Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-14 / 11. szám
IZldilUktitö 1987. január 14., szerda o Munkásarcok II malőr-fűző Nagyon fiatalon került a mezőberényi szövőgyárba. S már 19 éve lépked olykor sietősen a gépek között. Itt volt ipari tanuló is, tehát a szakmát is jelenlegi munkahelyén tanulta. Amikor szakmunkásbizonyítványt kapott, másnap egyből a munka legmélyebb vizébe dobták: hat szövőgépet bíztak gondjaira. Számára így kezdődtek a munkásévek. Akkor kissé meglepődött, mert hat gép az csak hat gép volt. Fiatalosan ugrált egyiktől a másikig, ha valahol valamilyen hibát jelzett az automata. Gyorsan megjavította, és máris repült a vetélő tovább. — Éva az első napokban is ügyességével vonta magára a műszakvezető figyelmét — hallottam Mayer Andrásnétól, aki a technológiai osztályt vezeti. — Már akkor olyan kézügyessége volt, ami egy szövőgyárban aranyat ér. Tudja, amikor a szálak elszakadnak, s kötni kell, vagy ha összekuszálód- nak és bogozni kell, egy ügyes kezű ember nagyon sokat és gyorsan tud segíteni. A szipogó, szuszogó gépek közé megyünk. — Ezek csehszlovák gyártmányúak — magyarázza Ma- yemé. — Sűrített levegő hajtja ide-oda a vetélőt. Nem is látszik, hogyan repül a szál, annyira gyors itt minden mozdulás. Csak azt látom, hogy az anyag ütemesen nő a hengeren, ahová szintén a gép tekeri fel. Az egyik szövőgép mellett találjuk Wagner Józsefnét. A gép áll, a szálakat egy különleges kis szerkezet kötözi. Mivel nagy a zaj, Ma- yemé indítványozza, menjünk be a műszak irodájába. Wagnerné lesöpri a ruhájára ragadt pihéket, megigazítja haját és indulunk. Az iroda tágas és meleg. A főnöki asztal mögötti falon egy sorozat zászló. A munkateljesítmények elismerése. A zászlók felső sarkában jelzés: kék. sárga, piros. Ez a műszakok színe. — Most melyik műszak dolgozik? — A piros, ez a mi jelzésünk — mondja Wagnerné, majd leül és egy nagyot sóhajt. — Reggel óta talpon vagyok, jólesik ez a néhány perc pihenő. Elmondom, hogy eddig mit tudtam meg róla Mayerné- tól. Kérem, mondjon valamit magáról. — Tudja, nem sokáig dolgoztam hat gépen. Látták győzöm, s adtak még kettőt ... Most meg 32 gépem van. Igaz. ezeket nem egyedül hajtom, mert minden gépcsoportnak megvan a maga kezelője, én csak felügyelem, ha valahol hiba adódik, odamegyek és nyomban elhárítom az akadályt. Ez ai malőr-fűző feladata. — Ezt is tanulni kell? — Tanulni kell természetesen, mint mindent. Nekem nagyon jó munkamódszerátadóim voltak. Szekeres nénitől meg Erdősnétől sokat tanultam, ők is malőr-fűzők voltak. Most már nyugdíjasok. — Mennyit keres? — Nézze, mi három műszakban dolgozunk, s attól függ, hány éjszakai műszakot teljesítünk. A fizetésem különben 5-6 ezer forint között alakul rendszeresen. — A férje mivel foglalkozik? — Korábban a Volánnál dolgozott, most meg valamelyik munkaközösségben autóvillamossági szerelő. — Gyerekük van? — Igen, van, - egy fiú és egy lány. — Ezt programozni sem lehetett volna jobban — jegyeztem meg, mire jókedvűen elneveti magát. — A fiam most hetedikes, a lányom pedig Békéscsabára jár a közgébe. A számítógépekről tanulnak. — S hogyan élnek? — Most már anyagilag megelőzve, összeszedtük magunkat. Szegényesen kerültünk össze. Akkor anyóso- méknál laktunk. Sokat segítettek. Most már van önálló lakásunk. Három szobás. Tavaly fejeztük be az építkezést. Minden évben egy kicsit csináltunk, a házon, úgy, ahogyan a kevés pénzű emberek építkeznek, minimális kölcsönnel. — Szeret itt dolgozni? — Szeretek. Az itt töltött 19 év is ezt bizonyítja. Az üzem vezetői jók hozzánk. Keresik a módját, hogyan könnyíthetnének a gyári meg az otthoni műszakon. Az üzemben gépesítenek, a házi munkán pedig beszerzési lehetőségekkel , segítenek. Különböző akciókat szerveznek. Ékkor vásároljuk meg a burgonyát, a zöldséget, a gyümölcsöt, de fehémeművásárt is szoktak szervezni. A múltkoriban cipőkből válogathattunk. Szóval jó itt. Az üzemcsarnokban szipognak. szuszognak a gépek. Sustorog minden. A levegő párás és tele pihével. Szokni kell, és főleg szeretni annak, aki itt megragad. A szövőnők helyzete sohasem volt könnyű, de most a sok automata géppel csak köny- nyebb, mint 40 évvel ezelőtt. A textiles szakszervezet kezdeményezésére ebben a szakmában minden ledolgozott 4 év ötnek számít, a második négy év ledolgozása után. Így innen korkedvezmény nélkül, korábban mennek nyugdíjba. Nagy vívmány ez, aki sokszor négy évet itt ledolgozik, meg is érdemli ezt a megkülönböztetett bánásmódot. Elköszönök, viszontlátásra, Mayerné, viszontlátásra, Wagnerné. A gyár kapujában egy pillanatra megállók. Előttem egy tábla, melyen a műszakok előző napi teljesítményét tudatják. Aki ide belép, láthatja, hogy aznap, vagy valamelyik műszaknak mennyire kell ráhúznia a munkában, hogy a napi teljesítménnyé] a gyár havi és éves terve teljesüljön, a zakatoló, szuszogó, szipogó gépek között, a párás, nedves, pelyhes levegőjű csarnokokban. D. K. Gyulán a Kner Nyomda Dürer üzeme a könyv-, címke- és ügyviteli nyomtatványok gyártása mellett lakossági igényeket is kielégít. Az esküvői értesítők, névjegyek készítésén túl ezekben a hónapokban megszaporodott a megrendelés a különböző báli, zárszámadási meghívókra. Mikéné Farkashalmi Ilona épp ez utóbbi szedését végzi Fotó: Szőke Marsit HÍREK 11 MOGYflR GAZDASÁGBÓL KELTETŐBEN A LIBA- TOJÁSOK. Berakták a keltetőkbe az idei első libatojásokat az Egerszóláti Ho Si Minh Termelőszövetkezetben, amely a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat termeltetési körzetéhez tartozik. A következő hetekben Püspökladányban, Hajdúnánáson és a Hortobágyon is megkezdik a libatojások keltetését, hogy mire beköszönt a tavasz, megfelelő mennyiségű napos állatot kaphassanak a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok. Ebben az esztendőben mintegy kétmillió kislibát keltetnek ki a vállalat termeltetési körzetében. Ezeknek nagyobb részét úgynevezett húslibaként dolgozzák fel, a többit pecsenyelibaként értékesítik, emellett továbbra is feldolgoznak májra hizlalt, valamint zabbal etetett libákat. Az ÉPlTÖANYAG-IPAR a mérsékelt hazai keresletnövekedésnek megfelelően, az idén összességében 1 százalékkal bővíti termelését. Ezen belül az alapvető építőanyagoknál az átlagosnál kisebb, a szigetelőanyagiparban viszont jóval gyorsabb a fejlődés, hogy kellően megalapozza az energia- takarékos házak és egyéb létesítmények építését. A termelő berendezések korszerűsítésével tovább növelik a kőzetgyapot-termelést, a szigorú technikai szabványoknak megfelelő gázbeton-fala- zóanyagokból csaknem egymillió köbméternyit gyártanak az idén, mintegy 250 ezer köbméterrel többet a tavalyinál. VETÖMAGBORSÖT feldolgozó üzemet hoztak létre a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban, ahol már negyed százada foglalkoznak hibrid kukorica és búzavetőmag termesztésével. A jól fizető és dollárelszámolású piacokon kedvezően értékesíthető vetőmagborsó feldolgozására mintegy 40 millió forintos költséggel évi 3500 tonna kapacitású üzemet létesítettek, ahol az ezer hektáron termelt vetőmagot előkészítik értékesítésre. SZERVEZETI ÁTALAKULÁS. Üj szervezeti keretek között működik az idén hazánk egyetlen feketeszén-medencéjének legnagyobb bányaüzeme. A mecseki szénbányák mélyművelésből származó termelésének több mint a felét adó komlói bányaüzemben megszüntették az aknák eddigi viszonylagos önállóságát, s a korábbi területi szervezetet úgy alakították át, hogy jobban megfeleljen a természeti adottságoknak és a gazdasági követelményeknek. A vízszinteshez közeli, úgynevezett lapos telepek fejtésére az abban leginkább járatos zo- báki, a meredek dőlésűekre pedig a bétát bányászok „szakosodnak”. Az eltérő termelési módszerek alkalmazását igénylő széntelepek művelését irányító két új üzemrész létrehozásától a termelés hatékonyságának javulását várják. HASZNÁLT NYUGATI SZEMÉLYAUTÓK beszerzését, forgalmazását kezdi meg líamarosan a Fóti Vörösmarty Tsz a Construmex fővállalkozási betéti társulás lebonyolításával. Egyelőre devizaszámlával rendelkezők élhetnek ezzel az autóvásárlási lehetőséggel, mert csak az autók vámköltségét lehet forintban kifizetni. Az elképzelés szerint három évnél nem idősebb, kis fogyasztású személygépkocsik, elsősorban Fordok, Volkswagenek, Audik és Opelek behozatalára kerülhet sor, Évente mintegy ezer-ezerötszáz kocsi forgalmazását tervezik. Az autók szervizelését, alvázvédelmét, előkészítését a fóti tsz fogja ellátni, ahol erre a célra szakképzett gárda áll rendelkezésre. A behozott autók szemlézésére, tárolására Rákospalotán alakítanak ki telephelyet, s március végén kívánják megkezdeni a forgalmazást.Mit tervez a Fogyasztók Országos Tanácsa A Fogyasztók Országos Tanácsa idei első illésén azt vizsgálja, hogy a testület miként kapcsolódhatna be aktívabban az árellenőrzés és a piacfelügyelet munkájába. Ez évi programjaik között szerepel még a szabványok korszerűségének, a termékek osztályba sorolásának, csomagolásának, a termékekkel kapcsolatos információk feltüntetésének vizsgálata is. Az importtermékekről és azok alkatrészellátásáról, valamint a hasz- náltclkk-kereskedelemről is tanácskoznak ebben az évben. Mintegy 180 fogyasztói érdekvédelmi szervezet működik az 'országban a Hazafias Népfront bizottságai mellett, több mint 6 ezer társadalmi aktivista közreműködésével. A FŐT elnöksége havonta ülésezik. Idén a szakmai együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyalnak többek közt az ágazati szakszervezetekkel, a Fővárosi Tanáccsal, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsággal. Felmérik a fogyasztói érdekvédelem jogi szabályozásának helyzetét, napirenden tartják, hogy a lakásvásárlók a jótállás szabályai szerint intézhessék reklamációikat. Az elnökség foglalkozik majd az ingatlankezelő vállalatok, a Merkur, az Állami Biztosító és a Hungária Biztositó munkájával, a közszolgáltatás, a vendéglátás színvonalával; emellett előkészítik az országos szolgáltatási, valamint az országos kereskedelmi fórumot. A FŐT szakértői bizottságai munkatervükkel többnyire kapcsolódnak a már említett témákhoz, de önállóakat is választanak. Az árszakértői bizottság például már február elején megvitatja az 1987-es ártervet és a fogyasztói árpolitika időszerű kérdéseit. Következő ülésükön a belkereskedelmi vállalatok ármagatartásáról és az 1986-os kiskereskedelmi áralakulásról tartanak megbeszélést. A vendéglátó szervezetek ármagatartása, a ruházati cikkek árának alakulása szintén a választott témák között szerepel. Az élelmiszer-szakértői bizottság a múlt évhez hasonlóan ismét foglalkozik a diabetikus és gyógyhatású élelmiszerek kínálatával, s külön vizsgálati téma lesz a tej és tejtermékek minősége, választéka. Az iparcikk és a szolgáltatási szakértői bizottságok főként a FŐT, valamint a FŐT elnökségi ülésein szereplő témákat készítik elő. A jogi szakértői bizottság a gyógyászati segédeszköz-ellátás jogi szabályozását tűzi napirendre, a lakásépítési és -fenntartási szakértői bizottság az építési perek tapasztalataival, a lakásépítés anyagainak minőségével, az energiatakarékos építőanyagok, szerelvényeik választékával foglalkozik majd. A vendéglátó és idegenforgalmi szakértői bizottság egyebek között a kisebb utazási irodák munkáját is értékeli. Egyensúlyjavító gyógymódok Görögország és Jugoszlávia fogadott el minap olyan gazdasági tervet, amely az országok megbomlott fizetési mérlegének helyreállítását tűzi ki középtávú feladatként. A fejlődő országok sokasága, de számos szocialista ország is fő feladatának tekinti, hogy kiigazítási, gazdaságszanálási tervet vigyen véghez, és ezekkel egyensúlyba hozza a külkereskedelem mérlegét, egyidejűleg biztosítsa a gazdaságoknak tartós, stabil növekedését. Mi az oka annak, hogy a gazdaságok lényegében azonos feladatokat tűznek maguk elé, mégis sokszínűek a megvalósításukra mozgósított eszközök? Hogy az egyik országcsoport főként a költekezések visszafogására, a beruházásokra, a fejlesztésekre fordított pénzek megnyirbálására, a másik az ellenkezőjére, a hitelkínálat növelésére, a kamatok leszorítására helyezi a hangsúlyt. Melyik módszer kedvezőbb gyógymód az akut egyensúlyhiányok felszámolására, és euWiltalán van-e biztosíték arra, hogy valamelyik eljárás garantáltan sikerre vezet? „Lázcsillapítók” Egy mindenesetre bizonyos: akárcsak Magyarország, egyetlen más ország sem mondhat le az alkalmazkodásról, hiszen ha a külső fizetésekben tartósan elmarad a gazdaság, az romló versenyhelyzetet jelent, és a gazdasági lemaradás. a még súlyosabb eladósodás, a fizetésképtelenség árnyékát vetíti előre. A közgazdászok a háború utáni, még inkább az elmúlt évtized gazdaságpolitikai tapasztalatai, a gazdaságszanálási programok általánossá vált kidolgozása alapján körvonalazták, mik a jellemzői a szóba jöhető terápiának. A kereslet visszafogása a hagyományos iskola gyógyszere, amelyet rendszerint azok a latin-amerikai- országok alkalmaznak előszeretettel, amelyek azonnali „talpon maradást” kívántak elérni. A restriktiv pénzpolitika minden eszközét bevetik, befagyasztják például a beruházásokat, bérstopot rendelnek el, vagy korlátozzák történetesen az importot, a hitelhez jutási lehetőségeket. Az országok fejlettsége, piaci kapcsolatai és számos más körülmény indokolhatja. hogy az adott ország főként ezzel a megszorítási politikával operál, ezek közül a legfontosabb szempont, hogy mennyire súlyos a gazdaság állapota. Azok az országok, amelyek az elmúlt években átütemezésre kényszerültek, még ez előtt a rendkívül súlyos konzekvencióval járó lépés előtt mindent megtettek az azonnali válság elhárítására, restrikciós intézkedéseket léptettek életbe. Tudatában voltak persze ők is annak, hogy a megszorítások csak az akut válsághelyzet csillapítására szolgálnak — nem az alkalmazkodás, csak a pillanatnyi veszélyelhárításnak lehetnek az alkalmas eszközei. Közismert az ösz- szefüggés: a behozatal erőteljes lefékezésével javítható ugyan a kereskedelmi mérleg. de csak átmenetileg, hiszen importalkatrészek, a berendezések működtetéséhez szükséges anyagok, félkésztermékek hiányában a majdani export kerül veszélybe. Szerkezeti változtatások Ha "csak egy mód van rá — nincs túl nagy bajban a gazdaság —, a vezetők igyekeznek az előbbre tekintő, a kevésbé nagy veszteségekkel járó szanálási módszerek között választani. Az azonnali hatást hozó, de sokba kerülő beavatkozás helyett ilyenkor a gazdaság kínálati Oldalát befolyásolják. A kiinduló gondolat ez esetben is ugyanaz: megbomlott az egyensúly a pénzkereslet és a kínálat között, csakhogy főként a kínálat, a gyártás hiányosságai miatt. Más szóval a termékek nem eléggé kelendőek, elavultak, vagy minőségileg kifogásolhatóak az exportra kínált gyártmányok. A „kínálatszabályozó” iskola úgy akarja jobb exportteljesítményre ösztökélni a gazdaságot, hogy szabad utat enged a piaci mechanizmusok érvényesülésének, a termékek, a hitelek, az anyagok árának alakítását a piacra bízza. E megoldás a termelési potenciál fejlesztését, a növekedést állítja az első helyre, egyben a gazdaság nyitottságát fokozza a világpiaci árakhoz és pénzügyi feltételekhez való alkalmazkodással. A restrikciós módszerek az átmeneti bezárkózás « kényszerét vállalják. A szabadpiaci mechanizmusok — akárcsak a többi módszer — persze nem tekinthetők csodaszerek. Éppen a pálya- módosításra szoruló gazdaságok a legkevésbé rugalmasak, a termelés szerkezete itt a legkevésbé képes a gyors változásra, a sebezhetőség miatt könnyen előfordulhat tehát, hogy a szabadpiaci mechanizmusok az ellenkezőjét váltják ki, infláció, a hitelek drágulását idézik elő. A legtöbb ország ezért tartja alkalmasabb eszköznek a kínálati oldal szabályozását, a gazdaságszerkezeti változásoknak állami \ eszközökkel is történő befolyásolását. Ellenőrzik az árakat, a hitelkamatokat, az árfolyampolitikát sem engedik szabadjára, mint az előző módszereknél, és az államnak általában is nagyobb teret engednek a holnap gazdasági szerkezetének kialakításában. Öszvér módszerek Magától értetődő, hogy <a nincs olyan gazdaság, amely általában véve rugalmatlan, legfeljebb egy-egy szektora lehet az, és”nincs olyan sem, amelynek minden iparága az állam közvetlen beavatkozására szorulna. A megefősö- dött, versenyeztethető területeken célszerű teret engedni 'a piaci erők játékának, másutt viszont nem lehet lemondani az állami eszközökről. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a gazdaságkiigazítási programjában a legtöbb ország „öszvér módszert” alkalmazott — egyidejűleg élt valamennyi eljárással. Egymagában az állami gazdaságszerkezet-átalakítási programok sem üdvözítőek, hiszen tartósan nem célszerű a termelőket megkímélni a valóságos piaci helyzet hatásaitól. Az árstabilizálás tehát csak részeleme lehet a szanálási programoknak azzal, hogy azt a későbbiekben a rugalmas árképzéshez való visszatérés követi majd. Nyilvánvaló, hogy e két eljárás szöges ellentétben áll egymással — és ez egyben azt is érzékelteti, milyen nehéz helyzetben van a gazdaságpolitika, amikor igyekszik a lehetséges eszközök közül a legkedvezőbb módszerek kombinációját hadrendbe állítani. Marton János
