Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-16 / 13. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JANUAR 16., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Kádár János látogatása az OMFB-nél Kádár János csütörtökön ellátogatott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság székházába. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát — akinek kíséretében volt Németh Miklós, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője — Tétényi Pál akadémikus, a KB tagja, az OMFB elnöke fogadta. Kádár János tájékoztatót hallgatott meg a bizottságnak a műszaki haladás gyorsítását szolgáló tevékenységéről, s találkozott a műszaki tudományos élet több neves személyiségével. (Folytatás a 2. oldalon) Feladataink megoldása szemléleti és cselekvési egységet követel minden munkahelyen Megyei gazdaságpolitikai aktíva Gyulán Fotó: Szőke Margit Tegnap a kora reggeli órák igen kedvezőtlen útviszonyai ellenére szinte minden gazdasági és pártvezető eleget tett az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a megyei tanács kérésének, s Gyulára utazott, hogy részt vegyen a megyei gazdaság- politikai aktíván. Délelőtt kilenc órakor a művelődési ház színháztermében Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük az elnökségben helyet foglaló Fodorné Birgés Katalint, az MSZMP KB tagját, az SZMT vezető titkárát, Gyulavári Pált, a megyéi tanács elnökét, Szabó Istvánt, a KISZ Békés Megyei Bizottságának titkárát, továbbá Frank Ferencet, a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkárát. Csatári Béla beszéde Tisztelt aktívaértekezlet! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Jól bevált gyakorlatunk, hogy az év indításakor a párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetőkkel közösen értékeljük az elmúlt év eredményeit, hiányosságait és mozgósítunk a következő időszak célkitűzéseinek sikeres megvalósítására. Az 1985-ös év tapasztalatai, áthúzódó hatásai miatt világos volt mindenki előtt, hogy az eddigieknél is többet kell tennünk, jobban kell dolgoznunk, hogy céljainkat megvalósítsuk. Érezve azt, a megyei pártbizottság fokozottabb aktivitással mozgósította a kommunistákat, a megye dolgozóit e nem könnyű feladat végrehajtására. Üzemeink dolgozóinak, vezetőinek döntő többsége megértette és cselekedeteiben is kifejezte az új és nehezebb körülményekhez igazodó szándékát. Ebben a nem könnyű helyzetben nélkülözhetetlen a még nagyobb összefogás, a fegyelem erősítése, a fokozottabb ellenőrzés és következetesebb számonkérés térhódítása. Egyre sűrűbben érkeznek hozzánk olyan jelzések, hogy egyesek egyéni érdekeiket előtérbe helyezve, anyagias szemlélettel, a fokozottabb fegyelmezést nem elfogadva, néha a jogszabály adta lehetőségeket is kijátszva akarnak előnyöket élvezni a becsületesen dolgozókkal szemben. Határozottabban kell fellépnünk az ilyen magatartásformák ellen. A fe- lelősségrevonásban sem lehetünk megalkuvók, beosztásra tekintet nélkül és következetesen kapja meg mindenki amit érdemel. Szükséges a mai helyzetben annak kimondása: ne kapjon politikai védelmet az, aki vét a politikai, gazdasági, társadalmi normákkal szemben. Sokszor elmondtuk és leírtuk, hogy az emberek mércéje cselekedetük, teljesítményük legyen. A jövőben, ha kell, még határozottabban álljunk ki a tenniakarók, a nemes célért többet áldozók mellett. Ez jelenjen meg erőteljesebben anyagi és erkölcsi elismerésükben, emberi megbecsülésükben. flz ipar és a mezőgazdaság helyzete Kedves Elvtársak! Nézzük meg, hogy ilyen gazdasági és társadalmi feltételek mellétt, hogyan teljesítettük elképzeléseinket a tavalyi évben? Az ipari termelés elmaradt a célkitűzésektől, hiszen az 1985. évi termelést alig 1 százalékkal haladja meg. Ezt az immáron két éve tartó tendenciát a szűkülő exportlehetőségek, a csökkenő exportárak, a belföldi kereslet ingadozása, anyagellátási gondok és néhány esetben munkaerőproblémák erősen befolyásolták. Az ipari üzemek eddigi erőfeszítései a kívánt előrelépéshez nem voltak elegendők, ami sürgeti a központi irányítási, támogatási rendszer további korszerűsítését, de megköveteli a még gyorsabban alkalmazkodó, újat kereső és akaró, hatékonyabb munkára ösztönző üzemi magatartás térhódítását is. Mielőtt felkérte Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titkárát az 1986. évi gazdasági eredmények ismertetésére, s a további, ez idei feladatokat tartalmazó előadásának megtartására, elismerését tolmácsolta mindazoknak a gazdasági és mozgalmi szervezeteknek, azok dolgozóinak, akik mindenféle felhívás nélkül kötelességüket tették a rendkívüli időjárás okozta bajok, károk elhárításában, az élet normális menetének biztosításában. Ezt követően Csatári Béla lépett az előadói emelvényre és vitaindító előadását a következőkkel kezdte: A népgazdasági és a megyei célkitűzéseknél is fontos helyen szerepelt az exporttermelés fokozása, a piachoz egyre jobban alkalmazkodó ágazati és termékszerkezet kialakítása. A megye exporttermelésében a tett intézkedések és erőfeszítések ellenére sem változnak meg az 1985-ös évben kialakult kedvezőtlen tendenciák. Az összes export kismérvű visszaesését a konvertibilis kivitel csökkenése okozta. Vannak és várhatók olyan mérvű változások, melyek jelentősebben befolyásolhatják megyénk gazdasági szerkezetének alakulását. A szénhidrogén-bányászat, az építőanyag-ipar fejlesztései mellett — hogy csak néhányat emeljek ki — nagy jelentőséget tulajdonítunk a térszerkezeti változásoknak is. 1987-ben 15 millió Ft, 1988-ban 15,5 millió Ft központi forrás áll rendelkezésünkre, melyet csak új munkahelyek megteremtéséhez lehet felhasználni. A tervidőszak végéig 2-3 ezer embernek kell megoldani az új munkalehetőségét. Az építőiparban több év óta tapasztalható visszalépés tavaly megállt. Az építési beruházások stagnálása, a munkaerő folyamatos csökkenése — főleg a szakmunka területén — okozott továbbra is feszültséget, amit szervezettebb, fegyelmezettebb munkával igyekeztek ellensúlyozni az építőipari szervezetek. Adottságainak megfelelően a mezőgazdasági termelésnek mindig jelentős a szerepe a megye gazdaságában. A fő ágazat már bizonyította, hogy képes olyan teljesítményekre, mely országosan az első közé sorolható. Sajnos, az utóbbi évek aszályos időjárása, a termelés műszaki, technológiai alapjainak fokozatos romlása, a szabályozás szorításai következtében az utóbbi két évben nem teljesültek a kitűzött célok minden területen. A növénytermesztésen belül az 1986-os évben a mezőgazdasági átlagnövekedésnél nagyobb előrelépést irányoztunk elő, melyben meghatározó tényező volt a gabonatermesztés alakulása. A növénytermesztés eredményei bizonyították a tavalyi évben is, hogy az időjárás kedvezőtlen hatásait fokozottabb szakmai munkával, nagyobb figyelemmel csökkenteni lehet. Tovább folytatódtak a növénytermesztés hozamát és főleg biztonságát fokozó termőföldvédelmi munkák, a melioráció, rekultiváció, öntözés- fejlesztés. Megindult a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása is, a biobrikett gyártása, a melléktermékek közvetlen energianyerésre való hasznosítása. A megye mezőgazdasági üzemei évről évre növelik az alaptevékenységen kívüli munkát. Teszik azért, hogy az alap- tevékenység kényszerű kieséseit pótolják, illetve a foglalkoztatás egyre feszítőbb terhei is csökkenthetők ezáltal. Tavaly a mezőgazdasági termelésen belül itt volt a legnagyobb az előrelépés (15 százalékos). A nagyüzem által integrált háztáji termelés 36—37 százalékkal részesedik az összes mező- gazdasági termelésből. Ennek megfelelően mindig is kiemelten foglalkozunk a háztáji és kisegítő termeléssel. Amikor a háztáji termelés további támogatására és ösztönzésére buzdítunk, nem kerülhetem meg azokat az utóbbi időben felerősödő negatív tapasztalatok felvetését sem, melyek visszaszorítása alapvető kötelességünk. Nevezetesen azt, hogy a háztáji termelésben egyesek kihasználva a jogszabályok nem mindig egyértelmű rendelkezéseit, az ellenőrzések (Folytatás az 5. oldalon) Ülésezett a békéscsabai városi pártbizottság A békéscsabai városi párt- bizottság tegnap, csütörtökön dr. Ábrahám Béla első titkár elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről, az idei feladatokról szóló írásos jelentéshez Zsilinsz’ki András titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A testület e napirendi pont keretében vitatta meg a városi tanács 1987. évi költségvetését is. Az előterjesztéseket a városi párt- bizottság egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Szemenyei Sándor titkár mondta el szóbeli' kiegészítését a városi pártbizottság munkarendjéről, munkamódszeréről, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokról szóló jelentéshez. A testület az előterjesztést elfogadta, szintúgy a városi pártbizottság és munkabizottságai idei munkaprogramjára vonatkozó javaslatot, valamint tudomásul Vette a végrehajtó bizottság beszámolóját a két pártbizottsági ülés között végzett munkájáról. A pártbizottság ülése bejelentésekkel fejeződött be. (P- P.) flz időjárás újabb próbatétele A szerda esti és éjszakai ónos eső kritikus helyzetet okozott megyénkben. A csúszós utakon több jármű elakadt. A Közúti Igazgatóság gépei az utakat sóval és homokkal szórták fel. A szerda esti buszjáratok kivétel nélkül elindulhattak, csütörtök hajnalban viszont Szeghalomról és Gyomaendrődről nem tudtak indulni a járatok, mindkét településen csak a reggeli órákban normalizálódott a tömegközlekedés. A buszok mindenütt késtek, de végül is minden járat baleset nélkül célba ért. Csütörtökön délelőtt a fel- melegedés, valamint a korábbi és mostani sózások következtében megolvadt az utak havas-jeges páncélja. Mindenütt állt a víz, ezért a Közúti Igazgatóság úgy döntött, hogy először a lefolyó víz elől kell az utat megtisztítani. Fotó: Béla Ottó Befagyott váltók Csütörtök reggelre az ónos eső vastagon bevonta a vasúti síneket és váltókat, így az automaták nem működtek. A dolgozók kénytelenek voltak kézi állítással működtetni a váltókat. Ez különösen Békéscsabán okozott jelentős többletmunkát, ezért itt beállítottak egy gőzfejlesztő mozdonyt a váltók leolvasztására. A megyén belüli szerelvények 30—50 percet késtek csütörtök reggel és délelőtt. Tegnap Budapest és Békéscsaba között csak személyvonatok közlekedtek. A fővárosból 7 óra 20 perckor induló vonat délután három óra után érte el Békéscsabát, a megyeszékhelyről 6 óra 30-kor induló személy délután 2-re ért a Keletibe. Ezen a vonalon nem volt jobb a helyzet a napközben induló vonatokkal sem: mindegyik több órát késett. Ennek egyik fő oka az volt, hogy Szolnok és Űj- szász között délelőtt a felső vezeték a rárakódó jégrétegtől leszakadt. Leálltak a hegesztők A Szellőzőművek 3. számú sarkadi gyáregysége egy hete nem kapott szénsavat, emiatt szerdán már nem tudtak hegeszteni, és harminc főt hazaküldtek. Mint Szabó István főmérnöktől megtudtuk, a dolgozóknak később, munkaidő után kell bepótolniuk, a hétvégeket (Folytatás a 3. oldalon)
