Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-17 / 14. szám
1987, január 17., szombat Horn Gyula indonéziai tárgyalásai Horn Gyula külügyi államtitkár január 11. és 14. között látogatást tett Indonéziában. Fogadta őt Ali Wardhana tárcaközi együttműködési miniszter .(gazdasági, pénzügyi, ipari és fejlesztési ügyek irányítója), Mochtar Kusumaatmadja külügyminiszter, továbbá megbeszélést folytatott a tervezési és a kereskedelmi miniszterekkel, valamint a külügyminisztérium vezető képviselőjével. Horn Gyula felkereste az ASEAN főtitkárát is. A tárgyalások során áttekintették a magyar—indonéz kapcsolatok helyzetét, azok további fejlesztésének lehetőségeit, és véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéséről, különös tekintettel a délkelet-ázsiai térség problémáira. Horn Gyula konzultációval egybekötött előadást tartott az indonéz külügyi intézetben a Magyar Népköz- társaság külpolitikájáról. Horn Gyula útja során érintette Malaysiát, ahol Rais Bin Yatim külügyminiszterrel áttekintették a magyar— malaysiai kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseit. Súlyos szerencsétlenség Romániában Romániában csütörtökön súlyos szerencsétlenség történt: Szatmárnémeti közelében beszakadt egy bányagépgyártó üzem szerelőcsarnokának teteje. Tíz ember meghalt és negyvenhetén megsebesültek. A Scinteia napilap pénteki jelentése szerint az üzem teteje az elmúlt napokban hullott nagy mennyiségű hó és eső miatt omlott be. A szerencsétlenség okainak és körülményeinek kivizsgálására párt- és állami bizottság utazott a helyszínre. (Agerpres) Nadzsib, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára a Nemzeti Hazafias Front nagygyűlésén, Kabulban kijelentette, bogy a fegyverszünet a kormány jóakaratát btzonyitja, és óva intette a külföldi országokat a gerillák támogatásától (Telefotó) RÉGI GÉPKOCSIK Az amerikai Thomas Monaghan mágnás legújabb gépkocsiszerzeményével az Egyesült Államokban tetőfokot ért el a régi gépkocsik láza. Az említett mágnás egy 1931-ben gyártott Bu- gattiért 8,1 millió dollárt kínált. Azért a kiváltságért, hogy a világon még meglévő hat Bugatti—31-es kocsi egyikébe üljön, az amerikai mágnás eddig a legnagyobb összeget kínálta a régi gépkocsik közül. Monaghan kijelentette, hogy e Bugatti- példányt kiállítja egy régi- gépkocsi-múzeumban, amelyet Észak-Karolinában hoz létre. \ TILALOM Az USA kormánya minden amerikai államban betiltotta a dohánytermékek árusítását 18 éven aluli ifjaknak. Az ezzel kapcsolatos jelentés rámutat, hogy napjainkban & dohányzás a halál egyetlen előre látható oka, és az egyik legidőszerűbb kérdés a lakosság egészségvédelmét illetően. Becslések szerint az Egyesült Államokban több mint 50 millió személy dohányzik, közülük mintegy 300 ezren rákban, szívbetegségekben és más, dohányzás okozta betegségben fognak meghalni. A dohányosok zöme serdülőkorban szokott rá e káros szenvedélyre. KIÉ LESZ A SMARAGD? Svédországban a múlt év decemberében majdnem mindenki egy smaragdról beszélt, amelyet tavaly loptak el a nemzeti múzeumból, nemrég azonban napvilágra került, és egy televíziós árverésen eladták. A vevő egy svájci ékszerész, aki a drágakőért 1,3 millió svéd koronát fizetett. Érdekes, hogy a múzeumban nem tudják, mikor tűnt el a smaragd: egyesek szerint még januárban, mások szerint viszont március és augusztus között. A múzeumban remélik, hogy visszakapják a smaragdot, a svájci ékszerész viszont kijelentette, hogy senkinek nincs jogában elvenni tőle a drágakövet mert azt legálisan vásárolta meg. NSZK-KÉSZLETEK Az NSZK 1,2 kilométer mélységig húzódó szénkészletei 14 milliárd tonnára rúgnak. Ez a mai kitermelési ütem mellett több száz évre elegendő. Ha a 2 kilométeres mélységig megtalálható készleteket vesszük számításba, 200 milliárd tonna a tartalék. 1974—85 között 185 bányászati kutatási programot indítottak 600 millió márka állami segítséggel. Az összes ráfordítás ennek kétszerese volt. Fejlesztésre 325 program hasonló feltételekkel 550 milliós támogatást kapott. Nemcsak gazdaságosságot és biztonságot növelő, hanem környezetvédelmi programokat is finanszíroztak. A szénbányák gépesítettsége szinte teljes az NSZK-ban. DRAGA hamburger Két amerikai katona Nyu- gat-Németországban helikopterrel egy autóút fölött repült, s alant egy vendéglőt pillantottak meg. Leszálltak a parkolótérre, és hamburgert rendeltek. A gép motorját nem állították le, s az nagy zajt csapott, amiért a tulajdonos felhívta a rendőrséget. Amikor a heidelber- gi amerikai helyőrségben megtudták az esetet, a két éhes pilótát 700—700 dolláros pénzbírsággal sújtották. DER SPIEGEL A ■■MIHHanaMM-ben olvastuk Hazatelepültek, mert kiábrándultak Dmerikából (részletek) Az év végén a szovjet hatóságok megünnepelhették annak az 55, Amerikába kivándorolt személynek a hazajövetelét, akik — a nyugati félteke friss és csípős levegőjén eltöltött évek után — most hazatelepültek. Könnyek közepette bizonygatta a 67 éves Rebekka Ka- zap: „Vissza akartam térni szülőhazámba. Annyi sok bűn van New Yorkban. Éjszaka féltem kimenni az utcára.” A hazatelepült Taras Kor- donszkijnak honvágya támadt és ezt nyilatkozta: „Az USA-ban minden másként van. Harcolni kell azért, hogy az ember megéljen valahogy. Most már dalol a lelkem, mert ismét itthon lehetek.” A legtöbb hazatérő idős korú, és 5-8 évi kinntartóz- kodás után Amerikában hagyták fiatalabb hozzátartozóikat. Jóllehet, azt az ezer volt szovjet állampolgárt, akik még hazatérési engedélyre várnak, a vendéglátók az Űjvilágban sokkolják: önszántából utasította el ez az 55 ember az amerikai álomvilágot, és a két rendszer összehasonlítása után a Szovjetunióra „adta le szavazatát” ... Az orosz anyaföldhöz való vonzódás a csalódott szovjet emigránsokból egy kis közösséget kovácsolt össze. Már 1971-ben a Grúziából érkezett zsidók a lodi repülőtéren ülősztrájkot szerveztek, mert Izraelben Beerseba sivatagi várost jelölték ki tartózkodási helynek részükre. Ott viszont — a teherhordók elmondása szerint — rossz az élet. Az első 50 kivándorló megtáviratozta hazatérési szándékát Moszkvába. Rebekka Kazap is visszatelepült már a Szovjetunióba Rá két évre az Izraelből eltávozott 19 zsidó („System nix gut”), akiket Bécsben, a Mazgassén levő átmeneti táborban helyeztek el, megrohanta a szovjet nagykövetséget. A 67 éves Isak Bleinis koldusbotra jutott. Kétségbeesésében megölte feleségét, majd a bécsi imaházban felakasztotta magát. Akkor már ezer izraeli hazatérési kérelemről szereztek tudomást a szovjet hatóságok ... Két évvel később a bécsi „gettóban” várakozó 700 emigráns tiltakozni kezdett az embertelen bánásmód miatt képviselői útján. De a szülőhaza nem akarta visszafogadni őket. Csak most, egy évtized után Mihail Gorbacsov nagyvonalúsága révén lettek hirtelen kedvesek az „eltévelye- dett báránykák”. Az utolsó előtti héten az egyik csoport olyan emberekből állt, akiknek hazatérését három hónapon belül intézték el a hatóságok. Azelőtt — hivatalos engedély birtokában — csak egyes prominens személyek, mint például Oleg Bitov és Vitalij Jurcsenko, találhattak rá arra az útra, amelyen visszatérhettek a Szovjetunióba. Sztálin lánya, Szvetlána saját elhatározásából immár harmadszorra cserélt hazát. A négytagú Gonta családot a múlt ősszel fogadták vissza. Faina Gonta a szovjet televízióban a piszkos New York-i utcákra és a fogyasztás terrorjára panaszkodott. Megemlítette, hogy a szovjetek nincsenek erre felkészülve. Hirtelen nagy csomó számlája lesz az embernek, ami tönkreteszi, s közben arra gondol: „Hogyan kell felhasználni ezeket?*’ ... Alekszandr, az asszony 19 éves fia viszont elmondta: „Tíz évre van szükség ahhoz, hogy az amerikai életformát megszokja, ő nem akar újabb tíz esztendőt feláldozni azért, hogy a régi környezethez visszaszokjon. Rasid Atamalibekov filmrendezőt (54 éves) a szovjet szellemi élet utáni vágyakozása késztette hazatérésre. Jurij Csapovszkij (27 éves) azért ment vissza, mert az Atalantában folytatott tanulmányai után nem talált munkát magának, s hiányolta a „szabadságot és a demokráciát”. Alekszandr Be- likint (41 éves) a szülei és a hazája iránt érzett szeretet vitte vissza hazájába. Izrael Glikman (61 éves) a szovjet társadalom „melegét” nem találta meg Amerikában. Az ukrán származású Mihail Gorohovszkij 9 év után megelégelte az USA-ban tapasztalható kizsákmányolást és kegyetlenkedést. Arnold Lockshin amerikai rákkutató, akiben az FBI és a CIA a „kapitalizmus ellenségét” látta, politikai menedékjogot kért a Szovjetunióban. Noha novemberben kétszer annyi szovjet zsidó állampolgár hagyta el hazáját, mint decemberben, az illetékes szervek az 55 személy hazatérését mégis új fordulópontként értékelték. A tv és a sajtó látványosan beszámolt a két világ között bolyongókról... A „Szovjetszkaja Rosszija” című lap közölte Ljudmila Olhova magánlevelét. Az asszony hat évvel ezelőtt ment ki férje után Amerikába, a „szemétkupacok közé”, a „piszkos nyomorúságba”. Íme, ezeket írta: — Az amerikaiak rosszul táplálkoznak, mert a pénz nem elég élelemre. Sült csirkét meg tojást esznek, ugyanis ez a legolcsóbb. A hal viszont drága, és csak a gazdagok engedhetik meg maguknak. — Itt az élelmiszerek között nehezen ismeri ki magát az ember. Minden reklámcsomagban van. Ha megnézünk egy ilyet, sehogyan sem tudjuk kitalálni, vajon mi van benne... Három nappal azután, hogy az ötvenöt ember hazatért, olyan új rendelkezések léptek életbe, amelyek szabályozták a kiutazást sürgős családi ügyekben. Nincs paragrafus viszont a turizmusra, a külföldi orvosi kezelésre, a munkavállalásra. Ilyen esetekben mérlegelés alapján maguk a hatóságok döntenek. Családi utazáshoz ezentúl egy közeli rokon meghívólevele szükséges, vagyis olyan emberé, aki a kiutazási rendelkezéseket sosem szegte meg. Fordította: Bukovinszky István Békéscsaba: Megtartotta ünnepi állománygyülését a munkásőrség megyei törzse Az állománygyűlés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Szőke Margit (Folytatás az 1. oldalról) A beszámoló után kitüntetések, elismerések átadására került sor. Egyebek között ismertették Borbély Sándor országos parancsnok levelét, amelyben meleg szavakkal köszöntötte a megalakításban részt vett pártmunkásokat, közéleti tisztségviselőket. Közülük öten Szabó Miklós első titkártól és Budaházi Gusztávtól, az országos parancsnok tanácsadójától névre szóló emléktárgyat vehettek át. Harmincéves Szolgálati Érdemérem kitüntetésben részesültek a következő alapító tagok: Tóth Pál megyei parancsnok; Rusznák Istvánná, Harmados Mihály, Kőszeghy Lajos. Nádas Pál, Pálfi János, Réthy Sándor, Bak Gyula, Szilágyi István és Rákóczi István, a megyei törzs munkatársai. Az országos parancsnok szintén levélben köszöntötte a kitüntetettek feleségeit és 11 személynek oklevelet, valamint munkásőr-emlékjel- vényt adományozott. A szolgálati évek után járó érdemérmet 22 munkásőr kapta meg. Ezen kívül különböző elismerések átadása ' következett. Az állománygyűlésen felszólalt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, aki a testület fennállásának 3 évtizedére emlékezve kiemelte: néhány hónap alatt szerveződtek meg Békés megyében a munkás- őregységek, amelyekben kidomborodott az önkéntes társadalmi, valamint a politikai és fegyveres testületi jelleg. Minden harmadik munkásőr Kiváló Dolgozó kitüntetés tulajdonosa, és többen magas kormánykitüntetésben részesültek. A munkásőrség politikai intézmény, amelynek feladata a párt politikájának szolgálata. Az MSZMP megyei bizottságának és a területileg illetékes pártszerveknek rendszeresen beszámolnak a parancsnokságok. A munkásőrtestüle- tekben a kádermunka folyamatosan, tervszerűen halad. Példamutatóan foglalkoznak az állományépítő tevékenységgel. A munkásőrség magas szinten hadra fogható. Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság végrehajtó bizottságának nevében végül köszönetét fejezte ki azért, hogy a munkásőrök a termelő munkájuk mellett példamutatóan és szakszerűen tesznek eleget a fegyveres szolgálattal és a kiképzéssel kapcsolatos követelményeknek. Arra kérte őket, hogy ezentúl is segítsék elő a gazdaságpolitikai célok elérését. Az ünnepi gyűlés résztvevőit a 9. sz. általános iskola Kállai Éva úttörőcsapata rövid műsorral köszöntötte. Majd az elnöki zárszót követően a rendezvény az Internacionáléval ért véget. —y — n * * * A szarvasi munkásőrök korábban tartott állománygyűlésén a Szarvasi Állami Tangazdaság zászlót adományozott az egységnek. Feladatok a nyomda- és papíriparban A nyomda-, a papíripar, a sajtó és a könyvkiadás dolgozói szakszervezetének központi vezetősége pénteken ülést tartott, amelyen az elmúlt év gazdálkodásának tapasztalatait és az idei gazdasági feladatokkal kapcsolatos szakszervezeti teendőket vitatta meg. Megállapították. hogy mind a papír-, mind a nyomdaipar eredményesen zárta az elmúlt évet, a két alágazat az ipar és ezen belül a könnyűipar átlagos növekedési üteme felett teljesítette feladatait. Az idei feladatokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a papíriparban elsősorban a vállalati jövedelemtermelő képességet kell növelni, és a piaci munkát fontos javítani. Elengedhetetlen az importhelyettesítő törekvések folytatása. A nyomdaiparban az idén a legfontosabb a termék- szerkezet további korszerűsítése. Ennek érdekében a nyomdák tovább korszerűsítik a csomagolóanyag-gyártást is, ahol lehetséges, bővítik a fényszedést. Az idén mind több nyomda tervezi a hazai alapanyagok szélesebb körű felhasználását ofszetnyomólemezekből, fényszedőfilmekből és fotópapírokból, vegyszerekből, kötészeti anyagokból. A központi vezetőség megítélése szerint az iparágban a mostani zord időjárás máris jelentős termeléskiesést okozott: a Papíripari Vállalat például szállítási gondok, energiakorlátozás és létszámkiesés miatt kénytelen volt több részlegét leállítani. A központi vezetőség felhívta a figyelmet, hogy az érintettek máris szervezzék meg a veszteségek mihamarabbi pótlását.
