Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-24 / 20. szám

198*. január 24., szombat NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT vívógyorsmérleg Békéscsabai Figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el a Békéscsa­bai Előre Spartacus vívói. Az 1986-os évet a szakosztá­lyi rangsor 12. helyén zár­ták. Ha visszatekintünk: 1980-ban: amikor a lila­fehérekhez került a szakosz­tály, ennek a rangsornak csak a 36. helyén álltak, s azt hisszük, nem kell ma­gyarázni, ez nagy előrelépés. Ugyanakkor az utánpótlás­rangsorban elért 7. helyezés bizonyítja, hogy a jövőben nem kell visszaeséstől tar­tani. A szakosztály edzéseire napjainkban 80 sportoló jár rendszeresen. A minősített versenyzők száma 27. Masz- lai Lajos felnőtt I. osztályú versenyző, rajta kívül hat ifjúsági aranyjelvényes és 12 ezüstjelvényes minősítéssel büszkélkedhetnek. A ver­senyzők zöme utánpótlás ko­rú. Legjobbjaik viszont a felnőtt csapatokban is ver­senyeznek.- Az elmúlt évben a férfi tőr- és párbajtőr­csapatuk az OB I-ben pró­bált megkapaszkodni, míg a női tőrösök az OB II-ben szerepeltek. A Maszlai, Hajt- mann, Márton, Galli, Med- gyesi, Nagy összeállítású tőr­csapat 9. helyezésével az el­várást teljesítve bent ma­radt, ez a bravúr a párbaj­tőrcsapatnak viszont nem sikerült. 1987-ben a női tő- rösökkel együtt az OB II-ben küzdhetnek a feljutásért. A felnőttek közt még kissé megilletődötten versenyző fiatalok saját korosztályuk­ban már kiemelkedő ered­ményeket értek el. Ezek kö­zül is az élre kívánkozik a Miklya, Varga, Arany, Sza­bó, Csávás összetételű pár­bajtőrcsapat eredménye, amely az országos serdülő- bajnokságon az ezüstérmes helyen kötött ki. Az edzők öröme nem volt felhőtlen, a döntőben elszenvedett mini­mális, 5:4-es vereség láttán. A junior és ifjúsági párbaj- tőrcsapat is pontszerző he­lyen végzett a bajnokságban. Az előbbi 4., az utóbbi 6. lett. Az ifjúsági tőrcsapat bajnoki 5. helye csalódást keltett, hiszen a Márton, Medgyesi, Nagy összeállítású csapat többre lehetett volna képes. Az egyéni OB-ben is szü­letett néhány kiemelkedő si­ker. Ifjúsági fiú tőrben Már­ton Péter a 4., a serdülő pár­bajtőrben Miklya Tamás 7. lett. Az országos úttörőolim­pia fiú számában Szabó Mi­hály a 8. helyet szerezte meg. A korosztályos egyéni és csapatbajnoki helyezések, összesen 14 olimpiai pontot hoztak a szakosztálynak. Kellemes gondokkal küz­denek a vít^ők. A nemrég elkészült termük ugyanis a létszám növekedésével las­san szűknek bizonyul. A Bé­késcsabai 10-es Számú Álta­lános Iskola tornatermében tanfolyamos csoport kezdte meg a vívás alapjainak elsa­játítását. S még egy öröm­hír: Hajtmann János „Kiváló nevelő-edző” címet érdemelt ki a közelmúltban a vívó­szövetségtől. Világbajnoki találkozó a vetítővásznon Különleges premiert tar­tanak április 6-án a Las Ve- gas-i Caesar, s Palace Hotel egyik hatalmas különtermé­ben. Itt mérkőzik majd a két hivatásos amerikai ökölvívó. Marvelous Marvin Hagler és Sugar Ray Leonard a közép­súlyú viágbajnoki címért, s az újdonságot az jelent5, hogy egy hatalmas vetítő- vásznon a szünetekben meg­ismétlik az egyes menetek legizgalmasabb pillanatait. Az összecsapás rendezőit az késztette erre a lépésre, hogy korábban számos ta­lálkozó után elhangzott, a drága belépőkért a nézők nem kapnak megfelelő ki­szolgálást, sok helyről rosz- szul lehet látni a ringet, ílgy ilyen esetből a közel­múltban még bírósági ügy is lett... Ügy tűnik, a vetítés nem olcsó mulatság, hiszen a be­lépőjegyek ára igen borsos lesz: a szurkolóknak 100 és 750 dollár közötti összeget kell fizetniük a nem min­dennapi látványosságért. Hátból hét Pénteken újból pályára té­pett a Vietnamban vendégsze­replő magyar labdarúgó had­sereg-válogatott. Ezúttal is — akárcsak a túra korábbi hat ta­lálkozóján — biztos magyar győ­zelem született. Magyar néphadsereg vál.—Can Tho városi vál. 2—0 (1—0). Can Tho, 25 000 néző. A magyar válogatott összeállí­tása: Disztl P. — Vaszil. Disztl L.. Balog, Molnár — Pecha, Pö- löskei, Balogh A. — Mészáros, Kiprich, Hajszán. Az első magyar gólt a 3. perc­ben Pölöskei szerezte, majd a 87. percben a csereként beállt Windeker állította be a vég­eredményt. A Ho Sí Minh-vá- rosi magyar kereskedelmi kép­viselettől kapott telex szerint a 33 fokos hőség volt a magyar válogatott legnagyobb ellenfele. G. Zs. Az ezüstérmes serdülő párbajtőrcsapat. Állnak, balról: Cset- neki István edző, Szabó, Miklya, Varga, Csávás, Arany, Hajtmann János edző Felhívás megyei sportvetélkedőre! A fődíj: tengerparti nyaralás Mint már korábban — a megyei tanács ifjúsági és sport- hivatala mellett működő propagandaközpont értékelő ta­nácskozása után — „jeleztük”, 1987-ben ismét rendeznek a megyében szellemi sportvetélkedőt, Illetve, ezúttal bát­ran használhatjuk a „rendezünk” kifejezést is, miután la­punk is részese a többfordulós eseménynek. De ne men­jünk ennyire előre ... A propagandaközpont számos érdekes ötlete, terve kö­zött elsősorban azért vetődött fel a vetélkedő meghirdeté­sének gondolata, mert három évvel ezelőtt igen népszerű volt, nagy érdeklődés kísérte a hasonló rendezvényt. Túl ezen, a sport népszerűsítésének jó eszközeként tartjuk szá­mon, azon egyszerű oknál fogva, mert — szeretünk ját­szani ! Ezek után pedig lássuk a főbb szempontokat: A „Ki tud többet a megye sportjáról’’ vetélkedő rende­zője a fentebb említett két szerv, illetve szerkesztőség, de jelentős támogatója a KISZ Békés ‘Megyei Bizottsága, a megyei tanács ifjúsági és sporthivatalának sport- és infor­mációs irodája, valamint a Békés megyei, utazással és ide­genforgalommal foglalkozó irodák: az Expressz, a Békés Tourist, a Volán, a Cooptourist és az IBUSZ. A vetélkedő győztese a KISZ MB jóvoltából 7000 forint értékű bulgáriai nyaralást nyer. A további főbb dijak, me­lyeket az utazási irodák ajánlottak fel: 5 napos társasuta­zás Berlinbe, két, egyenként háromnapos belföldi utazás; hétvégi vendéglátás 2 személy részére a mezőhegyesi Nó- nius Szállóban; 1000 forintos tiszteletdíj. Hogy mindezeket hogyan lehet elnyerni? Lapunkban január 31-én, február 14-én és február 28-án 13+1-es szellemi totószelvény jelenik meg, melyeken for­dulónként 14 pontot lehet gyűjteni. A három forduló után összesítjük a legjobb megfejtőket és 14 pályázót hívunk meg a döntőre, amely kora tavasszal lesz Békéscsabán. A vetélkedő témája: döntően Békés megye sportja és az idegenforgalom, de előfordulhat az élsport és a nemzet­közi sportvilágból is egy-egy kérdés. Felkészülni a forga­lomban levő .sportkiadványokból és a Népújság — elsősor­ban tavaly megjelent — írásai alapján lehet. Fordulónként a legjobbakat külön is jutalmazzuk — ér­tékes könyvjutalmakat lehet nyerni! Érdeklődni a további részletekről a megyei tanács if­júsági és sporthivatalának sport- és információs irodájánál (tel.: 28-788), Marik Lászlónénál lehet. Békés Megyei ISH '* Békés Megyei Propagandaközpontja Népújság — Az a fontos, hogy ilyenkor mindig legyen mögöt­tünk a másik, aki segít. De nem volt. Miért? Nem tudom megmondani. Ha túledzésről, rossz kondíció­ról lett volna szó, húsz-harminc percig akkor is kellett vol­na bírniuk. De nem bírta senki, még a kapusunk sem. A 2—0 után beszólt Mezey, hogy ne menjenek fel, ez kész ön- gyilkosság, de már senki nem figyelt rá. Kitört a pánik. — Tehát mégiscsak beszólt! Mégiscsak próbált valami út­mutatást adni! Erről senki__nem tett még említést. — A félidőben is beszélt velük. Azt mondta, gyerekek, én nem kiabálok, mint ahogy három év óta egyszer sem kiabál­tam. Csak kérlek titeket, arra kérlek, ne rohanjatok előre, na hagyjátok szabadon a széleket! Védekezzetek zártabban, figyeljetek a hátulról befutó szovjetekre, nehogy verseny­futásra kényszerítsenek benneteket, mert akkor vesztett ügyetek van. Ne hagyjatok teret nekik! És mi lett minden­nek a foganatja? A második félidőben a fiúk továbbra is ott voltak a szovjet tizenhatosnál. Én még ezért sem hibáz­tatom őket. Mindenáron szerettek volna szépíteni. — Igaz, hogy a félidőben öten kérték a cseréjüket? — Nem kérte senki. — Róthot viszont lecserélték. Miért éppen őt? — Be akartuk küldeni Burcsa Győzőt, mert feltételeztük róla, hogy meg tudja tartani a labdát, és képes lesz meg­törni a szovjet rohamokat. Cseretársul azért választottuk Róthot, mert a szovjetek nem tartottak elöl annyi csatárt, ami bentmaradását indokolta volna. A kanadaik ellen — náluk több csatár volt elöl — Róthot állítottuk be. — Ezen a kanadai meccsen is azt látta az ember, hogy a játékosok félnek a labdától. — 0—6-tal kezdeni egy világbajnokságot — roppant te­her. A Kanada elleni meccsen úgy érezte a csapat, hogy mindenáron gólt kell rúgnia, ezt várja itthon a közönség. Ezért feladták jól begyakorolt módszereiket, így aztán já­tékuk hasonlítani kezdett a „magyar futballhoz”, amit lassú védekezés, pontatlanság, fegyelmezetlenség jellemez. Nálunk — bár ezt sokan nem akarják elismerni — minden súly a válogatottra nehezedik, arra a válogatottra, melynek tagjai a lassú, pontatlan és fegyelmezetlen magyar futballt játszó klubcsapatokból tevődnek össze. És aztán rajtuk, ezen a tizenegy gyereken kérik számon egész labdarúgásunk hely­zetét. — Ez lenne hát a fekete doboz titka? — Ez. Iszonyú terhet viseltek a fiúk, és összeroppantotta őket. Miért nem lehet ezt belátni? Négy perc alatt remény­telen helyzetbe kerültek és feladták. — Mezeynek legalább a vereség után le kellett volna ül­nie a játékosaival. — Leült. Három komoly beszélgetés volt közöttük. Az utolsó mexikói estén azt mondta: gyerekek, szép utat jár­tunk végig együtt, de sajnos, nem vitt el addig, amíg sze­rettük volna. De ne csak egymást vádoljuk emiatt. Ügy váljunk el, hogyha tíz év múlva találkozunk, jó szívvel fog­hassunk kezet.. A játékosok közbeszóltak: köszönjük, Gyuri bácsi, nagyon köszönjük, amit értünk tettek. Nem úgy sike­rült, ahogy reméltük, de ez rajtunk is múlott. Később aztán egyesek más véleményt kezdtek hangoztatni, de hát nálunk szörnyű hisztériakeltés van a futball körül. Ami mellesleg azt bizonyítja, hogy ez a sport nincs válságban. Hogy lenne válságban egy olyan sport, amelynek eredményei milliókat foglalkoztatnak. Talán túlságosan sokáig. A londoni 6—3-at az angolok igyekeztek minél hamarabb elfelejteni. Sikerült nekik. És tizenkét évvel a meccs után világbajnokságot nyer­tek a Wembley-stadionban. Mi a mai napig slágert éneke­lünk a 6—3-ról, és azóta sem értünk el ilyen nagyszerű eredményt. Mezei András: Ki beszél itt már Mexikóról? Válaszok Végh Antalnak Mohácsi János szerint az történt, hogy a magyar váloga­tott nagyon rossz játékkal hat—nullára elveszített egy mér­kőzést, melynek okát ezerféleképpen próbálják magyarázni, mégse mondhat mást, mint hogy a szovjet mérkőzés előtt semmi jele nem volt annak, hogy a magyar csapat rossz erőnlétben volna. Hogy mélypontra került. Sem orvosilag, sem semmi jelből nem lehetett arra következtetni, hogy ilyen nagy vereséget fognak szenvedni. Mohácsi János, a válogatott orvosa arra sem tud magyarázatot adni, hogy mi­ért győzött a csapat a Práterben a selejtezők során 3—0-ra. Sem erőnlétben, sem lelkiekben- nem mért olyan értékeket, amelyek azt a győzelmet igazolták. Mohácsi nem hiszi, hogy van a világon olyan labdarúgáshoz értő szakember, aki a labdarúgásbeli kellemes és kellemetlen meglepetések ma­gyarázatára, pontos indoklására vállalkozna, mert ismétli: ,.A labdarúgás nemcsak játék, hanem játék.” — Épp ez a szép benne, ez a kiszámíthatatlansági tényező. Minden komolyabb hivatkozási alap nélkül keringenek a „szakvélemények” arról, hogy a csapat azért bukott meg, mert doppingolt, hogy azért bukott meg, mert nem doppin­golt. — Itt is a tények érdekelnek. Volt-e a magyar csapat mögött orvosi háttér? Vagy, ha úgy tetszik: orvosi háttér­ipar? — Ott állt-e mögötte az egész Kőbányai Gyógyszer- árugyár? Azok a gyorsan ható vitamin-összetételek, melye­ket tablettában és tejben oldva vettek magukhoz öt órá­val a mérkőzés előtt, nem voltak új készítmények. Három éve kapták a játékosok mérkőzések előtt télben, nyárban, alföldön és magaslaton. Soha nem okozott panaszt. Mindig egyénileg és „testre szabottan” kapták. Előttük reszelték a tejbe, hogy még csak fel se merülhessen a játékosokban, hogy másról is szó lehet. Nem dopping. Gyorsan ható vi­tuminkoncentrótumok. Ugyanaz az összetétel, amit az NSZK gárdája is nyelt és ivott. Dopping? — Aki úgy gondolja, hogy lehet benne, az tartson velünk, vagyis Kardossal egye­nesen a doppingvizsgálóba. Hogy is történt? Ügy történt, hogy a mérkőzésre benevezettt magyar és szovjet játékosok neveit íme: belehelyezik egy zacskóba. A zacskókat bele a zsákba. Leplombálják. Félidőben kibont­ják. Két nevet húznak ki belőle: az egyik Kardos! Az ott ülő FIFA-orvosnak most nyújtják át a cédulát. Egyiptomi orvos. Átveszi. Kardos vele megy a doppingszobába. Mohá­csi doktor is vele megy. Kardos viszi az azonossági kartont. Doppingszoba. Komputer. A FIFA orvosa a gépbe csősz»- tatja a kartont. A számítógép összeköttetésben áll a köz­ponti laboratóriummal. Kardosnak a zacskót a sját kezével kell föltépnie. A saját kezével kell kivennie a nejlonból az üveget. Kardosnak vizeletet kell vennie saját magától. Kö- rülállják. Hát igen. így. Maga magának kell rádugaszolnl a gumidugót. Ez a szabály. Pléhlapocskát is odahelyezni. Viasszal lepecsételni, azaz, hogy belenyomja a képlékeny viaszba a pecsétet. De nem is egybe, hanem kettőbe, mert két kontroll van arra az esetre, ha az egyikkel történne va­lami baleset. S máris mérik a vizelet pH-ját, s minden más mérési adatot fölvezetnek a számítógépbeli kartonra. Hány millilitert vettek le? Milyen volt a kémhatása? — Ott áll­nak együtt a doppingszobában a magyarok, és átellenben a szovjetek a másik számítógép előtt, a másik FIFA-orvossal. Mikor a számitógépbeli karton minden rubrikája ki van töltve, Kardos aláírja, Mohácsi aláírja, az egyiptomi FIFA- orvos is ellátja kézjegyével. így megy ez. — Kik vannak je­len? A magyar orvos, a magyar játékos, két FIFA-orvos és ennek a tükörképe a szovjet oldalon. — Kardos végzett. Kardossal szemben az a szovjet játékos végzi a maga „szer­tartását”, aki a hatalmas gólt rúgta a „kígyótérből”. — Per­sze, még ennek ellenére is mondhatni: minden lehetséges. Én magam igazán mindent megteszek, hogy az okkeresők­nek konkrét, fogható okot leljek, de ez a doppingban most nem megy. Kardosnál minden rendben. A szovjet fiúnál minden rendben. Mert minden távoli és utólagos véleménnyel szemben nem lehetetlen, hogy Mezey és Mohácsi értékelték jól a játékosok rossz erőnlétét, hogy éppen ezért még az utolsó pillanatban megpróbáltak valamit „csinálni”, de nem sikerült nekik. — Mert hogy a szakmai munkát Mezey György „nem közép- iskolás fokon” érti, azt senki nem vonja kétségbe. Szabó Illés is tanúsítja, hogy Mezey előre meg tudta mondani a felívelő periódusban, hogy mi fog történni a pályán, és hogy valóban az történt, amit Mezey György előre meg­mondott. — Hogy igazán feloldódni csak a játékosokkal tu­dott. — Mi történt? Én is azt mondom, nem történt semmi, csak az történt, hogy Mezey észrevette: nincs elegendő erő a csapatban. Rá­döbbent, hogy orvosi segítséget nem kaphat, összeomlott. Arra összpontosított, hogy a játékosok ne vegyenek észre rajta az égvilágon semmit. Ettől kezdve „nem fért bele” a türelmébe a sajtó, a televízió, a közönség és a többi. (Folytatjuk) BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 1X1. Munkácsy u. 4. sz.. 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csála János. Tele­fon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlap kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrziink meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents