Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-27 / 22. szám
1987. január 27,, kedd 0 IZHilUKTiW Egy vállalkozás alkonya és hajnala Hosszabb-rövidebb előkészület után elkezdték az automata üzemelésre állítható és programozható nagyüzemi takarmánykeverők gyártását a Medgyesbodzási Egyetértés Tsz-ben. Gerendáson a Munkácsy Tsz-ben, Orosházán a Béke Tsz-ben, Kétegyházán az ugyancsak Béke Tsz-ben, Tiszakécskén és a Bács megyei Madarason át is adták rendeltetésének ezeket a berendezéseket. Valamennyi helyen kifogástalanul működnek ezek a medgyesbodzási termékek, amit az is bizonyít, hogy a környékbeli szövetkezetek rendelésekkel valósággal elhalmozták őket. Tavaly tíz takarmánykeverőt kellett volna építeniük, de ezek, sajnos, nem készültek el, mert azok a mérnökök, akik ebben jeleskedtek, megváltak a szövetkezettől. Jobban fizető kisszövetkezetekben vélték megtalálni további életük értelmét Bár ezen a lépésen lehetne velük vitatkozni. Nincs vagy csak igen kicsi a termelőkapacitásuk, s abból élnek, hogy egy-egy beruházás kivitelezését elvállalják, és közben alvállalkozókkal dolgoztatnak. A bodzási kezdeményezés tehát tiszavirág-életűnek bizonyult? Nem hinnénk. Az igaz, hogy a szövetkezetét nagyon megviselte az 1985. és 1986. évi időjárás. Rontotta a helyzetet több olyan közbejött váratlan pénzkiadás, amivel egyáltalán nem is számoltak. De arra sem gondoltak, hogy ezek a nagyszerű ötletek alapján dolgozó mérnökök, látva a szövetkezet gyenge helyzetét, odébb- állnak. Így azok a fejlesztések, melyeket kérésükre valósítottak meg a bodzási gépműhelyben, egy időre feleslegesnek bizonyulnak, kihasználatlanul állnak, nem váltva be a hozzájuk fűzött jövedelemtermelő képességet. Köznyelven szólva: rászedték a szövetkezetét, mint máshol a szerencselovagok, és amikor már nem csordogált belőle a pénz, a tisztességes emberek látszatát keltve odébbálltak, jobb lóra, jobb üzletre tettek. Hát csak fusson velük a ló, találják meg számításaikat máshol jobban, mint Bodzáson. Bodzáson viszont ne adják fel a reményét a jól prosperáló takarmánykeverők gyártásának! A jó gondolatot próbálják továbbvinni, annak ellenére, hogy az élet most újabb erőfeszítéseket követel tőlük, anyagi és szellemi téren egyaránt. A munka továbbfolytatása szakemberek felkutatását, alkalmazását teszi szükségessé, de most az év első felében talán jobban, mint decemberben, tőkeerős partnereket is találhatnak, hozzájuk társulhatnak, sőt a tsz-tagság anyagi támogatásával még leányvállalatot is szervezhetnek a hosszú évekre munkát, jövedelmet adó melléküzemág fejlesztésére. Az élet többféle megoldást ígér, kár lenne az eddig beruházott eszközöket a kihasználatlanság határán tartani, amikor valós igények várnak kielégítésre. D. K. Meleg zoknik, harisnyák... Komputerek a mezőgazdaságban Már nemcsak ámít a számítástechnika Gregor György, a Bage számítástechnikusa munka közben Fotó: Szőke Margit A Budapesti Harisnyagyárnak 1985. január elseje óta leányvállalataként működő gyulai gyárában az elmúlt esztendőben 21,5 millió darab harisnyát állítottak elő. Idei tervükben valamivel több, összesen 22,3 millió termék gyártását tűzték ki célul. Ebből 16,4 millió pár a harisnya, zokni, míg a fennmaradó 5,9 millió darab termékük harisnyanadrág lesz. A tervek megvalósulása esetén a vállalat 55 millió forint nyereséggel számolhat. Mint korunk annyi más termelőegysége, a gyulai harisnyagyár is érdekelt abban, hogy egyre jobb és korszerűbb termékeket állítson elő. Rugalmasan tudjon alkalmazkodni a piaci igényekhez. A vállalat gyártmányfejlesztési csoportja ezért ebben az évben másfél száznál is több. új termék megjelentetését tervezi, köztük a minden valószínűség szerint nagy érdeklődésre számot tartó, nyúlszőr fonálból készített zoknit. Tavaly a kollektíva kilencvenhárom új mintatermékét gyártották le a kötődében, melyekből harmincnégyféle nyerte meg tetszését a kereskedelem képviselőinek, amiket azóta is gyártanak. Az anyagában és küllemre is megújuló zoknik, harisnyák valószínűleg elnyerik majd a vásárlók tetszését, különösen, ha mindez a minőség javulásával is párosul. Az elmúlt kért évtizedben hazánkban a mezőgazdasági termelés jelentős fejlődésen ment keresztül. A legfontosabb ágazatokban ipari jellegűvé vált a termelés. Megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági vállalat működése, azok bonyolultsága elérte a középszintű ipari vállalatok szintjét. Sok új anyag és műszaki berendezés lépett be a gazdálkodásba. A korszerű termelés mellett mintha kissé lemaradt volna az irányítási, információs munka. Ezért határozta el 1979-ben a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés, hogy megvizsgálja a számítógépes vállalatirányítási rendszer létrehozásának lehetőségét. A rendszer kifejlesztése a- MÉM, a KSH, az OMFB együttes anyagi támogatásával, valamint a BAGE jelentős saját forrásainak fel- használásával születhetett meg. Komplex rendszer a Bagénél Veres András, a Bage igazgatója a következőképpen fogalmaz. — Szokatlanul nagy feladatot jelentett ez a munka. Számítástechnikában a SZÁMALK volt a legfontosabb szervezet, emellett a MÉM STAGEK, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, és a Szarvasi ÖKI vett részt a fejlesztésben. A rendszer gépi hátterét a SZÜV-hálózat biztosítja. Három alrendszerből áll a Bage komplex számitógépes mezőgazdasági vállalatirányítási rendszere. Komplex abban a vonatkozásban, hogy a nagygépes és mikrogépes alrendszerek tel- jeskörűen kiszolgálják a vállalatirányítást, valamint az ágazati operatív irányítás' különböző szintű igényeit. Három évvel ezelőtt jött létre a készletgazdálkodási alrendszerünk, majd ezt követően kidolgoztuk az állóeszköz-gazdálkodási alrendszert. A múlt évben készült el a munkaerő-gazdálkodási alrendszer, s ezzel vált kompletté a dolog. Mi, a SZÜV nagy számítógépén dolgozzuk fel az adatokat. Néhány közös gazdaság, így az Űjkígyósi Aranykalász Tsz, a Gyulai Köröstáj Tsz, a Kondorosi Takarmánykeverő, a Békéscsabai Szabadság Tsz, és a Bage irányítása hasznosítja ezt a nagy gépet. Sajnos napjainkban olyan anarchia uralkodik a számítógépfronton, hogy nagyon nehéz bevezetni az új eljárásokat. Az üzemek nagy ■részében még mindig a kisgépekkel dolgoznak, pedig a jövő a nagyobb teljesítményű, komplex adatszolgáltatásra képes rendszereké. — Ügy tudom, hogy a Bage és a SZÜV békéscsabai számítóközpontja között kiépített postai vonal működik. Milyen tapasztalatokat szereztek a távadatfeldolgozásban? •— Elöljáróban azzal kezdeném, hogy amennyiben az adatokat otthon, a gazdaságokban előre feldolgozzák, csoportosítják, akkor be lehet hozni a SZÜV-höz to- vábbfeldolgozásra. Ehhez jó szakemberre van szükség, s emellett olcsóbb is ez az eljárás, mint a postai vonalas rendszer. A másik fejlettebb forma a távadat-feldolgozás, amelynek lényege, hogy a vállalatnál van egy adapter, amelybe betáplálják a legfontosabb mutatókat, és a SZÜV nagygépén ezek az adatok megjelennek, majd feldolgozás után ugyancsak postai vonalon visszakérhetek. Az Agráripari Egyesülés és a S3JÜV között már működik kiépített vonal, ki is próbáltuk, de még néhány területen tökéletesítésre szorul. Termelésirányítási alrendszerek — önök nemcsak a nagy számítógépekre, hanem a mikroszámítógépekre is kidolgoztak programot. Beszéljen ezekről néhány mondatban. — Néhány évvel ezelőtt nagy reményeket fűztek a VT—20-as mikroszámítógépekhez, amelyeknek azóta megszűnt a gyártása. Sajnos, azóta sem tudunk olyan kisgépet mondani, amely perspektivikus lenne a jövőt illetően, Mi egyébként nem beszélünk a kisebb számítógépek ellen, csupán azt mondjuk, a jövő a nagygépeké. Kidolgoztunk termelésirányítási rendszereket, kisgépekre, amelyeket használnak is a gazdaságok. Többek között a szarvasmarha-ágazat alrendszerét, takarmányoptimalizálási programot, gépesítéstervezési alrendszert, valamint a takarmánykeverő-üzemek irányítási programját dolgoztuk ki. Ez utóbbit — amelyet a Kondorosi Takarmánykeverő Közös Vállalatnál használnak — két alrendszer vezényli. Az egyik a műszaki terület irányítását fogja át, míg a másik a takarmánygyártás irányítását. Gondok a fogadókészséggel Sajnos, még napjainkban is uralkodik a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek körében egy olyan nézet, hogy nem kellő súllyal kezelik a számítástechnikát. Ügy gondolják, a régi, elavult módszerek jobbak, mint a legmodernebb komputer. Természetesen a számítógép pontosságra, precizitásra ösztönöz. Ha az adatok nem megfelelőek, a gép azonnal jelzi a problémát. Tehát a bevezetésére a számítógépes adatfeldolgozásra csak ott van lehetőség, ahol a bizonylati fegyelem erős. A Bage szakemberei által kidolgozott komplex rendszer úgy van megszerkesztve, hogy az alrendszerek együttesen is, de külön-külön is igénybe vehetők. Ez a nagyfokú rugalmasság jelzi azt, hogy életképes a Békéscsabán kidolgozott program. Sajnos, megyénk mezőgazdasági üzemei nem nagyon ismerik, és inkább más megyékben keresik a megoldást. Mindezzel nem azt akarjuk mondani, hogy ez az egyedüli és tökéletes program, amely a mezőgazdasági irányítás szervezésében készült ebben az országban. Pillanatnyilag éppen amiatt, mert kevés gazdaság használja, igen magasak a költségek. Amennyiben több ^partner csatlakozna a rendszerhez, akkor olcsóbbá válna ez a program. Őszintén el kell mondani, hogy például a Borsod Megyei Tanács megbízta a Bagét a veszteséges nagyüzemek termelésszerkezet-optimalizálásával. De az ország más területeiről, így például Baranya megyéből is jelentkezett néhány gazdaság, hogy szívesen alkalmazná a rendszert. Korábban az agráripari egyesülés költségére a taggazdaságok termelésszerkezet-optimalizálási programját is lefuttatták a számítógépen. n felhasználók véleménye A Bage-rendszer referenciaüzeme az Űjkígyósi Aranykalász Tsz, ahol 1981- ben kezdték meg az alkalmazást. Ruck János, a közös gazdaság elnöke így vélekedik 5 év tapasztalatával a háta mögött. — Eleitől kezdve rengeteg energiába került a tsz-ben a rendszer bevezetése. Hittünk benne, és úgy érzem, ma már egyre inkább hozza a várt eredményt. A Bage szakemberei által kidolgozott nagyszámítógépes program megállja a helyét. Hogy milyen problémákkal találkoztunk az évek során? Előfordult, féléves késéssel kaptuk vissza sokszor az adatokat. Az utóbbi időben javulás tapasztalható ezen a területen, ma már ritkán fordul elő I hónapnál nagyobb késés. Ügy vettük észre, hogy az iparban jobban járatosak a programozók, mint a mezőgazdaságban. így aztán sokszor napokig kellett magyaráznunk a programozóknak az egyes termelési folyamatokat. A készletkönyvelésben létszámmegtakarítást értünk el. Az eszközgazdálkodásban, az új eszközök beszerzésében, valamint a használaton kívüli eszközök értékesítésében kedvező eredményeket kaptunk. összefoglalva, úgy látjuk, hogy a társgazdaságok napjainkban még közelebb állnak a kis számítógéphez, mint a nagyokhoz. Véleményünk szerint a jövőben még inkább megmutatkoznak ennek a programnak az előnyei, ha sikerül csökkenteni ar feldolgozási időt, és egyre képzettebbek lesznek a programozók, akik a SZÜV- nél dolgoznak. Fodor Lajos, a Gyulai Köröstáj Tsz főkönyvelője, aki 2 esztendeje ismeri és használja a készletgazdálkodási alrendszert, tapasztalatairól a következőket mondja: — Folyamatosan vezetjük be a tsz-ben ezt a rendszert, mivel a mechanikus gépekkel már nem tudtuk feldolgozni az adatokat. Békés megyében egyedül mi alkalmazzuk a munkahelyi fogyóeszközökre kidolgozott programot. Ennek rengeteg előnyét látjuk munkánkba^ Hátránya a rendszernek, hogy a Bagénál lecsökkent a számítógépes szakemberek száma, így nem tudják a folyamatos karbantartást (például az árváltozások átvezetését) figyelemmel kísérni. Mondok egy példát: korábban attól féltünk, hogy zárszámadásra nem tud adatot adni a SZÜV. Most december végén bevittük a legfontosabb mutatókat és 3 nap alatt megoldották a feladatot. Napirenden van az állóeszköz-gazdálkodási alrendszer bevezetése a tsz- ben. Ügy vélem, a munkaerő-gazdálkodási alrendszert csak a nagyobb üzemeknek érdemes használni. Évente 350 ezer forintot fizetünk az alrendszerért, és úgy érezzük, megtérül a szövetkezetnek. Több véleményt hallottunk a Békéscsabai Agráripari Egyesülés komplex vállalat» irányítási rendszeréről. A felhasználók őszintén mondták el véleményüket, nem rejtették véka alá a gondokat, problémákat sem. Mi sem kívánjuk a legjobbnak feltüntetni ezt a programot, csupán fel szeretnénk hívni a figyelmet arra a szellemi bázisra, amely itt működik a megyeszékhelyen. Természetesen á nagyüzemeknek, önként, saját elhatározásukból kell eldönteni, hogy melyik rendszer mellett teszik, vagy nem teszik le a vok- sot. Egy azonban bizonyos. A magasabb szintű vállalati gazdálkodáshoz, amelynek követelménye napjainkban megfogalmazódik, szükség van a számítógépre. Emellett pontos könyvelésre, kiválóan képzett szakemberekre van szükség. A jövőben csak azok a gazdaságok tudnak megfelelni a felállított normáknak, akik igyekeznek keresni a legolcsóbb termelési folyamatokat, az ésszerű anyag- és energiafelhasználást, s takarékoskodnak a munkaerővel. Mindehhez pedig ilyen vagy olyan formában kell a komputer. Aki pedig nem veszi igénybe a számítógépek segítségét, könnyen előfordulhat, hogy a mai technikai, műszaki forradalom idején lemarad. Verasztó Lajos (bacsa) A MÁV békéscsabai üzemfőnöksége a múlt hét végén, szombaton és vasárnap vagon ki- és berakás! kampányt szervezett, a hideg időjárás miatti szállítási feladatok pótlására. A békéscsabai pályaudvarról minden eszközzel, így még lófogatokkal is fuvarozták az árut. Képünkön Furár Pál fuvaros a Békéscsabai Építőipari Szövetkezet részére érkezett 24 tonna fenyőfűrészárut elszállítja a rakodótérről Fotó: D. K.
