Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-24 / 20. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JANUÁR 24., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM 20. SZÁM Jól sáfárkodnak a közös vagyonnal Zárszámadű közgyűlés a Gyulai Munkácsy Tsz-ben A termelőszövetkezet munkájában részt vevő 430 dol­gozó közül 344-nek van a mezőgazdasági tevékenységhez képesítése, de vannak jó néhányan, akik gyerekkoruk óta benne élnek a paraszti munkában, s több évtizedes ta­pasztalatukkal papír nélküli diplomások. Így jellemezte Sótyi János, a Gyulai Munkácsy Tsz elnöke a tudásról alkotott adatokkal alátámasztott tényeket és a tapasz­talati állásfoglalását a tegnap megtartott zárszámadó köz­gyűlésen. Majd így folytatta: munkánkban az anyagi ér­dekeltség minél következetesebb érvényesítése a cél. Be­bizonyosodott ebben a gazdaságban is, hogy a vállalko­zási jellegű érdekeltség szolgálja legjobban az eredmé­nyes gazdálkodást. Ehhez igazodnak a legszívesebben a munkát szerető emberek. A közös gazdaság évek óta jól sáfárkodik vagyonával, kihasználják azokat a tevé­kenységi köröket és formá­kat. amelyek jó lehetőséget nyújtanak a közös vagyon gyarapítására. A vagyont 1986-ban 10,9 százalékban terhelték hitelekkel, ugyan­akkor sok vállalkozást erő­sítettek, beruházásokat való­sítottak meg. Tárolót és ter­ményszárítót építettek, ága­zati fejlesztéseket vittek véghez, gépeket, eszközöket vásároltak. A visszafizetendő hitelek az idén elérik a 7,9 millió forintot, amiért cse­rébe tavalyi fejlesztéseiket megvalósíthatták. Ezek ösz- szege meghaladja az 53 mil­lió forintot. Mellette köt­vényt jegyeztek, részvénye­ket, vagyoni betéteket he­lyeztek el, érdekeltségi tőke­ként funkcionál a közös pénz. A pénzgazdálkodás ma már felér egy-egy jobb ága­zat bevételével, nyereségével. Egyebütt működő tőkével szolgálják a gazdaság ered­ményességét. Tagjaik köré­ben célrészjegyet bocsátot­tak ki a keverőüzem építé­séhez, amit a tsz melletti el­kötelezettségként értékelt a szövetkezet vezetősége, hi­szen ennek többszörösére is akadt volna tulajdonos. Aligha lehet tehát mellé­kes év közben a szakszerű pénzgazdálkodás, hiszen eredményessége mellett napi termelési feladatok ellátását szolgálta a jól végzett pénz­ügyi tevékenység. A téeszben az alaptevékenység adja a bevételek 80 százalékát, aki­egészítő munkaformák, vál­lalkozások, a leányvállalat, a gt és a melléktevékenységek, szakcsoportok a többit. A növénytermesztés két legjö­vedelmezőbb növénye tavaly a kukorica és a cukorrépa volt, jó haszonnal szolgálta­tott, mintegy 50 százalékos jövedelmezőséggel, a műsza­ki ágazat is. Figyelemre méltó megközelítés hangzott el ezen a közgyűlésen, ugyanis a gazdaság vezetői az állattenyésztés eredmé­nyeit a támogatások nélkül vizsgálták. Ám így veszte­séggel zárták volna az esz­tendőt. Szerencsére minimá­lis negatívummal. Ami kü­lönösen jelentős akkor, ami­kor a mezőgazdaság drága termék-előállításáról esik szó. \ Murányi Miklós, a megyei tanács - elnökhelyettese is szóvá tette ezt, amikor a termelőszövetkezet eredmé­nyeit méltatta. Békés megyé­ben, Gyulán különösen ér­telmes és hasznos a mező- gazdaság fejlesztése, mert az előállított termékek ex­portképesek, a dolgozók gon­dot fordítanak a költségek kímélésére, hasznára a közös gazdaságuknak és a népgaz­daságnak. A fiatalok nyitot­tak az új iránt, s egyáltalán ebben a mezőgazdasági üzemben a valóság új jelen­ségeire fogékonyan reagál­nak. Különös öröm, hogy a KISZ-eseknek társadalmi munkára is jut erejük, ak­ciót szerveznek a gyulai vár védelmére — összegezte mondandóját Murányi Mik­lós. A Gyulai Munkácsy Ter­melőszövetkezet az elmúlt gazdasági évet 33 millió fo­rint nyereséggel zárta. Jól felkészültek az 1987-es esz­tendőre, bizakodva abban, hogy a közgazdasági környe­zet, a szabályozás a jól dol­gozó üzemeket a jövőben előnyösebben ítéli meg. — Számadó — Nemzetiségi szövetségek tanácskozása Az anyanyelvi kultúra ápo­lását, a nemzetiségi tudat erősítését tekinti legfonto­sabb feladatának a további­akban is mind a magyaror­szági délszlávok, mind a Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetsége. Ezt hang­súlyozták országos választ­mányaik tegap tartott ülé­sén. A Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottságának tanács­termében — ahol a magyar- országi horvátok, szerbek és szlovének képviselői tanács­koztak — az ez évi tervek­ről szólva elmondták: a szö­vetség figyelemmel követi az óvodai anyanyelvi fog­lalkozások megszervezését, pályázatot hirdet a két nyel­vű oktatás módszertanának kidolgozására, s felhívja a fiatalok figyelmét: a horvát- szerb, a szerbhorvát és a szlovén nyelvű tanulmá­nyok lehetőségére a hazai és a jugoszláviai főiskolákon, egyetemeken. Anyanyelvi oktatásuk egyik legnagyobb gondja — hangoztatták —, hogy kevés a nemzetiségi pedagógus, emiatt szünetel a nyelv- és a kétnyelvű okta­tás több iskolában. Az idén folytatják a nép­rajzi gyűjtést, a korábban feltárt emlékek, hagyomá­nyok rendszerezését. Kiadói terveik szerint megjelentetik A magyarországi délszlávok néprajzának nyolcadik kö­tetét, valamint nemzetiségi szerzők tanulmányait, elbe­széléseit, történeti témájú művét. A horvátok, szerbek és szlovének lakta megyék­ben művelődési életük je­lentős eseménye lesz az idén is a Könyvünk hete című rendezvénysorozat. Fiataljaik egy-egy csoportja jugoszlá­viai alkotó-, valamint építő­táborban, nyári iskolában, néptánctanfolyamon vesz részt. Ugyanakkor jugoszláv olvasótáborokba látogatnak írók hazai irodalmi estekre majd. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségé­nek országos választmánya, áz MSZMP KB Politikai Fő­iskoláján tartott ülésén, számba vette: milyen mér­tékben valósult meg a szö­vetség VI. kongresszusának határozata, az azóta eltelt három évben. A testület el­fogadta a szövetség idei ter­vét. A beszámolókból kitűnt: a magyarországi németek* köz­életi tevékenysége fokozó­dott, nemzetiségi tudata erő­södött. A szövetség arra ösz­tönzi tagjait, hogy egyénileg és kollektiven bátrabban él­jenek nemzetiségi jogaikkal, . lehetőségeikkel, maguk is se­gítsék elő azok érvényesülé­sét, az eddigieknél sokkal többet tegyenek nyelvük és kultúrájuk ápolásáért^ gya­rapításáért. Az ülésen szorgalmazták a német nyelvoktatás megkez­dését ott, ahol ezt igénylik, valamint a kétnyelvű okta­tást azokban az iskolákban, ahol ennek a feltételei adot­tak, vagy megteremthetők. Művelődési életükről szólva elmondták: az utóbbi évek­ben növekedett a kulturális rendezvényeik száma, mű­kedvelő együtteseik tevéke­nyebbek, mint valaha voltak. A szövetség VI. kongresz- szusa óta számos irodalmi és képzőművészeti alkotással gyarapodtak a hazai néme­tek kulturális értékei. íróik és költőik alkotásait antoló­giákban, egyéni kötetekben adták közre. Kidványaik pél­dányszáma azonban indoko­latlanul alacsony — hangoz­tatták. Idei kulturális rendezvé­nyeiket ismertetve jelezték: tavasszal Budapesten orszá­gos nemzetiségi ifjúsági talál­kozót, nyáron a Tolna me­gyei . Domboriban országos német ifjúsági tábort szer­veznek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsával és a Magyar Történelmi Társulat­tal közösen tudományos kon­ferenciát rendeznek a ma­gyarországi németek betele­pülésének 300. évfordulója alkalmából. Szociális gondoskodás megyénkben Január 23-án délelőtt, dr. Pintér Miklós elnökletével tanácskozott Békéscsabán a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága. A bizottság megtárgyalta az időskorúakkal, a nyugdíja­sok helyzetével kapcsolatos megyei határozatok végre­hajtásának tapasztalatait. A részletes adatokkal és doku-i mentumokkal bővített anya­got dr. Rácz László megyei főorvos terjesztette elő. Megtárgyalták az intézeti el­helyezés körülményeit. az idősek napközi otthonának szervezetét, a házi szociális gondozás, a szociális étkez­tetés és a szociális segélyezés anyagi lehetőségeit. Megál­lapították, hogy megyénk az országban megfelelő helyen áll a rendszeres szociális se­gélyezettek ellátásában. A házi szociális gondozás és a szociális étkeztetés területén azonban elmaradunk az or­szágos átlagtól. Néhány adat a megtárgyalt anyagból. Rendszeres szociá­lis segélyt csaknem 2900-an kapnak, rendkívüli szo­ciális segélyt majdnem 11 ezren, szociális étkez­tetésben mintegy 1100- an részesülnek. A 45 idősek klubjában az 1400-at is meg­közelíti a gondozottak száma, míg szociális otthonban 1600-nál valamivel több rá­szorulót tudnak elhelyezni. A bizottság véleménye sze­rint a tanácsok jelentős erő­feszítéseket tesznek a szociá­lis gondoskodásban, de a társadalmi szervek, üzemek és termelőszövetkezetek se­gítsége feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a leginkább rá­szorulókat támogathassák. A megyei tanács a közel­jövőben fogja elkészíteni a középtávú szociális gondos­kodás tervét. Ezt a tegnap tárgyaló bizottság is át fog­ja tekinteni és javaslataival kibővíti. A bizottság elké­szítette 1987-es munkatervét is. Többek között tárgyalni fogják a baleseti ellátás me­gyei helyzetét, az egészséges életmóddal kapcsolatos in­tézkedések tervezetét, vala­mint Mezőkovácsháza és tér­sége orvosi ellátását. a zs. Az autóbuszokon 24 voltos gázolaj- és benzinégők biztosítják a fűtést. Képünkön Balogh Sándor, a Békés Megyei Tüzelés- technikai Vállalat szerelője buszégőt javít Fotó: Szűke Margit II megyei pedagógiai intézet munkáját értékelték A Békés Megyei Tanács Művelődési Bizottsága Mi­hály András elnökletével tegnap délelőtt tartotta meg ez évi első ülését. Nem vé­letlenül választották az ér­tekezlet helyszínéül a peda­gógiai intézetet, ugyanis a testület éppen az ott folyó munkát tekintette át, külö­nös figyelmet fordítva a szaktanácsadói hálózat meg­szervezésére és működtetésé­re. A Békés Megyei Pedagó­giai Intézet igazgatója, dr. Hajnal hajós beszámolójá­ban felvázolta az 1982-ben létrehozott intézmény jogál­lását, feladatait, szervezeti felépítését. Eszerint a pe­dagógiai intézet olyan — ál­lamigazgatási hatáskörrel nem rendelkező — önálló nevelési-oktatási intézmény, amelynek irányítását a me­gyei tanács vb-je és a Mű­velődési Minisztérium látja el. Az intézet személyi ellá­tottsága igen jó, a szakmai feladatok végzéséhez szüksé­ges műszerállomány is meg­felelő, viszont a kiadványok készítéséhez hiányzik egy nagy teljesítményű sokszoro­sító gép, s az intézmény át­meneti elhelyezése is gondot okoz. (Országosan a legrosz- szabb helyzetben van ez utóbbiban.) Az intézmény feladatköre igen kiszélese­dett, szervezi a szakmai to­vábbképzéseket a megye ösz- szes pedagógusa számára, fe­lel azok színvonaláért, segít­séget nyújt az alkotó peda­gógiai tevékenységhez, a szaktanácsadók részvételével vizsgálja, elemzi és értékeli a nevelő-oktató munka szín­vonalát és feltételeit, vala­mint speciális szaktanács- adással és szakvizsgálattal áll a pedagógusok szolgála­tára. Az elmúlt évtől az intézet szervezi és működteti a szaktanácsadói hálózatot, át­vállalva felkészítésüket és továbbképzésüket is. Az új szerepkörnek a szaktanács- adók csak úgy tudnak meg­felelni, ha erre több lép­csőben felkészítik őket. Ezt a fontos és sürgető feladatot a hozzászólók is megfogal­mazták. Az előterjesztésben a fel­adatok között szerepeltették többek között, hogy ki kell építeni a pedagógiai tanács­adói hálózatot még ebben az esztendőben, erősíteni kell a területi kapcsolatokat a fej­lesztő, szolgáltató és innova­tív tevékenységben is, amelynek érdekében javíta­ni kell a tudományos és gya­korlati tevékenység össze­hangolását, az intézményben születő eredmények széles körű felhasználását és a pe­dagógusok továbbképzését. Az elmúlt öt esztendő alatt — a megnövekedett és tartalmában új feladatoknak — a pedagógiai intézet ered­ményesen megfelelt, de kö­rülményein — állapították meg — feltétlenül javítani kell. A testület tagjai az előter­jesztést és a megyei tanács művelődési osztályvezetője, Vámos László, által előadott kiegészítő jelentést elfogad­ták, majd megismerkedtek az intézmény munkájával. (bse) Ülést tartott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága — Cselőtei László elnökletével — teg­nap a Mezőgazdasági Mú­zeumban ülést tartott. A testület tájékoztatást hallga­tott meg a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás helyzeté­ről, és megtárgyalta 1987. évi munkaprogramját. A képviselőket Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter egyebek között arról tájékoztatta, hogy az állattenyésztésben — az elmúlt év végi statisztikai gyorsjelentés szerint — a föllendülés első jelei mutat­koznak. Az ágazat ösztönzé­sére hozott kormányzati in­tézkedéseknek köszönhetően is, az egy évvel korábbihoz képest hozzávetőleg 400 ezerrel nőtt a sertésállomány. A baromfitartás teljesítmé­nyei tovább javultak, nem következett be viszont vál­tozás a juhászatban, ahol nem használják ki a lehető­ségeket. A szarvasmarha­ágazatban a hústermelő ál­latok száma mérséklődött. Ami a növénytermesztést il­leti: amennyiben a téli idő­szak kipusztulást okoz az ősszel elvetett gabonában, úgy tavasszal, a kiesett te­rületen, ismételt vetésekre lesz szükség. Ehhez a terme­lőknek biztosítják a szüksé­ges növényi szaporítóanya­got. A bizottság meghallgatta Kovács Antal államtitkárnak. az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját az ágazat előtt álló fontosabb idei feladatokról. Felszólalt az ülésen Ko­vács Imre, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, va­lamint Csipkó Sándor (Bács- Kis'kun m.), Biacs Péter (Bu­dapest), Kasó József (Bara­nya m., Nagy László (Bor- sod-Abaúj-Zemplén m.), Szabó Sándor (Csongrád m.). Fodor Sándor (Fejér m.), Solymosi József (Tolna m.), Fábián Károly (Győr-Sopron m.), Vona Ferenc (Pest m.), Sebők, József (Heves m.), Pálfi Dénes (Zala m.) és Horváth Ferenc (Somogy m.) képviselő.

Next

/
Thumbnails
Contents