Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

1987. jannár 28., kedd o Végső búcsú Brutyó Jánostól Elvtársai, barátai, küzdő­társai vettek végső búcsút hétfőn a Mező Imre úti te­mető díszravatalozójában a 76. életévében elhunyt Bru­tyó Jánostól, a munkásmoz­galom kiemelkedő személyi­ségétől, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagjától, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnökétől, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségé­nek tagjától, országgyűlési képviselőtől. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsága, Központi Ellenőrző Bizottsá­ga, a szakszervezetek és az Országgyűlés nevében Gás­pár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke búcsúzott az elhunyttól. A képviselőtársak, a bará­tok, a gyászoló család nevé­ben Géczi János, a Nógrád Megyei Pártbizottság első titkára búcsúztatta Brutyó Jánost. A díszravatalozóból gyá­szolók százai kísérték Brutyó Jánost végső nyughelyére, a Munkásmozgalmi Pantheon sírsétányára; sírhantját ko­szorúkkal, virágokkal borí­tották. A gyászszertartás az Intemacionálé hangjaival ért véget. Repülős katonai kollégium Szolnokon Az idén, szeptembertől új katonai középiskolai kollégi­um kezdi meg működését Szolnokon. Az intézménybe felvett növendékekkel a Honvédelmi Minisztérium a néphadsereg repülő-hajózó utánpótlását kívánja segíte­ni. Az újonnan megnyíló kollégium az ország minden tájáról várja azoknak a nyolcadik osztályos fiú ta­nulóknak a jelentkezését, akik — szüleikkel egyetér­tésben — vállalják, hogy a középiskola befejezése után a Kilián György Repülő- Műszaki Főiskolán folytat­ják tanulmányaikat. A kollégium növendékei a középiskolai tananyag elsa­játítása mellett — az orvosi alkalmasság függvényében — vitorlázórepülő-, illetve motorosrepülőgép-vezető ki­képzésben is részesülnek. Ennek megfelelően az első tanév után teljesítik a vi­torlázórepülésben a B vizs­ga, a harmadik osztály meg­kezdéséig pedig a C vizsga követelményeit. A negyedi­kesek a motoros repülőgép vezetését sajátítják el, s jár­tasságot szerezhetnek az egyszerű műrepülési felada­tokban is. A kollégiumba 1987. janu­ár 31-ig lehet jelentkezni a területileg illetékes megyei hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokságokon. A jelentkezés feltételei: ma­gyar állampolgárság,, egész­ségügyi alkalmasság a hiva­tásos katonai szolgálatra, va­lamint az előírt tantárgyak — magyar nyelv és iroda­lom, történelem, matemati­ka, fizika és orosz nyelv — felső tagozatos osztályait fi­gyelembe véve legalább jó tanulmányi eredmény. Az érdeklődőknek részletes fel­világosítást a parancsnoksá­gok pályára irányítási fő­tisztjei, illetve az MHSZ-re- pülőklubok titkárai adnak. Munkásgyülés a Gyulai Kötőipari Vállalatnál Tegnap, hétfőn a délutáni műszakváltáskor munkás­gyűlést rendeztek Gyulán a kötőipari vállalatnál. A mintegy 250 dolgozó előtt dr. Markovics Ferenc igaz­gató adott tájékoztatást az elmúlt gazdasági év eredmé­nyeiről, valamint az idei várható feladatokról. A vállalatnál tavaly több mint 2 millió felsőruhát, sap­kát, sálat gyártottak, s eze­ken kívül 9 tonna kerimun- kafonalat. Bár még végle­ges adatok nem állnak ren­delkezésre a tavalyi évről, várható, hogy árbevételük 170 millió forint, a tőkés ex­port valamivel több mint 6 millió, a szocialista orszá­gokba irányuló termékek ér­téke pedig megközelíti az 50 millió forintot. Nyereségük várhatóan 23 millió forint körül alakul. A dolgozók ke­resete több mint 9 százalék­kal növekedett az elmúlt év­ben, a gyártmányok minősé­gének javítása végett 7 mil­lió forintot fordítottak gépi fejlesztésre. Az idei gazdasági év fel­adatairól szólva elhangzott, hogy a munkáskollektíva előtt nagy erőpróba áll. Az első félévben 35 millió fo­rint értékű tőkés export zö­mét ki kell szállítani az Egyesült Államokba és több nyugat-európai országba. Az idei évre tervezett árbevétel meghaladja a 200 millió fo­rintot. Tovább nő — 60 mil­lió forint — a szocialista or­szágokba szállítandó export értéke is. Sajnos a kereset­szint nem olyan mértékben, mint tavaly, 4 százalék kö­rüli emelkedésére számíta­nak. A tervezett nyereséget szeretnék a tavalyi szinten tartani. Béla Ottó A BÉTA Békéscsabai Építő-, Tatarozó és Asztalosipari Szövetkezet értesíti a tisztelt lakosságot és a közületi megrendelőket, hogy kőműves-, víz-, gáz-, fűtés-, villanyszerelési festő-, mázolói, épületlakatosi, hideg- és melegburkolói munkák végzését az 1987. évben is vállalja MINDEN MEGRENDELŐT SZÍVESEN VÁRUNK. Érdeklődni a műszaki vezetőnél és az ágazatvezetőnél lehet. A Kecskeméti Konzervgyár egyik legsikeresebb termékcsa­ládja a bébiétel, amelyből |már 39-félét készítenek. Az elmúlt évben ,több mint 20 millió üveggel gyártottak, de ez ameny- nyiség is kevésnek bizonyult. A teljesen kihasznált gyártó­sorok teljesítményét a szigorú technológiai utasítás miatt to­vább fokozni már nem lehet, (ezért 1987-től szombaton és vasárnap is szerveznek 2-2 műszakot. Így hetente 20—30 ezer darabbal tudják emelni a bébiételkonzervek gyártását (MTI-fotó: Karáth Imre — KS) Környezetvédelem Mezökovácsházán Mezökovácsházán a városi tanács városfejlesztési és ellátási osztálya környezet- védelmi ellenőrzést tartott. Megállapították többek kö­zött, hogy a városban össze­sen mintegy 140 ezer négy­zetméter park található. Ke­vés azonban a virág, a cser­je. A parkok gondozása is meglehetősen egyoldalú, job­bára a fű lekaszálásából és a fák metszéséből áll. A ta­nács két év alatt mindössze 317 ezer forintot tudott for­dítani parkfenntartásra. Ál­talános gyakorlat az is, hogy a pihenőparkok egy részét alakítják át játszótérré, ki­véve az új lakótelepek kör­nyékét. A lakóházak előtti rész tisztán tartása ugyan­csak nehézségekbe ütközik, ugyanis a lakók nem min­dig tesznek eleget kötele­zettségüknek. Ezen tisztasá­gi hónap megrendezésével próbálnak segíteni. A közte­rek gyomtalanítása, rendben tartása olykor késik, mert kevés a munkaerő és a gép. Hiányosság, hogy a forgal­mas középületek előtt nin­csenek kerékpártartók, az emberek a fákhoz, falakhoz támasztják a kétkerekű jár­műveket. Sok a szemét a kereskedelmi és a vendéglá­tóipari üzletek környékén is. Nagy gondot jelent, hogy a magánlakások szemétszál­lítása még megoldatlan. Nemrég új tanácsrendeletet hagytak jóvá a köztisztaság­ról, amely a szemétszállítás intézményes bevezetését sza­bályozza. A szennyvízelveze­tés is csak részben megol­dott, a csatornaépítési prog­ram befejezésével várható számottevő javulás. Az üze­mek közül olykor a Mező­gép és a közúti építőválla­lat keverőtelepe szennyezi a levegőt. Sajnos, a jószágtar­tás miatt felgyülemlett trá­gyát sem szállítják el idő­ben., A tanács mindent meg­tesz azért, hogy javuljon a köztisztaság. Megszervezték a környezetvédelmi őrjára­tot, felszólították az embe­reket a közterületek karban­tartására, az itt tárolt anya­gok elszállítására. A város főutcájában parkosítási ak­ciót tartottak, amelyet a városszépítő albizottság kez­deményezett. Minden évben sor kerül a környezetvédel­mi szemlére. S. S. Körkérdésünk: Mi újság zárszámadás előtt a téeszekben? (Folytatás az 1. oldalról) — Idei terveik? — összességében 4-5 szá­zalékkal tervezünk több ár­bevételt. Pusztaföldvári Lenin Tsz, Dénesi Bálint főkönyvelő: — A hét végére elkészül a tsz gazdaságossági ered­ményeit kimutató mérleg. Minden reményünk megvan arra, hogy a korábbi számí­tásaink beválnak. Tizenkét és fél milliós nyereségtervünk volt, úgy tűnik, azt sikerült teljesíteni. A növénytermesz­tési ágazat az aszály miatt éppen csak a tervet tudta hozni, az állattenyésztésben viszont több a haszon. Jól si­került a hízómarha-értékesí­tés, sertéseladás; sikerült ja­vítanunk az állattenyésztés jövedelmezőségi mutatóin. — Hogyan? — Megváltoztattuk az ér­dekeltségi rendszert, a bére­zésben előtérbe került a mi­nőségi munkára való ösz­tönzés. A sertéságazatban például egy meghatározott fialási átlag fölött többet kap a gondozó. — Mennyire tudták felfris­síteni a gépparkot? — Az IKR-től vettünk permetező- és vetőgépet, to­vábbá szállítójárműveket. Az igazság az, hogy nem tud­tuk kellő mértékben megújí­tani a gépparkot. Szarvasi Dózsa Tsz, Ko­vács Péter elnök: — A mérleg február 20-án lesz kész, az idei tervünk szintén. A várható nyeresé­günk 33-35 millió forint, és ugyanennyit szeretnék elérni 1987-ben is. Nagyon sújtott bennünket, miként a kör­nyéket is, az aszály. — Az öntözés fejlesztésére mennyit költöttek? — Az utóbbi 3 évben több mint 25 millió forintot ru­háztunk be erre a célra. Gazdaságunkban a több éve vállalt fejlesztés, bővítés, az ésszerű kockázatvállalás meghozta a gyümölcsét. — Hogyan tovább? — Az idén szeretnénk egy mini tejfeldolgozó üzemet létesíteni, és nagyon előre­haladottak tárgyalásaink a Skála-Coop-pal a 40 Celsius- fokos termálvíz primőrter­mesztésre való hasznosításá­ban, amit 3-5 hektáron kép­zeltünk el. T. L Egy zsák cement Járjuk a falusi tüzelőanyag-telepet. Könnyű a dolgunk. Még kerítése sincs. Az úttól néhány méterre tornyosulnak a szén- és fakupacok. A telepvezető koszos, kék köpenyét huzigálja, gumicsizmája a száráig sáros, széttárt karokkal méltatlankodik. Megértem a bánatát. Súlyos, megcsontoso­dott terheket cipelnek a szinte lehetetlenre vállalkozók, im­már évtizedek óta. A szövetkezeti tüzelő- és építőanyag­telepek mindig hátul kullogtak a sorban, ha a fejlesztés került napirendre. Első az élelmiszer-ellátás, a vendéglátás javítása, adták ki a jelszót a község és az áfész vezetői, és azt sem mondhatjuk, hogy nem volt igazuk. Beszélgetünk, a fuvaros a lovát nógatja, a társa a kocsi kerekét rángatja előre és hátra. Nézem a kínlódást és a sahinsahbeli mondatok jutnak az eszembe, miszerint a kor­szerűség kulcsa a falu ... Ameddig a falu elmaradott, ad­dig az ország is elmaradott lesz, még ha ötezer gyár mű­ködik is benne. Tüzelőtelep és korszerűség? Miért ne?! A tények könyörtelenek. Annak ellenére, hogy az áfészek öt év alatt 14 telepet korszerűsítettek; beruházásra 6,5. felújí­tásra 10 millió forintot költöttek, a kép meglehetősen si­ralmas. Az évente csaknem 500 ezer tonna áru mozgatása, tárolása, értékesítése óriási erőfeszítéseket követel. Nincs megfelelő raktár, gondot okoz az építőanyagok bemutatása, a tüzelő megóvása. Minden esztendőben átlagosan 6 ezer tonna szén porlik el a telepeken, tönkremegy az ajtó, az ablak, elhasználódtak a hídmérlegek. Napirenden vannak a viták, a reklamációk, hiszen senki sem szeret sárral kevert brikettet, fát vásárolni. Pedig nagy szükség van ezekre az üzletekre! A szövet­kezeti kereskedelem működési területén 230 ezer ember él, a megye összes lakosságának több mint 52 százaléka. A megnövekedett vásárlói igényeket 62 tüzelő- és építőanyag­telep, két Éptek-áfész házépítők boltja próbálja kielégíteni. Figyelemre méltó az is: a VI. ötéves terv végén a tüzelő­félék 61, az építőanyagok 45 százalékát a szövetkezeti tele­pek adták el, és 800 millió forint értékű árut érté­kesítettek. De milyen körülmények között?! Az előbb már szóltunk erről, viszont nem árt konkrétan, részleteiben be­mutatni a sivár állapotokat. A rendelkezésre álló területtel nincs különösebb baj, egy telep átlagos nagysága csaknem 4 ezer négyzetméter. Ugyanakkor iparvágánnyal egyetlen telep sem rendelkezik, az áruk kétszeri átrakással jutnak el a rendeltetési helyükre. Az alapterületnek mindössze 3,8 százaléka szilárd burkolatú, a zárt raktárak aránya 2,5, a színek alapterülete pedig 3,7 százalék. A telepeken csak öt húsztonnás hídmérleg van, akad hét olyan hely, ahol még mindig tizedesmérleget használnak. Ehhez tegyük hozzá: négy áfész vásárolt rakodógépet, egy telepen van szállító- szalag és emelővillás targonca. Gyenge lábakon áll a szol­gáltatás is. Nagyjából az üzletek egyharmadában építettek mészoltó gödröt, de a felét sem használják, s csupán öt he­lyen vállalnak fafűrészelést. Nehezíti az ésszerű szállítás megszervezését, hogy a telepek 69 százaléka nem rendelke­zik vasúti leadóállomással. Tehát tenni kell valamit! Felismerte ezt a Mészöv is. Munkatársai felmérést készítettek: mennyi útra, raktárra, mérlegre, rakodógépre van szükség a gondok enyhítésére. Nos, a végeredmény majdhogynem megdöbbentő. Mintegy 134 millió forint kellene beruházásra, fenntartásra pedig legalább 40—50 millió. Mivel ennyi pénzre aligha számít­hatnak, úgy vélik, hogy 40 millióval már lehetne valamit kezdeni. Kézenfekvőnek látszik az a Mészöv-pályázat, amely négy év alatt 10 millió forintot szán a tüzelő- és építő­anyag-telepek bővítésére. Ennek fontos feltétele, hogy a pá­lyázó szövetkezetek legalább 50 százalékban járuljanak hozzá a költségekhez. A másik ilyen lehetőség a bank ál­tal meghirdetett pályázat. Ez a támogatás az évi 30 millió forintnál nagyobb forgalmat lebonyolító telepek felújításá­ra vonatkozik. Anélkül, hogy lebecsülnénk e kezdeménye­zések jó szándékát, hasznát, megjegyezzük: a Mészöv 10 millió forintja a hídmérlegek kicserélésére sem elegendő. A Belkereskedelmi Minisztérium pályázatával viszont az a bökkenő, hogy éppen a nagy forgalmú telepek fejlesztését szorgalmazza. Megyénkben csupán három ilyen üzlet jöhet számításba. (Újkígyós, Dévaványa és. Mezőberény.) És mi lesz a többi 59-cel? Az embernek olyan érzései vannak: megint a vidék, a kistelepülések kerültek hátrányba. Ezzel az intézkedéssel sikerült konzerválni a régi állapotokat. . Persze, a*szakemberek számolgatnak. Többen felteszik a ■kérdést: kell-e nekünk ennyi tüzelő- és építőanyag-telep? Mások azt mondják, hogy differenciálni kell a választékot. Legyenek kategóriák! Olyan egységek, ahol szinte minden­féle tüzelő- és építőanyag megtalálható, másutt szűkítsék ezt a választékot, és nyilván a kisebb helyeken csak tüze­lőt árusítsanak. Igen ám, de mit szól mindehhez a lakos­ság, mondjuk Körösújfalun, Kertészszigeten vagy Dombira­toson? Mert itt nemcsak az új házat építőkről van szó, ha­nem azokról, akiknek kevesebb sóderrá, mészre, egy zsák cementre van szükségük a kisebb javításokhoz. Ezekért az alapvető építőanyagokért tíz-húsz kilométereket utazni, bi­zony aligha leányálom. Nem beszélve a költségekről, hi­szen a fuvaros szemrebbenés nélkül felszámolja a borsos szállítási dijat. Ezért elengedhetetlen, hogy az áfész vezetői körültekintően mérlegeljenek, kérjék ki a tanács, netán a szövetkezeti tagság, a lakosság véleményét. Seres Sándor Megújal a televíziógyártás a Videotonnál Megújítják a televízió­gyártást a Videoton Elekt­ronikai Vállalatnál. A más­fél éves innovációs program megvalósításának eredmé­nyeként 1988 második felé­től a mostaninál termeléke­nyebben, automatizált gyár­tósorokon előállított, korsze­rűbb készülékekkel jelenik meg a hazai és a külföldi piacon a székesfehérvári nagyvállalat. Mint Szegheő István, a te­levíziógyár gyártásfejlesztési főosztályvezetője elmondta, a gyártás és a készülék licen- cét — a program meggyorsí­tása érdekében — egy neves nyugat-európai cégtől vásá­rolták meg. A Videoton szakemberei már megismer­kedtek a berendezésekkel, s a licencadó vállalattal kö­zösen kialakították a hazái igényeknek leginkább meg­felelő készülékkonstrukció­kat is. A gyártó-, ellenőrző és szerelőberendezések még az idén megérkeznek Szé­kesfehérvárra, s a jövő év második felében kikerülnek a gyárból az első új típusú készülékek. Előállításuknál a korszerű elektronika sok eredményét hasznosítják. A gyártási folyamatot, vala­mint az ellenőrzést és a vég­szerelést pedig szinte teljes egészében automatizálják. c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents