Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-29 / 24. szám

1987. január 29., csütörtök o Tanácsülés Békéscsabán Kemény vitában áthidaló megoldás született Változtak az OTP betétgyűjtési és hitelezési irányelvei Csaknem valamennyien valamilyen formában kapcsolatban vagyunk a takarékpénztárakkal, takarékszövetkezetekkel. Legtöbb ügyfele, legnagyobb kölcsönkerete, betétállománya az Országos Takarékpénztárnak van. Ez évtől, vagyis január 1-től- — az ügyfelek javára is — változtak az OTP betétgyűj­tési és hitelezési irányelvei., Miért volt erre szükség, mi indokolta a változást, azok mi­lyen jellegűek és mértékűek? Ezekről beszélgettünk dr. Bar- tha Kálmánnéval, az OTP Békés Megyei Igazgatósága köz­gazdászával. Békéscsaba Város Tanácsa Sasala János tanácselnök el­nökletével tegnap délután ülésezett. A megyeszékhely párt- és tömegszervezeteinek vezetői mellett az elnökség­ben helyet foglalt Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke. Első napirendi pontként a téstület elfogadta a lejárt . határidejű tanácshatároza­tokról szóló beszámolót egy kiegészítéssel, miszerint vagy a végrehajtó bizottság, vagy pedig egy tanácsi bizottság napirendre tűzi és megvizs­gálja a kisvállalkozások helyzetét. A kisvállalkozók klubjának felvetett lehetősé­gét a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága vizsgálja meg. A második napirendi pont, a városi, tanács 1987. évi költségvetésének tervezete — amelynek előadója Dénes Lajos, a pénzügyi osztály vezetője és Sisák Péter, a terv. és munkaerő-gazdálko­dási osztály vezetője voltak — nem várt, kemény vitát váltott ki. A testület tagjai két alternatíva között vá­laszthattak, de mindkét al­ternatívából kiderült a váro­si tanács nehéz anyagi hely­zete, ami az idei tervezést alapvetően meghatározta. A tanácstagok elsősorban.a lakosságot közvetlenül érintő kiadások, támogatások meg­csappanása, valamint a már megkezdett vagy megígért, A Fogyasztási Szövetkeze­tek Békés Megyei Szövetsé­gének elnöksége tegnap ülést tartott Békéscsabán Tanai Ferenc elnökletével. Az első napirendi pontban Tanai Ferenc tett jelentést az el­nökség 1986. II. félévi hatá­rozatainak végrehajtásáról, majd Bakos János, a Békés­csabai Lakásszövetkezet el­nöke tartott tájékoztatót a lakásszövetkezet tevékenysé­géről. Többek között elmond­ta, hogy a Mészöv elnöksége három évvel ezelőtt értékel­te utoljára a szövetkezet munkáját. Azóta fokozatosan mérséklődött a szövetkezet kezelésébe átvett lakások száma. Ennek ellenére a szövetkezeti lakások száma napjainkban megközelíti az 5800-at. A lakásszövetkezet­nek egyre jelentősebb fel­adatai vannak a lakások életkorából eredő fenntartási és felújítási munkákkal. Az elmúlt években több mint 3 kommunális beruházások idei elmaradása miatt emel­tek szót. A vitában fordulatot ho­zott Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyet­tesének felszólalása, aki reá­lisan vázolta a rendkívüli gazdasági helyzetből szár­mazó nehézségeket, a meg­csappant állami és ezen be­lül a mégvei támogatás mér­tékét. Felhívta a testület fi­gyelmét arra, hogy a meg­kezdett nagy beruházások le­lassítása vagy leállítása mi­lyen kedvezőtlen gazdasági eredménnyel járna, s hogy meg kellene vizsgálni a vá­ros pénzügyi helyzetét, egy­úttal kidolgozva egy har­madik alternatívát az 1987. évi költségvetésre. A tanácstagok átérezték a döntés felelősségét, és hosz- szas vita után — amelyben a megyeszékhelyi szerepkör erősítésének gondolata és a középfokú oktatás fejlesz­tése mellett több sürgető ké­rés is elhangzott — végül több javaslat közül, áthidaló megoldásként, az első alter­natív javaslatot fogadták el azzal a kiegészítő feltétellel, hogy a harmadik, módosított javaslat kidolgozása márciu­sig megtörténik. A döntést a testület 42 igen, 6 ellensza­vazattal és 6 tartózkodással elfogadta. Következő napirendi pont­ként megvitatták Békéscsaba város hosszú távú település­ezer lakásban kellett a köz­ponti fűtést és a meleg vizes ellátást biztosítani. A köz­ponti tévéantennák rekonst­rukciója során kialakították a kábeltévé műsorközvetíté­sének lehetőségét is. Meg­kezdték a liftek nagyjavítá­sát, illetve néhány épület­tömb nagytatarozását és fel­újítását. Évente '3-4 ezer hibabejelentés érkezik a szövetkezethez. A szövetke­zet gazdálkodása kiegyensú­lyozott, bár tovább növeke­dett a kintlévőségeik össze­ge. A szövetkezet elnöke a folytatásban a következő idő­szak feladatait foglalta ösz- sze. A vitában többek között szót kért dr. Szabó Lajos, a Szövosz főosztályvezető-he­lyettese is. A Mészöv taka­rék- és lakásszövetkezeti tit­kárságának értékelését Bé­kési Gábor, a titkárság fő­munkatársa ismertette. Egye­bek mellett elmondta, hogy fejlesztését, amely kétezerig szól. A vitában szó volt a termálkút hasznosításáról, a József Attila-lakótelepre egy művelődési ház megépítésé­ről, a hiányzó szállodai ka­pacitásról s egy Munkácsy- emlékház létesítéséről, vala­mint a középfokú szakképzés helyzetéről. (Egy gép- és egy textilipari szakközépiskola létesítése a programban is szerepelt.) A hosszú távú település- fejlesztési tervet Békéscsa­bán széles körű társadalmi vita előzte meg, amelynek tapasztalatait a terv magába foglalja. A tervet a testü­let 51 igennel és három tar­tózkodással elfogadta. Negyedik napirendi pont­ként a tanácsülés elfogadta a Békéscsabai Népi Ellenőr­zési Bizottság ez évre szóló ellenőrzési tervét, kibővítve a munkaidőalap védelmére hozott határozatnak a vizs­gálatával. A bizottság többek között foglalkozik majd a diákszociális ellátás helyze­tével, a megváltozott mun­kaképességű dolgozók fog­lalkoztatásával, a tanácsi költségvetési üzemek gazdál­kodásával, a Körös-vidéki Cipészszövetkezet és a Bé­ta Szövetkezet beszámolta­tásával. A testület a tervet elfo­gadta, majd tudomásul vet­te a bejelentéseket. a lakásszövetkezet munkáját összességében megfelelőnek tartják. Ennek ellenére az igazgatóság a tulajdonosi szemlélet erősítésével a tervszerűség és számonkérés növelésével a mainál is ha­tékonyabban tudná feladatát elvégezni. A tagok érdekei arra ösztönzik a szövetkezet társadalmi vezetését, hogy a döntések meghozatala után a végrehajtást fokozottabban ellenőrizzék. Szükségesnek látszik a gondnoki appará­tus időnkénti beszámoltatá­sa is. Tovább kell fejleszteni a tagsággal való kapcsola­tokat, ezért az igazgatóság tagjai lehetőleg minél több részközgyűlésen, tagértekez­leten vegyenek részt. A tit­kárság támogatja a rendre és a fegyelem javítására irányuló törekvéseket. Az el­múlt években jó néhány elis­merést kapott a lakásszövet­kezet, amelyek arra ösztön­zik a vezetését, hogy továb­bi erőfeszítéseket tegyen a mainál jobb munkára. L. S. — A betétgyűjtési irány­elvek kialakításánál fő cé­lunk, hogy a hosszabb lekö­tésű betétek reálértékét meg­őrizzük. Ezért módosult né­hány betétforma feltétele 1987. január 1-től — kezdte dr. Bartha Kálmánná, s máris az oly sok fiatalt érin­tő ifjúsági betétről szólt: — A KISZ Központi Bizottsá­ga — az építési költségek, lakásárak gyors ütemű nö­vekedése miatt — az ifjú­sági betéthez kapcsolódó kedvezmények bővítését kez­deményezte. Az elhelyezett betét összege után a kamat változatlanul évi 5 százalék és hat éven át történő taka­rékoskodás után azonban ka­matos kamaton felül a ko­rábbi egy, illetve 1,5 száza­lék helyett 3 százalék, hét éven át és ezen túl évi 4 százalék (korábban 3 száza­lék) prémiumot fizet a ta­karékpénztár. A magasabb prémiumot az 1987. január 1-én élt számláknál vissza­menőleges hatállyal írjuk jó­vá. Évi 10 százalékot meg­haladó lakásár-emelkedés esetén jogszabály ennél ma­gasabb prémiumot is megál­lapíthat, amennyiben a be­téttulajdonos megtakarítá­sát — a rendeletben megha­tározott módon — lakásszer­zésre használja fel. — A külön kölcsön mérté­ke hogyan változott? — Kedvezően. Nagysága a takarékossági időtől és a ka­mattal, illetve prémiummal növelt betétösszegtől függ Ennek megfelelően összege elérheti akár a 30Ö ezer fo­rintot is. — A különkölcsön-össze- get hogyan veszik figyelem­be? — Mind lakásépítésnél, mind a takarékpénztártól történő lakásvásárlásnál a saját részbe és a kedvezmé­nyes kamatozású kölcsön fe­lett vehető igénybe. Kamata és visszafizetési ideje meg­egyezik a kedvezményes köl­csön feltételeivel. Ez példá­ul azt jelenti: egy fiatal há­zaspár 9 éven át történő ha­vi 1000 forintos 'befizetése után (108 ezer forint befize­tés) lakásvásárláshoz — fel­tételezve, hogy egy-két gyer­meke van, vagy megszületé­sét vállalja — 680 ezer fo­rint 3 százalékos kamatozá­sú kölcsönt vehet igénybe. — A hosszabb távú pénz­takarékosság egyik régi és kedvező formája a takarék­levél-betét. — Ennek feltételeit is ter­vezi korszerűsíteni a taka­rékpénztár. Lehetőséget sze­retnénk teremteni a kamat évenkénti felvételére. Taka­réklevelek 5—10—20 és 50 ezer forint összegben váltha­tók. Hat év elteltével 9 szá­zalékos kamatos kamathoz juthatnak betéteseink, ami 11,3 százalékos évi átlagka­matnak felel meg. — Az átutalási betéteknél is vannak változások ... — Az átutalási betétek ka­mata 1986. december 1-től 4 százalékról 5 százalékra emelkedett. Ezzel az átuta­lási betétszámla takarékosko­dásra is alkalmassá vált, hi­szen a látra szóló betétek kamata csak évi 2 százalé­kos. Sőt, az egy évre lekö­tött 5 százalékos betétkötvé­nyeknél is kedvezőbb az át­utalási betét, mert a szám­lán levő összeg azonnal ka­matozik. Ma már számos munka­hely bérosztálya vállalja, hogy a dolgozó megbízása alapján illetménye meghatá­rozott részét átutalja az OTP-nél vezetett átutalási betétszámlára. E megbízás megadható közvetlenül a munkahelyen is, vagy a számlát vezető takarékpénz­tári fióknál. Az átutalási be­tétszámla tulajdonosa taka- rékcsekk-szerződést is köt­het, s készpénzfelvétel nél­kül azt fizetésre használhat­ja fel kereskedelmi, szolgál­tató vállalatoknál, vagy bár­mely OTP-fióknál, postánál készpénzt vehet fel. Egy-egy csekk most már 20 ezer fo­rintról'állítható ki. — A nyugdíj-előtakarékos- sági betétről hallhatnánk, s tulajdonképpen milyen lehe­tőség ez? — A július 1-től bevezetett nyugdíj-előtakarékossági be­tétek előnyeit az idő rövid­sége miatt még sokan nem fedezhették fel. A 35—50 év közöttiek a nyugdíj-előtaka­rékossági betét életbiztosí­tással 'kiegészített formájára köthetnek szerződést. Meg­kötésének feltétele minimá­lisan 10 ezer forint alapösz- szeg elhelyezése. Ehhez 10 éven át havonta rendszere­sen legalább 300 forintot kell befizetni. Ez tíz év alatt 46 ezer forint kiadást jelent. A befizetési időszak végén 80 ezer forintja lesz ügyfe­lünknek, tehát a pénze majd­nem megduplázódik. Külön befizetés nélkül a 35—50 év között szerződők­nek életbiztosítási szolgálta­tást nyújtunk. Az 50 év fe­lettiek is köthetnek szerző­dést nyugdíj-előtakarékossá­gi betétformára, de életbiz­tosítás nélkül. A 10 éves takarékossági időszak eltelte után betétesünk több lehető­ség közül választhat: felve­szi egy összegben betétjét, negyedévenként járadék for­májában felveszi _a betét után járó kamatot, melynek mértéke a mindenkori leg­magasabb betétkamat plusz évi 1 százalék prémium, vagy meghatározott időtar­tam alatt felveszi befizetését és annak kamatait, végül pe­dig tovább hagyja kamatoz­ni betétjét, s későbbi idő­pontban kéri a járadékfize­tést. — Hogyan egyszerűsítet­ték a betétkönyv-forgalma­zást? — A közelmúlt kedvező változása, hogy megszűnt a betétkönyvekben való for­galmazás területi korlátozá­sa. így az ország bármely ta­karékpénztári fiókjánál ve­hetnek fel pénzt ügyfeleink a kamatozó betétkönyvekből, illetve gyarapíthatják pénz­megtakarításukat. — A hitelezési irányelvek változása hogyan érinti az ügyfeleket? — A hitelezési irányelvek alapvetően nem változtak. Néhány módosítás viszont kedvezően érinti az ügyfe­leinket. így a már előzőek­ben ismertetett ifjúsági ta­karékbetéthez kapcsolódó kedvezmények. Lakásépítés­nél, -vásárlásnál, lakóingat­lan-vásárlási kölcsönöknél 200 ezer forint kölcsönösz- szeg felett a kamat 13 szá­zalékról 12-re csökkent. Azok a fiatalok — házaspá­rok és egyedülállók —, akik a lakásépítési, -vásárlási kölcsönszerződés megkötésé­nek időpontjában még nem töltötték be a 30. életévüket, kérhetik a kölcsön törlesztő­részletének mérséklését a törlesztés három első évére. Az ifjúsági betétesek ked­vezményes áruvásárlási köl- csöneinek felső határa 50 ezer forintról 60 ezer fo­rintra emelkedett. Itt említem meg, hogy bő­vültek a mezőgazdasági ter­melési hitelcélok is: telepí­tési engedély alapján bogyós gyümölcsöt telepítőknek már 700 négyzetméter földterület­nagyságtól adhatunk köl­csönt. A nagyüzemek által szervezett, vagy szerződéses termelésnél egy hitelcélra 200 ezer forint kölcsönt en­gedélyezhetünk a korábbi 150 ezer forinttal szemben — mondotta az OTP Békés Me- gvei Igazgatóságának közgaz­dásza. . _ s, _ B. S. E. Napirenden a lakásszövetkezet Szekszárdon a Csokonai utca 7—9. számú toronyházak házfelügyelője Márton Lászlóné. A nagy mennyiségű hó eltakarítására a térje egy Romét motorkerékpárból háromkerekű hó­tolót készített. A 160 centiméteres tolólapáttai felszerelt házi hókotróval két menetben tud­ják a járdát megtisztítani (MTI-fotó: Gottvald Károly — KS) Gyermekügyelet csak sürgős esetben! Olvasóink gyakran vissza­térő kérdése volt a Vonal­ban voltunk telefonos ügye- letünk idején, hogy Békés­csabán mikor lesz a felnőtt betegeket ellátó ügyelethez hasonló gyermekorvosi ügye­let, esténként, hétvégeken és ünnepnapokon. A békéscsa­bai kórház gyermekosztályá­nak főorvosa, dr. Godó Béla tájékoztatása szerint febru­ár 1-től bevezetik a kórház­ban a kihívható gyermekor­vosi ügyeleti .rendszert. — Az ügyeletén gyermek- gyógyász körzeti szakorvos és csak gyermekgyógyász szak- asszisztens képzettségű em­ber dolgozhat. A helye a bé­késcsabai kórház (Gyulai út 18.) földszinti gyermekambu­lanciája lesz. Telefonszá­munk: 23-544. — Hányán dolgoznak majd az ügyeletén? — Egy orvos látja az ide­érkezőket és a kihívásos be­tegeket is. A szakasszisztens állandóan az ügyelet helyén tartózkodik. Fogadja a hely­be érkező betegeket, akit tud, ellát, jegyzi a telefon- hívásokat. URH-n állandó kapcsolatot tart az orvossal, s a telefonhívások alapján értesíti, hogy hová a legsür­gősebb mennie. — Mikor kerül sor a kór­házi rendelőben várakozó betegekre? — Az orvos háromórán- ként visszatér a rendelőbe, hogy a beérkezőket is ellás­sa. Ha nincs kihívása, akkor természetesen azonnal, az ér­kezés sorrendjében hívja a betegeket. Egyébként a leg­tökéletesebb ellátást hely­ben, a kórházban tudjuk biztosítani, hiszen itt állnak rendelkezésünkre a legkor­szerűbb műszerek, eszközök, és a szakasszisztencia. Amennyiben életveszélyes ál­lapotban van a gyerek, vagy súlyos esethez hívnak ben­nünket, mindenféleképpen kórházba kell hozni a bete­get. — Telefonálok, orvost hí­vok a beteg gyerekemhez, mi történik ezután? — Sajnos, nem biztos. hogy hamarébb jut el hozzá az orvos, mint ha beszállíta­nák. Ugyanis a hívásokat sürgősségi sorrendben kell teljesíteni. Ha .egy-egy hét végén 10-15 kihívást kap az orvos, lehet, hogy az este 8- kor telefonálóhoz csak éj­szaka jut el. — Mi hát a teendőnk? — Kérjük a szülőkét, ne azért hívjanak bennünket, mert azt hiszik, hogy így a hosszú várakozást elkerülhe­tik. Csak a legsürgősebb el­látást biztosíthatjuk, és más­nap reggel mindenképpen el kell menni a körzeti orvos­hoz. Néhány példa; ha a gyermeknél hirtelen felugró magas lázat, csillapíthatat­lan hányást, hasmenést ta­pasztalnak. felmerül a fer­tőző betegség gyanúja, akkor indokolt lehet a kihívás. Hétköznap este 6 órától másnap reggel 8-ig, szomba­ton reggel 8-tól hétfő reggel 8 óráig hívható az ügyele- tünk a Békéscsabához és körzetéhez tartozó gyermek, betegekhez. B. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents