Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

1987, január 17., szombat Horn Gyula indonéziai tárgyalásai Horn Gyula külügyi ál­lamtitkár január 11. és 14. között látogatást tett Indo­néziában. Fogadta őt Ali Wardhana tárcaközi együtt­működési miniszter .(gazda­sági, pénzügyi, ipari és fej­lesztési ügyek irányítója), Mochtar Kusumaatmadja külügyminiszter, továbbá megbeszélést folytatott a tervezési és a kereskedelmi miniszterekkel, valamint a külügyminisztérium vezető képviselőjével. Horn Gyula felkereste az ASEAN főtitkárát is. A tár­gyalások során áttekintették a magyar—indonéz kapcso­latok helyzetét, azok továb­bi fejlesztésének lehetősége­it, és véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéséről, különös tekintettel a délkelet-ázsiai térség problémáira. Horn Gyula konzultáció­val egybekötött előadást tar­tott az indonéz külügyi in­tézetben a Magyar Népköz- társaság külpolitikájáról. Horn Gyula útja során érin­tette Malaysiát, ahol Rais Bin Yatim külügyminiszter­rel áttekintették a magyar— malaysiai kapcsolatok fej­lesztésének időszerű kérdé­seit. Súlyos szerencsétlenség Romániában Romániában csütörtökön súlyos szerencsétlenség tör­tént: Szatmárnémeti közelé­ben beszakadt egy bánya­gépgyártó üzem szerelőcsar­nokának teteje. Tíz ember meghalt és negyvenhetén megsebesültek. A Scinteia napilap pénteki jelentése szerint az üzem teteje az el­múlt napokban hullott nagy mennyiségű hó és eső mi­att omlott be. A szerencsétlenség okai­nak és körülményeinek ki­vizsgálására párt- és állami bizottság utazott a helyszín­re. (Agerpres) Nadzsib, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára a Nemzeti Hazafias Front nagygyűlésén, Kabulban kijelentette, bogy a fegyverszünet a kormány jóakaratát btzonyitja, és óva intette a külföldi országokat a gerillák támogatásától (Telefotó) RÉGI GÉPKOCSIK Az amerikai Thomas Mo­naghan mágnás legújabb gépkocsiszerzeményével az Egyesült Államokban tetőfo­kot ért el a régi gépkocsik láza. Az említett mágnás egy 1931-ben gyártott Bu- gattiért 8,1 millió dollárt kí­nált. Azért a kiváltságért, hogy a világon még meglévő hat Bugatti—31-es kocsi egyikébe üljön, az amerikai mágnás eddig a legnagyobb összeget kínálta a régi gép­kocsik közül. Monaghan ki­jelentette, hogy e Bugatti- példányt kiállítja egy régi- gépkocsi-múzeumban, ame­lyet Észak-Karolinában hoz létre. \ TILALOM Az USA kormánya min­den amerikai államban be­tiltotta a dohánytermékek árusítását 18 éven aluli if­jaknak. Az ezzel kapcsola­tos jelentés rámutat, hogy napjainkban & dohányzás a halál egyetlen előre látható oka, és az egyik legidősze­rűbb kérdés a lakosság egészségvédelmét illetően. Becslések szerint az Egye­sült Államokban több mint 50 millió személy dohány­zik, közülük mintegy 300 ez­ren rákban, szívbetegségek­ben és más, dohányzás okoz­ta betegségben fognak meg­halni. A dohányosok zöme serdülőkorban szokott rá e káros szenvedélyre. KIÉ LESZ A SMARAGD? Svédországban a múlt év decemberében majdnem mindenki egy smaragdról beszélt, amelyet tavaly lop­tak el a nemzeti múzeum­ból, nemrég azonban napvi­lágra került, és egy televí­ziós árverésen eladták. A ve­vő egy svájci ékszerész, aki a drágakőért 1,3 millió svéd koronát fizetett. Érdekes, hogy a múzeumban nem tudják, mikor tűnt el a sma­ragd: egyesek szerint még januárban, mások szerint vi­szont március és augusztus között. A múzeumban remé­lik, hogy visszakapják a smaragdot, a svájci éksze­rész viszont kijelentette, hogy senkinek nincs jogá­ban elvenni tőle a drágakö­vet mert azt legálisan vá­sárolta meg. NSZK-KÉSZLETEK Az NSZK 1,2 kilométer mélységig húzódó szénkész­letei 14 milliárd tonnára rúg­nak. Ez a mai kitermelési ütem mellett több száz évre elegendő. Ha a 2 kilométe­res mélységig megtalálható készleteket vesszük számí­tásba, 200 milliárd tonna a tartalék. 1974—85 között 185 bányászati kutatási prog­ramot indítottak 600 millió márka állami segítséggel. Az összes ráfordítás ennek két­szerese volt. Fejlesztésre 325 program hasonló feltételek­kel 550 milliós támogatást kapott. Nemcsak gazdaságos­ságot és biztonságot növelő, hanem környezetvédelmi programokat is finanszíroz­tak. A szénbányák gépesí­tettsége szinte teljes az NSZK-ban. DRAGA hamburger Két amerikai katona Nyu- gat-Németországban heli­kopterrel egy autóút fölött repült, s alant egy vendéglőt pillantottak meg. Leszálltak a parkolótérre, és hambur­gert rendeltek. A gép motor­ját nem állították le, s az nagy zajt csapott, amiért a tulajdonos felhívta a rend­őrséget. Amikor a heidelber- gi amerikai helyőrségben megtudták az esetet, a két éhes pilótát 700—700 dollá­ros pénzbírsággal sújtották. DER SPIEGEL A ■■MIHHanaMM-ben olvastuk Hazatelepültek, mert kiábrándultak Dmerikából (részletek) Az év végén a szovjet ha­tóságok megünnepelhették annak az 55, Amerikába ki­vándorolt személynek a ha­zajövetelét, akik — a nyu­gati félteke friss és csípős levegőjén eltöltött évek után — most hazatelepültek. Könnyek közepette bizony­gatta a 67 éves Rebekka Ka- zap: „Vissza akartam térni szülőhazámba. Annyi sok bűn van New Yorkban. Éj­szaka féltem kimenni az ut­cára.” A hazatelepült Taras Kor- donszkijnak honvágya tá­madt és ezt nyilatkozta: „Az USA-ban minden más­ként van. Harcolni kell azért, hogy az ember megél­jen valahogy. Most már da­lol a lelkem, mert ismét itt­hon lehetek.” A legtöbb hazatérő idős korú, és 5-8 évi kinntartóz- kodás után Amerikában hagyták fiatalabb hozzátar­tozóikat. Jóllehet, azt az ezer volt szovjet állampol­gárt, akik még hazatérési en­gedélyre várnak, a vendég­látók az Űjvilágban sokkol­ják: önszántából utasította el ez az 55 ember az amerikai álomvilágot, és a két rend­szer összehasonlítása után a Szovjetunióra „adta le sza­vazatát” ... Az orosz anyaföldhöz való vonzódás a csalódott szovjet emigránsokból egy kis kö­zösséget kovácsolt össze. Már 1971-ben a Grúziából érkezett zsidók a lodi repü­lőtéren ülősztrájkot szervez­tek, mert Izraelben Beerseba sivatagi várost jelölték ki tartózkodási helynek részük­re. Ott viszont — a teher­hordók elmondása szerint — rossz az élet. Az első 50 ki­vándorló megtáviratozta ha­zatérési szándékát Moszkvá­ba. Rebekka Kazap is visszatele­pült már a Szovjetunióba Rá két évre az Izraelből eltávozott 19 zsidó („System nix gut”), akiket Bécsben, a Mazgassén levő átmeneti tá­borban helyeztek el, megro­hanta a szovjet nagykövet­séget. A 67 éves Isak Bleinis koldusbotra jutott. Kétségbe­esésében megölte feleségét, majd a bécsi imaházban fel­akasztotta magát. Akkor már ezer izraeli hazatérési kére­lemről szereztek tudomást a szovjet hatóságok ... Két év­vel később a bécsi „gettó­ban” várakozó 700 emigráns tiltakozni kezdett az ember­telen bánásmód miatt képvi­selői útján. De a szülőhaza nem akarta visszafogadni őket. Csak most, egy évtized után Mihail Gorbacsov nagy­vonalúsága révén lettek hir­telen kedvesek az „eltévelye- dett báránykák”. Az utolsó előtti héten az egyik csoport olyan emberekből állt, akik­nek hazatérését három hó­napon belül intézték el a ha­tóságok. Azelőtt — hivatalos engedély birtokában — csak egyes prominens személyek, mint például Oleg Bitov és Vitalij Jurcsenko, találhat­tak rá arra az útra, ame­lyen visszatérhettek a Szov­jetunióba. Sztálin lánya, Szvetlána saját elhatározá­sából immár harmadszorra cserélt hazát. A négytagú Gonta csalá­dot a múlt ősszel fogadták vissza. Faina Gonta a szov­jet televízióban a piszkos New York-i utcákra és a fogyasztás terrorjára panasz­kodott. Megemlítette, hogy a szovjetek nincsenek erre fel­készülve. Hirtelen nagy cso­mó számlája lesz az ember­nek, ami tönkreteszi, s köz­ben arra gondol: „Hogyan kell felhasználni ezeket?*’ ... Alekszandr, az asszony 19 éves fia viszont elmondta: „Tíz évre van szükség ah­hoz, hogy az amerikai élet­formát megszokja, ő nem akar újabb tíz esztendőt fel­áldozni azért, hogy a régi környezethez visszaszokjon. Rasid Atamalibekov film­rendezőt (54 éves) a szovjet szellemi élet utáni vágyako­zása késztette hazatérésre. Jurij Csapovszkij (27 éves) azért ment vissza, mert az Atalantában folytatott tanul­mányai után nem talált munkát magának, s hiányol­ta a „szabadságot és a de­mokráciát”. Alekszandr Be- likint (41 éves) a szülei és a hazája iránt érzett szere­tet vitte vissza hazájába. Izrael Glikman (61 éves) a szovjet társadalom „melegét” nem találta meg Ameriká­ban. Az ukrán származású Mi­hail Gorohovszkij 9 év után megelégelte az USA-ban ta­pasztalható kizsákmányolást és kegyetlenkedést. Arnold Lockshin amerikai rákkuta­tó, akiben az FBI és a CIA a „kapitalizmus ellenségét” látta, politikai menedékjogot kért a Szovjetunióban. Noha novemberben két­szer annyi szovjet zsidó ál­lampolgár hagyta el hazáját, mint decemberben, az illeté­kes szervek az 55 személy hazatérését mégis új fordu­lópontként értékelték. A tv és a sajtó látványosan be­számolt a két világ között bolyongókról... A „Szovjetszkaja Rosszija” című lap közölte Ljudmila Olhova magánlevelét. Az asszony hat évvel ezelőtt ment ki férje után Ameri­kába, a „szemétkupacok kö­zé”, a „piszkos nyomorúság­ba”. Íme, ezeket írta: — Az amerikaiak rosszul táplálkoznak, mert a pénz nem elég élelemre. Sült csirkét meg tojást esznek, ugyanis ez a legolcsóbb. A hal viszont drága, és csak a gazdagok engedhetik meg maguknak. — Itt az élelmiszerek kö­zött nehezen ismeri ki ma­gát az ember. Minden rek­lámcsomagban van. Ha meg­nézünk egy ilyet, sehogyan sem tudjuk kitalálni, vajon mi van benne... Három nappal azután, hogy az ötvenöt ember haza­tért, olyan új rendelkezések léptek életbe, amelyek sza­bályozták a kiutazást sürgős családi ügyekben. Nincs pa­ragrafus viszont a turizmus­ra, a külföldi orvosi kezelés­re, a munkavállalásra. Ilyen esetekben mérlegelés alapján maguk a hatóságok dönte­nek. Családi utazáshoz ezen­túl egy közeli rokon meghí­vólevele szükséges, vagyis olyan emberé, aki a kiuta­zási rendelkezéseket sosem szegte meg. Fordította: Bukovinszky István Békéscsaba: Megtartotta ünnepi állománygyülését a munkásőrség megyei törzse Az állománygyűlés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Szőke Margit (Folytatás az 1. oldalról) A beszámoló után kitünte­tések, elismerések átadására került sor. Egyebek között ismertették Borbély Sándor országos parancsnok levelét, amelyben meleg szavakkal köszöntötte a megalakítás­ban részt vett pártmunkáso­kat, közéleti tisztségviselőket. Közülük öten Szabó Miklós első titkártól és Budaházi Gusztávtól, az országos pa­rancsnok tanácsadójától név­re szóló emléktárgyat vehet­tek át. Harmincéves Szolgá­lati Érdemérem kitüntetés­ben részesültek a következő alapító tagok: Tóth Pál me­gyei parancsnok; Rusznák Istvánná, Harmados Mihály, Kőszeghy Lajos. Nádas Pál, Pálfi János, Réthy Sándor, Bak Gyula, Szilágyi István és Rákóczi István, a megyei törzs munkatársai. Az országos parancsnok szintén levélben köszöntötte a kitüntetettek feleségeit és 11 személynek oklevelet, va­lamint munkásőr-emlékjel- vényt adományozott. A szol­gálati évek után járó érdem­érmet 22 munkásőr kapta meg. Ezen kívül különböző elismerések átadása ' követ­kezett. Az állománygyűlésen fel­szólalt Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, aki a testület fennál­lásának 3 évtizedére emlé­kezve kiemelte: néhány hó­nap alatt szerveződtek meg Békés megyében a munkás- őregységek, amelyekben ki­domborodott az önkéntes társadalmi, valamint a po­litikai és fegyveres testületi jelleg. Minden harmadik munkásőr Kiváló Dolgozó ki­tüntetés tulajdonosa, és töb­ben magas kormánykitünte­tésben részesültek. A mun­kásőrség politikai intézmény, amelynek feladata a párt politikájának szolgálata. Az MSZMP megyei bizottságá­nak és a területileg illetékes pártszerveknek rendszeresen beszámolnak a parancsnok­ságok. A munkásőrtestüle- tekben a kádermunka folya­matosan, tervszerűen halad. Példamutatóan foglalkoznak az állományépítő tevékeny­séggel. A munkásőrség ma­gas szinten hadra fogható. Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság végrehajtó bizott­ságának nevében végül kö­szönetét fejezte ki azért, hogy a munkásőrök a terme­lő munkájuk mellett példa­mutatóan és szakszerűen tesznek eleget a fegyveres szolgálattal és a kiképzéssel kapcsolatos követelmények­nek. Arra kérte őket, hogy ezentúl is segítsék elő a gazdaságpolitikai célok el­érését. Az ünnepi gyűlés részt­vevőit a 9. sz. általános is­kola Kállai Éva úttörőcsapa­ta rövid műsorral köszöntöt­te. Majd az elnöki zárszót követően a rendezvény az Internacionáléval ért véget. —y — n * * * A szarvasi munkásőrök korábban tartott állomány­gyűlésén a Szarvasi Állami Tangazdaság zászlót adomá­nyozott az egységnek. Feladatok a nyomda- és papíriparban A nyomda-, a papíripar, a sajtó és a könyvkiadás dol­gozói szakszervezetének köz­ponti vezetősége pénteken ülést tartott, amelyen az el­múlt év gazdálkodásának ta­pasztalatait és az idei gaz­dasági feladatokkal kapcso­latos szakszervezeti teendő­ket vitatta meg. Megállapí­tották. hogy mind a papír-, mind a nyomdaipar eredmé­nyesen zárta az elmúlt évet, a két alágazat az ipar és ezen belül a könnyűipar át­lagos növekedési üteme felett teljesítette felada­tait. Az idei feladatokkal kap­csolatban elhangzott, hogy a papíriparban elsősorban a vállalati jövedelemtermelő képességet kell növelni, és a piaci munkát fontos javíta­ni. Elengedhetetlen az im­porthelyettesítő törekvések folytatása. A nyomdaiparban az idén a legfontosabb a termék- szerkezet további korszerű­sítése. Ennek érdekében a nyomdák tovább korszerűsí­tik a csomagolóanyag-gyár­tást is, ahol lehetséges, bő­vítik a fényszedést. Az idén mind több nyomda tervezi a hazai alapanyagok szélesebb körű felhasználását ofszet­nyomólemezekből, fénysze­dőfilmekből és fotópapírok­ból, vegyszerekből, kötészeti anyagokból. A központi vezetőség meg­ítélése szerint az iparágban a mostani zord időjárás máris jelentős termeléski­esést okozott: a Papíripari Vállalat például szállítási gondok, energiakorlátozás és létszámkiesés miatt kényte­len volt több részlegét leál­lítani. A központi vezetőség felhívta a figyelmet, hogy az érintettek máris szervezzék meg a veszteségek mihama­rabbi pótlását.

Next

/
Thumbnails
Contents