Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-24 / 20. szám

1987, január 24., szombat o Megduplázták a nyereséget Petőfi Termelőszövetkezet, Orosháza Az elmúlt évek aszályos időjárása Jelentős visszaesést oko­zott megyénk déli részén, a szövetkezetekben. így volt ez az Orosházi Petőfi Tsz-ben is, ahoi 1984-ben és ’85-ben a nö­vénytermesztés kiesése miatt alig több mint 3 millió forint nyereséget értek el. Bár 1986-ban is kevesebb csapadék hul­lott a sokéves átlagnál a szövetkezet földjeire, szerencsére a csapadékeloszlás kedvezően alakult, így az egyik legjobb évét zárta a növénytermesztési főágazat. Búzából és kukori­cából is túlszárnyalták a tervben megfogalmazott hozamot. A Petőfi Tsz évek óta 190 hektár körüli területen termel kendert, s ebből a fontos rostnövényből tavaly rekordot ér­tek el, hektáronként 12 tonnát takarítottak be. összességében jól fizetett a napraforgó és a cukorrépa is, így a növénytermesztési föágazat az év elején megfo­galmazott 52 millió forint ár­bevétel helyett 58 millió fo­rintot hozott a gazdaságnak. Az állattenyésztésben ezzel szemben némi visszaesés je­lentkezett, nem sikerült el­érni a tervezett 52 milliós árbevételt. A főágazat ered­ménye azonban meghaladja az előirányzottat. Az okokról Zatykó Mihály, a tsz elnöke — aki 18. éve tölti be ezt a tisztséget — a következő­ket mondja: — Elöljáróban azzal kez­deném, hogy viszonylag kor­szerű állattartó telepeink vannak. Szarvasmarha-te­nyésztésünk országosan is is­mert, elsősorban a tejelő ál­lomány eredményeit tartják jónak. Néhány évvel ezelőtt határoztuk el, hogy meg­kezdjük a Horn professzor által előállított Hungaröfríz tenyésztését. Az elmúlt esz­tendőben 5453 liter tejet fej­tünk tehenenként és a tej­zsírszázalék meghaladta a 4,55 százalékot. Tavaly az európai állattenyésztők kon­ferenciáját Budapesten tar­tották es ebből az alkalom­ból kiállítást rendeztek Ül­lőn, ahol két tehenünk ért el helyezést, egy második és egy harmadik díjat vehet­tünk át. Ebben az esztendő­ben profiltisztítást hajtunk végre, és felszámoljuk a marhahizlalást. Jelenleg a telepen 263 tehén termel, szeretnénk feltölteni az idén 320-ra az állományt. — A Petőfi Tsz 3 évvel ezelőtt mintegy 50 millió fo­rint költséggel 400 kocás ag- rokomplex rendszerű sertés­telepet épített. Milyen ta­pasztalataik vannak a telep működésével kapcsolatban? — Az agárdiak által kifej­lesztett technológia több he­lyen nem váltotta be a hoz­záfűzött reményeket. így év­ről évre átalakítást kellett végrehajtanunk, amely több millió forintba került. Már kicseréltük a fiaztató tech­nológiai berendezéseit, most a malac-utónevelőben készü­lünk hasonlóra. Bár az ál­lattenyésztésben árbevétel­kiesésünk van, ennek elle­nére a nyereséget biztosíta­ni tudtuk. Ennek legfőbb magyaráza­ta, hogy nagyon sok olcsó mellékterméket használunk a takarmányozás során. A közeli gyopárhalmi tej­üzemből savót kapunk, az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalattól húspépet etetünk. Tavaly 4800 hízót adtunk a húsiparnak. Az idén szeret­nénk feltölteni tenyészkocá- val a telepet, és így elérhe­tőnek látszik a 6 ezer hízó kibocsátása. Az 1 kg súly- gyarapodáshoz felhasznált takarmányköltség nálunk 21 forint körül alakult. A ki­sebb súlyú hízókat Gyulára szállítjuk, míg a nagyobba­kat egy előnyös együttműkö­dés révén, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombináton keresztül a Csongrád megyei Húsipari Vállalatnak. A termelőszövetkezetben tavaly még tartottak broy- lercsirkét, ezt az ágazatot azonban a veszteségek miatt felszámolták. Az idén nem­csak az állattenyésztésben, hanem a növénytermesztés­ben is profiltisztítást csinál­nak. A korábban termesztett mustár és fénymag stb... termesztését megszüntetik. Összesen 5 főnövényt állíta­nak be a vetésszerkezetbe, így búzával, kukoricával, napraforgóval, cukorrépával és kenderrel foglalkoznak. Gondot okoz, hogy a gép­park elöregedett,, kevés a tsz-nek a fejlesztési alapja. A szövetkezet tagja a KITE- nek, s az intenzív gabona- termesztési programba is be­kapcsolódtak. A tsz-elnök erről a témá­ról így vélekedik. — ..Kettős agrárolló” szo­rításában élünk már évtize­dek óta. Elég ha csak any- nyit mondok, hogy az ipari termékek ára zömmel sza­badáras, míg a mezőgazda- sági termékek ára jórészt behatárolt, hatósági ár. Saj­nos a legnagyobb gond a gépek minőségével van, s ezért nevezem én „kettős agrárollónak” a kialakult helyzetet. A traktorok, ta­lajt megmunkáló gépek, nö­vényvédő gépek minősége ugyanis nem emelkedik az árak növekedésével arány­ban. Régóta hangoztatjuk, hogy kiszolgáltatott helyzet­ben vagyunk, mivel a mi termékeinket a vevők minő­sítik, ellenben a mezőgazda­ság nem minősíti az iparból érkező gépeket, anyagokat. Az Orosházi Petőfi Tsz- ben tavaly 221 állományi létszámú dolgozóval, mint­egy 140 millió forint terme­lési értéket termeltek. A kö­zös gazdaság nyeresége 3,5 millióról több mint 8 mil­lió forintra emelkedett. Az idén a szinten tartást tűzték célul, s bár tudják, ez egyre nehezebb lesz, de igyekeznek megfelelni a követelmények­nek. Verasztó Lajos Takarékszövetkezet a hátrányos helyzetű területen A Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet me­gyénk legnagyobb ilyen pénzintézete az értékpontok alapján. Dolgozói és vezetői arra büszkék, hogy az utób­bi években mindinkább di­namikus fejlődéséért emlege­tik e takarékszövetkezetet. Most készülő, 1986. évi mérlegükben — sok más mel­lett — arról adnak számot, hogy a tervezett 35 millió forinttal szemben 55 millió forint betétállomány-növe­kedést értek el. így a múlt év végén már 362 millió fo­rintos betétállományt kezel­tek. A szövetkezet dinamikus fejlődését bizonyítja az 1986. évi 11,5 millió forint nyere­ség. Tehát jól gazdálkodtak a 120 millió forintra tehető kölcsönkerettel. E jelentős összegből 35 millió forintot lakásvásárlásra, lakáscseré­re, illetve korszerűsítésre, valamint új építkezések se­gítésére fordítottak. A folyó­sított mezőgazdasági hitel összege tavaly elérte a 40 millió forintot. Üj feladatként „lépett be” szintén a múlt év második felében a brojlercsirke-tele- pek létesítését segítő köl­csönnyújtás. Ezt a Füzes­Ezekben a napokban ösz- szegzik a bolthálózat fejlesz­tésére költött múlt évi mil­liókat a Mezőkovácsháza és Vidéke Afésznél. Az eddig visszaigazolt adatok azt ta­núsítják, hogy a kistelepülé­sek lakosságának vásárlási körülményei sokat javultak gyarmati Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet felkérésére vezették be. Különösen figyelmet ér­demel munkájukban a ki­egészítő pénzügyi szolgálta­tások továbbfejlesztése. Az utóbbi két évben e szolgál­tatások árbevétele meghá­romszorozódott. Valamennyi közül is kiemelkedik a ház­táji kisgazdaságokból szár­mazó mezőgazdasági termé­kek ellenértékeként kifize­tett 55 millió forint, az áramdíjként beszedett 42 millió forint, valamint a fi­zetővendég-látás szervezésé­ből eredő 2,5 millió forint. Az ingatlanforgalmazást Békés megyében elsőként a Szeghalom és Vidéke Taka­rékszövetkezet indította út­jára 1986 második felében. Rövid hónapok alatt csak­nem 10 millió forint érték­ben vásárolt meg és értéke­sített lakásokat, lakóházakat a szövetkezet. Szeghalmon a Hungária Biztosítónak nincs kirendelt­sége. Itt a takarékszövetke­zet látja el a biztosító meg­bízásából a szervezéssel járó feladatokat, kezeli a befize­tett biztosítási díjakat. 1986 júniusa óta 8,5 millió iorint- ról 14 millió forintra emel­1986-ban. Dombiratoson, Al­máskamaráson ABC-kisáru- házak épültek, Dombirato­son eszpresszót is nyitottak. Nagy bánhegyesen most vették programba az ABC és a vendéglő korszerűsíté­sét. Mezőhegyésen a Centrál étterem felújítása folyik. kedett a takarékszövetkezet által kezelt biztosítási díjak összege. Az \eredmények ismereté­ben nem lehet figyelmen kí­vül hagyni azt, hogy a Szeg­halom és Vidéke Takarék- szövetkezet működési terüle­tén található a megye leg­több hátrányos helyzetű községe. Vagyis a 17-ből hét. E sajátos helyzet tudatában is az előrelépést fogalmaz­ták meg terveikben. így az utóbbi években tapasztalható fejlődés dinamikáját a vár­hatóan nehezebb körülmé­nyek közepette is meg akar­ják tartani. Ugyanakkor ke­resik a tőkehasznosítás új formáit és lehetőségeit. Töb­bek között tervezik a szövet­kezet szervezésében és pén­zéből sorházak építését, il­letve azok saját jogon törté­nő értékesítését. Fokozni akarják az ingatlanok — családi házak és tömbépüle­tek lakásainak — megvásár­lását, valamint továbbérté­kesítését. A fizetővendég­szolgáltatásban is fejlődést várnak. Mindezek mellett az adatfeldolgozás korszerűsí­tésében is továbblépnek a Szeghalom és Vidéke Taka- rékszövetkezetben. Balkus Imre Ezt eredeti pompájába ál­lítják vissza, mintegy 15 millió forint felhasználásá­val.. A munkálatokkal előre­haladtak, mivel a tervezett felújítási összegből már 13 milliót elköltötték. Magyarbánhegyeseh is bő­vül a kereskedelmi hálózat, ruházati boltot alakítanak ki. Mindezekről Papp Ist­vánná, az áfész elnökhelyet­tese tájékoztatta szerkesztő­ségünket. Javuló körülmények között vásárolhatnak megyénk déli részének kistelepülésein Tőkés export Tótkomlósról Irakba készülnek a blézerek, kétezer darabos tételben A cipészüzemben munkavédelmi lábbeliket gyártanak a Munkaruházati Nagykereskedelmi Vállalatnak. Képünkön: préselik az ezüstszínű, hővisszaverő öntőcsizmákat A n mint a neve is el­árulja, igen sokféle ter­méket gyártanak a Tót- komlósi Vegyesipari Szö­vetkezetben. Műhelyei­ben varrónők, cipészek, vasipari munkások, kel­mefestők, bőrösök dol­goznak. A szövetkezet terméke; közül a textil-, a vasipari és a cipész­üzemi gyártmányok a meghatározók. A korábbi évekhez képest is sikeres évet zártak. A textilüzem tő­kés és szovjet exportját túlteljesítette. Szállítot­tak az NSZK-ba, Kana­dába, az USA-ba női konfekciót, a Szovjet­unióba gyermekkabáto­kat, belföldre gyermek- és sportruházatot. Túlteljesítette tervét a vasipari üzem is. Főként belföldre dolgoznak kü­lönböző kooperációkban. Legjelentősebb partne­rük a Körös Kazán­gyártó. Az ÉTI-kazánok- hoz kazántesteket készí­tenek. önálló termékeik a hőközpontok, amelyek többszintes lakóházak fűtésére is alkalmasak. Szállításra vár öt hőközpont, melyek majd budapesti lakásokat melegítenek Fotó: Szőke Margit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents