett. A Rutex helyi telepé­nél lenne munka a nőknek, de csak 4 asszony vállalta, hogy májusig ott dolgozik. A tapasztalat az, hogy az el­járást nem szívesen vállal- iák az asszonyok, mivel min­dig akad munka otthon a ház körül. A Békési Egyetértés Tsz- ben Balogh László elnököt kerestük meg, aki kedvező tapasztalatokról tudott szá­mot adni. — Mi télen nyáron tud­juk foglalkoztatni a tagokat. A gépesek zöme a műhely­ben segít a nagyjavítások­nál, emellett van egy napra­forgó-társulás, itt a szállí­tásnál, a termény kiszolgá­lásánál tevékenykednek tag­jaink. Napjainkra csak annyi tag maradt a szövet­kezetben, amennyinek biz­tosítani tudjuk a munkát. Korábban mi is adtunk át dolgozókat néhány hónapra, ám a tapasztalatok egyértel­műen kedvezőtlenek voltak. Az igazság az, hogy nem szívesen fogadják az idő­szaki munkásokat. * * * Jó néhány véleményt hal­lottunk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetői­től. A néhány helyen ta­pasztalható kedvező jelensé­gek mellett legtöbben arról panaszkodtak, hogy elsősor­ban faluhelyen nehéz a tsz- tagság téli foglalkoztatásá­nak megoldása. Bár apró lépések történtek ezen a te­rületen, keresik, kutatják is az új munkalehetőségeket az üzemek, számottevő ered­ményt nem sikerült elérni. Ügy vélem, a mai kor kö­vetelménye az, hogy min­denkit hatékonyan foglalkoz­tassunk, hiszen csak így válthatók valóra a célkitűzé­sek. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a mezőgazdaságban dolgozók egy része nem rendelkezik kellő szakmai ismeretekkel, így nehezebb az ipari üze­mekben az elhelyezésük. Persze, amikor az iparban sem tudják mindenütt meg­oldani a dolgozók hatékony foglalkoztatását, akkor ho- gyán várjuk ezt el a mező- gazdaságtól? Egy dolog bi­zonyos: az ország jelenlegi helyzetében mindenkinek olyan munkát kell biztosíta­ni — még ilyenkor télen is —, amellyel gyarapítani tudja a népgazdaságot. Ne felejtsük a régi mondás iga­zát: sok kicsi, sokra megy... Verasztó Lajos Az &ÚJ SZÓ-ban öli/ as tűk OKU — új szovjet kiskocsi Az APN szovjet hírügynökség tájékoztatása szerint az OKA három vállalat közös fejleszté­se. A főkonstruktöri szerepet a volgai_ autógyár vállalta. A Kamaz mérnökei és tervezői fejlesz­tették ki a futó- és a kormánymüvet, továbbá a kocsiszekrény alkatrészeinek gyártástechnoló­giáját. Az invalidus autókat gyártó szerpuhovói gyár szakemberei gondoskodtak arról, hogy az új gépkocsi a rokkantak számára is kényelme­sen vezethető legyen. A három vállalat szoros együttműködése ugyanakkor meggyorsította a fürge OKA világrajöttét. (Bár a Kamaz gyár­beliek nem minden alap nélkül Kámának neve­zik.) A VÁZ- és a Kamaz-technológiák szintézi­se biztosítéka a mai követelményeket kielégítő minőségnek. Az OKA-gépkocsi gyártásáról a döntés 19S5 közepén született. A tizenkettedik ötéves terv­időszak második évének végén legördülnek a szállítószalagról az új kisfogyasztású szovjet gépkocsik első sorozatai. A gyártás beindításá­nak határideje tehát igen szoros. — Az első szakaszban a kocsiszekrények ösz- szeszerelését, hegesztését és festését különböző helyeken, a felszabaduló területeken vagyunk kénytelenek végezni — mondta N. Voloszov, a Kamaz műszaki igazgatója. — De még ilyen körülmények között sem egy Ideiglenes, hanem a végleges technológia szerint, és az alapbe­rendezéseken dolgozunk. Másfél-két év múlva az OKA a most tervezés alatt álló ÚJ műhelybe költözik. A Kamaznál kidolgozott egységes technológia szerint készülnek majd a gépko mind a három vállalatnál — a Kamaznál, a VAZ-nál és Szerpuhovóban. — A szerelőszala­gok legfontosabb berendezéseit a kárnál autó- építők készítik. A vásárlók számára az új autó olcsósága és gazdaságossága vonzó. A gépkocsitervezők nem véletlenül mondogatják: a benzin ára diktálja a divatot. Nem véletlen, hogy amikqr a Nyugat országait elérte a gazdasági krízis, számtalan autógyár szinte azonnal megszervezte a kis­fogyasztású kocsik gyártását. A Szovjetunióban a gépkocsi gazdaságossága nemcsak a tulajdo­nos zsebét érinti közvetlenül, bár ez sem elha­nyagolható tényező. A Szovjetunióban, ahol a fűtőanyag- és energiatakarékosság a nemzeti program szintjére emelkedett, nem közömbös, hogy milyen autókat gyártanak. A statisztika szerint az ötszemélyes magán­gépkocsik kihasználtsági foka 1,2, ami azt jer lenti, hogy a vezető mellett átlagosan 0,2 utas utazik. Az üres helyek és a gépkocsi tömegé­nek fuvarozása pedig felesleges mennyiségű benzint emészt fel. Még a személygépkocsi-ellá­tottság szempontjából élenjáró országokban sem szüntetik be a kisfogyasztású, kisméretű (akár kétszemélyes) kocsik gyártását, amelyek sok esetben kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint némely motorkerékpár. A japánok például gyártanak kétszemélyes, egyhengeres dízelmo­torral felszerelt autót is, amely száz kilométe­ren. két liter gázolajat fogyaszt. — Reális-e a Szovjetunióban is valami ha­sonlót gyártani? — Minden bizonnyal igen, hiszen műszaki akadálya elvileg nincs. Sikeres megújulás a Békési Viharsarok Tsz-ben Január helyett nagyon ne­héz évet kezdeni májusban. Márpedig a Békési Viharsa­rok Tsz-ben 1986. májusban kezdődött. Addig belső vil­longásokkal telt az idő. A szövetkezet régi vezetői ösz- szekülönböztek, de a gaz­daság anyagi helyzete sem volt stabil, így vették a ka­bátot, kalapot és elnientek. A tagság új vezetőséget vá­lasztott. Olyan embereket állított a szövetkezet élére, akikben bízott, hogy kive­zetik a szövetkezet szekerét az évek óta mélyülő kátyú­ból. Akkoriban heves viták voltak, melyben gyakran el­hangzott : kikérem magam­nak. De mit kértek ki ma­guknak? Azt, amit azóta a PM revíziós vizsgálat meg­állapított; jogtalan kifizeté­sek címszó alatt. Ezekért a szövetkezetét 1,6 millió fo­rint bírság megfizetésére kö­telezték. Ezt az összeget olyan időszakban hajtották be a békésieken, amikor kü­lönben is igen súlyos pénz­ügyi problémákkal küszköd­tek. 1982-től 1986-ig itt vesz­teséges gazdálkodás folyt. Pontosan ezért nagyra ér­tékelendő C. Veres Sándor tsz-elnök és Hankó Mátyás alapszervezeti párttitkár 1986. évi gazdaság-, illetve politikai szervező munkája, mert májustól decemberig, természetesen a tagsággal egyetértésben, és velük együtt, kijutottak a kátyú­ból. Rövid néhány hónap alatt volt erejük szembenéz­ni a sok, rájuk zúduló ne­hézséggel, s ebben a hely­zetben volt koncepciójuk a megújuláshoz vezető út ki­jelölésére. Ma már tudjuk, hiszen a munkahelyi tanács­kozásokon már arról beszél­nek, hogy a szövetkezet igen eredményes évet zár a feb­ruár 5-ére összehívott köz­gyűlésen. Tavaly az aszályos időjá­rás és egy sor előírás a többéves veszteségből eredő károk rendezésére nehezítet­te helyzetüket. A szorgal­mas munkának meglett az eredménye. A nyereség 8 millió forint! Mindez ter­mészetesen csak a körítéssel mond valamit. Nem lebe­csülendő, hogy december 10- ig minden esedékes hitelt — ez 45 millió forint és 7,6 millió forint fejlesztési alap­hitel — visszafizettek. A tagság jövedelmét 8 száza­lékkal. az adómentes sávig növelték. A nyereségből 3,3 millió forintot a nyereség- tartalék-alapba tesznek. Eb­ből fedezik az 1987. évi KTA-tartozásaikat. A többit az 1986 előtti évekből ma­radt kötelezettségek vissza­fizetésére fordítják. Van eb­ben banki hitel és KTA-tar- tozás is, melyeket akkor a veszteségek rendezése során későbbi időre prolongáltak. Végre a fejlesztési alapjuk sem lyukas. Kereken ötmil­liót tesznek erre a számlára, melyből a meliorációt to­vább folytatják, újabb 90 hektár rizstelepet építenek, és még gépeket is vásárol­nak 2,7 millió forintért. Ilyen eredmények láttán érthető a jó hangulat a Bé­kési Viharsarok Tsz-ben. Lám, a második vonalból előlépett vezetés tehetséges­nek bizonyult. A sok-sok fiatal megmutatta ráter­mettségét, s a tagsággal kö­zösen megmentette a hajót az elsüllyedéstől. Tavaly vád érte ezt az új vezetést. Ügy vélekedtek munkájukról, hogy az előző gondokból, problémákból nem vontak le semmi tanul­ságot. Nem tudom, hogy akik így gondolkoztak, mi­lyen tanulság levonására gondoltak? Lehetett volna itt gyűlésezni, egymásra muto­gatni, de ettől még nem ter­mett volna több rizs. kuko­rica, napraforgó, de a sok beszéd a hizlaldában is gá­tolta volna az igen jövedel­mező sertéstartás kibonta­kozását. Valószínű, a megyé­ben, de még az országban is egyedülálló teljesítményt ér­tek el, amikor az ágazati önelszámolás során minden értékesített hízón 1696 fo­rint nyereséget értek el! Hát kell ennél beszédesebb ta­nulságlevonás? Itt a munka eredményei bizonyítják, hogy a vezetés és a tagság a helyén volt. Ami szintén nagyra érté­kelendő: C. Veres Sándor és Hankó Mátyás nem tagadja, sőt erősíti — erről beszéltek a munkahelyi megbeszélése­ken is —. hogy a szövetke­zet központi támogatás nél­kül képtelen lett volna anyagi gondjai fölé emel­kedni. Az a segítség, amely a felsőbb szervektől hozzá­juk került, termékeny, köz- gondolkodást bizonyító ta­lajra hullt. Igaz, most ki tették ma­gukat olyan megjegyzésnek, hogy a veszteségrendezés so­rán túl óvatosak voltak. Mentségükre legyen mond­va, nem^ tudták, csak re­mélték. hogy a vezetésváltás utáni igen demokratikus munkamódszerek mennyire aktivizálják a tagságot belső tartalékainak mobilizálásá­ra. De ma már ez sem kér­dés. Nemcsak ők, hanem mások is meggyőződhettek arról, hogy az emberek vál­toztatni akarnak azon, ami törekvéseikben gátol, nehe­zít. Az emberek alapvető tu­lajdonsága a szebbre, jobb­ra törekvés, s ha a vezetés erre ösztönöz, akkor ez úgy és olyan színvonalon valósul meg. mint a Békési Vihar­sarok Tsz-ben is tapasztal­tuk. D. K. Kötőgépen készül, s rögtön méretre vágják a cicanadrágot Így lesz két fonalból egy A Lökösházi Haladás Tsz gondoskodik arról, hogy tagjainak munkája legyen. A Gyulai Kötőipari Vállalat részére bérmunkában sapkát, sálat, gyermek- és felnőtt- cicanadrágot készítenek, a bedolgozókkal együtt harminchármán. Befejező művelet: a sapkára kézzel varrják a bojtot Kovács Erzsébet képösszeállítása Bérmunkában 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents