Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

1987. január 17., szombat o Feladataink megoldása szemléleti és cselekvési egységet követel minden munkahelyen Vita a gazdaságpolitikai aktíván Lapunk tegnapi, január 16-j számában közreadtuk a megyei gazdaságpolitikai aktíván elhangzott vitaindító előadást, melyet Csatári Béla. a megyei pártbizottság tit­kára mondott el azokról az eredményekről, melyek 198(i. évi munkánkat kísérték. A beszámoló az 1987. évi fel­adatok meghatározása kapcsán kitért azokra a fogyaté­kosságokra is. melyek nehezítették a gazdaság termék­szerkezet-váltását, a munka hatékonyabb szervezését, a teljesítőképesség növelését. így ezek lényegében megha­tározzák ez évi törekvéseink főbb vonulatait, azzal a ki­egészítéssel. hogy a megye vállalataiban újabb erőfeszíté­seket kell tennünk a tőkés és a szocialista export növelé­sére. De lássuk, halijuk, miről beszéltek a felszólalók: A vitában elsőként Araczki János, a megyei ta­nács általá­nos elnök- helyettese kért szót. Többek kö­zött elmondotta, a tanácsok az egyik legnagyobb felhasz­nálói a költségvetésből szár­mazó pénzeszközöknek. Az elmúlt esztendőben mintegy fi.5 milliárd forinttal gazdál­kodtak megyénkben. Ennek 70 százalékát az intézmény- hálózat fenntartására, mű­ködtetésére fordították. A legnagyobb összeget az ok­tatási ágazat kapta, mintegy 1.6 milliárd forintot, a má­sodik legjelentősebb fogyasz­tó az egészségügyi és szociál­politikai ágazat, amely 1,4 milliárd forinttal gazdálko­dott. Az elmúlt év elején lépett életbe az új gazdálkodási rendszer, melynek lényege, hogy a vállalati befizetéseket a tanácsok használják fel. Sajnos, az elmúlt esztendő­ben 115 millió forint volt a tervezettel szemben a válla­lati befizetési hiány. Mind­ez jelentős nehézségeket okozott a tanácsi gazdálko­dásban. A továbbiakban a megyei tanács általános elnökhelyet­tese arról beszélt, hogy az aszály miatt 20 mezőgazda- sági nagyüzemnek csökken­tették tavaly a földadóját. Békés megye az ország el­maradott térségei közé tar­tozik, s jó néhány mutató szám alapján az országos át­lagnál kedvezőtlenebb a kép. A központi támogatás mellett nekünk Békés me­gyeieknek is sokat kell tenni a lemaradás felszámolásáért. Erőforrásaink, kedvező ter­mészeti adottságaink lehető­séget nyújtanak a mielőbbi felzárkózáshoz. Ezt követően a megyében található elmaradott térségek fejlesztési programjáról fej­tette ki véleményét Araczki János. Az a cél, hogy az el­maradott térségekben élők jobb életkörülmények között dolgozhassanak, élhessenek. Szólt a tanácsok új ügyfél- fogadási rendjéről, amelynek az a célja, hogy az állam­polgárok munkaidőn túl is intézzék ügyeiket. Befejezé­sül a vállalatok, gazdálkodó szervezetek és a tanácsok jobb együttműködésére hív­ta fel a figyelmet. A közel­múltban ugyanis több mint 300 gazdálkodónak küldött ki a megyei tanács egy adat­gyűjtő lapot, melyet csak 63 százalékban juttattak vissza n szervezetek. Dr. B acsa Vendel, a Békéscsabai Állami Gaz­daság igaz­gatója rövid áttekintést adott a vál­lalat elmúlt hatéves fej­lődéséről. Az állami gazda­ság nyeresége 1980-ban csak 14 millió forint volt. tavaly már több mint 100 millió fo­rintot értek el. Az igazgató rámutatott, hogy a számítás- technika eredményeinek hasznosításával jelentősen előreléptek. A vállalati jövedelem 78 százaléka származik az alap- tevékenységekből. a további 22 százalékot az alaptevé­kenységen kívüli ágazatok adják. Figyelemre méltó, hogy az ezer forint költségre jutó eredményük több mint négyszerese az állami gazda­ságok országos átlagának. Az igazgató kiemelte, hogy ne­héz körülmények között, a dolgozók önzetlen munkájá­val tudták elérni az ered­ményeket. Paulik Já­nos, a Gyu­la és Vidé­ke Áfész el­nöke a me­sve fogyasz­tási szövet­kezeteinek gazdálkodá­sáról szá­molt be. Tavaly a megye áfészei 9 százalékkal növel­ték árbevételüket. amely meghaladja a 12.6 milliárd forintot. Befejeződött az a 3 éves program, melynek ke­retében a fogyasztási szövet­kezetek a kistelepülések üz­lethálózatának korszerűsíté­sét tűzték célul. Tavaly az áfészek jelentő­sen növelték tőkés exportju­kat. s több mint 1 milliárd forint értékű árut szállítot­tak nyugatra. A továbbiak­ban a Gyula és Vidéke Áfész tevékenységéről adott tájékoztatást. Szólt az új kemping szerepéről az ide­genforgalom javításában. Be­fejezésül a gondokról be­szélt. Jelenleg rendkívül ala­csony az élelmiszerek forgal­mazásának árrése, de ha­sonlóképpen megoldásra vár a kőolajtermékek forgalma­zásának rendszere. Hasonló problémák jelentkeznek az áfészek tüzelőanyag-kereske­delmének érdekeltségében is. Szuchy László, a Beköt igaz­gatója hoz­zászólásá­ban a kö­töttárugyár elmúlt évi tevékenysé­gét elemez­te. Az ágazat nehéz helyze­tében a Béköt 3 százalékos létszámcsökkentés mellett 1986-ban 8 százalékos terme­lésnövekedést ért el. Mindezt a vállalati tanács, párt-, és társadalmi szervek együttes gondolkodásával, közös cse­lekvési egységével valósítot­ták meg. A továbbiakban az újítá­sok hasznáról beszélt. ör­vendetes, hogy az elmúlt öt esztendőben öt alkalommal nyerték el a Béköt dolgozói az ágazati újítási verseny el­ső helyét. Tavaly 90 újítást adtak be a dolgozók. Befe­jezésül az exportbővítő pá­lyázat gyors megvalósulásá­ról tájékoztatta a résztvevő­ket. Az elmúlt év áprilisá­ban nyújtották be pályáza­tukat, és novemberben már megérkeztek az új gépek. Ezután az értékelemzés fon­tosságáról, a munkaszervezés jelentőségéről fejtette ki vé­leményét, majd elmondta, hogy a Békötben még sok tartalék van, melyek kihasz­nálása a jövő feladata. Zám And­rás, a Gyu­lai Húskom­binát ve­zérigazga­tója a hús­ipar hely­zetéről, a szervezeti változá­sokról beszélt. összességé­ben tavaly teljesítették ter­vüket. A kombinát 850 ezer sertést vásárolt fel, s ebből 525 ezret vágtak le Gyu­lán. Az idén szerényebb mértékű növekedést tervez­tek, mintegy 870 ezer hízót kívánnak felvásárolni, amelyből 570 ezret vágnak le a kombinátban. Szarvasmar­hából és juhból a tavalyi fel- vásárlási szintet szeretnék elérni. A tsz-szövetséggel és a DÉTÉ-vel új integrációt akarnak megvalósítani a mi­nőségi sertés tenyésztésében. Legfontosabbnak az éxport- feladatok teljesítését tartják, javítani kívánják a minősé­get, csökkenteni a költsége­ket. Tavaly 9 ezer 800 vem­hes kocát helyeztek ki a kis­termelőkhöz, ezzel sikerült megállítani a sertésállomány csökkenését a megyében. Ja­vult a kistermelőktől szár­mazó sertések minősége, az elmúlt 2 év alatt 28 száza­lékról 70 százalékra emelke­dett a fehér sertések ará­nya. Az idén szeretnének el­jutni az USA piacaira. Kerekes István, a Békés Me­gyei Állami Építőipari Vállalat vállalati ta­nácsának el­nöke hoz­zászólásá­ban az 1 éve működő válla­lati tanács tevékenységét ér­tékelte. Elmondotta, több kritika érte munkájukat, de végül is a pártbizottsággal és a szakszervezeti bizottsággal közösen igyekeztek jó együtt­működést kialakítani. A vál­lalatnál követelménnyé vált az írásos előterjesztések ki­adása az egyes napirendek Dz exportbővítésről Az aklíva fokozottan hangsúlyozta megyénkre vonatkozóan is a KB azon határozatát, mely szerint népgazdasági helyzetünk javításában nagyban segíthet a fokozott exporttermelés. A Kül­kereskedelmi Minisztérium megyei megbízottjától, Szatmári Já­nostól a szünetben afelől érdeklődtünk, milyen lehetőségeket lát az exportnövelések megvalósításában. — Pályázati felhívásunkra olyan termelőegységek jelentkezé­sét várjuk, melyek képesek a termékszerkezet rugalmas váltá­sára, s áruik legalább 5 évig exportképesek maradnak. Cserébe ezért a kormánytól adókedvezményt kapnak. Az 1 millió dollárt meg nem haladó exportjoghoz különösen gyors ügyintézéssel jut­tatjuk hozzá a vállalatokat. A szocialista export bővítésének le­hetőségét a szocialista importban kell keresnünk. — Munkájuknak eddig milyen eredményei vannak? — Eddig az Orosházi Mezőgép és a Békéscsabai Béköt kapott önálló exportjogot. De jelenleg is tárgyalásokat folytatunk, s re­mélhetően ebben az évben még több termelőegységet juttatunk exportjoghoz. Köztük az Orosházi Üveggyárat és a Békéscsabai Rutexet. Célunk, hogy közreműködésükkel közvetlen érdekeltségi kapcsolatba kerüljenek a termelők a piaccal, s ez utóbbi gyako­ri változásait így gyorsan tudja követni az ipar. tárgyalásakor. Ezt a lépést közösen tették meg a párt- és tömegszervezetekkel. A továbbiakban a műsza­ki fejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet. Az. Állami Építőipari Vállalat az, elmúlt 5 év során 100 millió forintot fordított műszaki fejlesztésre. Létrehozták a Poligon-üzemet, s több új technológiát vezettek be. Legfontosabb feladatuknak az általuk épített lakások minőségének javítását tart­ják, az előforduló hibák intézkedése­Forján Zoltán, az Orosházi Üveggyár szakszer­vezeti bi­zottságá­nak titkára bevezető­jében arról .szólt, hogy tavaly folytatód­tak a gyárban az 1985-ben kezdődött kedvezőtlen ten­denciák. A tőkésexport-terv kivételével, amely 1,5 millió dollárt lett ki, a többi terü­leten nem tudták elérni a kitűzött célokat. Várhatóan a múlt évi nyereségük 380 millió forint körül alakult. Kiemelt feladat a jövőben a gyártmány- és technológia- fejlesztés az üveggyárban. Az idén termékeik minősé­gének javítását, az. ésszerű, takarékos gazdálkodást, va­lamint a rugalmas piacpoli­tikát kiemelten kezelik. A továbbiakban a szakszerve­zet érdekvédelmi, érdekkép­viseleti munkájáról tájékoz­tatta az. aktívát. Bejelentette, hogy a gyár szocialista bri­gádjai csatlakoztak az Üveg­ipari Művek által meghirde­tett munkaverseny-mozga- lomhoz, amelyet a noszf 70. évfordulója alkalmából hir­dettek meg. Michelsz László, a Forcon igazgatója bevezető­jében el­mondotta, hogy 1951 óta, amikor létrejött a csabai gyár, több alkalom­mal volt átszervezés. Két évig tartó huzavona után vé­gül is a múlt év közepén valósult meg a dolgozók leg­fontosabb érdeke: önálló vállalat lett a csabai Forcon. A továbbiakban a színvona­las műszaki fejlesztés fon­tosságára, a legkorszerűbb technológiák alkalmazására hívta fel a figyelmet. Ta­valy a Forcon csaknem 500 millió forint árbevételt ért el. Nyereségük meghaladta a 93 millió forintot. Mindezt jelentős termékszerkezet­váltással érték el. A jövő­ben a robottechnika alkal­mazásához speciális szer­számokat készítenek Békés­csabán is. Befejezésül meg­köszönte az igazgató a me­gyei pártbizottság, a megyei tanács és a szakszervezet se­gítő támogatását, amelyet a csabai gyár önállósulása ér­dekében kifejtettek. Ábrahám György, a Békés Me­gyei Élel- miszer- kiskeres- kedelmi Vállalat igazgatója hozzászó­lását azzal kezdte, hogy az élelmiszer-kereskedők akkor dolgoznak jól, ha észre sem veszik őket. Ennek a köve­telménynek azonban csak na­gyon nehezen tudnak meg­felelni, mivel dolgozóik ke­resete igen alacsony. A vál­lalatnál sok a fiatal, az élel­miszer-kereskedők 80 száza­csökkentésére két tettek. Egységes végrehajtást A szünetben arra kértük Olajos Imrét, a Kardoskúti Rákóczi Tsz elnökét, hogy mondja cl véleményét a hallottakról. —• Ügy érzem, a célkitűzések ismertek. A KB múlt év novem­berében meghatározta a tennivalókat, s az Országgyűlés téli idő­szakán elfogadták az idei népgazdasági tervet. Véleményem sze~ rint a határozatok, állásfoglalások jók, de a végrehajtás során sokszor torzulnak, s emiatt nehézkes a mi népgazdaságunk, őszintén el kell mondani, hogy az objektív akadályozó tényezők mellett több területen szubjektív hibákkal is találkozunk. Úgy vélem, a belső erőforrások jobb kihasználása, a dolgozók érde­keltségének megteremtése fontos előrevivő tényező. — A Kardoskúti Rákóczi Tsz-ben hogyan zárták az elmúlt évet, s milyen tervekkel végnak neki 1987-nek? — 1985-höz képest mintegy 20 százalékkal növeltük a nyeresé­günket, és várhatóan elérjük a 17 millió forintot. Bár még nem állítottuk össze a végleges tervet, az idén szeretnénk elérni a 20 millió forintos nyeresége*. Jelenleg aggasztó az őszi búzák álla­pota, ez a mostani hótakaró azonban meglepetéseket is okozhat. Az állattenyésztésben az elmúlt évi 6,5 ezerről szeretnénk meg­duplázni sertéskibocsátásunkat. Ezzel a növekedéssel sikerülne visszaállítani a 3-4 évvel ezelőtti szintre az ágazatot. Ügy vélem, hogy szorgalmas tagságunk munkájával kitűzött céljaink megvaló­síthatók. A tervek jók, most már rajtunk a sor. léka nő. Tavaly a 77 millió forintos készletet 18-szor fordították meg, s így 1,47 milliárd forint értékű árut értékesítettek a megyében. Gondot okoz a munkaerő mozgása. Tavaly a kilépők aránya elérte a 30 százalé­kot. Az alacsony bér miatt ma már boltvezetőt, pénztá­rost nehéz találni. Ezzel függ össze, hogy az elmúlt eszten­dőben ezer négyzetméternyi bolthálózat esett ki az élel­miszer-kereskedelem vérke­ringéséből. Befejezésül arról adott tájékoztatást, hogy ter­jed a szerződéses üzletek aránya az élelmiszer-keres­kedelemben is. Pénzes Sándor, a SZÜV igaz­gatója a szá­mítástech­nika megyei elterjedé­séről, an­nak fontos­ságáról be­szelt. A SZUV békéscsabai számítóközpontja fiatal vál­lalat, 1979-ben jött létre, s jelenleg 80 millió forintos számítógépparkkal működik. Tavaly 55 megyei vállalattal, gazdasági egységgel álltak kapcsolatban. A csabai szá­mítóközpont 52 telefonvona­las technikai berendezéssel is rendelkezik, amelynek ki­használtsága országosan is a legjobbak közé tartozik. A továbbiakban a propaganda fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. Országosan is élen­járó szerepet vállalt a megye az állami népesség-nyilván­A vitában elhangzottakat Csatári Béla foglalta össze. A legfőbb feladat az elfoga­dott gazdaságpolitikai tervek megvalósítása. Mindehhez szemléleti, cselekvési egy­ségre van szükség. Ki kell bontakoztatni a társadalmi aktivitást a megyében, a gazdasági egységekben. Min­denki a saját területén te­gye meg a szükséges lépése­ket. Az országos célok az elsődlegesek, de csak úgy tudjuk felzárkóztatni me­gyénket az elkövetkezendő években, ha már mától kezdve jobban, következete­tartásban. a távadat-feldol- gozásban, a mezőgazdasági komplex rendszerek kialakí­tásában. Nagy segítséget nyújt a vállalat a Sebes György Közgazdasági Szak­középiskolának az. oktatás­ban. Az elmúlt években me­gyén kívüli területekről is érkeztek felsőfokú végzett­ségű szakemberek a csabai s zn m í t ó k ö z p on t h oz. Valkó Pál, a MÁV bé­késcsabai körzeti üzemfő­nökség ve­zetője szál­lítási tevé­kenységük­ről számolt be. Elmondotta, az év elején, nem használják ki a válla­latok a vagonparkot, ugyan­akkor az év végén csak meg­feszített munkával tudják ki­elégíteni az igényeket. Ta­valy bővítették szállítmányo­zási szolgálatukat, gyorsítot­ták a kocsikiállásokat. A népgazdaság jelenlegi hely­zetében a MÁV-nak nincs pénze a vagonpark számot­tevő bővítésére. Kérte a partnervállalatokat, hogy a jövőben tervszerűbb, össze­hangoltabb munkával gyor­sítsák a vagonkirakásokat. Befejezésül elmondotta, fo­lyamatban van a Szajol—Bé­késcsaba közötti vasúti pálya rekonstrukciója, valamint a békéscsabai új kereskedelmi pályaudvar kialakítása, mely korszerű biztosítóberendezést is kap. A beruházásra 2 mil- liárdot költenek. sebben, ésszerűbben dolgo­zunk, gazdálkodunk. Mind­ehhez rendre, fegyelemre van szükség. Szabó Miklós zárszavában utalt arra, hogy nagy a fe­lelősségünk a párt XIII. kongresszusán megfogalma­zott és a VII, ötéves terv­ben felvázolt célkitűzések megvalósításában. Az idén számottevően növelni kell a megye gazdasági teljesítmé­nyét. jó gazdasági alapokat kell teremteni ahhoz, hogy a megye mielőbb leküzdje tör­ténelmi hátrányát. Hangulatmorzsák Nagyon tetszett mindenki­nek Szuch László, a Békés­csabai Béköt igazgatójának okfejtése az üzemi érdekelt­ség széles körű biztosításá­ról. Ennek csak egy hibája van, utólag kell a szabályo­zókhoz igazítani, mivel azok rendszerint késve, a munkák beindítása után jelennek meg, vagy azokat év közben úgy tartják karban, hogy a vállalatokon belüli január 1- töl december 31-ig a kollek­tív szerződésekben rögzített, a munkások által jóváha­gyott érdekeltségi rendszert nem veszik figyelembe. Ügy tudom, egy közös ha­jón evezünk a szocializmus tengerén, nyílt vizeken. Itt mindenkinek megvan a fel­adata, aki esetleg menet közben más feladatok ellá­tására is gondol, s nem úgy dolgozik, ahogy a kapitány megköveteli, lépjen ki a nyílt tengerre. Ha mégsem tud a vízen járni, megér­demli sorsát, de jobban te­szi, ha beáll a sorba és kö­zösen hajózzunk tovább. * * * Kerekes István, az AÉV munkástanácsának elnöke sok szépet és jót mondott el arról, hogy az elmúlt 5 év­ben 100 millió forintot köl­töttek műszaki fejlesztésre. Közbeszóltak: mikor lesz ebből jobb minőségű lakás, mert a békéscsabai Dózsa György úti lakások változat­lanul gyenge minőségűek. Hát kérem, rázzák már meg magukat az építők, hogy a következő évi aktí­ván úgy beszéljenek munká­jukról, ahogyan ők szeret­nék. A megyei gazdaságpolitikai aktíváról tudósítottak: Kacsa And­rás, Dupsi Károly, Verasztó S.-ijos. A fotókat Szőke Margit ké­szítette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents