Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-15 / 12. szám
1987. január 15., csütörtök II Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója a decemberi hidrometeorológiai helyzetről Hőmérséklet Az elmúlt év decemberében hideg, télies volt az időjárás. A hőmérséklet területi átlagértéke —2,1 Celsius-fok volt, amely jóval alacsonyabb, mint a sokéves átlag. A hajnali hőmérséklet —11 Celsius-fok, —14 Celsius-fokig süllyedt, s napközben sem emelkedett 0 Celsius-fok fölé. A hónap utolsó napjaiban érkezett meleghullám hatására újabb felmelegedés kezdődött. A hőmérséklet napközben +5 C -foktól +9 Celsius-fokig emelkedett. Csapadék A Kövizig területén 1986. december hónapban 32,0 mm csapadék hullott. Ez a mennyiség 7,0 mm-rel alacsonyabb 50 év december havi átlagcsapadékánál. Csapadékmérő-állomá- saink közül a legnagyobb csapadékmennyiséget, 43,8 mm-t Üjszalontán mérték. A legkevesebb csapadék Szabadkígyóson hullott, amely 23,1 mm volt. Az igazgatóság területén 1986. január 1. és december 31. közötti időszakban összesen 434,6 mm csapadék hullott, ami 103,0 mm-rel alacsonyabb a sokéves átlagnál. A Körösök romániai vízgyűjtő területén december hónapban vízfolyásonként a következő csapadékmennyiségek hullottak: Berettyó Fekete-Körös Székelyhíd 28,4 mm Vigyázó 33,4 mm Petru Gróza 40,9 mm Sebes-Körös Fehér-Körös Nagyvárad 37,1 mm Honctő 80,1 mm Borod 29,1 mm Kisjenő 32,8 mm Bánffyhunyad 21,4 mm Az elmúlt hónapban a vízgyűjtőterületen 2—20 cm-es hó hullott, amely az enyhe időjárás hatására a hónap végére elolvadt. Taiajvízszint alakulása Az igazgatóság területén a talajvízszint a sokéves átlag alatt helyezkedik el, a terepszint alatt 220—400 cm között váltakozik. Az előző hónaphoz viszonyítva lényeges vízszint- változás nem észlelhető. Árvízvédelem — folyószabályozás Decemberben folyóink vízállása igen alacsony volt, árvízi esemény nem történt. A hónap utolsó napjainak meleg, csapadékos időjárása hatására árhullám vonult le január 3—5. között a Fehér- és Fekete-Körösön, I. fokú készültségi szintet elérő tetőzéssel. A békésszentandrási duzzasztó +450 ernes felvizet tartott december 3-ig, majd 14-re fokozatosan megszüntettük a duzzasztást. A gyulai duzzasztó 17-ig üzemelt, ettől az időponttól kezdve a fenékgát duzzasztott az Élővíz-csatorna téli vízellátásának biztosítására. Belvízvédelem Az igazgatóság területén belvízi helyzet nem alakult ki. Öntözés A mezőgazdasági vízhasznosítási főművek levonultatása befejeződött. Decemberben egyedül a biharugrai fővízkivétel üzemelt a halastavak téli vízpótlásának biztosítására. Vízminőség-védelem December hónapban az igazgatóság területén rendkívüli vízszennyeződés nem történt. Január 2-án a Berettyón határon túli eredetű olajszennyeződést észlelt a területileg illetékes Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság. Igazgatóságunk területén január 3-án és 4-én a Berettyón, a Sebes-Körösön és a Hármas-Körösön észleltük a vékony olajhártya-borítottsá- got. Decemberben a szarvasi Serköv és a Szarvasi Hévízhasznosító Gazdasági Társulás hasznosított és betározott termálvizét vezették le a Hármas-Körösbe. A Fekete-Körösön levonuló kisebb árhullám kedvező hígítási feltételeket biztosított a Sarkadi Cukorgyár ipari szennyvizének az elvezetésére. Január 2-a óta a szennyvízátemelés folyamatos. A felszíni törzshálózati mintahelyek vízminőségi osztályozása szerint a Fehér-, a Sebes-Körös alsó szakasza, a Kettős- Körös és az Élővíz-csatorna Veszély szakasza I. osztályú, a Fekete-, a Sebes-Körös felső szakasza, a Hármas-Körös és a Hortobágy—Berettyó II. osztályú, az Élővíz-csatorna békési szakasza III. osztályú volt december hónapban. Mi újság a Tüzeléstechnikai Vállalatnál? Jl jelenben élnek — a jövőben gondolkoznak — Hogyan sikerült a múlt esztendő? — kérdem Kovács Zoltánt, a vállalat főmérnökét. — Mint eddig, tavaly is dinamikusan fejlődtünk, és eredményes volt a működésünk. — Hogyan, mivel tudnak közmegelégedésre, s ugyanakkor nyereségesen dolgozni? — Ha előre akartunk lépni, mindig előre kellett gondolkozni, elébe menni a jövőnek. Ilyen volt régebben az olajkályhák javításának a bevezetése, mivel a hagyományos szolgáltatási profilunk, a kéményseprés nem nyereségérdekeit, tehát olyan is kellett, ami pénzt hoz a házhoz. S ezt már akkor megragadtuk, amikor még csak terjedőben volt az olajtüzelés. Jó lóra tettünk. — De mégis eljött az idő, amikor át kellett nyergeiül... — Igen, de ezt is jókor tettük, rögtön, amint csökkent az olajkályha-javítási igény. Ekkor fogtunk a hordozható cserépkályhák gyártásához, de már tavalyelőtt látni lehetett, hogy ez is hamarosan leszálló ágba kerül, holott pillanatnyilag nagy a felfutás, és komoly helyet foglal el a vállalat volumenében. Ennek dacára vágtunk neki a gázkémények bélelésének, s tavaly már ebből is számottevő bevételünk volt. S ez az idén tovább növekszik, mert a lakosságnak szüksége van erre a szolgáltatásra. — De azért már újabb dolgokon spekulálnak? Min? — Még ebben az évben hozzá akarunk fogni a kémények tetőn kívüli javításához — majd később az újak építéséhez —, mert szerintünk mindkettőre szükség van. Ugyanis az idő vasfoga és a gázfűtés miatt sok a rossz kémény. — A gáz jobban rongálja a kéményeket, mint az olajvagy a széntüzelés? — Sokkal. A gáz égésekor nagy mennyiségű vízgőz keletkezik, ami lecsapódik és átnedvesíti a kéményfalat. A mi munkánk arra irányul majd: olyan hőszigetelőképessége legyen a kéménynek, hogy ez a lecsapódás ne következzen be. — Ezt más cégek nem csinálják? Netán aprómunkának tartják? — Igen, és valóban az is, és kis pénz van benne, de mi, akik a kéményseprés filléres munkáin edződtünk, a kis összegeket is megbecsüljük, sok kicsi sokra megy. — Milyen hosszabb távú elképzeléseik vannak? — Egy komplex vállalkozásra gondolunk, olyan fűtési rendszerek építésére, amelyeket a tervezéstől az üzembe helyezésig mi csinálunk, sőt, később a karbantartást is. Előbb a családi házakét, aztán közületieket is. — Eddig is a szolgáltatás fogalmába eső dolgokról beszélgettünk, még inkább odatartozik az olaj- és gázüzemű berendezések, készülékek szervizelése, javítása, karbantartása megyeszerte. Van-e olyan műszaki fejlesztés, ami e szolgáltatás színvonalát emeli, jobbá teszi? — Van és lesz. A közelmúltban URH-rádióhálózatot építettünk ki. Eddig nyolc szervizkocsit szereltünk fel adó-vevő készülékkel, hogy az egész megyét átfogjuk, s így menet közben tudjuk a szerelőket irányítani, mert a napközben befutó — a körzetükbe eső — hibabejelentéseket azonnal továbbítani lehet nekik. Ez sok előnnyel jár. Hamarabb érünk oda a megrendelőkhöz, mintha csak másnap reggel tudnák meg az új munkát: csökken az utazással eltöltött idő és a gépkocsi-kilométer, és ami még nagyon fontos: nő a dolgozók teljesítménye, mivel jobban ki tudják használni a munkaidőt. Ugyancsak a szolgáltatás műszaki színvonalát emeli, hogy bevezettük a számítógépes kéményméretezési eljárást, amely gyorsabb és pontosabb munkát tesz lehetővé. — Ha már a gázkészülékekről is szó esett, megkérdem, miként érinti a vállalatot a gáz fütöértékének a váltakozása? —- Megnehezítette a munkánkat, hiszen megnőtt a valódi és a vélt hibabejelentések száma. A beszabályozás jelent gondot ingadozás esetén, ugyanis a készülékeket egy bizonyos fűtőértékre gyártották, ez földgáznál 36 MJ/köbméter, vagyis a régi számítás szerint 8600 Kcal köbméter, s ettől 5 százalékkal nagyobb eltérés már beszabályozást kíván. Mert alacsonyabb fűtőértékkel is lehet ugyanolyan meleget produkálni, ha a készülék az alacsonyabbhoz van beállítva. De ilyen mérvű ingadozást, mint ami ezen a télen tapasztalható, nem lehet gyakorlati intézkedésekkel, állandó át- meg átszabályozás- sal követni. Csak egy megoldás az ideális: ha a földgáz fűtőértéke se föl, se le 5 százaléknál jobban nem változik. — A tüzelés — ami nélkül nem létezhetünk — környezetszennyezéssel jár együtt. Ezt teljesen kiküszöbölni nem lehet, csak csökkenteni. De hogyan? — A mi munkánk nemcsak az energiatakarékossággal, hanem a környezetvédelemmel is kapcsolatos. A sokfajta tüzelőberendezés rendszeres tisztítása, karbantartása, beszabályozása kettős hasznot hoz: kevesebb fűtőanyag használódik el, s ugyanakkor csökken a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyisége. — Ha jól tudom levegőtisztaság-védelmi méréseket is szoktak végezni. — Csak bizonyos szempontból. Ha megbízást kapunk rá emissziós méréseket csinálunk, vagyis megállapítjuk az egyes kémények szennyezőanyag-kibocsátását. Azért mondom, hogy „egyes” kéményekét, mert sokan nem tudják, hogy a 116 kW feletti teljesítményű tüzelőberendezések esetén évente bevallást kell készíteni a környezetvédelem érdekében. — Mi a vizsgálati tapasztalat? — Jó, de mivel a fentiek értelmében kevés, nem irányadó. Azonban e téren mégsem rossz a helyzet, mert a megyére túlnyomórészt a gáztüzelés a jellemző, s ez még rossz beszabályozással is kevésbé környezetszeny- nyező, mint a jó hatásfokú széntüzelés. Vass Márta Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak U munkál nem szabad abbahagyni! Szarvason, a Holt-Körös partján, az Arborétum utcában lakik dr. Szilvássy László, az Öntözési Kutató Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa. Csodálatosan szép mintakertje méltó az utca nevéhez, a környezethez. — A rend szeretetét apámtól örököltem, aki falusi borbély volt Szabolcsban. Hat fiút nevelt, a házunkban volt az üzlet, mellette cseperedtünk fel. 12 éves koromban szükségből „álltam” be a sorba, most pedig nem tudom — nem is akarom — abbahagyni a munkát —, magyarázza a kitűnő egészségnek örvendő tudós. — Hogyan lett a borbélylegényből tudományos kutató? — Nagyon görbe és göröngyös út vezetett odáig. Kicsi koromtól imádtam a természetet. Ügy gondoltam:, az emberek egészségvédelme és a környezetvédelem ikertestvér. Ezért mindenáron orvos szerettem volna lenni. Nagyon kitartóan készültem a pályára, de a többszöri nekirugaszkodás ellenére sem jutottam be az orvosi egyetemre. Nappal dolgoztam apám mellett, éjszaka tanultam. Magántanulóként szereztem meg az érettségi bizonyítványt. Aztán dolgoztam szövetkezeti fodrászatban, voltam kereskedő, fényképész, végül felmentem Budapestre, beálltam segédmunkásnak, hogy pénzt gyűjtsék a tanuláshoz. Az ifjúsági mozgalomba bekapcsolódtam, s így jutottam be a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Nem bántan), meg. Nagyon megszerettem a szakmát, rizsnövény-védelemmel foglalkozom immár harminc esztendeje. Dr. Szilvássy László tartalmas évtizedekről adhat számot. Egyebek között tudományos társszerzőként száznál több szakdolgozata, könyve jelent meg, két rizsgyomirtó szer újításának közreműködője. A vegyi művekkel, a mezőgazdasági üzemekkel nagyon jó a kapcsolata, módszereit ismerik, számos helyen alkalmazzák. Az új rizs-gyomirtószer — amely a Szarvasi Állami Tangazdaság üzemi kísérletében jó eredményeket hozott — 1987-ben kerül közforgalomba. Szakmai tanulmányúton járt több alkalommal a Szovjetunióban, Koreában, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában és számos más országban. A szarvasi főiskolán negyedszázada tanít, a rizsnövényvédelemmel ma is foglalkozik, az ÖKI területén önálló kísérletei vannak. — Több alkalommal elmehettem volna magasabb állásba. De nemcsak a szakmát, a Körös-parti várost is nagyon megszerettem. Nem vágyom el innen sehova. Munkámat anyagilag, erkölcsileg elismerték. Több kitüntetést, dicsérő oklevelet kaptam nemcsak a kutatómunkáért, de társadalmi tevékenységért is. Népi ülnök és népi ellenőr voltam több ciklusban. Soha nem vontam ki magam a munkából. — Mit javasol nyugdíjas társainak? — A munkát nem szabad abbahagyni. A szellemi tornára, a sikerélményre, az állandó munkára és a friss levegőre ugyanolyan szükségünk van, mint a mindennapi kenyérre. Tudom, hogy nem él mindenki kertes házban, üdülőtelekkel sem rendelkezik a nyugdíjasok zöme. Azért meg kell találni a módot a mozgásra. Én nagyon szeretek horgászni, a kertben dolgozni. Napi munkám zömét ma is a kutatómunka adja, de szívesen olvasok, rejtvényt fejtek és kikapcsolódásként olykor leülök a zongorához és játszom. — Attól viszont óva intek minden nyugdíjast, hogy erőn felüli munkát vállaljon. Attól ideges lesz, megkeseríti a környezetében élők napjait, morózus öregember lesz. Tudomásul kell venni a napi problémákat, megmaradni a realitás talaján, örülni a pici sikereknek is. Én nem tűztem magam elé elérhetetlen vágyakat. Talán ezért érzem magam elégedett, boldog embernek. Ary Róza A száz dolgozót foglalkoztató sarkadi költségvetési üzem évente 17 millió forint értékű termelést produkál. Az üzem fő tevékenységi köre az építőipari tevékenység, ami kiegészült köztisztasági és kommunális szolgáltatásokkal is. Dolgoznak Sarkadkeresztúron, Mezőgyánban, Geszten, Köte- gyánban, Méhkeréken, Gyulán és Gyulaváriban is. A költségvetési üzem két éve látott hozzá az OTP-beruházásban lakásépítéshez. Az elmúlt év végére átadták azt a 24 lakásos épületet, melyet a napokban vesznek birtokba a boldog tulajdonosok. A két-, illetve 2 + fél szobás lakások építési költségei négyzetméterenként 10 ezer 700 forint körül alakultak. A költségvetési üzem az idén a nagyközségben 25 lakás építését kezdte meg, ezenkívül Sarkadon részt vesznek az iskola bővítésében, és a szennyvíztelep befejezési munkáiban. Fotó: Fazekas Ferenc Fotó: Szőke Margit Indulnak az URH-s kocsik
