Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-23 / 19. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS a MEGYEI TOHACS LAPJA 1987. JANUÁR 23., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 19. SZÁM fl NEB is foglalkozik a megyeszékhely gázellátásának gondjaival Várkonyi Péter hazaérkezett Norvégiából Várkonyi Péter külügyminiszter — aki Knut Frydenlund külügyminiszter meghívására január 20—22. között hivatalos látogatást tett Norvégiában — tegnap hazaérkezett. 0 tanítási idő pótlásáról A rendkívüli időjárás miA Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap délelőtt ülést tartott Békéscsabán. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Saly Ferenc, a KNEB főosztályvezetője és Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. A NEB tagjai elsőként az 1986. évi munkáról és az ellenőrzési tapasztalatokról szóló beszámoló jelentést, valamint a megyei tanács februári ülésére kerülő anyagot vitatták meg Józsa Bélának, a testület elnökének előterjesztésében. A szervezet működésével kapcsolatos részben többek között az alábbi összegző megállapítás található: mind országos, mind megyei aktívaértekezleten értékelték a népi ellenőrzés elmúlt ötévi tevékenységét. A politikai, állami és társadalmi szervek képviselőinek véleményei, javaslatai kellőképpen elősegítették a tanácskozás céljának elérését, valamint a Jeladatok konkrét kijelölését. A társadalmi és főállású munkatársak a népi jellegen és a kialakult módszerek támogatásán kívül hangsúlyozták az ellenőrzés még hatékonyabbá tételének fontosságát. Ami a tavalyi vizsgálatokat illeti, ezek száma az 1985. évihez képest nem változott, viszont harmincnégy egységgel kevesebb került „górcső” alá. A bejelentések és panaszok száma 27-tel csökkent, míg a névteleneké Országszerte készülnek a termelőszövetkezeti zárszámadások. A tagság a szövetkezeti demokrácia fórumain, küldöttgyűléseken, közgyűléseken, részközgyűléseken értékeli az elmúlt év gazdálkodásának eredményeit, és dönt az idei tevékenység irányairól, feladatairól. Az országban 1263 termelőszövetkezet, s mellettük a halászati téeszek, a szakszövetkezetek és a téesztársulá- sok készítenek zárszámadást. A TOT-nál értékelt első gyorsjelentés szerint a közös gazdaságok teljesítménye az elmúlt évben némileg elmaradt a várakozástól. Nem sikerült az előirányzatnak megfelelően fokozni a gabonatermelés hozamait, és az állattenyésztés teljesítése is a tervezettnél mérsékeltebb volt. Mindebben közrejátszott, hogy a termelőket jelentős aszálykár érte. Kétszáznál több téeszben gyorsított eljárással, részben állami segítséggel pótolják az aszály okozta kiesést, újra megteremtve a jövedelmező gazdálkodás alapjait. Az adatok szerint a téeszek bérgazdálkodása az elmúlt évben kellőképpen mértéktartó volt, a kifizetések alapvetően nem szakadtak el a teljesítményektől. A téeszek jövedelme szintén kisebb a vártnál. tízzel, az alaptalanoké pedig eggyel nőtt. Az ülésen felszólalók az exporttal és importtal ösz- szefüggő nehézségekkel, a szigorúbb intézkedések és felelősségre vonások szükségességével, továbbá a NEB kapcsolatrendszerével foglalkoztak. A következő napirendi pont előadója Flender Pál, a NEB megyei általános elnökhelyettese volt, aki a bizottság 1987. évi munkatervét ismertette. Ezután Józsa Béla elnöki beszámolójának megvitatása következett. A hozzászólások többsége a békéscsabai gázellátás kérdésére vonatkozott. Köztudomású ugyanis, hogy baj van a gáz fűtőértékével; körülményesnek tűnik a díjak megállapítása is. Mint ismeretes, a nyomás ingadozása a lakosságnak egyre több gondot jelent. A NEB az 1986. december 18-i ülésen elhangzott észrevétel alapján tájékozódott a Dégáz békéscsabai ki- rendeltségén és az ott kapott részletes felvilágosítást, információt összegezte. Az elhangzott javaslatok alapján Józsa Béla, a NEB megyei elnöke azt indítványozta: a testület erről a problémáról tájékoztassa írásban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot; s ezzel akár „jogi útra is terelődhet” az ügy a vizsgálat további folyamatában. A fizetésképtelenné vált, téeszek száma egyelőre még" nem ismeretes. A január végén esedékes mérlegzárás után derül majd ki, hogy hány üzem lett veszteséges, vagy alaphiányos, illetve vált fizetésképtelenné. Ez lesz az első év, amikor a fizetésképtelenség ténye és annak mértéke alapján rendezik az ilyen helyzetbe jutott teszek sorsát. Ami a tervkészítést illeti: az országos előirányzat a mezőgazdasági termelés 4,5-5 százalékos növekedésével számol ebben az esztendőben. Az átlagosnál nagyobbak a követelmények a növénytermesztéssel szemben, míg az állattenyésztésben — az elmúlt időszakban tapasztalható visszaesés után — a termelés lassabb ütemű bővülésével számolnak. A nagyobb feladatok teljesítését ösztönzik az idén életbe lépett jövedelmezőségjavító intézkedések, egyebek között az állattenyésztés több ágazatában végrehajtott termelői áremelések és az újabb támogatások, továbbá például a műtrágya órának csökkentése. A közgyűléseken nagy szükség van a tervek alapos elemzésére azért is, mivel a téeszek az idén az újonnan megalakult kereskedelmi bankokkal kerülnek kapcsolatba, s egyebek között ez is megköveteli a megalapozott elképzeléseket a rövid és középtávú tervezésben. att az elmúlt héten egyes iskolákban elmaradt tanórák pótlására központi intézkedés kiadását nem tervezik. Mint azt a Művelődési Minisztériumban elmondták: a január 12-én kezdődött héten az alsó és középfokú iskolák 80 százalékában nem tartottak szünetet. A, többi intézményben 2-3, illetve 3-5 napig szünetelt az oktatás. Ezeknek az iskoláknak a kiesett idő pótlására több lehetőségük van, ezek módjáról az érdekelt tanácsok mű„.. .Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van-e joga a vállalatnak a munkahiányt és az áramszünetet ledolgoztatni? A fővárosi ruhaiparnál dolgozom, annak szeghalmi telepén. 1987. január 8-án délelőtt következtem dolgozni. A nagy hidegben, hajnalok hajnalán mentem a munkahelyemre, ahol közölték velem, hogy menjek haza, mert nincs munkánk. Ezután 1987. január 9-én, pénteken szintén haza kellett menni áramszünet miatt. 1987. január 12-én, hétfőn már szóltak, hogy be se menjünk, mert megint nincs munka, de ezeket a napokat majd le kell dolgozni a szombatokon. Vajon köteles vagyok-e én a szabad szombatjaimon ledolgozni ezeket a napokat?” — kérdezte, teljes névvel és címmel ellátott levelében egy olvasónk. A konkrét kérdéseket — tekintettel arra, hogy az elmúlt hetek időjárása miatt feltételezhetően ez több munkahelyen előfordult —, dr. Molnár Margitnak, a Békés Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályvezetőjének •továbbítottuk. A bevezetőben idézett levél apropóján megkérdeztük azt is, hogy ilyen esetekben jár-e a dolgozónak munkabér? — Kezdjük a sort az utóbbi kérdéssel: ha a dolgozó bement a munkahelyére, miként a levélíró is tette, akkor megilleti őt az álláspénz. Az összeg a kollektív szerződéstől függ, de nem lehet kevesebb, mint a dolgozó bércsoportjára meghatározott alsó bérhatár. A vállalat nem tagadhatja meg az álláspénz fizetését a vállalat működési körén kívüli okra, például anyaghiányra, áramhiányra való hivatkozással, az ugyanis nem külső elháríthatatlan ok, hanem a vállalat tevékenységi, működési körébe tartozik. A Legfelvelődési osztályai, illetve az iskolák helyileg döntenek. Az 1986—87-es tanév rendjéről szóló minisztériumi rendelkezés szerint a tanév folyamán 14 munkanapot használhatnak fel nevelési célú munkára, honvédelmi napra és versenyre, kirándulásra, üzemlátogatásra, iskolai napra, továbbképzésre, illetve a nevelőtestület által választott egyéb célra. A tanítási szünet miatt kiesett idő pótlásáról elsősorban ennek a 14 napnak a racionális felhasználásával célszerű gondoskodni. sőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása szerint: „a vállalat működési körébe eső oknak minősülnek általában a vállalat által feladatai ellátása során felszerelés, berendezés és kifejtett tevékenységgel ösz- szefüggő személyi magatartásokból, a használt anyag, energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából eredő okok”. A vállalat viszont csak a működési körén kívüli elháríthatatlan okra hivatkozással mentheti ki magát. Ha tehát a vállalat például nem biztosít munkát, az az ő kárára írható, és álláspénzt kell fizetnie a dolgozók számára. Egyébként a vállalat, munkahely akár hólapátolást, vagy egyéb munkát is szervezhetett volna dolgozói számára, ahelyett, hogy hazaküldte őket. A dolgozó ugyanis kötelezhető arra, hogy évente 3 hónapnál nem hosszabb ideig munkakörébe nem tartozó munkát végezzen. — Az elmaradt napokat köteles-e a szabadnapjain ledolgozni a dolgozó? — Csak akkor, ha ezt vállalja, ha a munkáltatóval megegyeznek — ahogyan ez most is a megye több munkahelyén történt, például a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. A legcélszerűbb az lett volna a szóban forgó esetben, ha a vállalat az első napon valamilyen munkát adott volna a dolgozóknak, a továbbiakról pedig előre megegyeztek volna, a kölcsönös érdekek egyeztetésével. Ha ez nem történt meg, akkor csak a túlmunka elrendelésének szabályai szerint járhatnak el. Ez többek között túlóra- pótlék fizetését jelenti, illetve vannak olyan dolgozók, — például terhes nők —, akiket nem lehet túlmunkára kötelezni. T. I. Zárszámadás a termelőszövetkezetekben Megkérdeztük: Ki kötelezhető munkára szabad sznmbaton? Az első negyedévben belföldi megrendeléseket teljesít a Tótkomlós! Népművészéti és Háziipari Szövetkezet szövőüzeme. Legnagyobb megrendelőik a népművészeti, Bétex- és Do- mus-vállalatok. Teljes kapacitásukat nem kötik le, mivel gondolnak a megyében jelentkező igények kielégítésére is. Képünkön Puskely Anna szövőnő a nőnapi garnitúra egyik darabján dolgozik Fotó: Szőke Margit Gastro-Coop éttermi lánc II békéscsabai áfész az idegenforgalomért Az elmúlt esztendőben, a nehéz körülmények ellenére, hazánk megőrizte idegenforgalmi vonzerejét. Ehhez kétségtelenül hozzájárult a nyílt politikai légkör, a szilárd közbiztonság és a javuló szolgáltatások színvonala, valamint az ezzel összefüggésben levő áruellátás. Mégsem lehetünk elégedettek. Ma már világos: csakis körültekintő munkával, nagy erőfeszítések árán lehet vendéget szerezni, és nagyobb gondot kell fordítani a szervezett turizmusra. Vonzóbb programokra, olykor kedvezményekre, kényelmes szállodákra, udvarias kiszolgálásra, tiszta éttermekre van szükség. Ezért is jött létre 1985-ben az egységes szövetkezeti éttermi lánc, a Gastro-Coop Restaurants, amelynek a Békéscsaba és Vidéke Áfész Lencsési étterme is tagja. Az idei elképzelésekről tartott tájékoztatót január 22-én, tegnap Sándor Béla, a szövetkezet kereskedelmi és vendéglátóipari osztályának vezetője az Ibusz, a Coop- tourist és az Expressz Utazási Iroda képviselőinek. Elmondotta többek között, hogy az eddiginél többet szeretnének tenni a vendéglátás fejlesztéséért, az idegenforgalom fellendítéséért. Az éttermi lánc létrehozásának az a célja, hogy az áfészek ne csupán italboltokat, hanem reprezentatív, az idegenforgalomnak is hasznos éttermeket, bárokat üzemeltessenek, amelyek méltó versenytársai lehetnek az állami vendéglátásnak. A Gastro- Coop éttermi láncnak 24 tagja van az országban, az egyedi jelleget az embléma, az étkészlet, 1987-től a formaruha és a 14 állandó ételt kínáló 3 nyelvű képes étlap jelenti, az utóbbit ebben az évben felújítják és újabb ételkülönlegességeket szolgálnak fel. Szorosabb üzleti kapcsolatot teremtenek az utazási irodákkal, amelyek belföldi és külföldi turista- csoportok étkezésénél igénybe veszik a szövetkezet szolgáltatásait. s. S. Sajtótájékoztató a mezőgazdasági könyvhónapról Minden eddiginél több művet jelentetnek meg a kiadók a februári, sorrendben 30. mezőgazdasági könyvhónapra. Kilenc kiadó félszáz műve lát napvilágot, összesen 780 ezer példányban. Gallyas Csaba, a Mezőgazdasági Kiadó irodalmi vezetője tegnap az Állatorvostudományi Egyetemen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a nagyobb példányszám azzal is összefügg, hogy a társkiadók — így például a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, illetve a Népszava Lap- és Könyvkiadó — is- szívesen vállalkoznak a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó újdonságok megjelentetésére. A könyvhónap megnyitó ünnepségét február 6-án az Állatorvos-tudományi Egyetemen tartják, ezt követően országszerte több mint ezer rendezvényre kerül sör. Szakíró-olvasó találkozók egész sorát szervezik a vidéki könyvtárakban, oktatási és tudományos intézményekben, mezőgazda- sági nagyüzemekben, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban és az áfész-boltokban. A Mezőgazdasági Kiadó harminc művel készül az alkalomra. A korábbinál többet adnak ki az agrártermelés biológiai alapjait, a minőségjavítás módszereit, a gazdaságos termelési eljárásokat és a biotechnológiai kutatások eredményeit elemző könyvekből. Februárban jelentetik meg a búzatermesztés kézikönyvét és azt a tanulmánykötetet, amely a mezőgazdasági termelésben a költség és a haszon összefüggéseit taglalja. Régen várják már a kertészek a zöldségfajtákat bemutató könyvet, a gyümölcs- termesztők pedig a tárolással kapcsolatos munka kiadását fo«Hják bizonyára örömmel. A nagyüzemi állattartóknak szánja a kiadó a kocatartásról és a malacnevelésről írt munkát. Újdonság lesz a környezetszennyeződést jelző élőlényekről szóló könyv. A Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó három kötete közül elemző igényű az élelmiszer- gazdaság versenyképességéről írott mű. A Móra Kiadó jelenteti meg a Kína kerti virágai című könyvet.
