Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-24 / 20. szám

1987. január 24., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Sokan vannak ilyenek, főleg az öregek között, akik egy dolgos élet után vagy azért, mert már régen nyugdíjasok és igen kicsiny az a pénz, amit havonta hoz a postás, vagy nem a pénz hiányzik, ha­nem az emberi segítőkészség. Nehéz raj­tuk segíteni, mert először is meg kell ta­lálni őket. Figyeljünk rájuk! Figyeljünk Kati néni­re vagy János bácsira, ha egy nap nem látjuk őket. Kopogjunk rájuk, nincs-e va­lamire szükségük? Nem kell-e orvos, be tudtak-e gyújtani a kályhába, volt-e ere­jük meleg ételt főzni. Ami a segítőkész embernek néha csak egy kicsiny fáradság, az nekik talán az életet jelentheti. Lassan, óvatosan, hogy meg ne rebbenjenek, de nyissuk rájuk az ajtót. (sin) fl veréb Veréb szállt az ablakpárkányomra. Kö­zönséges városi veréb. Jött a jussáért, a rendszeresen odaszórt morzsáért. Azt hi­szem, nemcsak éhes volt, hanem fázott is, mert amikor jóllakott, nem repült el, ha­nem inkább húzódott az ablak mellé. Ta­lán érzett valami kifelé áramló meleget. Legszívesebben kitártam volna az abla­kot, hogy behívjam, de tudtam, ha köze­lítek, megrebben és elrepül. S eszembe jutott: hányán vannak ilyen megrebbenők nemcsak a verebek, hanem az emberek között is. Mert vannak, akik szégyenkezve kémek, ha nagy szükségük van rá. flz abortusz következményei EGÉSZSÉG A közelmúltban közölte a sajtó, hogy Csehszlovákiában AB-bizottság - nélkül a ter­hesség korai szakában lévő nő maga döntheti el, hogy művileg meg akarja szakít- tatni terhességét, vagy sem. Egyébként az abortusz lehe­tősége szociális indokból fennáll, a legtöbb államban, legfeljebb — miként nálunk is — AB-bizottság engedé­lyéhez kötött. Régóta ismere­tes, hogy még az optimális körülmények között intézet­ben végzett művi terhesség­megszakításnak is vannak káros testi és lelki következ­ményei. Ezek közül a fertő­zés viszonylag ritka, de ké­sőbb a vetélés vagy kora­szülés egyáltalán nem tarto­zik a ritkaságok közé. Káros lelki következményei ugyan­csak ismertek, de nincsenek erre vonatkozó számszerű adatok. Ezért tarthat érdek­lődésre az NSZK kiéli egye­temének ilyen irányú repre­zentatív vizsgálata. 1982-ben 117 olyan terhes nőt kérdeztek meg a klini­kán, akik szociális indokból szakíttatták meg terhességü­ket, majd egy évvel később megismételték a személyes beszélgetéssel is egybekötött kérdőíves ellenőrzést. Az első vizsgálat alkalmá­val, amikor a nők terhessé­gük megszakítására jelent­keztek, kivétel nélkül mind aggodalmaskodók, depresszi­ósok voltak. Terhességüket vagy megromlott, vagy vég­leg megszakadt partnerkap­csolatukkal, vagy azzal indo­kolták, hogy tanulmányaik, vagy munkájuk miatt nem tudják vállalni a terhességet. Anyagi vagy lakásproblémák az esetek 1/3-ában állottak fenn. Csak 1/4 részük volt férjnél, ennek ellenére 70 százalékuk vagy nem véde­kezett, vagy csak elégtelenül védekezett a terhesség ellen. Az esetek 83 százalékában az első abortusz volt, 12 száza­lékában a második, 5 száza­lékában ennél magasabb számú. Egy évvel később az orvo­sok ezt a 117 asszonyt ott­hon interjúvolták meg. Egy évvel a terhesség meg­szakítása után a nők 7 szá­zalékánál mutatkozott mara­dandó lelki zavar, főként azoknál, akiknek a lelki és szociális helyzete eleve rossz volt. Gyakorlatilag nem akadt nő, aki a terhesség művi megszakítását a csa­ládtervezés kívánatos módjá­nak tekintette volna. A nők szinte kivétel nélkül vala­mennyien lelkiismeret-furda- lást éreztek, még akkor is, ha átmenetileg, közvetlenül a beavatkozás után meg­könnyebbültek. Hónapok múlva azonban az ilyen bűntudat megszűnt. Ismételt abortusz általában csak ke­vésbé iskolázott nőknél for­dult elő. A vizsgálók adatai szerint az NSZK-ban évente beje­lentett 360 000 legális abor­tusz 77 százaléka szociális indokból történik. Mindez el­gondolkoztató nemcsak a művi terhesség megszakítá­sán átesett nők testi és lel­ki károsodásai miatt, hanem azért is, mert míg gyakran ugyanazon a szülészeti kli­nikán az egyik műtőben fu­tószalagon szakítanak meg terhességet, a másikban költ­séges és gyakran sikertelen lombikbébi terhességet igye­keznek elérni. (Szendéi) Disznóölés Hajnalodik, friss szelek köszörülik a jeget, hízók lődörögnek ... így kezdődik Csepeli Sza­bó Béla fenti című verse. Az első versszak folytatása az ábra vízsz. L, függ. 25. és 55. számú soraiban található. VÍZSZINTES: 1. A folytatás első sora (zárt betűk: T, E). 14. Zeusz és Létó leánya, a vadá­szat istennője a görög mitoló­giában. 15. Trafikáru. 16. Távol- keleti-játék. 17. A kérődzők ösz­szetett gyomrának utolsó része. 18. Radioaktív elem. 19. Kicsi­nyítő képző. 20. Kihalt óriás ma­dár, névelővel. 21. Iparkodni kezd! 22. Helyez. 23. Pettyes. 26. Ipa. 28. Husáng. 29. Európa és Ázsia határát jelzi. 30. A kitű­zött cél elérésére irányuló tu­datos emberi törekvés. 32. Háló­val vadászik. 34. Feleség, tréfá­san. 36. A nitrogén és a rénium vegyjele. 38. Egyiptomi napis­ten. 41. Érdektelennek tart. 43. Sakkfigura. 44. övé, németül (SEIN). 45. Becézett női név. 47. Maró folyadék. 49. Ismét. 51. Ál­lam a Közel-Keleten. 52. Kerti ülőbútor. 53. Balti nyelvű nép. 54. Ismételten begyújtható ame­rikai hordozórakéta-fokozat. 55. Hízelgő szólam. 57. Állóvíz. 58. Porció. 59. Végtag külön moz­gatható része. 60. Girhes ló. 62. Körülvesz. 63. Pianissimo, röv. 64. Fekete fejű és lábú juh. 66. Irodalmi mű, stílus tréfás, tor­zító utánzata, névelővel. FÜGGŐLEGES: 1: Csavargó. 2. Literátor. 3. Lócomotiv ... 4. A tető lerogy. 5. Ilyen a jó linzer. 6. Női név. 7. A Nap vizsgála­tára szánt amerikai mesterséges hold nevének rövidítése. 8. Üj- zélandi autójelzés. 9. Kevert sor! 10. Téli közlekedési és sportesz­köz. II. Egy, németül. 12. Római 1005. 13. Kékespiros bogyójú ma­gyar szőlőfajta. 18. Kiváló dísz­lettervező volt (Tibor, 1904— 1960). 21. A gazdaság egyik ágát fejlesztő. 22. Táncot jár. 24. Francia területmérték. 25. A versidézet második része (zárt betűk: U, P). 26. Kötőszó vá­lasztási lehetőséget megjelölő szavak között. 27. A szeme sar­kából les. 30. Föld alatti elekt­romos vezeték, névelővel. 31. Katonai szállítóoszlop. 33. A Szovjetunió autonóm köztársa­sága. 35. ,,Harminckét évem el- szelelt / S még havi kétszáz so­se telt / ... / Hazám!” (József A.) 37. Kiejtett betű. 39. Az an- timon vegyjele. 40. Alul. 42. Süt- teti magát a strandon. 46. Dokt­rína. 48. Nem látó. 50. Hegycso­port Dorog és Tokod között. 51. Bizonyít. 54. Jókedv, névelővel. 55. Az idézet befejező sora (zárt betűk: S, S). 56. Arab törzsfő. 58. Lehullott lomb. 60. Akadály. 61. BAÖ. 62. Középen söpör! 63. Kanadai sziget a Felső-tóban. 65. Libahang. 66. Névelő. 67. NSZK-beli és norvég autójel. Tóth Sándor Beküldési határidő: 1987. február 3. Helye: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, Pf.: 111. 5601. Megfej­téseket csak levelezőlapon fogadunk el, A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos könyvvásárlási utalványt sor­solunk ki, amelyet postán küldünk el. A január 10-i rejtvény helyes megfejtése: — Kacskafarkú macska — Ha fedne tollacska — Nem volnál te macska — Lennél madaracska. Nyertesek: Belopotczki Anna, Kondoros; Békefi Mihályné, Békéscsaba; Ács Ildikó, Vésztő; Fedor jak Pálné, Szarvas; Recske Ernő, Gyula; Somogyi Margit, Szeghalam. MAGVA? PQSIA £ MA>A'? — KÁRPITOZOTT BÚTORON az ülésnyomokat egy kicsit csökkenti, ha forró vízzel meg- nedvesítjük, majd száraz kefé­vel kikeféljük a kárpitot. — HA FALAT FÜRÜNK tipli számára, és nem szeretnénk túl mély lyukat készíteni, ragasz- szunk jelet a fúróra kellő ma­gasságban. S hogy a törmelék ne hulljon a padlóra, szőnyeg­re, a fúrandó lyuk alá kis nej­lonzacskót erősítsünk sebtapasz- szal. Akváriumi halak MAGVA? FCSIA J tvW3)jaßfC0A MAS/AR fOSIÄ I MAGYAR PCSPV A Magyar Posta január 15-én „Akváriumi díszhalak” elneve­zéssel hat címletű, húsz forint össznévértékü bélyegsorozatot bocsátott forgalomba. A sor Varga Pál grafikusművész terve alapján 412 ezer 300 fogazott és 5 ezer 300 fogazatlan példány­ban mélynyomásos eljárással a moszkvai GOZDAK Nyomdában készült. A bélyegképeken színes hát­térben az alábbi, ritkábban tar­tott és tenyésztett akváriumi díszhalak kerültek bemutatásra: Collsa fasciata, Iriatherina wer- neri és Pseudotropheus zebra a 2 forintoson, Papiliochromis ra- mirezi és Aphyosemion multi­color a 4 forintoson, valamint Hyphessobrycon erythrostigma a 6 forintoson. A bélyegek min­denfajta postai küldemény bér- mentesítésére korlátlanul fel- használhatók; árusításuk 1939. december 31-vel szűnik meg. — A FELESLEGESSÉ VÁLT LYUKAKAT eltüntethetjük gipsz és víz keverékével. Ezt a masszát legegyszerűbben egy olyan régi vízipisztoly segítségé­vel juttathatjuk a lyukba, amelynek a végét levágtuk, hogy megfelelő széles legyen a szája. fl díszhalbetegségek Q tünetei is gyógykezelésük ÉLŰSAROK A 3. fertőzések — ide ért­ve összefoglalóan a vírusos, gombás, baktériumos és a véglények által okozott fer­tőzésektől egészen a több­sejtű élősködő kórokozókig, a férgekig (kopultyúféreg!) és ízeltlábúakig, a rákokig (Lernaea, Argulus, stb.) — valóban széles skáláját kép­viselik és képezik a halbe- tegség-okozóknak és termé­szetesen az általuk előidé­zett igen sok és változatos tüneteknek is. Itt azonban az akvaristák­nak mégis kissé könnyebb a dolga, ugyanis ezek legtöbb­je tünetekkel jár, amelyeket az akvarista figyelő szeme — néha már előbb, máskor utóbb... — észrevesz. Azt a két-három eddig megismert vírusos betegséget kivéve, a legtöbb említett fertőződés, fertőző betegség külső — leg­inkább bőrtünetekkel, a bő­rön vagy a bőrben mutatko­zó — elváltozásokkal jár. Így például a közönséges pe­nészgombás fertőződés a test vagy a sérült bőr felületére rátelepedett vattaszerű fehér csomókat okoz a halakon. Sok baktériumos megbetege­dés a gyakori columnaris kór, a hasvízkór, az esetleg emberi fertőzést is okozó haltuberkolózis (haltbc), stb. gyakran mutatkozik eleinte a bőr vagy az úszók „rongyo- sodásában”, elvörösödésében, a pikkelyek „felborzolódásá- ban”, máskor szá j penészben, a hal színének megfakulásá- ban, elváltozásában, majd később a baj elhúzódásával fehér vagy sárgás fekélyek megjelenésében az előbbi be­vérzések helyén a háton, a test oldalain, stb. Persze, az ilyen betegségekben szenvedő halak viselkedése, étvágyta­lansága, összezárt és törede­zett úszói is felhívják a fi­gyelmet a súlyos fertőzött- ségre. A többsejtű kórokozók,- élősködők által okozott fer- tőzés-„invázió” még az előbbieknél is könnyebben észre vehető nagyságuk és a halon történt megtelepedé­sük miatt. Noha egyes fertőzések eléggé gyors lefolyásúak le­hetnek, heveny alakjukban (hasvízkór, columnariskór a guppinál, stb.) és a legtöbb­jének a gyógykezelése szá­mottevő veszteséggel is jár­hat, a gyógyítást mégis cél­szerű megkezdeni, illetve al­kalmazni, éspedig a gombás­penészes felrakodások eseté­ben malachitzöld 1 mg/10 li­ter hígítású oldatával, a baktériumos fertőzéseket pe­dig valamelyik antibiotikum (Penicillin, Chlorocid 0,2— 0,5 g/5 liter) oldatában tör­ténő 2-4 napos fürösztéssel. Ezek helyett azonban jók a szulfonamidok (Triaseptyl, Potesept, Sumetrolim, stb.), valamint az az.ofestékek közé tartozó Xantakridin, Rivanol stb. is. Előbbiek tablettán­ként 5-10 literben, a Sumet­rolim 20 liter vízben oldva; az utóbbiak 1 g'100 liter hí­gításban alkalmazva. A kór­okozó véglények, protozoák okozta fertőzések legtöbbje — a darakór, a fátyolkor, a bársonykor, stb. — elég fel­tűnő elváltozásokat (darasze­rű pettyezettség, fátyolos és), vagy filmszerű, esetleg aranyló barnás bársonyszerű bevonatot — idéz elő a 'ha­lon. Ezek és más véglények által okozott fertőzések a Xantakridin és a Malachit­zöld fent említett oldatában történő fürösztéssel jól gyó­gyíthatók. Ez alól kivétel az ún. diszkoszbetegség, amelyet csakis metronidazol tartalmú gyógyszerrel (ilyen hazánk­ban a Klion-tabletta) lehet gyógyítani. Egy tablettát 50- 60 liter vízben oldunk, eb­ben fürösztünk 3-4 napig, majd megismételjük 3-4 nap múlva. A többsejtű élősködők szerves foszforsavészter tar­talmú szerek (növényvédő­szerek, pl.: Ditrifon, nálunk a Dixol, stb.) igen híg (25 mg száz literre) oldatával kitűnően elpusztíthatok a halon és az akváriumból is. Dr. Szabados! Antal (Folytatjuk) PÄKOLITZ ISTVÁN: Nővesztő Kisköcsögnyi pöttöm Béni égig nőhet, ha megéri; addig pedig félévenkint iperedik egy-két centit. GYEREKEKNEK Béni, hékám, ha így nem jó, ajánlhatok gyorsabb tempót: álldogálj kinn az esőben, magasra nősz egy-kettőre. bark&csolAs Fali papírtartó A konyhában gyakran van szükség arra, hogy kezet töröljünk. Ehhez praktikusabb megoldás a papír kéztörlő, mint a textil konyharuha. Kéztörlő papírhengereket, vagy hengeres WC-papírt a boltban kaphatunk, de hozzá csinos tartót készítsünk magunk, ami dísze lehet a konyhának, mint az 1. áb­ránk illusztrálja. Három darab, 10 mm vastagságú rétegelt lemezből állíthatjuk össze a fajra szerelhető papírtartót. Mint a 2. ábra részletezi, az egész tartó a szív alakú alaplapból (1.), va­lamint két konzolból (2—3.) áll. A papír­hengert a 2. és 3. konzolok közé helyezzük, majd belsejébe toljuk be a kör keresztmet­szetű fából készült (4.) csapot. (Ez alumí­niumcső is lehet.) Az 1. 2. és 3. részeket lombfűrésszel vágjuk ki, azután ragasszuk be a 2/a és 3/a kiálló részt merőlegesen az 1,/a nyílásokba. A szív alakú lemez hátsó lapjában nyílást fúrunk (5.), és vízszintesen áthidaljuk a (6.) drótkapoccsal. A kapcsot huzalból hajlítjuk, és merőlegesen beütjük a lemez (I,) hátsó falába. Á drótkapocs se­gítségével erősítjük a tartót a falba szerelt kampókra. A 3. ábrán egy könnyen elkészíthető tar­tó elemeinek sablonját mutatjuk be. A szükséges négyzethálót lxl cm kockákra kell felnagyítani. A nyílás (3.) szélességét az alkalmazott lemez vastagságához kell igazítani úgy, hogy a papírhenger könnye­dén tudjon forogni. B. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents